Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
HÍRLAP, 1991. február 16., szombat EGER ÉS KÖRZETE 5. A listáról a rászorulók is kiszorulnak (Folytatás az 1. oldalról) Már az is elgondolkodtató, hogy 1991-ben egy húsz éve hozott törvény szerint kellett a rendelkezésre álló keretet elosztani. Ez a jogosultak körét meglehetősen tágan hatátozza meg. (így aztán, mint tudjuk, az elmúlt húsz évben bőven volt alkalom nyitogatni a kiskapukat.) Mindenesetre az 1971-es törvényben benne foglaltatnak a rászorultságnak azok a kritériumai is, melyeket most a bizottság nagyop szigorúan megvizsgált. Azon túl tehát, hogy az illetőnek nincs lakása, hogy helybeli, s a vagyoni helyzete is nehéz, nyomós indoknak számított, hogy sokgyermekes, továbbá zsúfolt, rozoga épületben lakik, netán beteg, vagy idős ember is van a családban. S miért épp ennyi lakást oszthatott ki az egri önkormányzat? Az átalakulóban lévő IKLV eny- nyi — 1991-ben megüresedő — lakással rendelkezett, másrészt a (hajdani) tanács úgynevezett lakásgazdálkodási rendelete volt Virilista Az új év harmadik napján a tizennégy éves fiammal Egerben az Express étteremben ebédeltünk. A velünk szemben helyet foglaló két nyugdíjas öregúr — meglehetősen hangos — ebéd utáni beszélgetésének végén többször is elhangzott a „virilista” szó. Amikor az öregurak elmentek, a fiam vigyorogva kérdezte: — Apa, a virilista az egy vírussal fertőzött egyén? ■i — Leginkább adófizető egyén..., s ezek között is a legjobbak egyike volt... anno dacu- : 'mái... — mondtam az övéhez hasonló tónusban, majd hozzátettem, hogy a szóban forgó prominens személy ezen a jogcímen akár képviselő-testületi tag is lehetett. ux>víp — És a virilisták büszkék voltak arra, hogy ők a legjobb adófizetők — heherészett az utódom. — Volt mivel büszkélkedniük ezen kívül is, hiszen többnyire kiváló lokálpatrióták voltak, akik alapítványokat hoztak létre, me- cénáskodtak, és — a dühösebbik öregúr szavaival élve — el sem tudták volna képzelni például, hogy a fokozatosan szegényedő lakóhelyük problémáival mit sem törődve, önfeledten és pofátlanul gazdagodjanak. — Értem - mondta komolyan a fiam, majd kis idő múlva újra elvigyorodott, és a következőket mondta. — Képzeld apa, én meg először arra gondoltam, hogy a bácsi azért volt olyan büszke, mert a virilista papája valamilyen „marhajó” trükkel szériában átverte az akkori APEH-ot. Mit mondjak?... Ebben a pillanatban én nem voltam nagyon büszke a csemetémre. Oláh Pál az irányadó. A szétosztható ingatlanok között előfordult ilyen is, olyan is. A legkisebb 26 négyzetméteres, a legnagyobb százhúsz, többségük összkomfortos. — Kétségbeejtő, milyen patthelyzetbe kerülhetnek emberek! — idézi vissza a helyszínelések tapasztalatait Farkas Zsuzsanna. Az úgynevezett lakásügyi társadalmi bizottság (melynek ezzel le is járt a mandátuma) és a szociális bizottság tagjai felváltva látogatták az igénylőket. — Nemcsak a nyomor, a zsúfoltság, a rossz lakáshelyzet miatt nem tudnak kikecmeregni ebből a helyzetből, de hiányzik belőlük — hogy egy szociológiai fogalommal éljek — az érdekérvényesítés képessége. Nem tudják, kihez forduljanak, kitől kéijenek segítséget. Ügy gondolom, hogy elsősorban ezeknek az embereknek kell támogatást, lakást adni, mert önmaguktól képtelenek változtatni a helyzetükön. Ez a lista, amelyet készítettünk, ezt a meggyőződésünket tükrözi. Egyenként megvitattunk minden esetet, s a sokgyermekeseket, a nehéz helyzetűeket, a sok éve várakozókat juttattuk