Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
4. KÖZLEKEDÉS HÍRfiftP, 1991. január 30., szerda Legfőbb: a baj megelőzése Több tanács — útravalóul Autózáshoz megfelelő közérzet szükséges. Télen, ha az ember fázik, csak csökkent teljesítménnyel képes vezetni. A hideg lemerevíti az embert. Célszerű rétegesen öltözködni. A vezetés első félórájában fokozottan kell figyelni. Elindulás után nemcsak a kocsi, de az ember sem melegedett be. Ilyenkor lassabban kell haladni, és különösen az elsőbbségmegadásnál kell óvatosnak lenni. Elsőbbségadás során nem szabad az elsőbbséggel rendelkezőt hirtelen fékezésre, sem hirtelen irányváltoztatásra kényszeríteni. A vezető ezt a szabályt akkor szegi meg, ha az elsőbbséggel rendelkező a baleset elkerülése érdekében kényszerül hirtelen történő sebesség- vagy irányváltoztatásra, és eközben sem ideje, sem lehetősége nincs arra, hogy e cselekedetének a többi közlekedési résztvevőre gyakorolt hatását felmérje. Ez azt jelenti, hogy ami száraz úton az elsőbbség megadásának számít, az vizes, csúszós úton esetleg az elsőbbség megsértésének tekinthető. Ha az elsőbbségünkről udvariasan lemondunk, ezt ésszerűen tegyük. Ellenkező esetben a nagy forgalmú utakon dugókat okozunk. Összehangolt lámparendszernél (zöldhullám) az oszlopban haladva a közbeeső kereszteződéseknél ne mondjunk le elsőbbségünkről, mert ezáltal forgalmi torlódásokat okozhatunk. Ilyen esetben az elsőbbségadásra kötelezettek váiják meg, amíg az összefüggő járműoszlop elhalad! Ésszel adjon elsőbbséget a megkülönböztető jelzéseit használó járműnek. Először tájékozódjon, s utána döntse el, hogy milyen módszerrel ad elsőbbséget. Lehetséges, hogy le- húzódasra vagy éppen gyorsításra lesz szükség, hogy helyet adjon a kéklámpás, megkülönböztetett hangjelzést adó gépkocsinak. Rossz beidegződés, na valaki csak egyetlen módszert ismer: a mások számára érthetetlen és erős fékezést. Közúti forgalomban haladva gyakran tapasztaljuk, hogy velünk szemben vagy azonos irányban kék és piros színű villogó fényjelzést alkalmazó és a fényszóró tompított fényét működtető rendőrségi gépkocsi a jelzőtárcsának oldalirányú kinyújtásával jelzést ad. Ez azt jelenti, hogy a gépkocsit egy vagy több gépkocsiból álló jármuoszlop követi, amelynek minden mozgásában elsőbbsége van a forgalomban részt vevő többi járművekkel szemben. Ilyen jármű közlekedésének észlelése esetén lassítani kell, és szorosan az út jobb szélére lehúzódni, ha szükséges, meg kell állni mindaddig, amíg az oszlop elhalad. A járműoszlopot előzni tilos! Súlyos veszélyt jelent, ha a gépjárművezető valamilyen nem várt esemény hatására megijed. A kutatások azt bizonyítják, hogy ilyen esetben a reakcióidő a szokásosnak a többszörösére nőhet. Még ennél is nagyobb probléma, hogy ijedtség hatására a külvilág ingerére adott válaszok gyakran nem megfelelőek, sőt az emberek többsége ilyen esetben a veszélyhelyzet kivédésére a lehető legrosszabb megoldást választja: gyakran csak arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban megálljon, van, aki ezt már behunyt szemmel teszi, ilyen helyzetben döntő az ember korábbi élettapasztalata. Ajó döntéssel súlyos kimenetelű közlekedési baleset előzhető meg. Téli közlekedés kapcsán legtöbbször a megcsúszás, megpör- dülés, a gépkocsi megállíthatat- lanságárol beszélünk. De a hideg nélküli teleken a KÖD is igen sok katasztrófa forrása lehet. Az emlékezetes 1990. január 23-i tömeges ütközésre gondolva úgy tűnik, ismét sikerült