Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

HÍRLAP, 1991. január 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. BÜÉK, polgármester tír! Sajnáljuk, hogy az óév utolsó sajtóhibája révén „elkeresztel­tük” Keresztes Györgyöt, Gyön­gyös polgármesterét. Azt gon­doljuk, hogy a december 30-i cikkünk címe, mely szerint „Nem lesz könnyű jövőre...”, azért helytálló. Elnézést kérünk. BÚÉK, polgármester úr, s ha Önnek jó lesz az éve, Gyöngyös­nek is... Természetgyógyász- nap Egerben A természetgyógyászat fájda­lommentesen, medicinák adago­lása nélkül is kiválóan segíti az orvosok munkáját. Ezt kívánják bizonyítani akupunktőrök, ref- lexológusok, kézrátétes gyógyí­tók, gyógynövényesek és más el­járásokat művelő természetgyó­gyászok. Az első megyei termé­szetgyógyászati nap „gyógyítói” január 19-én, szombaton reggel 9-től délután 4 óráig vátják az ér­deklődőket a Neumann János Számítástechnikai Gimnázium és Szakközépiskola (lila iskola) épületében, ahol ingyenes taná­csokat, szolgáltatásokat nyújta­nak a rászorulóknak. Isztambuli kalandozások A gyöngyösi IBUSZ, TIT, Mátra Művelődési Központ or­szág-világjárók klubja az űj esz­tendőben is szerdánként folytat­ja népszerű sorozatát. Ma dél­után fél 6-tól Juhász András ta­nár diaképek segítségével isz­tambuli utazásra váija a program látogatóit. Beethoven zongoraszonátái Fellegi Ádám Liszt-díjas zon­goraművész különleges feladat­ra vállalkozott még az óévben. Beethoven összes zongoraszo­nátáját tűzi műsorára, amelyek­ről a hangverseny előtt műelem­zést tart, s beszélget a közönség­gel. Az űj esztendő első koncert­jére ma este 7 órakor kerül sor az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola földszinti zenetermé­ben. Előtte fél 6-tól fél 7-ig is­merteti a közönséggel a művész az esti programban szereplő Bee­thoven- szonátákat. Családszociológia — nevelőszülőknek A Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet pedagógus- csoportja felkészítő tanfolyamot indított az elmúlt évben, decem­ber 15-én. Céljuk az, hogy a csa­ládi nevelés hatékonyabb legyen, s hogy a többségében nehezen nevelhető, lelki sérült gyerme­kek gondozásához a nevelőszü­lők megfelelő ismeretekkel ren­delkezzenek. Január 5-én, dél­előtt 10 órától a családszocioló­giáról beszél a résztvevőknek Farkas Zsuzsanna szociológus. Délután 2-től közösen megte­kintik, majd elemzik Az én csalá­dom című filmet. Vállfák Rózsaszentmártonból Rőzsaszentinártonban a vállfaü/.emben a ruhafogasok mel­lett kárpitozott bútorok alkatrészeinek gyártásával is foglal­koznak. A cég fő megrendelői a Vasért vállalat, illetve kü­lönböző ipari szövetkezetek. Felvételeink a munkafolyama­tot, valamint a készterméket mutatják be. * (Fotó: Perl Márton) Párád kontra Parádsasvár? „Sértve éreztük magunkat.. „Nemrég olvashattunk a Hír­lapban Párád, Bodony és Parád­sasvár „ házasságtöréséről", melyben a lakosok többsége sze­rint az újságcikk némi túlzással érzékeltette a sas váriak és a pará- diak közötti ellentéteket” — írja parádi tudósítónk, Simon Sán- dorné. — Utalnék itt különösen a cím alatt vastagon szedett sorok tartalmára. Idézem: ....aparádi­a k szavajárásában a sasváriak úgy szerepeltek, mint „tótok” (kellő utálattal illett használni e kifejezést); a Parádsasváron élőknek meg a nagyközségiek voltak a „parádi parasztok” — utóbbi alatt nem földművest ért­ve...” Úgy érezzük, sértő a fent említett kifejezések ilyen irányú értelmezése, s hiba volt az őseink idején kialakult ellentéteket álta­lánosságban említeni. A rossz emlékek csak azokban élnek to­vább, akik az idő múlásával kép­telenek előrehaladni. Szerencsé­re ők vannak kevesebben. Jó kapcsolatok kialakítására törek­szünk, s az effajta örökséget nem kívánjuk hozzá felhasználni.” — fejeződik be a levél. Csak a „némi túlzás” az, amit nem értek. Ugyan jelenleg Egerben élek, magam azért parádsasvári volnék, és