Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
4. io* Ml \ßmj ijlíMlOlí 1991. február 16., szombat A szigorítások a betegek érdekében történnek Beszélgetés dr. Ertsey Csabával, a megyei kórház orvosigazgatójával Dr. Ertsey Csaba A kórházakban sorra lezajlott az tíj vezetőségek megválasztó* sa. Igaz, akadt, ahol nem sikerűit — például Hatvanban — még megoldani az Őrségváltást. Nem egyszerű ez a kérdés, de megválaszolása egyre sürgősebb. Vajúdó, átalakuló világunkban a szó szoros értelmében élet-halál múlhat azon, hogy minél hamarabb megtalálják a helyüket és vezetőiket ezek az intézmények, még átmeneti zavarok se nehezítsék a betegek jól szervezett ellátását. Mint beszámoltunk róla, a Markhót Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézet orvosigazgatőja, dr. Ertsey Csaba lett. Terveiről már beszélt a Hírlap számára. Azóta néhány hónap eltelt, s úgy térünk vissza ezekre a témákra, hogy néhány már közülük nemcsak elképzelés. — Először azt a tényt kell leszögezni — mondja —, hogy az elmúlt év novemberében lezajlott az ápolási, illetve a gazdasági igazgató megválasztása is. December 17-től az utóbbi kinevezésre került, Hreptáné Puchi Márta személyében, s ápolási igazgató lett a kórház addigi vezető főnővére, Szloboda Imréné. Végeredményben az új vezetés ekkor alakult meg formailag is. A feladatok megosztása folyamatos, mert maga a rendelet sem határozta meg pontosan azokat. Annyi biztos, hogy az elsődleges felelősség az orvosigazgatóé. Ez alól csak a pénzügy kivétel, amely teljes egészében a gazdasági igazgatóhoz tartozik. — Tehát kialakították az egészségügyi intézményekben újdonságnak számító hármas igazgatói rendszert. Hogyan láttak munkához? — Hetente, vagy szükség szerint ennél gyakrabban tartott vezetői értekezleteken fogtunk hozzá az év zárásához, illetve a következő esztendő terveinek az elkészítéséhez, elsősorban pénzügyi vonalon. Az elmúlt évhez tartozott az a lényeges vizsgálat, amelyről feltehetően a közvélemény kevéssé tud. Az akkor még megyei tanács egészségügyi és pénzügyi osztálya hat évre visz- szanyúló átfogó pénzügyi ellenőrzést végzett. Ez egyébként minden intézményben rendsze- sen megtörténik. Ennek során semmiféle hibát, visszaélést nem találtak. Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert közszájon forgott, hogy előfordultak itt szabálytalan pénzkezelések. Ez csupán a szokásos „kacsák” egyikének bizonyult. — A tervek közül első helyre kellett tenni a kórház szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Egyrészt azért van erre szükség, mert új feladatokat kell megoldani, másrészt átcsoportosítások is szükségesek. Például a férfiak megtermékenyítő képességének vizsgálatát és kezelését a. laboratóriumból átszerveztük az urológiai ambulanciára megemelt óraszámmal, mivel egyre több vizsgálatra kényszerülünk. Vagy megemlíthetném azt is a többi között, hogy a gondnokságot újra létre kellett hoznunk, mert túlságosan elaprózódott a munka: különböző alosztályok tevékenykedtek, szinte átlátha- tatlanul. — Ezeknek az újdonságoknak a jelentős részéről a betegek kevéssé szereznek tudomást. Sokkal feltűnőbbek viszont azok a rendszabályok, amelyek megszigorították a kórház belső életét. Miért volt szükség ezekre a lépésekre? — Már a programbeszédemben is említést tettem ezekről, de az élet is szükségessé tette mindezt. A portai szolgálatot, illetve a