Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
HÍRLAP, 1991. január 5., szombat HEVES ÉS KÖRZETE 5. Lopják a rezet...! Két rézlopó csapatot is elfogtak nemrégiben Hevesen, illetve a környéken. Először is az történt, hogy december 27-én éjszaka a hevesi postáról adogattak ki hulladék telefonkábeleket; ezt érzékelték az arra járó polgárőrök, s a rendőrökkel együtt intézkedtek: elfogták a két személyt. Nevük: Molnár Ferenc és Burai Ferenc. Érdekességként elmondható, hogy az 50 kiló „hulladék kábel” ára ötszáz forint, ám — a réz kiolvasztása után — ennek többszörösét éri a zsákmány, úgyhogy sajnos, megéri... Megjegyzendő az is, hogy a polgárőrség már másodszor avatkozott be eredményesen. Másnap — december 28-án, éjjel egy órakor — Erdőtelken, a Jászberényi Hűtőgépgyár kirendeltségének raktárában jártak hívatlan látogatók. Itt az tűnt föl, hogy egy Wartburg gépkocsival rezet visznek el. Alig két óra múlva megtalálták ezt az autót, benne pedig a rézvezetékeket, s mikor a sofőr visz- szament a kocsihoz, nyomban elkapták. Aztán a két „segítőtárs” is előkerült. A csapat összeállítása: Danó László, Pusoma Zsigmond és Dósa Zoltán, akik beismerték tettüket. Tárnáméra barokk gyöngyszeme Befejezéséhez közeledik a tar- namérai Almássy-kastély felújítása. A kis alföldi község igazi büszkesége lesz a barokk építészet ezen gyöngyszeme, amelyet összefogással sikerült megmenteni a pusztulástól. A hozzátol- dott iskolai blokk pedig építészetileg jól harmonizál az ódon épülettel, amelynek külső tatarozását befejezték. Bent sem tétlenkednek a szakemberek. Két teremben már végeztek a képrestaurátorok, akik értékes freskókat mentettek meg. Nekik persze ezután is akad dolguk, de ha a nagytermet helyrehozták, akkor ritka élmények fogadják majd az odalátogatókat. Négyszáz vagonos gabonatároló Figyelemre méltó fejlesztést valósítanak meg a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet Vin- cze-tanyáján. Négyszáz vagon termény befogadására alkalmas, könnyűszerkezetes gabonatárolót építenek. Ehhez a Világbank által támogatott mezőgazdaságfejlesztési program keretében anyagi segítséget kaptak. A kivitelezést a közös gazdaság építői végzik. Tavasszal már a gépeket szerelik, amelyeket Svédországból és Ausztriából szereznek be. A fejlesztés az előrehaladást szolgálja, hiszen extra minőségű vetőmagvakat kívánnak előállítani, amelyeket a tárolóban helyeznek el — és exportra szánnak — a méraiak. Kell egy szeméttelep A jelenleg működő hevesi szeméttelep nemsokára telítődik, ezért tavaly tanulmányterv készült egy új telep kialakítására. Ennek megvalósítása azonban elmaradt, mert a regionális hulladéktároló kiépítésénél az érintett tanácsok egyike sem vállalta, hogy az a saját területükön működjön. Megjegyzendő, hogy a gazdasági számítások szerint Átány, Tiszanána és Kömlő körzetében lett volna a legjobb helye. Az idén újból elkészült egy regionális szemétteleppel kapcsolatos terv, s az említett viták miatt valószínűleg Hevesen, a Pélyi út környékén lenne ez a bázis. Egyelőre azonban nem tudni pontosan, miből és honnan lesz erre pénz, de az valószínűnek látszik, hogy a létesítményt használó környező községek kénytelenek lesznek anyagilag is hozzájárulni a költségekhez. A/, oldalt írták: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor Amikor megtelt a könyvtár Érdeklődő szempárok sokasága Csendesek ezek az év eleji napok a Hevesi Gyermekkönyvtárban. Az elmúlt hetekben nem ez volt a