valamiben a világ élvonalába kerülni. Higy- gyék el, nem könnyű — egy rövid útszakaszon — 200 körüli gépkocsinak egymásba rohanni. Igen rohanni! Itt nem koccanások voltak, hanem ütközések, ahol az emberek élete vagy halála a véletlenen múlt. Már jó néhány éve megfigyelhetjük, hogy ködben nem az országutakon, hanem az autópályákon ütköznek gyakrabban a járművek. Az autópályán 70-90 km-es sebességgel naitanak, hiszen látják, hogy az előttük és a mögöttük lévők is így mennek. A ködben mindenki olyan sebességgel hajt, hogy lássa az előtte haladó jármű piros lámpáját, akkor is, ha azt 20 méterre kell megközelíteni. Amikor a külső sávon ilyen „mértéktartóan” (70-90 km/h sebesség, 50-20 méter követési távolság) haladnak, a belső sávon néha 100 km/h vagy még nagyobb sebességgel húznak el mellettünk. Ebben az együttes mozgásban elfeledkeznek arról, hogy csak az előttük haladó piros lámpáját és a mögöttük lévő fényszóróját látják, ezenkívül a köd mindent eltakar. Ilyenkor csak egy kocsi vezetőjének kell valamitől megijedni és egy pillanatra a fékre lépni. Az utána következő automatikusan vészfékez, de az őt követőnek és az azok után jövőknek már nem is lesz idejük a fékezésre, mert már a fékezés megkezdése előtt az előttük állóba rohannak". Ismeretes, hogy a vonatok csak rossz jelző vagy váltó állításakor ütköznek egymásba. A kiépített automata védőrendszer iros lámpája nem engedi, hogy özei kerüljenek a szerelvények egymáshoz. Egyszer talán ebből az elvből kiindulva lehet majd biztonságossá tenni a „vakon vezetést” az autópályákon is. Amíg azonban a technika nem segít, a gépjárművek vezetőinek kell olyan alacsony sebességgel hajtani, hogy legyen hely, illetve idő ütközés nélkül megállni. Kedvezőtlen IDŐJÁRÁSI viszonyok között mind az irányjelzővel, mind a féklámpával hamarabb kezdjük meg és hosz- szabb időn át jelezzük szándékunkat. Ez a vezetési taktika egyrészt segítséget nyújt a partnereknek, mert ettől idejük marad az alkalmazkodásra, másrészt magunkat is észrevétlenül rászoktatjuk arra, hogy különösen TÉLEN nagyobb biztonsági tartalékkal vezessünk. Kedvezőtlen körülmények között méijük hosszabbra és szélesebbre azt a veszélyzónát, amiből minden feltételezhető hirtelen meglepetést ki kell zárnunk. Fontos a megfelelő, rugalmas sebességmegválasztás! A magánautost semmi sem kényszeríti arra, hogy olyankor is útnak induljon, amikor a TÉLI időjárási viszonyok nem engedik meg a kényelmes közlekedést. Legalább a síkosságtalanításig várjon! Ne próbáljon hóakadály miatt lezárt útszakaszra ráhajtani, mert úgysem tud áthatolni rajta. Vegye figyelembe saját gyakorlatát. Ebből a szempontból a 2-3 éves gyakorlattal rendelkezők a legveszélyesebbek. Azt képzelik magukról, hogy már minden nehézséggel meg tudnak birkózni. A teljesen kezdők önkritikusabbak! Különösen a gyakorlatlan autósoknak nagy szükségük van arra, hogy mielőbb megtanuljanak kis helyen biztonságosan mozogni járművükkel. A „centizés” megtanulása a városi parkolások során is nagyon fontos. A finom jármű- és kormánymozgások tudása azonban elsősorban TÉLEN, havas, jeges útviszonyok között elengedhetetlen. Hasznos, ha ezeket a műveleteket az autós mielőbb begyakorolja, mert csak így tud ura maradni járművének rossz időjárási viszonyok között. Végül, de nem utolsósorban TÉLEN fokozatosan kell figyelni a szánkózó gyerekekre. A jó autóvezető már akkor résen van, ha az út szélén szánkót húzó gyerekkel találkozik. Ha az ilyen utat lejtős utcák