rendészetet meg kell erősíteni. Ennek érdekében február 1-jétől kórházi dolgozóinkat arcképes igazolványokkal láttuk el. Ezek azért kellettek, mert nem lehet mind a 2500 munkatársunkat személyesen megismerni. Bizonyos munkaterületeken gyakori a változás is. Adódhatnának olyan visszás helyzetek, hogy a nem ismert dolgozónkat a portás megállítaná. Igen fontos a vagyonvédelem is. A rendészet önálló egységgé vált, közvetlen igazgatói felügyelet alatt áll. Az elmúlt évek során nagyon megnövekedett az intézménybe indokolatlanul gépkocsival behajtók száma. így történhetett meg az az emlékezetes eset is, hogy oxigénpalackok úgy tűntek el tőlünk, hogy senki sem vette észre, a rendőrségtől kellett megtudnunk a lopást. — A rendteremtésnek egyik eleme behajtási engedélyek korlátozott számú kiadása. Csak any- nyi készült ezekből, amennyi a munka ellátásához nélkülözhetetlen. Minden kocsinak megadott helye van, mert eddig a kórház udvarán még zöld területen is parkoltak autók. Teljesen megszüntetni a közlekedést nem lehetett, de így lehetővé vált a levegőszennyeződés és a zaj csökkentése. — Ami a további szigorításokat illeti, közismert, hogy lezártuk a rendelőintézetből a kórházba vezető átjárót. Odáig fajultak ugyanis a dolgok, hogy a piacra is itt jártak át a kofák, óriási tömeg vette igénybe. Ennek véget kellett vetni, részben biztonsági okokból, részben pedig a betegek nyugalmának megőrzése érdekében. Ezt már eleve az egészségügyi dolgozók számára tervezték, kizárólag a szolgálati feladatok ellátására. Néhány száz méterrel többet kell megtenniük a betegeknek is. Próbálunk egyeztetni a Volánnal, hogy legalább egy buszjárat álljon meg a minaret környékén. Egyébként pedig más kórházaknál sokkal nagyobb távolságokat kell megtenniük a betegeknek a helyi adottságukból következően. A leginkább rászorultak mentővel érkeznek, ők nem kénytelenek megtenni ezt az utat. — A gyalogosoktól megértést és türelmet kérek. Tudom, voltak jogos panaszok is, fegyelmi felelősségrevonások is történtek, mivel egy-két portásunk nem megfelelő hangon, kifejezetten durván beszélt erről. Azt is meg lehet érteni persze, hogy az ötödik-hatodik órában elfáradnak egy kissé ezek a többnyire idős emberek, de ezúton is elnézést kérek azoktól, akiket megsértettek. — A megválasztásakor elhangzott programbeszédében és nyilatkozatában is hangsúlyosan beszélt az italozás és a dohányzás elleni küzdelemről. Történtek-e konkrét lépések ebben az ügyben? — Sajnos, a közelmúltban négy dolgozó ellen kellett italozás miatt eljárást indítani. Kettő már lezárult, igen súlyos büntetéssel, kettő pedig folyamatban van. Nem célunk a fegyelmi ügyek szaporítása, de kötelességünk a munkahelyi italozás felszámolása. Decembertől a kórház egész területén — beleértve az udvart is — tilos a dohányzás. Ez nem újkeletű, már egy 80-as években kiadott miniszteri rendelet tiltotta a dohányzást az egészségügyi intézményekben, de ennek — sajnos — rendkívül nehéz érvényt szerezni. Rossz példával éppen a fehér köpenyes dolgozók — orvosok, nővérek, beteghordók — jártak elől. A türelmi idő letelt, aki a tiltott helyen cigarettázik, az ellen határozottanfellépünk. Betegeinktől és látogatóinktól pedig azt kéijük, vegyék figyelembe, hogy minden embernek joga van a tiszta levegőhöz. Ráadásul a betegségek jelentős részét a dohányzás súlyosbítja, ezért saját egészségük, gyógyulásuk és