Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
8. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. február 16., szombat Kincsek — avatott kezekben Restaurátorok felfedezései Az ukrajnai Parhomovka falu helytörténeti és művészeti múzeumában folyik a XVII. század elején készült Istenanya ikon restaurálása A moszkvai restaurációs tu- intézet szerteágazó munkájáról dományos kutatóintézet munka- adott képet. A kincsleleteket feltársai az orosz ikonoktól a régé- táró régészekkel együttműkö- szeti leletekig felbecsülhetetlen désben az évszázadok óta földértékeket mentenek naponta át ben rejtőző leletek titkát segíte- az utókornak. Ezt bizonyította a nek megfejteni. Kezükben a ko- Moszkvában nemrég megrende- jábban néma tárgyak beszélni zett művészeti kiállítás, amely az kezdenek, s ami a fő, pusztulás Havi 70 rubel támogatás A gyermekekre van pénz A moszkvai városi tanács az elmúlt év végén ha- lációt, amely egyre nehezebbé teszi a gyermekélel- tározatot hozott a bölcsődések, óvódások segélye- mezést. zésére: havi 70 rubellel járul hozzá egy-egy kisgye- A tanácsülés döntött arról is, milyen kedvezmé- rek ellátásához. Ez azért jelentős összeg, mert a nyék illetik meg a gyermekintézményeket, ha a he- Szoyjetunióban 70 rubel egy felnőtt létminimuma, lyiségeiket bérlik, függetlenül attól, hogy a bérle- A fővárosi tanács így akarja kivédeni a növekvő inf- mények milyen felügyeleti szervhez tartoznak. Angol klub Moszkvában A XVII. században a Moszkvában élő külföldiek találkozó- helye volt, a XIX. században mintegy félezer tagot számlált. Egyébként csak férfiak járhattak a klubba, nőszemélyeket nem engedtek be. I. Pál cár utasítására egy időre bezárták, de 1802- ben újra megnyitották. Puskin, Csapajev, Lev Tolsztoj gyakori vendége volt a klubnak, a moszkvai nemesség is itt ünnepelte a napóleoni háború győzteseit. Az októberi forradalom után a forradalmi múzeum költözött be az egykori angol klub épületébe, egy villába. A klub megszűnt, de mind a mai napig megmaradt a rendkívül értékes könyvtár. A Novosztyi értesülése szerint hamarosan újra megnyílik az angol klub Moszkvában, és az említett forradalmi múzeumban kap majd helyet, valószínűleg az egykori könyvtárban. Jogászok a környezetért Az ötletet egy amerikai út adta Ilyen ámen jegyezték be Le- ningrádban a maga nemében még egyedülálló független központot. Más zöld szervezetektől abban különbözik, hogy szabályzata szerint kártérítési pert indíthat a környezetszennyezők ellen, amennyiben erre megkapja a felhatalmazást a városi tanácstól. A központot a leningrádi egyetemjogi karának aspiránsai és tanárai alapították. Bárki részt vehet munkájában, de tag csak jogot végzett ember lehet. A — mondjuk így — „zöld jogászok” emellett rendkívül nagy súlyt helyeznek a környezetvédő ügyészség szakembereinek képzésére. Az első lépéseket már megtették. Az idei tanévtől ne- vadai szakértők tartanak speciális kollégiumokat a környezet- jogból és az azzal összefüggő amerikai törvénykezésekről. A jogászok a környezetért nemzetközi központ igazgatója, Konsztantyin Rjabcsihin elmondta, hogy a szervezet létrehozásának gondolata amerikai utján vetődött fel, amikor megismerkedett a tiszta levegőért, vízért küzdő társadalmi szervezetekkel. Munkájuknak köszönhető, hogy 20 év alatt óriási változások történtek az amerikai környezetvédelemben. épteink zajával felvertük az erdőt, és a tőlünk rohanó vadak csörteté- sét hallgattuk minden megállónál. A fák, mint oszoljba vezényelt katonák álltak körülöttünk, a bokrok a hótól földig hajoltak, mintha kerestek volna valamit. A favágóval egymás arcába fújtuk a párát, és tanácstalanságunkban egy abrosznyi területen feketére tapostuk a havat. — Komisz idő ígérkezik... Letöröltem a szemembe folyó izzadtságcsöppeket, és haraptam a ködöt, amely, mint a lusta ember, elterpeszkedett, és lassacskán megülte az egész tájat. Az erdei emberek