miután Sasváron csak a negyedik osztályig okít az általános iskola, a felső tagozatokat Párá­don jártam, mindennap busszal le a nagyközségbe, és vissza. Az isko­lában, a járdán sétálva, s a buszmegállóban is gyakran hallottam: a sasváriak „tótok”; és bár e kategória jelentése akkoriban meglehető­sen homályos volt előttem, annyit azért éreztem, hogy nem lehet vala­mi pozitív dolog „tótnak” lenni. Parádsasváron ugyanakkor a „pará­di” szó mellé sokszor nem is tették oda a „parasztok”-at, utóbbi az előbbiben többnyire benne foglaltatott, mint nyilvánvalóságot, csak hozzá kellett gondolni. „Sértő a fent említett kifejezések ilyen irányú értelmezése”. Kit sért? A parádiakat, mert leírtam azt, amit tapasztaltam, azt, ami egy­szerűen tény, s mert ezentúl a megyében mindenki tudja, hogy a pa­rádsasvári szóhasználatban ők a „parasztok”? A sasváriakat, mert nyilvánosságra került, miként vélekednek a parádiakról, és mert vilá­gossá vált, hogy a parádiaknál ők a „tótok”? Elnézést kérek, de ezeket a kifejezéseket nem én találtam ki. Adottak már jó ideje, s a két falu la­kosságától származnak. Azt nem tudom, hogy az ellentétek mikor, az ősök mely generáció­jánál jöttek létre. Az viszont biztos, hogy ezek az előítéletek ma is él­nek, mégpedig „általánosságban”. Végezetül boldog új évet kívánok, és sok sikert a jó kapcsolatok ki­alakításához! A viszony rendeződése mindkét községnek csak hasz­nára válhat. „ , Renes Marcell Gyöngyösi szünidő Kétféleképpen kezdhetnénk a programajánlatot. Optimistán: van még néhány nap, mielőtt a f yerekeknek újra az iskolapadba ell ülniük, illetve pesszimistán: már csak néhány nap van hátra, és a gyerekeknek újból az iskola­padba kell ülniük. Érzelmektől függetlenül viszont a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabad­időközpont az alábbi elfoglaltsá­gokat kínálja az új esztendő első hetében. Január 2-án, délelőtt tíz órától az origami, egyszerűbb szóval a papírhajtogatás rejtel­meibe avatják be az érdeklődő­ket. Egy nappal később, csütör­tökön, ugyanebben az időpont­ban a szövés-fonás, pénteken tíz­től pedig az ékszerkészítés alap­vető fogásait sajátíthatják el a va­kációzó diákok. A hatalmas ér­deklődéssel kísért Lutra-csere- bere tovább folytatódik 1991- ben is. Január 5-én, szombaton reggel kilenc órától még kiegé­szíthetik gyűjteményüket a gye­rekek a szabadidőközpont ezen akcióján. Segélyek Zagyvaszantón is egyre több az idős kisnyugdíjas, s szaporo­dik a száma azoknak a csaladok­nak is, ahol a gyermekek sínylik meg a pénztelenséget. Az önkor­mányzat legutóbbi ülésén így na­pirendre került a szociális, illetve a gyámügyi segélyek elosztása is. A képviselők ajánlása, s az óvo­dák, iskolák pedagógusainak ja­vaslata alapjan közel 50 felnőtt részére állapítottak meg, s juttat­tak el személyenként 1000 forin­tot, a rászoruló gyerekek eseté­ben pedig 1500 forint összegű segélyt. Már 30 tápboltot üzemeltetnek Minőségi takarmány Poroszlóról Építésügyi Tájékoztatási Központ Családiház-katalógus — tájegységenként (Tudósítónktól) Csak ügy maradhatnak ver­senyképesek a piacon, ha a ta­karmányaik minőségére fordít­ják a figyelmet — ismerték fel a poroszlói Magyar-Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet keverő­üzemében. A közös gazdaság — ahogy Varga Istvántól, az üzem vezetőjétől megtudtuk — 1975- ben kötött szerződést az Agro- komplex takarmánygyártó és - forgalmazó üzemmel. A céggel — amelynek mai elnevezése Ag- rokomplex Central Soja Rt. — kiegyensúlyozott kapcsolatot si­került kialakítaniuk, sőt, az üzemvezető szerint még szoro­sabbá kell tenni az együttműkö­dést. A részvénytársaság a fehér­je-alapanyagokat és a szükséges kiegészítőket biztosítja a téesz számára. A poroszlói keverőüzem — működésének első éveiben — 400-500 vagon takarmányt állí­tott elő. Jelenleg 2000-2200 va­gon a kapacitásuk, a jövőben azonban nem a