keresztezik, a sebességet még idejében kell csökkenteni. A lejtőről kicsúszó szánkózó gyereknél a gyors reakcióidő sem segít. Havas úton a terepviszonyokat sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. így a veszélyhelyzet a figyelmes vezetőt nem éri váratlanul. Az év legsötétebb hónapja December és január a tél és az év legsötétebb hónapja. A nappalok rövidebbek, a közlekedést nehezíti, hogy gyakran kell éjszaka — korlátozott látási viszonyok között — fényszóróval vezetni. Bár az utóbbi években a hó és ajég nem volt jellemző januárban, megjelenésére mindig számítani kell, különösen azoknak, akik télen hosszabb túrára indulnak. Különösen az ő figyelmükbe ajánljuk az önképzést — a vezetéstechnikai tudás továbbfejlesztését. Hazánkban több millióa vezetői engedéllyel rendelkezők száma, de csak a töredékük vezet rendszeresen, évente annyi kilométert, amennyi a szükséges rutin eléréséhez kell. Külföldön elterjedt a különböző, speciális továbbképző tanfolyamok rendszere, sajnos, nálunk a feltételek még hiányosak a különleges körülmények közötti vezetés tanulására. Télen a gépjárművezetők két nagy csoportba sorolhatók: az egyik csoport leállítja járművét. A leállítás is megkövetel néhány műszaki előkészületet, ezek közül csak két lényeges tudnivalót emelnék ki. A járművükön található vizesblokkok állás közben is szétfagyhatnak, ezért megfelelő hígítású fagyálló folyadékkal kell feltölteni, illetve, ha azt régebben megtettük, és csak utántöltöttünk, a fagyási szintet méressük be. A másik fontos tudnivaló: a jármű tárolása. Közterületen tárolt járműnél előfordulhat, hogy a hirtelen leesett, nagyobb mennyiségű hó eltakarítását és a normális közlekedés beindítását is a hóval bontott kocsik tömege akadályozza. Hosszabb ideig elhagyott jármű akadályozhatja a közműfelújítást, útjavítást, és ezért a járművek tárolását lehetőleg parkolókban, garázsokban oldjuk meg. A gépjárművezetők jelentős része nem teheti meg, és nem is akar megválni közlekedési eszközétől. A tél és a biztonság nem egymást kizáró fogalmak, ezt bizonyítja az északi országok baleseti helyzetképe is. Ám a csúszós út veszélyeit csak felkészülten és kellő gyakorlattal lehet elkerülni. Elindulás előtt az ablakok hó- és jégmentesítése mellett a karosszériát is meg kell szabadítani a rárakódott hórétegtől. Az ablaktörlő gumiéleinek védelme érdekében a rárakódott jeget le kell olvasztani. Kopott, elhasználódott autógumikkal különösen télen veszélyes közlekedni, hiszen a futófelület mintázatának mélysége a vízelvezetést szolgálja. Hegyi túrákhoz célszerű téli gumit, illetve esetenként hóláncot használni — felszerelés előtt viszont kérjük ki szakember tanácsát. Áz indításnál kerüljük a motor felesleges, hosszú melegítését — kis terheléssel és fordulattal kell haladni, amíg az üzemi hőmérsékletet nem éljük el. Havon, jégen elindulni sem túl nagy, sem túl kis sebességgel nem lehet. Ha a kerék kipörög és a jármű megcsúszik, a sebességet addig kell csökkenteni, amíg a jármű újra kormányozhatóvá nem válik. Megcsúszhat a jármű hirtelen fék- és kormány- mozdulatoknál, vagy gyorsításnál is. A balesetet megfelelő előrelátással és a sebesség helyes megválasztásával kerülhetjük el. A legfontosabb, hogy a vezető mindig ura maradjon a járművének. A fékezés technikáját is tanulni kell. Fontos, hogy a veszély „támadása” előtt fékkészenlétben legyünk, és'a járművet a csúszás határán tartva, gurulva lassítsuk. H.S. Közlekedésbiztonsági kérdések Igaz Hamis 1. Januárban a nappalok hős szabbak, mint az év többi részében. 