a tisztaság érdekében kéijük, hogy kerüljék a rágyújtást. A látogatóknál pedig természetes, hogy ne dohányozzanak a kórház területén. — Most, hogy túljutottak a tervezésen, bizonyára látják már, hogy milyen esélyekkel indulnak a következő időszak elé. Fejlődhet, gyarapodhat-e a kórház, vagy még nehezebb helyzetbe kerül? — Most dőlt el hivatalosan, hogy a megyei jogú város vagy a megyei önkormányzat felügyelete alá tartozik-e a kórházunk. Tárgyalások már folytak, a törvényi rendezés várat magára. Vannak tehát még függőben levő kérdések, amelyek a Rénzügyi helyzetünket is érintik. A terveink konkrét megvalósítása részben az önkormányzatokra, részben a társadalombiztosításra tartozik. Mindkét irányba megtettük a szükséges lépéseket. Gondolok itt elsősorban a számítógépes rétegvizsgáló, közismert rövidítésével a CT beszerzésére, de más egyéb berendezéseket is szeretnénk, amelyek a kórház szűkös, ez évre tervezett 13 millió forintos gép-műszer keretéből nem megvásárolhatóak. ígéreteink már vannak, s adatokat is adtunk már arról, hogy mit jelent például anyagilag a CT hiánya, s beszerzésével milyen területnek az ellátását tudnánk vállalni. — A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetésünk dologi része az előző évihez képest 10 százalék automatizmussal növekedik. Ez a jelenlegi inflációt figyelembe véve már kevésnek látszik. Ebből még az áramdíj, a postai költség, a közlekedés árainak emelése sem fedezhető. Ezek pedig jelentős kiadások, mert például utazások nélkül szakembereink kimaradnak a továbbképzésekből, a szakmai tanácskozásokból. Nem szakadhatunk le az országtól, és mégin- kább Európától. De folytathatnám a sort akár az élelmiszer- árakkal és mással. Komoly gazdasági gondok előtt állunk. Abban bízom, hogy a kormányzat ezt led- alább olyan jól látja, mint mi itt Ma már nem átjáróház a kórház Egerben. A működtetésünkhöz figyelembe kell venni a jelenlegi inflációt, egyébként az egészségügy csődbe jutna. Ilyen luxust pedig nem szabad megengedni, mert annak beláthatatlanok a következményei. — A legutóbbi, a Hírlapban megjelent nyilatkozatában is szó volt arról, hogy néhány osztály vezetése nem megoldott. Tör- tént-e ebben változás? — Két osztály működik hosz- szabb ideje megbízott osztályvezetővel. Egyik a 2-es belgyógyászat, ahol a befutott pályázatok elbírálása a szakmai kollégium előtt van. A döntést meg kell várnunk, aztán folytathatjuk a kinevezési eljárást. A laboratóriumi osztályvezetői állást most újra hirdettük, mert csak egy pályázat futott be. Úgy gondolom, hogy a megyei kórház olyan nagyság- rendű, ahol feltétlenül szükség lenne több jelentkezőre, hogy közülük tudjunk választani. Február 22-én telik le az új határidő, azután tudunk majd dönteni. Az onkológiai osztály bő egy éve működik megbízott osztályvezetővel, ott a véglegesítés egy későbbi időpontban következhet csak be. Hasonló a helyzet a belgyógyászati intenzív és dializáló osztállyal, itt is hatékonyan és jól dolgoznak, mint az előző helyen, de a kinevezésre szervezési okokból csak később kerülhet sor. Más megbízott osztályvezető jelenleg nincs, s ebben az évben nem is várható nyugdíjazás. Két osztályvezető jelezte, hogy jövőre nyugállományba kíván menni. — Egy ilyen nagy létszámú intézményben, ilyen gazdasági körülmények között valószínűleg nem kis vita kérdése az egyébként is darabokra szabdalt érdekvédelem. Több