lakáshoz. Tényleg igaz, hogy volt 1978- as igénylő is, és az is előfordult, hogy a lakásért folyamodónak még bent volt a kérvénye, de már öt éve elhalálozott. A zűrzavar, a megoldatlanság jellemzi hát a lakáskérdést városunkban is. Erről a szociális (miért nem szociálpolitikai?) bizottság vezetője a következőképp vélekedik: — A lakáskérdés súlyos probléma, nem kellene az önkormányzatokat magukra hagyni. Bízom abban, hogy ez a névjegyzék az utolsó. Tudvalevő, hogy a kormányzat foglakozik az egységes lakáskoncepció kialakításával. Ha az új jogszabályok napvilágot látnak, talán mi is kidolgozhatunk egy helyi tervezetet. Ebben benne kell lennie a telek-kialakításoknak, a helyi támogatásnak és az önkormányzati szociális bérlakásoknak. Az angolkisasszonyok fónöknője volt Az elmúlt év őszén az angolkisasszonyok tanítórendje négy évtizedes kényszerszünet után újból megkezdte az oktató-nevelő munkát Egerben. Erről a joggal történelminek nevezhető eseményről akkortájt a Heves Megyei Hírlap is beszámolt az olvasóknak. Ügy hiszem azonban, hogy az újságnak még vannak kötelezettségei e kiváló rend iránt. Többek között feladatának érzem az angolkisasszonyok egykori, híres nevelő egyéniségeinek bemutatását. Közülük írásomban most a rend egyik múlt századbeli nevezetes főnöknőjének, Toldy Izabellának a portréját vázolom fel. Toldy Izabella 1834. február 25-én született Pesten. Apja Toldy Ferenc, a neves irodalom- történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Szülei lányukat nagyon gondosan nevelték, illetve neveltették. Elemi iskolai tanulmányainak elvégzése után az angolkisasszonyok tanítórendi pesti, majd egri intézetében taníttatták. A korábban közismert irodalomtörténész leánya 1854. augusztus 18-án került a Bartako- vics Béla érsek által 1852-ben alapított intézetébe. Tanulmányainak befejezése után, 1855. március 25-én szentelték apácává. Szerzetesi fogadalmát pedig 1857. április 23-án tette le. Tanulmányainak éveiben édesapja is többször meglátogatta. Toldy Ferenc révén került Bartakovics érsekhez Mikes Kelemen Török- országi leveleinek kézirata, amelyet a főpap a Főegyházmegyei Könyvtárnak adományozott. Toldy Izabella hervadhatatlan érdemeket szerzett a rend iskolájának fejlesztésében. 1874-ben megszervezte a tanítóképző intézetet. Ettől kezdve Egerben két tanítóképző működött. (A fiú tanítóképzőt Pyrker érsek már 1828-ban létrehozta.) Érdemei közé tartozott, hogy a rend kezdetben négy elemiből álló iskoláját hatosztályossá fejlesztette, majd 1891-ben Zsendovics József kanonok a zárda udvarán kétemeletes szárnyépületet emeltetett, Toldy Izabella ugyanebben az időben az iskolának tornacsarnokot építtetett. Lankadatlan szorgalmát, szervezőkészségét méltányolva, még 1875. október 21-én a rendház főnöknőjévé nevezték ki. 1898- ban a király a rendbe való felvételének 40. évfordulója alkalmából koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, amelyet 1898. január 23-án ünnepélyes keretek között adta át neki Scossa Dezső, Heves vármegye királyi tanfelügyelője. Az egész életében fáradhatatlanul dolgozó apácafőnöknő 1899. április 11-én, életének 65., rendbelépésének 45. évében tüdővészben elhunyt. Temetése április 13-án volt. Földi maradványait a Főszékesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra, óriási részvét mellett. A temetésen megjelent Samassa József érsek. Koporsóját Szele Gábor püspök szentelte be. A gyászolók között ott voltak rendtársai, a helyi növendékpapság, a káptalan