jellemző, hiszen gyakran volt népes az intézmény. ’Szabó Sándomé** részlegvezető szívesen idézi a jól sikerült gyermekkönyvhét eseményeit: — Nagy örömünkre egy héten át minden délelőtt óvodáscsoportok jöttek hozzánk innen Hevesről, hogy megnézzék a mese- filmeket. Persze, a program nemcsak ebből állt. Eljött közénk Vitai Ildikó előadóművész, aki megzenésített verseket adott elő legújabb lemezéről, az Ibolyatakaróról. A gyerekek és a szülők egyaránt örültek, hogy a művésznő előadásával egy időben kedvezményes áron megvásárolhatták az említett lemezt. Vendégünk volt Schmidt Egon, az ismert ornitológus, aki a hazai madárvédelemről beszélt. Élmény volt, hogy színes diákon különleges, egzotikus állatokat is bemutatott. Sőt. a gyerekek által hozott és az általa írt könyveket dedikálta is. — Utólag is jó visszhangra talált Hevesen az irodalmi vetélkedő. — Valóban, valamennyi általános iskolából a hetedik-nyolcadik osztályosokat érintette ez. Nagy volt az érdeklődés, hiszen a tananyagból állítottuk össze a vetélkedő kérdéseit. Öt csapat versengett, és a dijak sem maradtak el. A legjobban a könyvjutalmaknak őrültek a résztvevők. Persze, emelte a gyermekkönyvhét programjának színvonalát a Télapó-est, nem kevésbé azoknak a díszeknek a készítése, amelyek a karácsonyi fenyőfákra kerültek. Ebben főleg a Hevesi Körzeti Általános Iskola tanulói vettek részt szép számmal. — Ma is sokan emlegetik a családi szombatot... — Örömmel mondhatom, hogy a gyermekkönyvhét egyik legjobban sikerült eseménye volt a családi kaszinó, amelyet ugyancsak itt, a könyvtárunkban tartottunk. Sok szülő és gyerek jött el, élvezet volt nézni, hogyan játszanak, szórakoznak. Egyébként ösz- szeszámoltuk, az egész heti rendezvényen több mint félezren vettek részt. Ezért elhatároztuk, hogy kellően előkészítve, 1991 decemberében ismét megrendezzük a gyermekkönyvhét eseményeit. Cipőfelsőrész-készítés közben A nők hevesi üzemében Avatott kezek varrják a kesztyűt Ahol már nyárra dolgoznak Bár ilyenkor a januári tél általában beszorítja az embereket a lakásokba, mégis van olyan hely, ahol már a nyárra gondolnak. így van ez a Bu- dagant Kesztyűs Szövetkezet hevesi telepén, ahol már az 1991-es nyár leendő cipőmo- delljeihez szükséges felsőrészeket készítik. Zömében asszonyok serénykednek itt, a legmodernebb varrógépekkel dolgoznak. — Van munkánk erre az évre is — tájékoztat Molnár Jenő telepvezető. — Az elmúlt hetekben folytatott üzleti tárgyalásaink eredménnyel zárultak, és ennek köszönhetően január 15- én indítjuk útnak az első kamionszállítmányt innen, Hevesről a német- országi Föchtstadtba, a Manzcég megrendelésére. Élve szövetkezetünk önálló külkereskedelmi jogával, itt, a helyszínen töltjük meg a kamiont, és itt történik a vámellenőrzés is. — Mennyire régi a kapcsolatuk az említett németországi céggel? — Több év óta bérmunkában dolgozunk a Manznak, férfi félcipők felsőrészeiből legalább harminc modellt készítünk. 