Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

HÍRLAP, 1991. január 31., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Képviselői fogadóórák Február 1-jén, pénteken dél­előtt 10 órától Gyöngyöspatán, délután 2-től pedig Nagyrédén — mindkét helységben a polgár- mesteri hivatalban — Pokorny Endre országgyűlési képviselő várja a választópolgárokat. A vízmüvek új címen A Heves Megyei Vízmű Vál­lalat gyöngyösi üzemegységének megváltozott a címe. Az ügyfe­lek személyesen és levélben a Katona József utca 6. szám alatt kereshetik fel a vállalatot. A tele­fonszámuk viszont változatlan maradt: 37/13-608. h Az egri polgárőrségről az MMK-ban Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy mára közös megbeszélésre hívják az egri pol­gárőrség megalakításában előze­tesen tevékenykedő állampolgá­rokat és csoportokat. A rendez­vényre — amelyre a polgármes­teri hivatalhoz készített bead­vány szerzői, Horváth Tibor és Juhász Ferenc várja az érdeklő­dőket — nem a korábban meg­hirdetett Dayka Gábor utcában, hanem a Megyei Művelődési Központban kerül sor délután 3-tól. Irén, te édes! Psota Irén Kossuth-dijas, ki­váló művész új zenés programját láthatja ma este fél 7-től a füzes­abonyi művelődési központ kö­zönsége. Az Irén, te édes! című produkcióban válogatást hall­hatnak a nézők a művész négy nagylemezének legsikeresebb dalaiból, sanzonjaiból, kupiéi­ból. Zongorán közreműködik Szentirmai Ákos zeneszerző. Repülőbarátok klubja Évnyitó foglalkozását tartja pénteken délután 5 órától a Me­gyei Művelődési Központban az Egri Repülőbarátok. Klubja, amelynek tagjai visszapillanta­nak a tavalyi eredményeikre, majd egy baráti beszélgetés kere­tében megtervezik idei képzési, foglalkozási és táborozási tervei­ket. A gyöngyösi önkormányzat tárgyalja A gyöngyösi városházán ma délután ülést tart az önkormány­zat képviselő-testülete. Ez alka­lommal a képviselők a menet­rend szerinti helyi autóbusz-köz­lekedés új dijáról tárgyalnak, személyi ügyekben döntenek, s egyéb aktuális előterjesztésekre kerül sor. Önkormányzati ülés Pétervásárán Tegnap ülést tartott Pétervá- sára önkormányzati testületé. A képviselők megtárgyalták az ön- kormányzat szervezeti és műkö­dési szabályzatát. A tervezet — melyet a testület tagjai előzete­sen írásban megkaptak — a je­lenlegi ismeretekre alapozott át­fogó szabályozást tartalmaz. Az ülésen a jelenlévők fejezeten­ként vitatták meg a szabályzatot, és javaslataikkal, észrevételeik­kel kiegészítve hagyták azt jóvá. . ■mmmmrnwi Az OTP, a Magyar Hitelbank és a Hungária Biztosító hozta létre a Garancia Biztosító Részvénytársaságot, amelynek Heves megyei kirendeltségét tegnap avatták Egerben, a Telekessy utcában. A kül­sőségekben is elegáns épületben egy helyen található a bank és a biztosító. Magyarországon eddig egyedülálló szolgáltatásukat — az egyszerű kezesi biztosítást — ezentúl a Heves megyeiek is igénybe vehetik. F.nnek lényege, hogy a Garancia Rt. vállalja a kezes szere­pét, megkíméli az ügyfeleket a felesleges utánajárástól, bonyodal­maktól. (Fotó: Gál Gábor) A rendőrség a tervezett egri polgárőrségről A közbiztonság legyen profi... Ugyancsak nagy véleménycsatát vált ki ezekben a hetek­ben az az egri állampolgári kezdeményezés, amely immár visz- szatérően szorgalmazza a helyi polgárőrség megalakítását — a közbiztonság védelme érdekében. A városi polgármesteri hivatalhoz beadott elképzelés lapunkban is megjelent, a té­mával kapcsolatban állásfoglalást fogalmaztak meg a megye- székhelyen működő liberális pártok is. Ebben leszögezték: „Nem tartják elképzelhetőnek és a jogállamisággal össze- egyeztethetőnek az önkéntes alapon szerveződő rendfenntartó alakulatokat. Javasolják, hogy Eger város közgyűlése a közte­rület-felügyelői rendszer átszervezésével, kibővítésével hoz­zon létre új, a közrendre felügyelő szervezetet. E csoport mű­ködését a törvény figyelembevételével — a helyi rendőrséggel egyeztetve — a közgyűlés határozza meg. — Mi erről vajon a rendőrség véleménye? — továbbítottuk a kérdést dr. Jónás Pál r. ezredes, megyei főkapitánynak. — Az önkormányzatoknak az erre vonatkozó törvény alapján gondoskodniuk kell a közbiztonság helyi fenntartásá­ról. Ez a jogszabály azonban nem ad részletes útmutatást a közbiztonsággal összefüggő önkormányzati feladatok végre­hajtására, az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatára, együttműködésére, közös tennivalóik megosztására... Tavaly decemberben a megye települési önkormányzatai, illetve a polgármesterek részvételével tartott értekezleten próbáltunk e témában gondolatébresztő céllal néhány megoldást felvet­ni. Kiemelten szerepelt ezek között az SZDSZ és a Fidesz egri szervezete által támogatott javaslat is. Hasonló kezdeménye­zéssel fordultunk az elmúlt év őszén a gyöngyösi városi ön- kormányzat vezetőihez is. — Miben fogalmazható meg ennek a lényege?. — Meggyőződésünk, hogy egy létszámában megerősített és kellő jogosítványokkal felruházott közterület-felügyeleti szervezet alkalmas a közbiztonság helyi feladatainak ellátá­sára, s jelentős segítséget adhat a rendőrség eredményesebb bűnüldöző munkájához is. Egy ilyen profi szervezet létreho­zásához, kiképzéséhez és szakmai továbbképzéséhez a. rend­őrség örömmel ajánlja fel segítségét.,. Természetesen mind a bűnmegelőzésben, mind pedig a közterületek megóvásában továbbra is jelentős szerepet kell biztosítani az állampolgárok önként vállalt segítségnyújtásának és az ilyen célra létrejövő önkéntes szerveződéseinek is... M Február 1-jétől még a „potyautazás” is... Drágulnak a távolsági autóbuszjegyek A bliccelés eddig sem volt olcsó mulatság, most pedig, hogy február elsejétől jelentősen megdrágul­nak a távolsági személyszállítás tarifái, 300forintos pótdíjat kellfizetniük a jegy nélkül utazóknak. Ám, ha késlekedve — harminc napon túl — fizeti ki az utas a büntetést, akkor ez az összeg kerek 600 fo­rintra rúg majd... Ha úgy vesszük, már a „sima” uta­zás költségei is felérnek egy érvágással, mert — mint az Agria Volán tájékoztatta lapunkat — péntektől kényszerű menetdij-emelésre kerül sor. ’’Kényszerű”, hangsúlyozták, mert jelentősen megemelkedtek a közlekedés üzemeltetési költsé­gei is. A távolsági menetjegyek, bérletek mellett magasabb dijat kérnek az útipoggyász szállításáért: ötven kilométerig például 9, száz kilométer felett pe­dig már 24 forintot kell fizetni. De ennél sokkal érzékenyebben érint bennünket a helyközi járatok egyszeri menetjegyének, illetve havi bérletének drágulása. Erről részletes adatokat a Volán szolgálati helyein, valamint az egyes busz­járatokon kifüggesztett táblázatokból tudhatunk meg. Annyit azért érdemes jelzésül kiemelni, hogy például öt kilométeren belül az eddigi 8 helyett 14 forintot fizetünk a jegyért, a „sima ” bérletért320 he­lyett 600-at, a tanulóbérletértpedig45 helyett 70-et. A 46-50 kilométeres távolsági körzetben a jegy ára 64-ről 100-ra, a bérlet 2890-ről 4400-ra, míg a ta­nulók havi bérlete 260-ról480-ra emelkedik. A vál­tozás a 95-100 kilométeres távolságot illetően a kö­vetkezőképpen alakul: az eddigi 128 forintos me­netjegy 198-ra, a bérlet 5930-ról8710-re, míg a ta­nulóbérlet ára 430-ról 870forintra változik. Az elővételben megváltott helyközi menetjegyek — derül ki a tájékoztatóból — a feltüntetett ideig és a megváltott áron használhatók fel. Technikai okok miatt új árral ellátott „tikettek” nem készültek, ezért azokon a járatokon, amelye­ken jegykiadógép nem működik, régi értékű útibi- létákat adnak az utazóknak — de már a megemelt díjért. Élelmiszerért autóalkatrészt A valamikori cserekereskede­lem ismét felfutóban van. Külö­nösen érvényes ez a nemzetközi piacra, ami a dollárínség termé­szetes következménye. De ami­ről most Hatvanban informálód­hattunk, az egészen különös vál­lalkozás. Elindítója, szervezője