tagjai, az intézmények tanárai, a város, a megye, a katonatiszti kar képviselői. Halála után az intézet önképző köre az ő nevét vette fel. Szecskó Károly A Gárdonyi Géza Színházban Félévzárás a stúdiósoknál „Megérinteni” a fiatalokat, s beléjük csepegtetni a művészet szere te tét. Egyrészt ez a szándék adta az indíttatást a Gárdonyi Géza Színházban ahhoz, hogy színész stúdiót indítsanak olyan egri és környékbeli fiatalok számára, akik kedvet és elhivatottságot éreznek a pálya iránt, s önmaguk kifejezési formájának a lehetőségét a színpadon vélik- szeretnék megtalálni. Másrészt egy induló, szerveződő művész- közösség számára elengedhetetlenül szükséges egy, a társulathoz szakmailag és egzisztenciálisan köthető csoport, amely nélkül a gondolatok, értékek közvetítése elképzelhetetlen. Az elmúlt félév során a képzés (ének, tánc, mozgás, beszéd- és hangtechnika, mesterség tanulás, színházelmélet) mellett a színpadon statisztaként gyakorolhatták az elméletben elsajátí- tottakat. A két éves kurzuson résztvevők — első és másodévesek együtt — a napokban a szakmai zsűri előtt is megmérettettek, visszajelzést kaptak képességeikről, jártasságaikról. A stúdiósoknak a tantárgyi vizsgák után sem maradt sok idejük a pihenésre, lazításra, hiszen hétfőtől újabb erőpróba vár rájuk, a második félév következik. Felvételünkön Gáli László igazgató-főrendező mondja el észrevételeit, tanácsait a Barta Lajos: Szerelem című művéből részletet előadó Bukta Zsoltnak és Klepács Andreának. (molnár)' Országos döntő: április 13. Kálnoky-verseny Már eddig 55-en jelentkeztek a Megyei Művelődési Központ által szervezett és a szakminisztérium, az írószövetség által támogatott Kálnoky László-vers- mondó versenyre. A neves, egri származású költő éltművét népszerűsítő rendezvényt az ország valamennyi közép- és felsőfokú intézményében tanulók számára hirdették meg. A Heves megyei döntő várható időpontja március 12-e, kedd. Az országos megmérettetésre pedig április 13-án, szombaton kerül sor előreláthatóan. Az oldalt összeállította: Szüle Rita Jámbor Ildikó Lépést kell tartani az ismeretanyaggal.. Mese a g... C-ami azért van, mert nincs gáz) Az „Óperenciás tengeren” azért innen, de Egeren, sőt még Felnémeten is túl van egy lakótelep. Pásztorvölgyi-lakótelepnek hívják. Csendes, dolgos emberek élnek arrafelé. Néhány éve, mikor felépítették házaikat, nagy volt a boldogság, milyen szép, tiszta levegőjű helyen laknak ők. Hanem aztán történt egyszer, hogy, hogy nem, hűlni kezdett az idő, és mikor begyújtották a kályháikat — hát, uramfia! —, az összes füst, gáz a völgy közepén gyűlt össze... Küldöttséget menesztettek hát a bölcsekhez, hogy állapítanák meg e furcsa jelenség okait. Jöttek a bölcsek, hozták a mérőműszereiket, és megállapították, hogy a völgyben gomolygó gáz bizony emberi fogyasztásra felettébb alkalmatlan, a jelenséget pedig a völgyük katlanszerű fekvése és az uralkodó széljárás okozza. Tanácsolták, vezessék be a pásztorvölgyiek a földgázt, s akkor majd tudnak levegőt venni a lakóhelyükön. Mentek hát a helytartóhoz (akit akkor még tanácselnöknek hívtak), hogy vezettessen nekik gázt. „Két éven belül meglesz” — szólt a jóságos helytartó. Hazamentek hát békében, és várták a földgázt. Teltek az évek, de földgáz bizony nem lett, lett viszont minden fűtési szezonban jókora széngáz, így a lakók tovább fulladoztak. Talán még ma is türelmesen várnának, de látták ám, hogy kétszáz újabb ház épül az ő házaik mögött! Azok füstje újra az ő