mennyiség to­vábbi növelését, hanem a minő­ség javítását tűzték ki célul. Ha­mar felismerték a háztáji tápok forgalmazásában rejlő lehetősé­geket, így jelenleg már 30 tápbol­tot üzemeltetnek, s ezekben évi 6-8 ezer tonna tápot adnak el évente. Saját üzleteiken kívül a Gyöngyszöv Áfész 23 boltjába szállítanak, sőt maszek kereske­dőkkel is kapcsolatban állnak. Harmincötféle — sertések, szarvasmarhák és baromfiak hiz­lalására szánt — táp szerepel a kí­nálatukban, de termékeik körét szélesíteni kívánják, és azok sza­badpiaci árát úgy próbálják meg­szabni, hogy a kistermelők szá­mára is elérhetők legyenek. Fejes Kálmán Az Építésügyi Tájékoztatási Központ valamennyi térség köz­pontjában — így Észak-Magyar- országon is — kiadói, terjesztési, számítógépes adatközlésekkel, film- és videokészítéssel, -forgal­mazással, termékinformációs és fordító szolgáltatásokkal járul hozzá az építészeti környezet ja­vításához. Az ÉTK az elmúlt év­tizedek alatt szoros kapcsolatot épített ki a CINET-tel (Internati­onal Union of Building Centers), továbbá egy angol, egy német és egy lengyel szervezettel, ame­lyek hasonló feladatok megoldá­sával foglalkoznak. A hazai part­nerek között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia Számí­tástechnikai Kutatóintézete, a Központi Műszaki Könyvtár is. Az ÉTK az elmúlt négy évtized­ben állandó és fokozatos meg­újulásra törekedett, s ezt teszi napjainkban is. A technológiai előírásokat tartalmazó kiadványok mellett nemrégen közreadtak egy kata­lógust, amely 25 — újfajta — csa­ládi ház tervét tartalmazza. Ezeknek az úgynevezett tájegy­ségi prospektusoknak a sorában hamarosan napvilágot látnak majd az észak-magyarországi tervek, elképzelések is. Az ÉTK gondozza az állandó építésügyi kiállítást, amely az év minden munkanapján várja az érdeklődőket a budapesti vásár­város 17-18. számú pavilonjá­ban. Nagyon népszerű a magán­építkezők kiskönyvtára, továb­bá a Magánépítés A — Z-ig soro­zat, amely csaknem teljes körű információt nyújt a takarékosan építkezni vágyóknak. Egymilliárd forintnyi veszteség évente (Folytatás az 1. oldalról) A szüneteltetés ára: 1,2 milliárd — Igazgató úr! Meg lehet-e becsülni azt a kárt, amely abból adódik, hogy megoldatlan a hul­ladék akkumulátorok feldolgo­zása, illetve, hogy „befuccsolt” a német bérkohósítás? — Nemzetgazdasági szinten, az egyébként is nehezen szám­szerűsíthető környezetvédelmi károk mellett — a hazai pótlás hi­ányában — jelentős többletkia­dásként kell elkönyvelni a szük­séges ólom importját. Mi több — hangzik a válasz —, az ólom érté­kesítéséből származó exportbe­vételek kiesése is a mai helyzet „eredménye”. Ez a megoldatlan feldolgozási gond hozzávetőle­gesen egymilliárdforintos veszte­séget jelent évente. Ugyancsak országos gazdasági kárként kell értelmezni a gyöngyösoroszi be­ruházás csaknem 800 millió fo­rintos hitelének visszafizetési ne­hézségeit. Tetézi továbbá a vesz­teséget a félbemaradt építkezés állagmegóvásával kapcsolatos évi kiadások összege is. Mind­ezek egyetlen esztendőben 1,2 milliárd forintra rúgnak... — Fogalmazhatjuk ezt úgy, hogy kényszerhelyzetbe került az OEÁ, vagyis csőd fenyegeti a vál­lalatot? — Nézze, a vállalat és az ipari, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca számára is adott ez a kényszerpálya. Az ere­deti finanszírozási szerződés sze­rint ugyanis a milliókat nyújtó pénzintézet — mivel a működő üzem nem épült fel—a hitelt akár egy összegben is követelheti a vállalattól, s ez valóban csődöt, felszámolást jelenthet. Ezért ez a gazdasági szituáció minden szin­ten a beruházás sorsának ismé­telt átgondolását teszi szükséges­sé. Logikus tehát, hogy Gyön- gyösorosziban be kellene feje­ződnie a beruházásnak, ez járna a legkevesebb ráfordítással. En­nek megfontolásakor figyelembe kell venni — természetesen a környezetvédelmi előírásokon túl — a helyi