Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

HÍRLAP, 1991. január 7., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Hatvanban csaknem 1,2 millió Támogatás szociálpolitikai célokra Remény van arra, hogy tovább épül Tervpályázat az M3-as autópálya folytatására Régen ismert tény a közleke­dési szakemberek — s nem ke­vésbé a forgalomban résztvevők — előtt, hogy hazánkban az M7-es autópálya után a 3-as szá­mú fő közlekedési út a legzsúfol­tabb: állandóan telistele jármű­vekkel. A motorizáció robbanás­szerű növekedésével ez még fo­kozódott, így vált szükségessé egykoron a meglévő utakkal pár­huzamosan — Budapest — Ernőd — Nyíregyháza — Bereg- surány vonalában — az M3-as jelzésű autópálya tervének elké­szítése és az építés megkezdése. A Budapest és Gyöngyös közötti kétszer két sáv 1982-re elkészült, s az elképzelések szintjén kiala­kult a Miskolcig húzódó pálya újabb vonala is. Az építési mun­kálatokat azonban hátráltatta, hogy a megváltozott energiaigé­nyek előtérbe helyezték a Gaga­rin Hőerőmű szomszédságában lévő, s az ezt kiszolgáló visontai külfejtéses bánya fejlesztését Karacsond — Ludas — Kápolna térségében: az egykori Nehéz- ipari Minisztérium bejelentette, hogy a külszíni fejtéshez mind a 3. számú útra, mindaz attól délre fekvő területekre igényt tart, mert a felszín alatt jelentős lignitmező húzódik. Hogy az útépítési ter­vek kritikus szakaszba kerültek, ahhoz hozzájárult még számos Vasárnapra lefutott, a hét elejére újabb tankolási csúcs várható A taxisszakma a végét járja... Ipari szerkezetváltás Jelentős szerkezeti átalakulás következett be az elmúlt eszten­dő második felében a megye ipa­rában azzal, hogy az ágazati, tröszti monopolszervezetek nagy része megszűnt. így több — például az Egri Nyomda, az Apci Qualitál — gyáregység önállóvá vált, s gyarapodott a kisszövet­kezetek száma is. Szeptemberre 66 ötven dolgozónál kevesebb létszámú gazdálkodó szerv mű­ködött a megye iparában, szá­muk egy év alatt több mint a két­szeresére nőtt, s az összes ipari gazdálkodó szerv több mint 50 százalékát teszik ki. Véradonap Apcon és Csányban A hatvani véradóállomáshoz tartozó területen — a vöröske­resztes alapszervezetek kezde­ményezésére — Apcon és Csányban kerül sor a közeli na­pokban önkéntes véradásra. A Qualitál üzemi szervezetéhez tartozó 350 tagból mintegy nyolcvanan jelentkeztek a január 8-ra tervezett akcióra, legköze­lebb pedig április 9-én járulnak a gyűjtőedényekhez a dolgozók. Csányban január 15-re szervez­tek véradónapot a községi vörös­keresztesek, akik hozzávetőlege­sen ötven donor segítségére szá­mítanak. Támogatókat keresnek a természet- gyógyászok Különböző szakemberek se­gítségére számít tevékenysége során a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesülete (Eger, Bajcsy u. 9.), ezúttal a csütörtö­könként 3 órától tartandó foga­dónapokon asztrológusok és grafológusok jelentkezését vár­ják. A mozikról és a múzeumról Hatvanban a közelmúltban megtartott testületi ülésen az egyik képviselő indítványozta, hogy a városban található mozik, illetve a Hatvány Lajos Múzeum helyzetét és jövőbeni sorsát ille­tően mielőbb kéijék a megyei szervek véleményét. Ezzel kap­csolatban a képviselők egybe­hangzóan megszavazták azon határozatot, hogy a művelődési bizottság elnöke tegye meg a szükséges lépéseket, s kérjen részletes felvilágosítást a fenn­tartóktól az intézményekről, működésük lehetőségeiről. Oldottabban — egészségeseb­ben A hatvani Városi Művelődési Központban már hagyomány­nak számít az egészségmegőrzés­sel és -védelemmel kapcsolatos előadások, kurzusok, foglalko­zások szervezése és lebonyolítá­sa. A legközelebb ma délután 5 órakor találkozhatnak az élet- reformklub tagjai, január 8-án, kedden este pedig a jógatanfo- lyam résztvevőit várják az intéz­ményben. Hát, amitől tartottunk: bekö­vetkezett...! Még nem tudni pon­tosan, mikortól, de az már biztos, hogy minimum 8-8,50-nel emel­kedik a benzin ára. S mint ilyen hírek érkeztekor, megkezdődött az üres tankok, tárolóedények feltöltése. Bár, azt hihetnénk, ilyen drága benzinért már alig- alig állnak sorba az emberek. De, nem így van... Mint az egri, Lenin úti Áfor- kút ügyeletes kezelőitől tegnap megtudtuk: a töltőállomás igazi rohama csütörtökön és pénteken zajlott le, amikor is az átlagos forgalom mintegy két és félszere­sét bonyolították le, szombatra ez a másfélszeresre esett vissza, míg vasánap szinte visszaállt a régi kerékvágásba a tankolások aránya. Vitték az üzemanyagot kannákban, hordókban, de fő­ként a tartályokat töltötték fel 10-20 literekkel az autósok. Hi­ány semmiből sem volt, csak arra az időre „esett ki” egy-egy töltő­oszlop, amíg a földalatti tárolót teleengedték a tartálykocsikból. Az áremelés „szelét” szinte meg sem érezték az „útmenti” kutaknál, mint azt hallottuk va­sárnap a Szőlőskertnél, ahol a forgalom ugyancsak a csütörtö­ki, pénteki napon emelkedett hozzávetőlegesen öt százalékkal. Itt is bőségesen van üzemanyag, hiányra nem kell számítaniuk az utazóknak, akik várhatóan a jö­vő héten sem rohanják meg majd az állomást, hiszen többnyire ott­hon már feltankolják az autói­kat. A napokban bejelentett, s vár­hatóan életbe lépő benzináreme­lés valósággal „padlóra küldte” a taxisokat. Jóformán ki sem he­verték még az október végi sok­kot, s máris itt az újabb. De vajon hogyan vélekednek a lépésről a leginkább érintettek: a magán- és teherfuvarozók. Molnár András, az Eged Taxi képviselője: — A legenyhébb vélemény, hogy ennek a bejelentésnek nem örült senki. Az október végi de­monstráció után nem ezt vártuk a kormánytól. Egyszerűen meg­magyarázhatatlan számunkra, miért emelték ismételten az adó mértékét. A kőolaj világpiaci árának változása ugyanis nem tette indokolttá az emelést. Ese­tünkben 32 személy- és 23 teher­fuvarozót érint rendkívül kedve­zőtlenül a drágulás. Az emberek elkeseredettek, sokan úgy gon­dolják: abbahagyják az ipart. Úgy tűnik, a szakma a végét jár­ja. Bárhogy is van, újabb blokád nem lesz, és tarifaemelésre sem készülünk, hiszen így is egyre ke­vesebben tudják igénybe venni a szolgáltatásainkat. Sóskúti László, a City Taxitól: — Nem is tudom, miként fo­galmazhatnék, hogy visszaadjam a magam és a kollégák felhábo­rodását. Szörnyű ez az újabb emelés. Már nem tudunk másra gondolni, mint hogy a kormány amolyan „csakazértis megmu­tatjuk” módon döntött így. Nem tudom, mi lesz. Nálunk 45 ma­gánfuvarozó munkája, megélhe­tése került veszélybe. De ez ele­nyésző szám az ország lakossá­gához képest, akik ugyanúgy megsínylik ezt a kíméletlen lé­pést. Ettől függetlenül megmoz­dulásra nem készülünk, és vitel- dijat sem emelünk. Barta Károly, a Hungária Ta­xitól: — A többi kollégával együtt mi is fel vagyunk háborodva. Saj­nos, a benzináremelés mellett a szakmát jelentősen sújtja az al­katrészek árának drasztikus nö­velése is. A taxizás már így is lu­xusnak számít, ezért tarifát mi sem változtatunk. Sajnos, attól tartok, hogy ez csak egy a kis em­bert egyre inkább nyomorító in­tézkedések közül. Félek, ennél sokkal keményebb problémák­kal kell megküzdeni az elkövet­kező időszakban. Szent­domonkos Téli nyugalommal bújik meg a dimbes- dombos vidék szépséges völgyében az északi fa­lu, Szentdomonkos. A csaknem ezer lakosú te­lepülés az új esztendőt már mint önálló község kezdte meg. Kis létszá­mú, de lelkes képviselő­testülete — a független­ként polgármesterré vá­lasztott Sipos József irá­nyításával — már most azon munkálkodik, hogy a lehetőségekhez mérten emberibb élet- körülményeket: egész- ségügyi, kulturális és kereskedelmi ellátást, jobb közlekedést és megélhetési lehetősége­ket teremtsen a helybe­lieknek. (Fotó: Pert