Kozsa János, a helyi Autójavító Vállalat igazgatója, aki szintén a bartel-hívők sorába szegődött. Miért, hogyan? Mondja el ő a kérdéseinkre adott választ. — Ott kezdem, ami egyetlen autós­nak, egyetlen gépkocsi-fuvaro­zónak sem újság. Akár északra, akár keletre, akár délre tekin­tünk, egyik autógyártással fog­lalkozó szomszéd, ország sem tudja biztosítani részünkre az al­katrész-utánpótlást normális üz­leti tranzakció keretében. Ben­nünket pedig ölnek, átkoznak a kuncsaftok, de képtelenek va­gyunk segíteni rajtuk. Emiatt százával garázsban vesztegelnek a Skodák, Ladák, Polski Fiatok, hogy csak néhány márkát említ­sek. Ez adta az ötletet, hogy ma­gunk vegyük kézbe az ügyet, s vállalatunk által verbuvált, kül­honi cserekereskedőket állítsunk csatasorba. — Mit miért? S egyáltalán: kik lehetnek egy ilyen bartelke­reskedésben a hatvaniak partne­rei? — Mi elsősorban élelmiszer- ipari cégekkel léptünk kapcsolat­ba, mert tudjuk, hogy akar a cse­heknél, akar a románoknál, a „jugóknál”, vagy éppen Kárpát­alján a különböző élelmezési termékek iránt nagy az érdeklő­dés, a kereslet. Vagyis e pillanat­ban már bőséggel all rendelkezé­sünkre sokféle húskészítmény, száraztészta, gyümölcskonzerv, egyszóval ami csak a háztartások alapanyaga. Korrekt szerződés megkötése révén ezt kívánjuk szomszédainknak szállíttatni, akiktől aztán ennek az ellenérté­keként hozatnánk üzemünkbe a legkeresettebb gépkocsi-alkat­részeket. Miután részünkről a rtéka, illetve az üzletemberek is csoportja már biztosított, most folyik a kapcsolatépítés. Pontosan arról van szó, hogy Szlovákiában, Kárpátalján, Er­délyben, illetve a jugoszlávok- nál, közelebbről Szabadkán és Újvidéken partnereket keresünk célunk megvalósításához. Bízom benne, hogy nem eredménytele­nül, s mire kitavaszodik, törvé­nyes keretek közepette beindul­hat akciónk..! (moldvay) poi kis Vita az új szövetkezeti törvényről Közgyűlés a Mészövnél A megyében működő 12 áfész, 15 takarék- és 22 lakásszö­vetkezet mintegy 90 küldötte gyűlt össze tegnap, hogy Harma­ti László Meszöv-elnök vezeté­sével a mozgalom jövőjére vo­natkozó fontos ügyekről alkos­son véleményt. A fő napirend — amelyhez dr. Sumi András szö­vetségi titkár fűzött szóbeli ki­egészítést — az új szövetkezeti törvény tervezetének megvitatá­sa volt. A tervezettel kapcsolatban számos kritikai észrevétel, javas­lat fogalmazódott meg. Nem tisztázottak az új szabályokra va­ló áttérés lényeges kérdései, helytelenítették, hogy az ide vo­natkozó átmeneti szabályokat a Parlament külön törvényben, később kívánja szabályozni, ami fokozza a jelenleg is nagyfokú bi­zonytalanságot. A lakásszövetkezetek kivéte­lével nem rendezettek a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatok. Ellentmondáso­sak, a többség érdekivei ellenté­tesek az egyes települések, szer­vezeti egységek státuszát szabá­lyozó elképzelések. Megfogalmazódott, hogy a hazánkban is több mint 100 éves múltra visszatekintő fogyasztási szövetkezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a világban, s a nyugati piacgazdaságnak is fontos pillérei. Ä jelenlegi ma­gyar viszonyok között különösen vidéken, a kistelepüléseken sze­repük még nélkülözhetetlenebb. Ezért egész társadalmunk érde­ke, hogy világos, egyenlő esélye­ket biztosító jogi keretek között működhessenek, megfelelve az új követelményeknek. A szövet­kezetek készek és képesek a mű­ködés tartalmi megújítására, de ehhez az állam kölcsönös érde­keken nyugvó, a politikai előíté­leteket nélkülöző magatartása szükséges. A küldöttgyűlés az egyesületi törvény alapján módosította a szövetség alapsszabályát. A vál­toztatások igazodnak az új köve­telményekhez. Ennek keretében a társadalmi elnöki és a függetle­nített titkári funkciót egyesítette, s a vezetői tisztséget a továbbiak­ban már az elnök látja el. A kül­döttgyűlés 5 évi időre a Mészöv elnökévé dr. Sumi Andrást vá­lasztotta