1990-ben hatvanezer párat exportáltunk. A hevesi telepen az említettek mellett a másik fontos tevékenység a kesztyűgyártás. Ezekből is nagy a választék, hiszen utcai, divat—, sport —, valamint munkavédelmi kesztyűket készítenek. — Tavaly 120 ezer párat vittünk a piacra — magyarázza a telepvezető. — Ennek döntő része — nem kis büszkeséggel mondhatom — a világ szinte minden kontinensére eljutott. Persze, itthon is kaphatók a hevesi telepünkről kikerülő kézre valók. — Hogyan maradtak talpon 1990-ben? — Mondhatom, nem kis erőfeszítések árán, hiszen a költségek kegyetlenül megemelkedtek. A 180 fős kollektíva azonban végig együtt volt, nem küldtünk el senkit. Nyolc-tíz milliós nyereséget terveztünk, de végül is 4-5 millió forinttal zárunk. Hogy miért? Egyszerű erre a válasz, hiszen rendkívüli módon megdrágult tíz energia, többet fizettünk lakbérként, ami növelte a költségeinket. Azért az emberekről sem feledkeztünk el, hiszen 20 százalékos bér- fejlesztést valósítottunk meg, és karácsony előtt 13. havi bért is fizettünk dolgozóinknak. Ezek zöme hevesi, de hétnyolc kilométeres körzetből, főként Tenkről, Boconádról, Erdőtelekről is járnak hozzánk.— Milyen létszámot terveznek az új évre? — Tulajdonképpen a tavalyival számolunk, miután van munkánk. Az viszont bizonyos, hogy a nyereségünk jelentős hányadát a várható drasztikus költségnövekedés elviszi. Gondolok elsősorban az anyagok, az energiahordozók áremelésére. A köz- gazdasági feltételektől függően erre az évre is 20 százalékos béremelést tervezünk, reméljük, hogy meg is tudjuk valósítani. Ez azért is nagyon fontos, mert a szigorú költségtakarékosság mellett is azt akarjuk, hogy dolgozóinknak megélhetést biztosítsunk. Gazdag szünidei program Nyitott ajtók a Gyemtckkázkan Bár már közeleg a téli vakáció vége, a jövő hét elején ismét benépesülnek az iskolák, most viszont még önfeledt kikapcsolódást találnak az ifjak a hevesi Gyermekházban. Az ott dolgozók élményekben gazdag és hasznos programot állítottak össze a nebulók nem kis örömére. Jurányi István igazgatótól arról értesültünk, hogy december utolsó napjaiban jól sikerült találkozót tartottak: a nyári tiszai vízitáborozók közül szép számmal jöttek el erre a rendezvényre. A Gyermekház szervezte a vándortábort, és kenukat, kajakokat ajánlott fel az erre vállalkozóknak. Felidézték a kellemes nyári napok hangulatát, amelyeket emlékezetessé tettek a bemutatott, és ma már emlékül szolgáló színes diaképek. Ugyancsak december utolsó napjaiban játszóházat is rendeztek, ahol textilkészítésre, korongozásra invitálták a fiatalokat. A gyerekek örömére mindennap volt Lutra-csereklub, amely iránt sokan érdeklődtek. Január 3-án ismét volt játszóház, melynek érdekességeként a gyerekek tűzzománcot készítettek és bőrmunkákat végeztek. Egy nappal később túrát rendeztek a Mátrában. Volt ezeken kívül sakkverseny, naponta videovetítés, valamint egy alkalommal diszkóest is. A Gyermekház vezetői elhatározták, hogy a Heves melletti Vicán-tavon, amennyiben befagy, korcsolyapályát alakítanak ki. Sőt, világítótesteket szerelnek fel, és az esti sportolásra is lehetőséget teremtenek. Büfét és zenét is szolgáltatnak. Remélik, hogy ez az elhatározásuk — az időjárás jóvoltából — a tél során valóra válik. Dr. Hegedűs György indokol: „Nem szeretném a megyét megosztani 99 December 29-én lapunkban tudósítás jelent meg a megyei közgyűlés üléséről, amelyen dr. Hegedűs Györgyöt először elnökként, majd alelnökként jelölték, ám — hosszas procedúra után — sem vetély- társa, sem ő nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Ekkor alakult ki az a patthelyzet, amelyben dr. Hegedűs szó szerint a következőket mondta: „Elnézést kérek, azt hiszem, hogy sikerül megkönnyíteni a közgyűlés most már egészen kínossá váló szerepét, én a magam részéről vissza kívánok lépni; ezzel is elősegítem azt, hogy ma döntésre vigyük a kérdést. Nem szeretném a megyét megosztani. Nagyon úgy tűnik, mintha személyemben a megye