völgykatlanjukban fog megállni! Kétségbeesve mentek hát panaszra a helytartóhoz (akit ma már polgármesternek hívnak) — mi lesz a földgázzal? „Nincs pénz, nerti is lesz” — szólt a szi- goní ítélet. így hát a pásztorvölgyiek már csak azon tűnődnek, hogy az ő helytartójuk lakótelepítés előtt miért nem kérdezi meg a bölcseket, hogy a völgyben merről fúj a szél? Vagy ha már így esett a dolog, miért hagyja őket megfulladni? De arról is álmodoznak, hogy egyszer meghívják szeretett helytartójukat egy esti piknikre és, ő két légszomj között hátha úgy dönt: MÉGIS LESZ FÖLDGÁZ... És mesémnek itt a vége, a pásztorvölgyiek még ma is élnek, ha meg nem fulladtak. Aki pedig mindezt nem hiszi — és illetékes —, járjon utána. Tarjányi Gyula Az I. Magyar . Látványtár A gyermekek vizuális nevelését szolgálja az I. Magyar Látványtár Alapítvány, amit a múlt év tavaszán Vörösváry Ákos, dr. Gyökér Kinga és barátai saját képzőművészeti hagyatékokból hoztak létre. A rendelkezésre álló anyagokból — terveik szerint — rendszeresen szerveznek bemutatókat. Az I. Magyar Látványtár kiállítását — ahol négy festő: Ganczaugh Miklós, Hortobágyi Endre, Román György és Swierkiewicz Róbert mutatkozik be — Radnóti Sándor egyetemi tanár nyitotta meg tegnap Egerben, a Vitkovics-ház- ban. A tárlat április 30-ig, szqm- bat és vasárnap kivételével 10-16 óráig tekinthető meg. A város pénztárcájában: 1,6 milliárd 3l Az egri városi önkormányeati költségvetés-tervezetében-1 milliárd 660 millió 539 ezer fosint szerepel a bevételek, illetve a kiadások rovatában. Mint a közszemlére kifügggesztett tervezetből kitűnik: ebből az intézmények működésére, fenntartására több mint 1 milliárd kell, a felújításokra 70, a lakóházak karbantartására 22, a fejlesztési célú kiadásokra 376 millió jut. A fennmaradó összeg az úgynevezett költségvetési tartalékot képezi. Ami pedig a bevételeket illeti: saját forrásból csaknem 253, az átengedett személyi jövedelma- dóból 305. millió származik, a normatív állami hozzájárulás 1,1 milliárdot tesz ki. A húsvéti ünnepkör háttere Kalendárium címmel indított sorozatot az egri Ifjúsági Ház. A következő előadásra február 18- án, hétfőn este 6 órakor kerül sor. Ezúttal Bosák Nándor, -az egri Hittudományi Főiskola rektora beszél a húsvéti ünnepkörről. Farsangi Flóra-bál „Jelmez ajánlott...” — ezzel a báli mottóval invitálja a szórakozni vágyókat egy vidám farsangi bálra az egri Flóra Hotel, ahol február 22-én este „Welcome Tours” idegenforgalmi totó, tombola és éjféli jelmezdíjazás vár a vendégekre, akik közül megválasztják majd a Farsang Szépét is. A megyei könyvtárban ugyanúgy... Nálunk is megtalálják a hírlapokat! — Halló, Hírlap? Olvastam a szakszervezeti Hírlapolvasó sanyarú helyzetéről írt cikket. Talán tudnék némi vigaszul szolgálni — hívta fel a figyelmünket Orosz Bertalanné, a megyei könyvtár igazgatója a szolgáltatásukra. — Nálunk is van lehetőség a folyóiratok, napilapok áttekintésére. Szinte teljes választékot tudunk nyújtani a megjelent újságokból, s természetesen évekre- évtizedekre visszamenően megőrizzük ezeket. Aki pedig távolinak tartja a megyei könyvtárat, az Ifjúsági Házba is betérhet, ott is van egy fiókkönyvtárunk... Ezek után ellátogattunk az IH emeletére. Fekete Ildikó, a könyvtár házigazdája felhívta a figyelmünket arra, hogy itt a nyelvtanulók valóságos oázisra lelhetnek: színes, idegen nyelvű folyóiratokat is „tartanak” a hazaiak mellett. Gazdag a választék nyelvkönyvekből, idegen- nyelvű szépirodalomból.