meg. Mikorra vonul le a. tej árhullám ? (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte, hogy 1990-ben a magyar élelmiszer-gazdaság ki­vitele minden idők legnagyobb sikerét eredményezte, miután 1,9 milliárd dollár értékű árut ér­tékesítettek. A továbbiakban dr. Neszmélyi Károly helyettes államtitkár be­szélt az ágazat termékeinek ter­melésében és forgalmazásában bekövetkezett nagyarányú fe­szültségekről. Aláhúzta, hogy je­lenleg a legnagyobb gondot a meglevő tejipari készletek, illet­ve az évi várható tejtermelési többlet okozza. Mindez össze­függ az életszínvonal csökkené­sével, a tej- és tejtermékek fo­gyasztói árának gyors ütemű emelkedésével és az exporttá­mogatás csökkenésével. Ezek összességében a tejipari vállala­tok fizetőképességét is veszé­lyeztetik. A kialakult, rendkívüli helyzetet mérlegelve a tárca ve­zetése a termelőkkel és az érdek- képviseleti szervezetekkel több­szöri tárgyalást folytatott, és kü­lönféle intézkedéseket kezdemé­nyez. A tehéntej felvásárlására és értékesítésére továbbra is a leg­magasabb hatósági ár érvényes. A tejipar által előállított 2,8 szá­zalék zsírtartalmú, csomagolt egy literes pasztőrözött tej maxi­mált árát egy forinttal csökken­tik. így ennek fogyasztói ára lite­renként 22-ről 21 forintra mér­séklődik. Állami támogatást nyújtanak az agrárpiaci rendtar­tás keretében a jelenlegi tejipari készletek exportjára. Az a gazda, aki a tehenét levágatja, vagy te­henenként legalább 4500 literrel csökkenti három éven keresztül az 1990. évi alaphoz viszonyított értékesítését, állatonként 10 ezer forint egyszeri kárpótlásban ré­szesül. A tejipari vállalatok fize­tőképességének megteremtésére kétmilliárd forint féléves lejáratú célhitel felvételét kezdeménye­zik. Ennek 50 százalékos kamat- térítését központi kasszából biz­tosítják. A tárca a Népjóléti Mi­nisztériummal kezdeményezi az úgynevezett szociális tej intéz­ményének bevezetését. Émellett igyekeznek elősegíteni a helybe- ni tejértékesítés feltételeinek ki­alakítását. Közreműködnek a Pénzügyminisztériumnál az ár­törvény ellentmondásainak ol­dására, különösen annak érde­kében, hogy a termelői enged­mények és az árcsökkentések a bolti fogyasztói árakban is érvé­nyesülhessenek. A cél egyértel­műen az, hogy ebben az évben az ország tehénállománya 15 száza­lékkal legyen kisebb. Szó esett a sertéshústermelés •és -felvásárlás okozta feszültsé­gekről is. Jelenleg ezt a termelők is élesen jelzik, miután 200 ezer hízót nem vesznek át tőlük, mert nincs rá kereslet. Ez az a mennyi­ség, amely a volt rubelelszámolá­sú piacok, főleg a szovjet piac áruja volt. Ma erre nincs szükség. A kialakult feszültségek mérsék­lésére exportpályázatot írnak ki hamarosan. Várható, hogy a ki­vitel februárban megélénkül, és az esztendő további részében a jelenlegihez hasonló túlkínálat nem jelentkezik. Ezáltal a vágó­sertésátvétel és -feldolgozás fo­lyamatossá válhat. A tájékoztatókat követően a jelenlévő újságírók sok kérdéssel halmozták el a minisztert és munkatársait. A Heves Megyei Hírlap munkatársának kérdésé­re dr. Gergátz Elemér hangsú­lyozta, hogy az Európai Közös­ségekhez való csatlakozásunk következménye nem lehet a ma­gyar mezőgazdaság visszafej­lesztése. Az egyetlen cél az, hogy fokozatosan megteremtsék a szükséges feltételeket annak ér­dekében, hogy ne kerüljünk hát­rányos helyzetbe. A hatékony mezőgazdaság megteremtésére a termelést csak addig kívánják tá­mogatni, amíg az gazdaságos. Az agrárpolitika egyértelműen elő­segíti az Európai Közösségekhez való csatlakozásunkat, hiszen az élelmiszer-gazdaság fejlesztésé­hez szükséges modem technikát, technológiát csak onnan tudjuk beszerezni. Másként kell az ága­zat szerepét megítélni, és ehhez elengedhetetlen, hogy az ebben dolgozók gondolkodása is meg­változzon. Mentusz Károly Bank és biztosilő egy helyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents