Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

HÍRLAP, 1991. január 30., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 A család édességboltja Az egri Bajcsy- Zsilinszky utcai édességbolt any- nyira hozzátar­tozott a kör­nyékhez, hogy szinte már hi­ányzott, amíg az átépítése tartott. Nemré­giben azonban újra megnyílt, méghozzá egy családi vállal­kozás teremtet­te újjá. Horvá- thék bérbe vet­ték a helyisé­get, és maguk készítették el a belső teret, a tükrökkel borí­tott impozáns környezetet. Választékuk igen gazdag, s törekvéseik szerint a ter­mékeket meg­próbálják mi­nél olcsóbban adni. (Fotó: Gál Gábor) A vonzó Egerszalók Egy község, amely rendkívül dinamikusan fejlődik Ahol a lélekszám növekszik Miért készülnek tej tüntetésre ? Szerveződő egri polgárőrség Mint arról már beszámoltunk lapunkban, állampolgári kezde­ményezésre kezdődött meg a polgárőrség szervezése Egerben. A külön-külön alakuló csopor­tokat hívja közös megbeszélésre január 31-én délután 3 órára a Dayka Gábor u. 2. szám alatti helyiségébe a Városi Rádiósklub vezetése. Ezúttal arról kívánnak tájékoztatást adni, hogy miként kapcsolható össze a leendő pol­gárőrség a Rádiós Centrum se­gélyszolgálatával. A parlamenti munkáról Az egri liberális klub újra ösz- szejövetelt tart február elsején, pénteken este 6 órakor a Kispré- posti palota pincéjében. Ez alka­lommal Horváth László ország- gyűlési képviselő (SZDSZ) a vendég, aki tagja a költségvetési bizottságnak. Kötetlen beszélge­tés formájában számol be parla­menti munkájáról. Önkormányzati ülés Füzesabonyban Füzesabony városi képviselő­testülete tegnap délután ülést tartott a városházán. Az önkor­mányzat tagjai a szervezeti és működési szabályzat tervezetét vitatták meg Turóczi János al­polgármesternek, az SZMSZ-t előkészítő bizottság elnökének előadásában. Változás az MSZMP egri vezetésében A Magyar Szocialista Mun­káspárt alapszervezetei taggyű­lésen tárgyalták az Eger városi koordinációs bizottság átalakítá­sára vonatkozó szervezeti és sze­mélyi javaslatot. A tagság véle­ménye alapján a bizottság az alapszervezetek mindenkori tit­káraiból és — jelenleg — három főből áll. A január 18-án létrejött új bizottság tagjai a titkárokon kívül dr. Nádas János elnök, Ju­hász József és Sipos Irén alelnö- kök. Jákob története A Biblia és a művészetek című előadás-sorozat következő prog­ramjára ma délután 3 órától ke­rül sor az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola könyvtárában. A téma Jákob története, az előadó Stramszki István. Kiállítás a könyvtárban Egerben, a megyei könyvtár­ban holnap délután 3 órakor nyí­lik meg Trojan Marian Jozefgrá- fikusművész kiállítása. A közel húsz tablón egy hónapon keresz­tül láthatók a művész metszetei, akvarelljei és mono.típiái. A tár­latot Nagy István, a kisgrafika- barátok körének megyei titkára nyitja meg. A gyöngyösi önkormányzat csütörtökön, első napirendként dönt a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés dijairól. Barcs Aladárt, a pénz-, terv- és munkaügyi osztály vezetőjét a lehetséges változatokról kérdez­tük. — A gazdasági bizottság ter­jeszti majd a testület elé az elkép­zeléseket — mondta. — Három­féle változat szerepel a tervben, amelyet a Mátra Volán számítá­sokkal is alátámasztott. Mindhá­rom közös abban, hogy a vonal­jegy dija 14 forint lenne. A kü­lönbségek a bérletek árában mu­tatkoznak meg markánsabban: