Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

HÍRLAP, 1991. február 16., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 7. Kelet-Európa a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben A helyzet már több mint tragikus Kelet-Európa nyitottá válásá­val a térség fiatal demokráciái se­bezhetővé váltak a nemzetközi kábítószer-maffiával szemben, amely egy ENSZ-tanulmány szerint egyre nagyobb fenyege­tést jelent az egész világra nézve. A kelet-európai országok, az életükben bekövetkezett válto­zások, különösen az emberek, a javak és a tőke határokon keresz­tül történő fokozott mozgása kö­vetkeztében mindeddig nem ke­rültek szembe a kábítószer-élve­zet súlyos problémáival. Most azonban hirtelen itt is felbukkan­tak a drogok tiltott kereskedel­mével és fogyasztásával kapcso­latos gondok — áll az ENSZ Ká­bítószer Bizottsága által közzé­tett tanulmányban. A kábítószerek gyártását, ke­reskedelmét és fogyasztását egy­re több erőszak kíséri, s „már nemcsak az egészségre, de politi­kai vezetők, sőt egyszerű polgá­rok életére is egyre nagyobb fe­nyegetést jelent”, mivel a drog- maffia szerteágazó kapcsolato­kat épített ki a terroristákkal — állapítja meg a dokumentum. Ami Nyugat-Európát illeti, a kokain egyre nagyobb mennyi­ségben jut be a kontinensre, az útvonal azonban megváltozott. Mivel a repülőtereken több sike­res akció nyomán számos csem­pészárut lefüleltek, a kábítószer­kereskedők az áruik jelentős ré­szét már közúton szállítják. A közúton csempészett drogok ed­digi útvonala azonban megvál­tozhat, minthogy Európa két fele között szorosabbá váltak a kap­csolatok. Az utóbbi két évben egyre többször foglaltak le Cseh­szlovákián, Magyarországon és Románián át érkező heroinszál­lítmányokat. Kelet-Európa országai eddig csak tranzitállomásoknak számí­tottak, de egyre inkább célorszá­gokká válnak. Lengyelország­ban az AIDS-ért felelős HIV-ví- rus legfőbb terjesztői a kábító­szer-élvezők. A Szovjetunióban a drogok rabjainak száma az el­múlt öt év alatt majdnem meg­duplázódott, s becslések szerint eléri 140 ezret. Minden jel szerint a Szovjetunióban a kábítószer* maffia egyre jobban szerveződik. Észak-Amerikában továbbra is a hasis és származékai, vala­mint a kokain a leginkább fo­gyasztott kábítószer. A tenge­rentúlon tavaly a drogok élveze­tének társadalmi-gazdasági költ­sége több mint 60 milliárd dol­lárra rúgott, ez az összeg hatszor annyi, mint 1984-ben. Latin- Amerikában, Dél-Amerikában és a Karib-térségben a tavalyi esztendő jelentős mérföldkőnek számított a kábítószer-kereske­delem elleni harcban. Nehezíti a küzdelmet azonban az, hogy az Andok országaiban a gerillák akadályozzák a hatalom akcióit. A világszervezet által készített tanulmány rámutat arra, hogy a kábítószer-élvezet egészségká­rosító hatása tovább súlyosbo­dik, mivel nő azoknak a száma, akik egyszerre többféle drogot fogyasztanak. A veszély annál is inkább rettenetes, mivel a kábí­tószerek intravénás úton történő beadása továbbra is táptalaja az AIDS terjedésének. Az ENSZ Kábítószer Bizott­sága szerint a nemzetközi közös­ségnek az eddigieknél „sokkal engesztelhetetlenebb, globáli- sabb és újszerűbb választ” kell adnia a kábítószer-kereskedők kihívására. Egyúttal hangsúlyoz­za: „meg kell akadályozni, hogy a kereskedők fegyverekhez jus­sanak, akik valójában nem má­sok, mint terroristák”. A jelentés szerint javítani kell az adatcserén, hogy megköny- nyítsék a kábítószer-kereskedők üldözését, letartóztatását és el­ítélését. El kell kerülni azt is, hogy a kereskedők „fehérre mos­sák” a drogok kereskedelméből származó pénzeket. A Bizottság ellenzi a kábítószerek élvezeté­nek jogi engedélyezését. Az ültetvények elpusztításá­nak kérdésével megbízott egyik szakértői bizottság arra a követ­keztetésre jutott, hogy nemzet­közi hálózatot kell felállítani az ültetvények helyének megállapí­tására. A másik bizottság az ül­tetvények kiirtásának ekológiai módszereit vizsgálta, és azt java­solta, hogy a kokacseije-, indiai kender- és