Márton) Vizsgálják a felújítás lehetőségét Kérdőjelek a hatvani vágóhíd körül A közelmúltban megtartott hatvani önkormányzati ülésen Dr. Molnár Lajos képviselő indítványozta, hogy a városnak legyen mi­előbb egy hatékonyan működő vágóhídja. Véleménye szerint, a régi némi felújítás után alkalmas lenne erre a célra. Ez a vágóhíd ugyanis a húsfeldolgozóval és egy üzlettel kiegészítve a lakosságot megfelelő mennyiségű hússal és olcsó húskészítménnyel láthatná el. A javaslatot követően Micsonai Tibor kért szót, és elmondta, hogy tudomása szerint a a jelenlegi vágóhíd a 6-os Számú Általános Iskola védőövezetén belül van, s emiatt felújítására nincs lehetőség. Ezt megerősítette Sütő Györgyné, a Polgármesteri Hivatal TE- FO vezetője is, aki a témához hozzáfűzte: a városrendezési tervben ezen a területen már nem szerepel a vágóhíd, s azt már 1986-ban más­hová kellett volna telepíteni. Végül is a képviselők úgy határoztak, hogy a vállalkozáspolitikai bizottság, valamint termelés-ellátásfelügyeleti osztály vizsgálja meg a vágóhíd, illetve húsfeldolgozó létesítésének lehetőségeit. A vizsgálat eredményéről, a gazdasági számításokkal alátámasztott javaslatról, a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve jelentés készül, amelyet a testület elé terjesztenek. A szemételhelyezés űj rendje Rendezni kívánja a jövőben a szemétel­helyezés rendjét az Egri Városgondozási Üzem, ezért úgyne­vezett „blokkrend­szert” vezet be. Mint Fekete Mihály igaz­gató tájékoztatta la­punkat: a tervek sze­rint január 16-tól az egerszalóki szemét­bányában a szeme­tet, hulladékot a ma­gánszemélyek és az intézmények az elő­re, illetve a helyszí­nen megvásárolható blokkok ellenében helyezhetik el. Az üzem vezetői gon­doskodtak a megfe­lelő blokkok elkészí­téséről, ezek igény szerinti mennyiségre válthatók: lesz egy, három, öt és hat köb­méterre szóló szel­vény. Hírt kaptunk arról is, hogy a lakos­sági szemételhelye­zés — egy köbméte­rig — továbbra is in­gyenes marad. Blotéglát készítenek Petőfibányán Mire jó a volt téglagyár? A hatvani József Attila Ifjúsá­gi Otthon igazgatója a közel­múltban azzal a kéréssel fordult a lőrinci önkormányzathoz, hogy a maguk eszközeivel támogassák a Bioeco Alapítványt, melyhez az otthon is csatlakozott. Ennek lé­nyege, hogy az állami gondozott fiatalok szeretnének természetes alapanyagú biotéglákat, a régeb­bi vályogtéglához hasonló ele­meket előállítani. Erre alkalmas lenne a petőfibányai volt tégla­gyár területe, ahol megkezdhet­nék a föld „kitermesztését”. A képviselők támogatták a kérést azzal a feltétellel, hogy ennek megkezdése előtt a kérelmezők beszerzik a bányaműszaki fel­ügyelőségtől a szakhatósági en­gedélyeket, s hogy a föld szállítá­sát a község közigazgatási útjai­nak megkerülésével oldják meg. Kérték továbbá azt is, hogy a munkálatok után a területet re- kultiválják az ott dolgozók. Az önkormányzat abban is egyetértett, hogy a kitermelt földért egyelőre nem kémek semmiféle ellenszolgáltatást.­Bűnmegelőzési Alapítvány Egerben (Folytatás az 1. oldalról) — A főbb célok? — Mindenekelőtt a bűnmeg­előzést kívánjuk sokkal hatéko­nyabbá tenni! Elsősorban meg­bízható vagyonvédelmi eszkö­zök és módszerek kifejlesztése révén. Törekszünk lehetősége­ink bővítésével a gyermek- és fia­talkori bűnözés visszaszorításá­ra, a kábítószer terjedésének megakadályozására. Pályázato­kat hirdetünk meg újabb és újabb ötletek felszínre kerülése érde­kében, s elképzeléseinkhez ke­reskedelmi és szolgáltató tevé­kenység indítását is tervezzük. — Korábban már létezett ha­sonló, amit bűnmegelőzési ta­nácsnak hívtak. Mennyiben kü­lönbözik attól a mostani kezde­ményezés? — Hangsúlyozom, hogy az alapítványnak csak a kezdemé­nyezője a kapitányság, s teljes egészében politikamentes. Füg­getlen, önálló jogi személy, amelynek vagyonáról nem a rendőrség rendelkezik. — Mekkora az induló vagyon, s ki dönt a felhasználásáról? — Harminchárom gazdálko­dó szervezet támogatásával az alapító vagyonunk 1 millió 205 ezer 715 forint. Az egri ingatlan- kezelő vállalat, a polgármesteri hivatal és az Egri Dohánygyár például 100-100 ezer forinttal járult hozzá. A pénz felhasználá­sáról az alapítványt kezelő kura­tórium határoz, ennek elnöke Várkonyi György. Az alapít­ványt tevők egyébként kikötöt­ték: csak akkor hajlandók továb­bi összegeket biztosítani, ha munkánk valóban az ő érdekei­ket szolgálja. — Az első lépés? — Ebből az induló tőkéből — kooperálva a megyei jellegű ha­sonló alapítvánnyal — egy kor­szerű vagyonvédelmi központ megvásárlását tervezzük. Ez tu­lajdonképpen számítógép, mo­nitorral. A rákötött objektumból támadás esetén azonnal befut a jelzés, a képernyőn és hangban is. A monitoron megjelenik a főbb adatsor, továbbá a támadás pontos helye a létesítmény alap­rajzának megfelelően. Ahhoz is nyújt a központ információt, hogy melyik útvonalon közelít­hető meg leggyorsabban az adott hely, melyek a jogsértő lehetsé­ges menekülési irányai, s kiírja az értesítendő személyek nevét, lakcímét és telefonszámát is. Mindennek kialakítása már fo­lyamatban van. Megvétele és el­helyezése ebben a hónapban tör­ténik, a további szervezést pedig külön vállalkozó végzi. — A Precust mekkora körre kívánja kiterjeszteni megelőző­őrző feladatait? — Szeretnénk, ha minél töb­ben — köztük magánszemélyek is — csatlakoznának az alapít­ványhoz. A betörések és lopások igencsak elszaporodtak, a rend­őrség pedig jelenlegi létszámával és technikai színvonalával képte­len teljesen megoldani ezt a problémát. A Precust segítsége sokat jelenthet. — Miként lehet csatlakozni az alapítványhoz? — Egerben a belvárosban szükségünk lenne egy helyiségre, bemutatóterem céljából is. Emellett konkrét pénzösszegek­kel is támogathatják. Ennek számlaszáma: 90000023. Sz.Z. A Zagyva-parti város a kormány által a költség- vetés terhére jóváhagyott összegből 1 millió 150 ezer forint pótelőirányzatot kapott az elmúlt évben a szociálpolitikai feladatok ellátására. Ezen összeg elosztásáról is határoztak a város képviselői a nem­régiben tartott testületi ülésen. A népjóléti, az egészségügyi, valamint az igazgatási bizottság veze­tőinek előzetes egyeztetése után ügy döntöttek, hogy a keretből az egészségügyi osztály 500 ezer, az igazgatási osztály pedig 658 ezer forintot használ­hat fel szociálpolitikai célokra. Ezeket az összege­ket még az elmült év végén átutalták a leginkább rá­szoruló területekre, a fennmaradó résszel pedig idén gazdálkodnak majd. kornyezetvedelmi szempont is. Az említett okok késztették a kö­zelmúltban a KÖHÉM, illetve Heves Megye és Gyöngyös Város Tanácsa, az Autópálya Igazgató­ság, valamint a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetését arra, hogy közös pályázatot íijanak ki a Gyöngyös — Kerecsenéi közötti szakasz, valamint a 3. (30.) szá­mú főút vonalvezetésének terve­zésére, továbbá ezek országos közúthálózati — benne Gyon­f yös és Eger — kapcsolatának íalakítására. A beérkezett nyolc pályamű értékelésére szeptem­berben került sor, ezek alapján az a megoldás látszik előnyösnek — tartják a szakemberek —, amely az autópálya nyomvonalát a Budapest — Miskolc vasútvo­naltól délre vezeti. Mint elhang­zott: közelebb halad a 31. és a 33. számúfőutakhoz, függetleníti az autópálya építését a külszíni szénfejtés miatt foglalt területek­től, s megfelelő védőtávolságot tudnak kialakítani a környező te­lepülésektől. Az M3-as autópálya építésére több érdekelt település — így Gyöngyös, Eger, Mezőkövesei, Miskolc, Debrecen és Nyíregy­háza —, valamint számos gazdál­kodó szervezet alapítványt hoz létre, ennek előkészítő bizottsá­ga már megalakult Miskolcon.

Next

/
Thumbnails
Contents