az első változat szerint az egyvo­nalas bérlet ára 280, az összvo- nalasé 360, a tanuló- és nyugdí­(Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt időszakban viszont a helyzet nemhogy javult volna, hanem rosszabbá vált. Ennek oka az exporttámogatások mér­séklése, a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú üzemek változása, a termelési költségek nagyará­nyú növekedése. A tejtermelők annak érdeké­ben, hogy a genetikailag értékes tehénállományukról ne kelljen lemondaniuk, sokoldalú javasla­tot továbbítottak a kormánynak. Azt kérték, hogy a tej fogyasztói árát ne emeljék 1991-ben. Emel­lett hozzanak olyan intézkedése­ket, hogy ne kelljen a tehénállo­mányt levágni, mert pótlása rendkívül költséges. Azt is java­solták, hogy a tejfölösleget szo­ciális támogatásként osszák ki az iskoláknak, óvodáknak, kórhá­zaknak, napközi otthonoknak, nyugdíjasoknak. Kérték továb­bá, hogy a korábbi, többlet tej­termelést ösztönző támogatáso­kat szüntessék meg, és tegyék le­hetővé, hogy az állatállományt szabadon értékesíthessék. A tej­iparnál közben nagy mennyiségű áru halmozódott fel, amelytől „meg kell szabadulniuk”, ennek érdekében gyors megoldást java­soltak. Azt is szorgalmazták, jasbérleté 90 forint. A második változatban az egyvonalas bérlet 320, az összvonalas 320, a tanu­ló- és nyugdíjasbérlet pedig 80 forintba kerülne. A harmadik változat szerint az egyvonalas bérlet 320 forint, az összvonalas 420, a tanuló- és nyugdíjasbérlet 105 forint lenne. Ezen az áron a Volán a szolgáltatásának eddigi színvonalát garantálná. — Mitől függ, hogy melyik változatot fogadja el az önkor­mányzat? — A képviselők mérlegelésé­től, természetesen. Hozzáten­ném, hogy az első vagy a máso­dik variáció megszavazása ese­tén a Mátra Volán veszteségét — 68 ezer, illetve 92 ezer forintot hogy a tejipari vállalatok privati­zációja során a termelői érdekelt­séget is vezessék be. Nos, miután tavaly július óta nem született érdemi változás az említett ügyben, sőt, az elvoná­sok fokozódtak, az érdekképvi­seleti szervezetek elhatározták, hogy amennyiben január 30-ig nem kapnak megnyugtató vá­laszt, egy nappal később, január utolsó napján békés demonstrá­ció keretében fejezik ki elégedet­lenségüket Budapesten, a Kos­suth Lajos téren, a Parlament előtt. Ehhez a Heves megyei tej­termelők is csatlakoztak. A de­monstráció fő szervezője a Szar­vasmarha-tenyésztők Országos Választmánya. A résztvevők pe­tíciót nyújtanak át Antall József miniszterelnöknek, az ország tej­termelőinek aláírásaival. A demonstrációval egy idő­ben, január 31-én délelőtt 11 és 12 óra között Budapesten több helyen, Heves megyében Eger­ben, a Centrum Áruház mellett, Gyöngyösön a Piactéren és Hat­vanban a központi autóbusz-pá­lyaudvarnál ingyen osztják majd a tejet. Egyben szórólapokon is tájékoztatják a lakosságot a de­monstráció céljáról. havonta — az önkormányzatnak kellene fedeznie... Egyébként kaptunk egy országos számítást is a tarifaemelésekkel kapcsolat­ban: körülbelül megegyezik az­zal a változattal, amelyet csütör­tökön a gyöngyösi önkormány­zat is tárgyal. — Mi van, ha a képviselők nem fogadják el az egyik lehető­séget sem ? — A Mátra Volán költségei nagymértékben megemelked­tek, elég, ha csak a benzináreme­lésre gondol. Feltehetően ritkíta­ni kényszerülnének a járataikat, és egyéb zökkenők is előfordul­nának a közlekedésben... (doros) Levél egy hatvani kis­iskolásnak Jirzi! Kedves kis Barátom! Hallom, nehezen boldogulsz a magyar nyelvvel, akárcsak az új iskolával, ahová nemrég oly messziről kerültél. Nyolcadik évedet taposva sok buktatót rejt számodra a grammatika, a mate­matika, a betűvetés, akár szóban, akár írásban kell megválaszol­nod valamilyen feladványt. Nem csodálkozom rajta, mint aho­gyan megértem tanító bácsid olykori türelmetlenségét is. Bi­zony, nehéz dolog, ha serdületle- nül kiszakad valaki abból a tájból és közösségből, amit hazának, szülőföldnek mondunk. Ha apja, anyja két külön világból kerül­nek egymás oldalára szeretet- ben, szerelemben, s végül dönte­niük kellett: hol folytassák, hol vessék meg a kis család állandó fészkét. íme, itt vagytok Magyarorszá­gon, Hatvanban! A lengyel föl­det, ahová korábban édesapádat hivatása szólította, s ahol édes­anyádban talált igaz élettársra, a sors fordultával e tájra kellett cserélnetek. E tájra, erre a hazá­ra, amely most mindhármótokat keblére ölel. Te, persze, mit sem tehetsz a dolgok ilyesféle alaku­lásáról. Csak azt érzékeled, hogy felénk sok minden más, mint ahol e világra nyitottad szemei­det. S talán sok olyan keserű dol­got is tapasztalsz, amit a te ha­zádban nem kellett volna megél­ned. Jirzi! Kérlek, s üzenem néked: légy erős, légy állhatatos, légy megértő tanító bácsiddal szem­ben. Nem akar, nem akarhat ő rosszat, nem munkálhat benne ellenérzület, hiszen a legszebb hivatást gyakorolja. És ha ezt hit­tel, türelemmel, meggyőződéssel teszi: büntetés, megszégyenítés nélkül is elérheti pedagógiai cél­ját. Tanév végeztével pedig elége­detten nyugtázhatja: érdemes volt ezzel a félig lengyel, félig magyar kis lurkóval többet tö­rődnie, érette több energiát ölnie mindennapi munkájába. E hitben üdvözöl: Moldvay Győző bácsi (Folytatás az 1. oldalról) Holott: a lakáseladásokkal megbízott szervezetnek korrekt módon kellene tájékoztatni a bérlőket a várható és elkerülhe­tetlen felújítások mértékéről, részleteiről, a költségek előkal­kulációjáról, mert csak ennek a szervezetnek a birtokában van­nak az ezekhez szükséges terv­dokumentációk. Kellő tájékoz­tatás hiányában a bérlők, mint későbbi vevők, a szerződéskö­téskor tévedésbe eshetnek, mi­után nem ítélhetik meg a reális terheket. A közelmúltban megjelent új­ságcikkekből (Népszabadság, jan. 3., Hírlapján. SA valamint sok panaszos bérlő számításaiból egyértelműen kitűnik: „Egy 2 szobás, 53 négyzetméteres tömb­lakás 50 százalékos áron történő megvásárlása esetén az eddigi 800forint körüli lakbérrel szem­ben egyik hónapról a másikra 5-6 ezerre emelkedik a havi költ­ség (törlesztőrészlet, társasházi közös költségek, felújításialap­képzés, az új lakásadó, stb.) ”, Az anyagi gondok ugyanis — pana­szolják az érintettek — azzal nem érnek véget, hogy a vételárat a forgalmi érték akár 15 százalé­kára csökkentik, mert pár éven belül robbanásszerűen jelentke­zik a már említett felújítási kény­szer a maga égbe szökő áraival. Ha ugyanis a volt bérlőnek a vá­sárlás pillanatában nem áll ren­delkezésére — a 10 százalék vé­telárelőlegen felül — mintegy 300-500 ezer forint megtakarí­tott pénz, akkor a felújításkor kénytelen lesz bankkölcsönt fel­venni, ha egyáltalán kap, illetve annyit kap, amennyi kellene. A jelenlegi szabályok szerint, illet­A közelmúltban számoltunk be arról, hogy az egerszalóki ön- kormányzat húsz új házhely érté­kesítését hirdette meg. Vevők­ben bizonyára nem lesz hiány, hi­szen — amint az egy most készült statisztikából kiderül — Egerszó­lók megyénk legdinamikusab­ban fejlődő községe. Lakóinak száma a népszámlálás előzetes adatai alapján tavaly január else­jén 1715 fő volt, 17,3 százalékkal több, mint a legutóbbi, 1980. ja­nuár 1-jei népszámláláskor. Népsűrűsége is viszonylag ma­gas, jóval meghaladja a hasonló népességű községek átlagát. ve az OTP decemberi informáci­ója alapján „ez a bankkölcsön nem haladhatja meg a 200 ezer forintot.” Az ötéves törlesztési idő és a (jelenlegi) 32 százalékos kamat mellett ennek a 200 ezer forint bankkölcsönnek a havi törlesztőrészlete 6340 forint...! Az említett bankkölcsön felvéte­lének más korlátja is van: nem haladhatja meg az igazolt nettó kereset 33 százalékát. A pénzin­tézet természetesen vizsgálja azt is, hogy van-e egyéb, a keresetet terhelő kötelezettség. Esetünk­ben van: a vételár havi törlesztése 2700, a bankkölcsön részlete 6340, összesen tehát 10 ezer 40 forint. Ez azt jelenti, hogy ilyen mértékű bankkölcsönre csak az számíthat, aki havi nettó 30, il­letve bruttó 50 ezer forintot keres. A bérlők döntő többségének azonban nincs ilyen jövedelme, így ez az út járhatatlan... A reális helyzetelemzés alap­ján megállapítható, hogy a vár­ható felújítási kényszer ellenére a vevőknek semmiféle anyagi fe­dezetük nem lesz a költségek vi­selésére. Hiába válik szükségessé a lapos tető felújítása, az elérett közművezetékek, nyílászárók, gázkészülékek Cseréje, a hőszi­getelés, nem lesz miből fizetni, még ha kötelezik is őket az eset­leges életveszély megelőzése ér­dekében. Maradnak a beázó te­tők, a csőtörések, a víz- és gázve- zeték-hibásodások, a huzatos nyílászárók, amelyeken át a hő­energiával együtt a lakók pénzét is kiszívja a huzat... S még egy számítás — tették az asztalra a lakásbérlők —, misze­rint nem fedi a valóságot, hogy nyerészkedni lehet a lakásokkal. Egy cikk (Egri Újság, dec. 14.) ugyanis azzal érvel: „...egyik, a A faluban a lakásállomány a múlt év elején 573 volt, 21,9 szá­zalékkal nagyobb a tíz évvel ez­előttinél. A megyében a gyara­podás itt a legjelentősebb, s az egy pedagógusra és az egy osz- tályteremrejutó általános iskolai tanulók száma is több az átlag­nál. Elsősorban a megyeszék­hely, Eger közelsége jelenthette a vonzerőt — a természetes sza­porodás mellett ugyanis főként az idevándorlókkal, itt építke­zőkkel „nőtt” a község —, de közrejátszhattak a fejlődésben olyan helyi adottságok is, mint például a híres szalóki hőforrás. jogszabályokkal ügyeskedő bér­lő a forgalmi érték 50 százalékos vételára mellett alig két hónap alatt 1 millió 130 ezer forint tiszta pénzt vágott zsebre, s aki ebben az évben majd a nyomasztó nyo­morára hivatkozva lakást kér az önkormányzattól, felesége nevé­re.” Ezzel szemben a helyzet a következő: ha az ügyeskedő bér­lő az 500 ezer forintért megvásá­rolt bérlakását két hónap múlva eladta 1 millió 450 ezer forintért, akkor a 950 ezres értékkülönbö­zet miatt mintegy 240 ezer forint személyi jövedelemadót kell fi­zetnie (Szja tv. 22-23. paragrafu­sa). A „zsebre vágott” pénz tehát csak 710 ezer, ennyiért viszont nem adja el az ember a lakást a feje fölül. Már csak azért sem, mert a még hatályban lévő ta­nácsrendelet szerint el kell utasí­tani annak a lakásigényét, aki az előző, hasonló ingatlanát elide­genítette, s az értékesítéstől szá­mítva