tudják, hogy a köd a völgyekben születik, és onnan kúszik lomhán fölfelé, maradása pedig olyan, mint a jövőmenő emberé: bizonytalan. — Mire gondol, András? Pipára füstölt az én favágóm, a Bükk egyik leghíresebb orvvadásza, és morcosán bámulta a reánk szakadt fehérséget, miközben a gyufájával bajlódott. A fák, mint a sziklák, dermed- ten álltak, ágaikon tanyát vert a zúzmara, és velünk együtt hiába remélték a reggeli ragyogást. — Ha feltámadna a szél... Arcomban éreztem füstízű leheletét, és a közeli kunyhóhoz indultunk, ahol néhány perc múlva már pattogott a tűz, és táncolt a csajkában a forralt bor. — Krumplit is süthetnénk... Szögre került a hátizsák, a tűz melegére, a parázson sült krumpli illatára moccanni kezdett az élet a kunyhóban. Egér bújt elő valahonnan, és ránkcsodálkozott. András kolbászkarikát dobott elé, amelytől először elugrott, aztán éhségtől elcsigázottan megint előkerült. — Ismerős nekem ez a hely... András kevés beszédű ember volt, nem szerette ha kérdezgették, így aztán én sem biztattam, hogy folytassa a félbeszakadt mondanivalóját. — Melegítsen még bort! Megittuk a maradékot, András teleöntötte az üvegből a lábast. — Itt van alattunk az Isten széke. Tudja-e, hogy én itt születtem? Torkomon akadt a falat, cigányéira szaladt a kenyér, és hirtelen elfogott a köhögés, a pohár után nyúltam, és úgy tartottam magam elé, mint a pap a kelyhet a misén. — Éltesse az Isten! Miközben mi ketten korszakalkotó felfedezéseket tettünk, a barna pocokegér ezúttal harmadmagával bújt elő, és húzták, rágták a sarokba hajigáit kenyérhajat, kolbászkarikát. — Nem én tehetek róla, de még az anyám sem! Nem jött még el az idő, ezért mert szegény kijönni ide az Isten széke mohos sziklái alá tavasszal hóvirágot, ibolyát szedni. Szerencse, hogy apám itt fuvarozott a muraközi lovakkal a közeli vágásban, de arra, hogy haza, vagy orvoshoz vigye, már kevés volt az idő... Hányát vetettem magam a szénával tömött priccsen, jólla- kottan hallgattam a mesébe illő történetet, aztán, amikor az este elindult a mély völgyekből, kinéztem Andrással együtt a kunyhó elé. Nyoma sem volt már a ködnek, kisöpörte a szél az erdőt, és valahonnan a nagy fák magasságából előbukkant a Hold sarlója is. Andrást izgalom fogta el, odabent lámpát gyújtott, és táncolhelyett új életre kelnek. Az utóbbi évek szenzációja volt az észak-kaukázusi adigei kurgánokban talált leletek kiállítása, ahol más kincsek mellett szkítakori fém- és csonttárgyakat találtak. Az időtől törékeny- nyé vált, szétszóródott ezüstdarabkák összeillesztése komoly szakértelmet kívánt. Most dolgoznak a VI-VII. századi, egyedülálló közép-ázsiai falfestmények és szobrok restaurálásán. Nem ritka, hogy lapát nélkül bukkannak kincsekre. A moszkvai Vörös téren lévő történelmi múzeum restaurálása során megvizsgálták a pincékben tárolt anyagot. Egyedülálló szoborkollekciót találtak, amelyet 1917- 18-ban gyűjtöttek össze, azután megfeledkeztek róla. Kiváló orosz és külföldi mesterek munkáiról van szó, a művek megörökítették az 1812-es honvédő háború résztvevőit, az orosz uralkodókat és a történelem más hőseit. Ott találták meg Puskin első halotti maszkját. Több mint 100 szoborról van szó, amelyek hamarosan a közönség elé kerülnek. Váratlan felfedezések születtek az ikonfestészetben is. Három évszázaddal kitolódott például annak története. Korábban azt tartották, hogy az ikonfestészetben a XVII. század után hanyatlás következett. Most kiderült, hogy az orosz ikonfestők a XVIII., XIX., XX. században is alkottak olyan műveket, amelyeknek helyük van a művészet- történetben. Figyelemre méltó, hogy ezeket nem múzeumokban, hanem működő templomokban találták meg. Az intézet szakértő csoportja évek óta folytatja felkutatásukat, és több mint 75 ezer egyházi tulajdonban lévő műkincset katalogizáltak: ikonokat, kéziratokat, iparművészeti alkotásokat, amelyeket most már tulajdonosaik egészen másként