ilyen szervezetről is hallottunk mára kórházon belül. Hogyan tárgyalnak velük? — A megyei kórházban pillanatnyilag hat bíróságilag bejegyzett érdekvédelmi szervezet működik. Nyilvánvalóan minden kérdésben, ami e területhez tartozik — legizgalmasabb, leghúsbavágóbb a béremelés, a jutalmazás — velük kell tárgyalni. Ez nem azt jelenti, hogy hatszor ülünk le mindenről beszélni, hanem megegyeztünk velük abban, hogy megalakítják az érdekvédelmi tanácsot. A kórház vezetése ezzel vitatkozik. Most konkrétan az 1991-es béremelés van napirenden, elkészítettük az irányelveket a rendelkezésre álló keretek bizonyos szabályok szerinti felosztására. Az információk ismeretében a hat szervezet tárgyal a tagságával, s úgy vitatjuk meg ismét a kérdést, keressük a közös megoldás útját. Minden érdekvédelmi szervezet azt szeretné, ha ő kapná az összegeket, hiszen az a dolguk. De megvannak azok a szabályok is, amihez tartani kell magunkat. — Mégis, az egészségügyi dolgozók milyen béremelésben részesülhetnek ebben az évben? — Ebben az esztendőben 20 százalék emelésre nyűik lehetőség. Ezen felül a gazdasági-műszaki területeken foglalkoztatott dolgozóknak még kell plusz béremelés, amely még tavaly lett volna aktuális. Ugyanis a minisztérium három lépcsőben tervezte meg az egészségügy béremeléseit. Elsőben a szakdolgozók, a másodikban az orvosi munkakörben tevékenykedők, a harmadik ütemben pedig a gazdasági-műszaki munkatársakra került volna sor. Az első kettő megvalósult, de a változások miatt a harmadikra nem került sor. Ennek az anyagi fedezetét még nem látjuk. — Sok kérdéssel számot vetettünk a beszélgetés során. Rengeteg konkrétum elhangzott. Lehet, hogy sok olvasóban mégis hiányérzet maradhat, mert aránylag kevés szó volt a betegekről, pedig programjában a beteg- centrikusság volt a kulcsszó. Ebben előrébb juthatott-e a kórház? — Nem tudom, hogy a betegek hogyan érzékelik, de amiről beszéltünk — talán a béremelést kivéve —, minden közvetlenül az ő közérzetük javítása érdekében történik. A különböző, életbe léptetett szigorítások következtében az itt kezeiteknek előbb- utóbb bőrükön kell érezniük a javulást. A dohányzási tilalom az erős dohányosoknak persze nem tetszik, de a többségnek annál inkább. Talán nem tűnik ki ennyire hamar a pozitív hatása minden intézkedésnek. Az ápolás javítása, az új műszerek beszerzése, az új módszerek felhasználása mindenképpen a betegcentrikussá- got jelenti. Hadd jelentsem be a nyilvánosság előtt azt, hogy egy lépéssel megint előbbre jutottunk az Európa felé vezető úton: a közeli napokban megtörtént Egerben a tévében sokak által látott műszeres vesekő-eltávolítás. Tehát nem a hagyományos műtéti eljárás során, hanem egy-egy centiméteres bőrmetszésből megfelelő műszer bevezetésével távolítjuk el a követ. A technikai feltételek megteremtéséhez több éves, kitartó munka kellett. Sikerült például a kiöregedett, tízéves sebészeti képerősítő helyett az elmúlt év végén — egy kedvező ajánlat alapján — modem képerősítőt beszerezni. így lehetett a feltételeket megteremteni. — Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a betegcentrikusság nem halványult, hanem sok szempontból erősödött. — Köszönjük a beszélgetést! Gábor László Aki belép a kapun, annak el kell fogadnia a regulákat Shimadzu képerősítő röntgengép, amelyet a gyors traumatológiai műtéteknél használnak (Fotó: Szántó György)