2. A gépkocsi motorját álló helyzetben addig kell melegíteni, amíg az üzemi hőmérsékletet el nem éri 3. Csúszós úton a blokkoló fékezés a legfontosabb. 4. Friss hóakadályon vagy vízfelületen a legjobb nagy sebességgel, nagy lendülettel áthaladni. 5. Ködfényszórót éjjel bárhol szabad használni. 6. A tetőcsomagtartó felesleges használata növeli a légellenállást, és ez fogyasztásnövelő tényező is. 7. A gépkocsi párásodása fűtéssel és szellőztetéssel kombinálva csökkenthető. 8. A gumik mintázatának mélysége a vízelvezetés miatt különösen télen fontos tényező. Közlekedésbiztonság idős korban Hazánkban mintegy 2 millió 60 éven felüli ember él. Sokféle fórumon foglalkoznak ugyan az őket érintő gondokkal, de azok a problémák, amelyek az idősebbek közlekedési részvételével kapcsolatosak, ritkán kerülnek nagyító alá. A közúti közlekedés pedig olyan terület, ahol gyakran előfordulnak az alkalmazkodás nehézségei, és ez veszélyes helyzetek kialakulásához vezethet. Korunk felgyorsult tempója sok idős közlekedőben szorongást, bizonytalanságot kelt. Ellenpólusként a túlzott önértékelés sem ritka, ami szintén veszélyekkel jár. Aki ma a közlekedésben boldogulni akar, annak tudnia kell alkalmazkodni a „játék- szabályokhoz”. Az idősödés a közlekedésben sem kell, hogy lemondást jelentsen. Vannak olyan dolgok, amelyeket sohasem késő megtanulni. Közlekedőként 60-70 vagy 80 éves korban is lehet és kell is még tanulni. A közúti közlekedés maga is állandóan változik, fejlődik. Ebben a folyamatban azonban nem a közlekedés alkalmazkodik az emberhez, hanem az embernek kell a közlekedéshez alkalmazkodnia. Fontos, hogy az idősebb közlekedők legyenek tisztában gyengéikkel, és fogadják meg azokat a tanácsokat, amelyek segítségével bizonytalanból biztonságos közlekedőkké válhatnak. Ennek a változásnak első feltétele: magának az idős embernek az erre való készsége. A közúti közlekedés partneri viszonyokat jelent. Minél jobban megértik egymást a partnerek, annál kevesebb lesz a konfliktus, a baleset. Tanácsaink: — Ne ragaszkodjon makacsul jogaihoz. A tolerancia a közúti közlekedésben kifizetődik. — Ismerje el saját hibáit. — Számoljon azzal, hogy a többi közlekedő is követhet el hibát. — Ne hagyatkozzon arra, hogy élete során nagy „közlekedési tapasztalatra ” tett szert. A közúti közlekedésben mindig új dolgokat kell megtanulni. Baleseti okok: Az idős emberek a gyermekek mellett a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői. Évente jelentős számú 60 éven felüli közlekedőt ér sérüléses vagy halálos baleset. Gyakran vezet balesethez a közlekedési szabályok ismeretének hiánya, valamint a figyelem hiánya, amelyet az időskorban fokozatosan érvényesülő testi és szellemi fáradás folyamatai magyaráznak. Ez a folyamat nem mutat ugyan egyöntetű törvény- szerűségeket, de senkit nem kerül el. Van, aki lassabban öregszik, van, aki gyorsabban, az idősödés egyéni jellegzetességeket mutat. Látás, hallás, vérnyomás: A kor előrehaladtával sok ember látása romlik. A szem ugyanakkor a közúti közlekedésben való tájékozódáshoz a legfontosabb érzékszervünk. Ez nemcsak a járművezetőkre, hanem a gyalogosokra is vonatkozik. Sok idős ember látása nem kielégítő, romlik a perifériás látás. A térhatás is alábbhagy, esetleg a színek megkülönböztetése nehezedik. Ezek a jelenségek gyakran valamilyen más betegség után lépnek fel. Különösen veszélyes, hogy egyes látási hibák