becsülnek meg. Ezek közül többet bemutattak a Restaurált múzeumi műkincsek című kiállításon. tatta a parázsban felejtett krumplikat a tenyerében, amelyek akkorát durrantak, mintha kispuskát sütött volna el valaki. — Tartsa a markát! Jóllaktam már, eszem ágában sem volt megint krumplievéshez látni, de András egyre csak biztatott. — El ne dobja! Rántsa le a héját, sózza és egye. Ha égeti a száját, igyon rá hideg bort... Iddogáltunk, és nagyokat hallgattunk, miközben azon járt az eszünk, hogy ha szerencsés, szép hajnalunk lesz, akkor ott fogjuk a disznókat a lábaserdőben. — Ilyen tájban makkolnak a disznók, és csatangolnak... Nagy szemeket meresztettem rá, mert folytatta a szót. — Maga csak a puskával törődjön, én odavezetem magát a közelükbe, és ha ránk köszönt az istenszéki szerencse, akkor reggel frissen sült disznómáj is lesz a krumpli mellé. Néhány perc múlva már hallottam András jóízű hortyogá- sát, magam pedig a kaliba rejtett homályában szép, tiszta hajnalról álmodoztam. Éjfél lehetett, amikor kinéztem a kunyhó elé. Az éjszaka öregesen járta az erdőt, a vastagodó Hold bearanyozta a körülöttem lévő téli világot, az istenszéki sziklát is, ahol váratlanul és hívatlanul a világra jött András, akinek annyi szép és felejthetetlen emlékemet köszönhetem... Szalay István Siklós József Örömhír Örömhfrt mondok néked, ember, zengő szeráfi éneket, örömhírt, mely az égre cseng fel s halálból fakaszt életet. Örömhírt, mely a szenvedőnek letörli hulló könnyeit mert könnynél százszorta erősebb, s melytől új lángra gyűl a hit Örömhírt, melynek hangja mellett néma a legszebb költemény, s minőt angyalok énekeitek egykor karácsony éjjelén, Örömhírt mondok néked, ember! Halld meg hát, tárd ki lelkedet, Halld meg s visszhangozd életeddel: isten szeret! Ezer éve kezdődött A lengyel — magyar barátság gyökerei A két nemzet között a legelső kézzel fogható összeköttetés családi eredetű volt, nevezetesen az Árpádok és a Piasztok rokoni kapcsolatai úgyszólván testvérré tette a két népet. A közös ellenségek közös hadjáratokra és közös védekezésre késztették őket, magyar és lengyel számtalanszor viselt vállvetve háborút a támadók ellen. A történelem lapjait forgatva csupán a legszembetűnőbbeket említhetjük: Könyves Kálmán, Ferdeszájú Boleszláv lengyel fejedelemmel lépett szövetségbe a német veszély ellen. IV Béla egyenesen előmozdította a magyar — lengyel közeledést, mivel leányát, Kunigundát (Kinga) Szemérmes Boleszláv- hoz adta nőül. Ugyancsak a lengyel fejedelem segítette IV. Bélát II. Ottokár ellen, majd utódját, V. Istvánt is támogatták. Ezt a segítséget a magyarok 1285-ben viszonozták, amikor lázadás tört ki Fekete Lesznek fejedelem ellen, és helyébe Mazoviai Konrád herceget akarták a krakkói trónra ültetni. Ezt a lázadást IV. László verte le, mondván: „Lengyelországot annyira tartjuk, mint önmagunkat.” A tatár betörésekor viszont a lengyelek segítettek és mentették fel Magyarországot. Azt is tudjuk a történelemből, hogy III. Endre számára lengyel hercegnőt szereztek feleségül. Nem untatjuk talán túlságosan a kedves olvasót, ha ismét a történelmet hívjuk segítségül érveinket alátámasztandó, és felidézzük, hogy 1308-ban az An- jou-dinasztia került Magyarországon a trónra, amely — ha lehet — még fokozottabban tartotta fenn a barátságot és a rokoni kapcsolatokat a lengyelekkel. Ebben az időben Krakkóban belpolitikai viszály volt, amelyben a hű szövetséges ismét nagy szerepet játszott, ám a német lovagrenddel vívott küzdelmekben sem maradt el a magyar segítség. Ulászló fia, folytatván atyja politikáját, előkészítette Nagy Lajosnak az útját a lengyel trónra, akinek uralkodása alatta két ország között közismerten perszonális unió volt. Nagy Lajos, mint lengyel király, a csehekkel és a német lovagrendekkel folytatott harcában a magyar hadakra is támaszkodott. íme, az évtizedek és az évszázadok mind szorosabbra fűzték a két ország kapcsolatait, erősödtek a családi és a rokoni szálak, közös királyok és fejedelmek védték és óvták a két népet mindenfajta támadástól, háborúskodásokban pedig mindig váll váll mellett harcoltak. A XV. században II. Ulászló személyében lengyel király került a magyar trónra, akivel a magyarok megszerezték a lengyelek önzetlen támogatását a török ellen. A Piasztok is szem előtt tartották mindig a magyar érdekeket. Szapolyai János, a Mohács utáni kor nemzeti uralkodója a lengyelekre támaszkodott, és nőül vette I. Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát. Báthory István lengyel királlyá való választása Erdély és Lengyelország szoros szövetségét jelentette. Báthory küzdött az orosz veszély ellen, három hadjáratban ötezer magyar katona vett részt, és minden kétséget kizáróan ennek volt köszönhető Lengyelország megmaradása. Mi tagadás, nem könnyű eligazodni a történelem, és mégin- kább a politika szövevényeiben, amelyben akkortájt kevésbé a szerelmek, de méginkább az érdekházasságok játszottak fontos szerepet. Bárhogyan is történt, annyi bizonyos, hogy a két nép felhőtlen barátságát, sőt testvéri szövetségét ezek is élő valósággá tették az idők folyamán. Felsorolni is nehéz lenne, hogy Báthory uralkodása alatt milyen sok esemény bizonyította a barátságunkat, csupán érintően említve Bocskayt, Bethlent, sőt I. Rákóczi Györgynek is sok híve és jó kapcsolatai voltak a lengyelekkel. A történelmi hűség kedvéért is meg kell mondani, hogy a magyar segítségek — ha azokra szükség volt — soha nem maradtak viszonzatlanul, mert hogyan is mehetnénk el szó nélkül ama történelmi tény mellett, hogy Szobieszky János lengyel király — a török elleni hadjárata során — felmentve Bécset, Esztergom várából is kiűzte a törököt. II. Rákóczi Ferenc kora sem múlt el a magyar — lengyel barátság bizonyítása nélkül. Lengyelország felosztása után a két nép barátsága tovább élt a bujdosó és elnyomatást szenvedő lengyel néppben. Az 1831-es lengyel felkelés idején a magyarok nem egy ízben mutatták ki ro- konszenvüket, és a vármegyék sorra nyilatkoztak meg a lengyelek érdekében. A zempléni megyegyűlésen maga Kossuth Lajos is lelkes beszédet mondott, majd Deák és Kölcsey Ferenc is felszólalt a lengyelek mellett. Ugye ismerősek az 1848-as magyar szabadságharc lengyel hőseinek nevei? Bem, Dembinszky, Visotzky és Bulharin lengyel tábornokra gondoljunk csupán a sok névtelen mellett. AI lengyel történelemkönyvek is megíiják, hogy Kossuth Lajos az 1863-as felkelés idején fegyvereket ajánlott fel az orosz cár ellen küzdő lengyeleknek. Idősebb gr. Andrássy Gyula elérte azt, hogy a monarchia hajlandó volt a lengyeleknek engedményeket tenni. Sőt! Kevesen tudjuk, hogy a lengyel nyel v bevezetése is az őérdeme volt, és Andrássynak köszönhetik a lengyelek, hogy Galícia vált a függetlenségi törekvéseik központjává. Közelítve az időt, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az első világháború alatt felvetődött egy magyar légió szervezése, s a megyék ismét síkraszálltak a lengyel függetlenségért. Az Országházban számos felszólalás hangzott el, de azok közül is kiemelkedik ifj. Andrássy Gyula történelmi szózata. Ez segített a lengyeleknek a nemzetközi küzdőtéren törekvéseik elérésében. Az első, de kiváltképpen a második világháború, vagyis a közelebbi évtizedek eseményeit már jobban, közelebbről ismeri a világ. Számos szemtanú, lengyel menekülteket befogadó családok állhatnak — ha ősz fejjel is — kezességül a két nép őszinte barátságánál. Az évszázadokra visszanyúló történelmünk, hányt-vetett sorsunk, gyakran közös viszontagságaink kovácsoltak minket ösz- sze egy életre. Most úgy hozta a sors, hogy életünk megint sok tekintetben közös, rokon vonásokat tartalmaz. Európa és a világ megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel szemléli történelmi kísérleteinket, népeink küzdelmes harcát egy másfajta holnapért. Sz.I.