mákültetvényeket gyomirtószerekkel tegyék tönk­re. A tankok kivonulnak a templomból Visszakerült az orosz pravo­szláv egyház tulajdonába a bel- gorodi főszékesegyház. A hiva­talos birtokbavétel előtti napon különös látványban volt részük a belgorodiaknak. Katonai dísz­szemlét láttak, amint elhagyták a székesegyházat a második világ- háborús harckocsik és tüzérségi lövegek, ugyanis a templomban helytörténeti múzeum volt ed­dig. A háborús relikviák szá­mukra sokkal megfelelőbb hely­re, a kurszki csata színhelyén épített múzeumba kerülnek. Juvenalij, kurszki és belgorodi püspök a templom újraszentelé- sekor a következőket mondta a Novosztyi munkatársának: — A pravoszláv egyház s egész népünk tisztelettel adózik mind­azok emlékének, akik kivették részüket hazánk felszabadításá­ból, de nem szabad, hogy az em­lékezetet szentséggyalázás kísér­je. Isten házának múzeummá alakítása pedig a hívők érzései­nek megcsúfolása volt. Kommunista miniszterből tőkés? A szovjet kormány hajójáról menekülnek a miniszterek. Az „első fecske” az 55 éves pénz­ügyminiszter, Valentyin Pavlov voít, aki ugyan körömszakadtáig védelmezi a kormány gazdaság- politikáját, de ugyanakkor „biz­tos ami biztos” alapon elfoglalta az Üzleti Élet újság- és kiadói konzorcium igazgatótanácsának elnöki székét a miniszteri bár­sonyszék mellett. A Szovjetunióban nincs olyan törvény, amely tiltaná a miniszte­reknek, hogy kormánytevékeny­ségük mellett vezető posztokat foglaljanak el különféle cégek­nél. UFO-lesen A kozmikus szemét Lecsendesedőben van a janu­ár 18-án kitört UFO-láz, és már sokan értesülhettek — hivatalos és félhivatalos forrásokból — a látványos égi jelenség valódi okáról. Szinte már majdnem egyértelmű, hogy a légkörben néhány száz kilométeres magas­ságban rakétafokozat, meteor, esetleg műhold vagy „űrszemét” visszatérését láthattuk, ami Föl­dünk sűrű légkörében darabokra szakadva — fényjelenség kísére­tében — elégett. Ezért nem magáról az ese­ményről, hanem az azzal kapcso­latos érdekesebb megfigyelések­ről szólnék. Fehér kartonlap fek­szik előttem. Közepén az isko­lákban használt színes technikai papírokból (vagy valami hasonló anyagból) készült látványos mű­vészi munka. Az előtérben dom­bok, házak sötét sziluettje és a sötétkék árnyalatait felvonultató égbolt képe — mindez színesben csodálatos látványt nyújt. A sö­tét égbolton egy kerek, fehér ob­jektum látható, mögötte hosszú, vörös csóva. Ez utóbbi kéthar­madánál egy újabb — az előzővel azonos méretű — piros test fi­gyelhető meg. Nem véletlen, hogy a képet részletesen leírtam,. hiszen nem más ez, mint egy ki­sebb művészi munka. A készítő­je egy grafikus, aki minden lele­ményességét, ötletét bevetve ké­szítette el munkáját. De nemcsak »ez a rendkívüli vizuális beszáló érdemel nála említést, hanem a pontos, szakszerű eseményleírás is. Idézzünk ebből: „A vörös fénypont időnként közeledett, időnként távolodott az elől haladó (fehér színű) fény­forrástól, miközben mindvégig azonos nyomvonalon haladtak, irányváltoztatás nélkül, egyenle­tessebességgel. A vörös fénycsík nem tűnt lángnyelvnek, inkább repülőgépek kondenzcsíkjához hasonlított, de hossza állandó volt. Semmilyen hangot nem hal­lottunk. (Az ablak zárva volt). Az objektum távolságát a fények pontszerűsége miatt nem lehet pontosan megítélni. Grafikus vagyok, így megpróbáltam raj­zos módszer szerint „bemérni”. Sajnos, ez csak amolyan „ házila­gos ’’meghatározása, ezértaköny- nyebb érthetőség kedvéért mellé­kelek egy rajzot arról, amit lát­tam. Eszerint: a látvány — kinyúj­tott karral vizsgálva — körülbe­lül 3 ujjnyira haladt el a horizont felett. A fénycsík (ugyancsak ki­nyújtott karral mérve) hüvelyk­ujjnyi hosszúságúnak tűnt. Se­bességét a következőképpen tud­nám leírni: két karomat 45 fokos szögben széttártam, így az ujjhe­gyemtől ujjhegyemig körülbelül fél perc alatt tehette meg az utat. ” Megfigyelése igen szakszerű és egyértelmű, az így mért ada­tokkal már tud mit kezdeni a szak­ember. Ugyanazt a január 18-i objektumot egyesek alma nagy­ságúnak és repülőgép sebességé­nél kétszer gyorsabbnak vélték, mások több méteresnek és na­gyon lassan haladónak ítélték meg. Sajnos, ezek az adatok nagyon viszonylagosak, sokértelműek. Egy alma nagyságú terület az ég­bolton eltérő lehet. Ha az orrom Ahogy elé teszem az almát, az égboltból igen nagy részt fog letakarni, de a kinyújtott kezemben tartott alma már lényegeden kisebb részt, és a tőlem 5 méter magasságban fel­függesztett alma még parányibb részét fogja lefedni az égboltnak. Ha az égbolton távolságokat, objektumok méreteit és azok lá­tóhatár (horizont) feletti magas­ságát akarjuk pontosan mások számára is egyértelműen megha­tározni, legegyszerűbb, ha szö­geket mérünk. Nincs ebben sem­mi ördöngösség, és nem kell hoz­zá költséges műszer. Az égi, lát­szólagos távolságok meghatáro­zására van néhány nagyon egy­szerű mérési eljárás. Kinyújtott karunk hosssza 50-60 centimé­ter. Ha az így kezünkben tartott vonalzón 10 centiméter távol­ságra látszik az általunk kivála- szott két csillag, akkor a két égi­test látószöge 10 fok, ugyanis 1 cenitméter 57 centiméter távol­ságból 1 fokos szög alatt látszik. Vigyázzunk azonban, ugyanis ez a mérési eljárás 25-30 foknál na­gyobb látószög mérésére nem használható. Az„ égi távolságok ” mérésénél segíthet a Nap és a tele,- hold korongja, amelyek fél fok alatt látszanak. A január 18-i égi objektum pályájának kiszámításán dolgoz­nak jelenleg a szakemberek. Eh­hez persze több, meglehetősen pontos adatra van szükségük: hely, pontos időpont, az objek­tum haladási iránya, (égtáj) hori­zont feletti magassága. Persze, ez utóbbi adatnál sem fogadható el az a meghatározás, hogy nyírfa magasságban, vagy toronyma­gasságban, mert ez végtelenül sokértelmű. Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent, hogy az űreszkö­zök melléktermékeként pályára kerül sok rakétafokozat és az egyéb kozmikus szemét. Ezek­nek a törmelékanyagoknak a kö­vetése és nyilvántartása egyre nehezebben valósítható meg. 1984-es adat szerint 15 eáer ilyen objektum keringett Föld körüli pályán, de ebből mintegy 10 ezer már megsemmisült. A radarral követett mintegy 5 ezer műhold közül hetente átla­gosan 10 pusztul el ilyen termé­szetes úton. Vagyis a körpályán folyamatosan fékeződő test mind alacsonyabbra kerül, végül felizzik, és elég. A mesterséges holdak pusztu­egy grafikus látta a január 18-i eseményt Fokmérés a kinyújtott kéz­ben tartott pálcával ami a műhold pályájának meg­változásához vezet. Különösen 600 kilométer magasan, a nap­folttevékenység idején, délben például százszor sűrűbb a légkör, mint napfoltminimumkor. így a légkörben keringő hold pályája a légellenállás következtében egy­re jobban hasonlít a körhöz, és csökken a különbség a legköze­lebbi és a legtávolabbi pályapont között. Amikor a pálya megkö­Csúcsforgalom a Föld körüli pályán tására a mesterséges hold egy spirális pályán közelít a Föld fel­színéhez, majd a sűrű légkörébe lépve elizzik, és elpusztul. 1979- ben a 75 tonna súlyú Skylab űrál­lomást a nem várt erős naptevé­kenység-maximum miatt a sű­rűbb felső légkör a számítottnál jobban fékezte. Ennek követ­kezménye, hogy az objektum 1979. július 19-én az Indiai-óce­án felett belépett a sűrűbb lég­körbe, és megsemmisült. Persze, a hatalmas test nem tu­dott teljesen elizzani a légkör­ben, így a Skylab darabjai az óce­ánba és Ausztrália középső, siva­tagos részére zuhantak, ahol — szerencsére — semmi kárt nem okoztak. 1990-91 a napfolttevé­kenység éve, így várható, hogy jóval több mesterséges objek­tumnak és „kozmikus szemét­nek” vannak megszámlálva a napjai! Tehát újra UFO-t fogunk látni?? (Sorozatunk előző részé­ben rosszul közöltem a Daedalus űrhajó képaláírását. Ez helye­sen: Ha az űrhajó a fénysebesség 10 százalékát érné el, akkor a 4 fényév távolságra levő csillaghoz — 10 év gyorsítás, 30 év állandó sebességű utazás és 10 év lassítá­si értéket figyelembe véve — 50 évig tartana az út.) Yasné Tana Judit

Next

/
Thumbnails
Contents