még nem telt el öt év. Mindezekkel összefüggésben mértékadónak tartják az érintett lakásbérlők — írták lapunknak — dr. Bárdos Rezső egri önkor­mányzati képviselő vitacikkét (Hírlap, jan. 5.), mert „...az ön- Kormányzati érdekek mellett reá­lisan számol a bérlők döntő többségének rendkívül nagy te­hervállalásával és a tényleges anyagi teherbíró képességével is. A cikk átfogó alapgondolatai­nak realitása a lakásbérlők valós gondjaival és panaszaival meg­erősíthető. ..Sazis, hogy még van kiút a zsákutcából: egyeztetni az önkormányzati érdekeket a bér­lők érdekeivel, de csak korrekt módon, nyílt kártyákkal, s nem csupán alkalmi adásvételi ügy­letnek tekintve ezt a kérdést... Szilvás István (mentusz) A Hírlap választ kér A szerencse tényleg ilyen fárasztó? Nem mindennapi panasszal állított be szerkesztőségünkbe tegnap Liptai Józsefné, ostorosi olvasónk. Január 25-én, pénte­ken az autóbusz-pályaudvaron hazaindulás előtt vásárolt egy darab „amerikai” sorsjegyet. Mi­vel ideje már nem volt a kaparga- tásra, meg szerette volna nyu­godt körülmények között vizs­gálni a szelvényt, így azt táskájá­ba tette, s csak mar utazás köz­ben, a buszon nézte meg. Nem akart hinni a szemének: a három egyforma 2000-es szám azt je­lentette, hogy váratlanul kétezer forint „üti a markát”. Ha... A hét vége számára türelmet­len várakozásban telt. Csak ked­den reggel volt alkalma utánajár­ni a nyereménynek. S ekkor le­pődött meg igazán. Az árus, aki­nél a szelvényt vette, sajnálattal tárta szét a kezét: 500 forintnál nagyobb összeget ő már nem fi­zethet ki. Olvasónk ekkor — más is így tett volna — az Egri 1-es Számú Postahivatal főpénztárá­hoz ment. Ott udvariasan eluta­sították, ahogy máshol is. A fá­rasztó utánajárásnak nem lett semmi eredménye. Azaz mégis: olvasónk végső elkeseredésében felkereste szerkesztőségünket. Ekkor kezdtünk el nyomozni a kifizetőhely után. Kállai Al­bert, az 1-es számú postahivatal vezetője nagyon készséges volt. Nem véletlenül hívtuk fel első­ként őt, hiszen korábban, mint köztudomású, náluk is árultak ilyen szupersorsjegyet: — Mi már a forgalmazó kft.- vel szembeni tartozásunkat ren­deztük, megtörtént az elszámo­lás. Körülbelül két hete nem fog­lalkozunk a sorsjegy árusításá­val. így, mivel a fedezetet nem biztosították, nem is fizethetünk senkinek. — Úgy hallottuk, hogy újabb széria is lesz a sorsjegyből. Erre való tekintettel nem lehetnének méltányosak? — Én nem tudok ilyenről. Egyébként a kft. címét szívesen megadom, s azt tanácsolom, hogy a kedves panaszos és min­denki, akinek ilyen gondja van, forduljon közvetlenül a sorsjegy forgalmazóihoz. A címük: GÁ- MEX Kft. Budapest, Kaszásdűlő 2., 1033. A biztonság kedvéért felhív­tuk az OTP Heves Megyei Igaz­gatóságát. Balogh Zoltán igaz­gató hasonlóképpen nyilatko­zott: — Nem mi forgalmazzuk, s az illető kft. nem is gondoskodott a beváltás fedezeterői. Mi csak az általunk kibocsátott nyertes sorsjegyeket fizethetjük ki. Be kell valljuk, nem sikerült kideríteni az egri visszaváltót. A kft. címe mindenesetre segítség lehet, annál is inkább, mert a szelvények három hónapig érvé­nyesek. Ám, ha a menetdijak emelkedését nézzük, s az útikölt­ség mellett számba vesszük a fá­radságot, alig marad valami a nyereményből. (jámbor) Melyik lesz a legszimpatikusabb drágulás? A lakók pénzét kiszívja a huzat... Gyöngyösön a tarifaemelésről

Next

/
Thumbnails
Contents