nagyon lassan alakulnak ki. Az idős ember hozzászokik ezekhez a hiányosságokhoz, és néha még csodálkozik is más közlekedők gyakran barátságtalan reakcióin. Tanácsaink: — Menjen el időben, rendszeresen szemorvoshoz. Hordja szemüvegét. Ne mondjon le róla hiúságból. A kor előrehaladtával a hallás is romlik. Akinél ez alig észrevehető, az ezt a kis hiányosságot fokozott figyelmességgel kiegyenlítheti. Aki azonban valóban rosz- szul hall, a legjobban teszi saját maga és mások szempontjából is, ha segédeszközt vesz igénybe. A hallókészülék azonban csak akkor hatékony, ha állandóan hordják. Fontos még a közúti közlekedés biztonsága szempontjából a vérnyomás. Ha magas a vérnyomása, ha emiatt szédül vagy rosszul érzi magát, ne vegyen részt a közlekedésben, ha erre egy mód van. Veszélyezteti magát és másokat is. Pszichikai állapot: Idősebb korban az „agyi adat- feldolgozás” nem egészen olyan, mint fiatalkorban. Az idősebb ember lassabban reagál. Nem tudja figyelmét olyan jól összpontosítani. Lassúbb az információfelvétel akkor, ha az idő szorít. Az idősebb embernek hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy új helyzeteket át tudjon tekinteni. Mindez nem szabad, hogy lemondó magatartást eredményezzen. Aki ismeri saját gyengeségeit, az fel tudja venni velük a harcot. Az idősebb közlekedők ezeket a hiányosságokat képesek kompenzálni, hiszen előnyökkel is rendelkeznek a fiatalokkal szemben. Az idősebb embernek például lényegesen több ideje van, megfontoltabb, kerüli a kockázatot és toleránsabb. Tanácsaink: — Éljen az időbeosztás lehetőségével a közlekedésben. Kerülje el a csúcsforgalmat. A stressz, a sietség növeli a baleseti veszélyt. — Tervezze meg közlekedési útvonalait. A biztonság érdekében esetenként kitérőket is tehet. — Frissítse fel ismereteit a közlekedési szabályokkal kapcsolatban, akkor is, ha „csak” gyalogosként közlekedik. Az idős ember gyalogosként különösen veszélyeztetett. Nagy a halálos kimenetelű balesetek aránya, ennek oka a fizikai ellenálló képesség csökkenése. A csontok könnyebben törnek, és a bőr, az inak és az izomzat sérülékenyebb. A gyógyulás lényegesen hosszabb ideig tart. Tanácsaink: — Sportos életvitellel őrizze meg frissességét. így ellenállóbb lesz még a baleseti sérülésekkel szemben is. — fia gépkocsit vezet, soha ne feledkezzen meg a biztonsági övről. — Motorkerékpáron mindig, segédmotor-kerékpáron pedig lakott területen belül is viseljen bukósisakot. Autóklub a biztonságért Térítés nélküli közlekedésbiztonsági napra invitálja az autósokat február 2-án, szombaton a Magyar Autóklub Heves Megyei Szervezete Egerben és Gyöngyösön. A klubtagok körében népszerű műszaki állomásokon a diagnosztikai vizsgálatok során felfedik mindazokat a hibákat, amelyek kijavítása elengedhetetlenül szükséges a biztonságos közlekedéshez, Természetesen, ha mindent rendben találnak, előjegyzik a járművet hatósági műszaki vizsgára és az ezzel egybekötött rend- számcserére gépkocsi, utánfutó, lakókocsi esetén is. A közlekedésbiztonsági napon bemérik a fényszórókat és ingyen beálb'tják, ugyancsak ezt teszik a GO* mérés alkalmával, ha a porlasztóállítással orvosolni lehet a bajt. Egerben a „sárga angyal” a hét minden napján, így szombaton és vasárnap is szolgálatban van, és 6 órától 18 óráig a 36/10-437 telefonszámon hívható. A klub szerelői azt mondják tanácsként, jobb a hibátlan gépkocsit gyakrabban ellenőriztetni, hogy senkit se érjen akár induláskor, akár menet közben meglepetés.