kétfelé válna. Tehát vannak körzetek — és ez most már eléggé világossá válik —, akik ragaszkodnak a személyemhez, míg a megyének más részében viszont más jelöltet támogatnak. Tehát én úgy érzem, hogy a saját feladatomat, amelyet az ügyvivői, vagy most már elnöki tanácsadói testület rám rótt korábban, hogy személyemben egy ellenpólust adjak, én a magam részéről ezt már teljesítettem, hogy úgy mondjam, a „nyúl” szerepét már eljátszottam. Én a magam részéről visszalépek, ugyanakkor azonban néhány nevet szeretnék javasolni. Úgy gondolom, hogy ők viszont alkalmasak lennének arra, hogy az alelnöki feladatot maradéktalanul teljesíteni tudják. Tehát: dr. Kovács János személyére gondoltam, a művelődési osztály vezetőjére, Haff- ner Lászlóra, a személyzeti osztályvezetőre, Vass Gézára a titkárságról és Kántor Imrére, a pénzügyi osztály vezetőjére. Úgy gondolom, hogy így — mivel valamennyi személy az apparátusból kerülne ki — bizonyára méltóképpen tudják a megyénk ügyeit igazgatni, hiszen korábban is megfelelő módon képviselték a megye érdekét, és azt — véleményem szerint — ezek után is éppen úgy a szívük ügyének tekintik. Köszönöm.” Nyilvános lesz a licit Uj buszpályaudvar és bevásárlóközpont YÚ ú'.; ...•:>, A régi, még működű épület; az újra már nem kell (nagyon) sokat várni... Sok huzavona után az idén felgyorsult a hevesi leendő autóbuszpályaudvar építésének ügye. A mai elképzelések szerint a létesítmény ideiglenes beüzemelését a jövő év közepére teszik. Az utasforgalom színvonalas ellátása érdekében a pályaudvar körül kereskedelmi és szolgáltatóegységeket akarnak kialakítani: a helyi önkormányzat megrendelésére az objektumot tervező Mátraaljai Szénbányák Vállalat tervezőirodája úgynevezett telepítési tervet készíttetett. Ezek szerint összesen 19 egység kapna helyet ott, így például büfé, lángos- és pecsenyesütő, sör- és ételbár, zöldség-gyümölcs üzlet, továbbá butikok. Tizenegy üzlet profilját egyelőre nem jelölték meg, de szándékuk szerint nem adnak helyet kocsmajellegű „intézményeknek”. így inkább ajándékbolt, fagy- laltozó, lakásfelszerelést és ruházati cikkeket árusító boltokra gondolnak. A tervben szerepel egy központi forgalmi épület váróteremmel, mellékhelyiségekkel. Az érdeklődőket a polgármesteri hivatal írásban értesítette az elképzelésekről, amelyben a következők szerepelnek. A területért a pályázók az önkormányzatnak térítést fizetnek, a leendő létesítményt a pályázók terveztetik meg, továbbá az összhang érdekében figyelembe kell venniük a már meglévő terveket is. A hivatalhoz 45 pályázat érkezett be, 27 vállalkozási ágban. A legutóbbi önkormányzati ülésen az az álláspont alakult ki, hogy a pályázók a terület megvételének jogát nyilvános árverésen nyerhetik el, tehát licitálni fognak. A kikiáltási ár: 5 ezer forint négyzetméterenként. Ám a forgalmi épületnél ugyanez az összeg 1500 forint csupán. Az épületek egységes városképi megjelenítése és megépítése érdekében szükséges az is, hogy az úgynevezett beadványi és engedélyezési terveket a telepítési tervet készítő Mátraaljai Szénbányák tervezőirodája készítse el, az építési hatóságnak pedig — az engedélyek kiadásánál — figyelnie kell arra, hogy kulturált és korszerű bevásárlóközpontot vehessenek birtokukba az utazók. Mindehhez az is szükséges persze, hogy egy időben kezdődjön el, illetve fejeződjön be az építés, ezért nyilvánvalóan meghatározzák majd a beépítési kötelezettség idejét is. Népszerű sí színesfém