sajátosságokat, va­lamint a beruházás szünetelteté­se óta eltelt időszakban kialakult új elképzeléseket. Vegyes vállalat: úttal, földgázzal — Milyen elgondolásokról van szó? — Mindenekelőtt a vegyes vállalati formában történő befe­jezésről, ugyanis egy nyugati tő­kebevonás a beruházás további fejlesztését is lehetővé teszi, s ez mind a környezetvédelemre, mind pedig a lakosság életkörül­ményeire kihat majd. Ajánlatunk van olyan „sorban kapcsolt” új szűrők beépítésére, amelyek ré­vén az eddig tervezett porkibo­csátás jelentősen lecsökken: fi­gyelembe véve, hogy az ólom porhoz kötődik, gyakorlatilag szennyezés nem is történne. Le­hetőség van továbbá az előkészí­tő munkafolyamatok átszerve­zésére, így például műanyagok elégetésere nem kerülne sor, te­hát megszűnik a nitrózus- és klórgázok szennyezésének ve­szélye. Reális elképzelésként szerepel a gázzal történő olvasz­tás megvalósítása, az ehhez szük­séges hálózat kiépítésével be- kapcsolhatóak lennének a kör­nyező települések is a vezetékes- gáz-ellátásba. A rendelkezésre álló tőke lehetővé tenné a Gyön- gyösoroszit elkerülő út megépí­tését, (gy a veszélyes hulladékot szállító járművek forgalma elke­rülné a települést. Természete­sen mindezt ellenőrizhetnék a környezetvédők: erre garanciát kapnak a társadalmi, illetve a független szervezetek mérő-, megfigyelőrendszereit működte­tő szakemberek, aktivisták. — Neves nyugati környezetvé­delmi szakemberek is vizsgálják a létesítendőfeldolgozóüzem ter­veit, működési technológiáját... — A beruházás jelenleg hár­mas felülvizsgálat alatt áll: kör­nyezetvédelmi szempontból pél­dául az illetékes minisztérium ál­tal megbízott amerikai Martech cég készített szakvéleményt. Ez­zel párhuzamosan egy ENSZ-bi- zottság is kezdeményezett vizs­gálatot és véleményezést, de mű­szaki és környezetvédelmi céllal folytat bizonyos tanulmányokat egy német konszern megbízásá­ból két neves nyugati szakértő cég is. Erre azért van szükség, mert az említett vegyes vállalati forma iránt többek között már ír, amerikai, francia és finn cégek érdeklődnek. Az önkormányzat és a kompromisszumok Ez a beszélgetés is igazplja: meg nem dőlt et véglegesén, hogy Gyöngyösorosziban megépül-e a HAF-üzem. Az tény, hogy a tárgyalások a kompromisszum­keresés jegyében zajlanak: az OÉÁ Mátrai Üzemeinek vezetői legutóbb novemberben ültek le a település önkormányzatának tagjaival. Egyelőre abban ma­radtak, hogy az önkormányzat a további építést lehetővé tevő döntést nem vállalja addig, amíg a független amerikai szakértők nem nyilatkoznak, illetve amíg nem ismerik a környezetvédelmi, valamint az Ipari Minisztérium végleges álláspontját. Nem vélet­len hat az igazgatói megfogalma­zás, miszerint az újabb környe­zetvédelmi lépések sora, a tele­pülést elkerülő út, a vezetékes áz, valamint a nyugati tőke vár­ató megjelenése a HAF-fal kapcsolatos döntéseket — „bű­vössé” teszi... KorcsogBéia Megúsztuk a szilvesztert Nagyobb volt a hangja... Sokan adódtak a szilveszter miatt, mert már jó előre durrogtak a petárdák. Arra is emlékeztünk, hogy a megelő­ző évbúcsúztatón térdig jártunk az egri Dobó téren az üveg­cserépben, s jő néhány kirakatot betörtek az éj leple alatt. Szerencsére — a rendőrség és a tűzoltóság ügyeletese sze­rint — nagyobb baj nem történt 1990-ben azon a napon, amikor a szokottnál jobban elengedjük magunkat. A petár­dák egész éjjel — főleg éjfélkor — sűrűn durrogtak, de meg­úsztak: sem súlyosabb közlekedési baleset, sem személyi sérülés nem történt. Néhány kisebb esetről számoltak be, amelyek azért fi- gyelmeztetőek: nem árt az óvatosság, a lélekjelenlét. így például Egerben, a Zalka Máté utca 8. szám alatt a lift gyul­ladt ki, valószínűleg petárda miatt. Elgondolni is rossz, mi lett volna, ha utasok rekednek benne... A PVC égett, de a lángokat rövid idő alatt elfojtották. Kisebb betörésekről is értesültünk, de úgy látszik, a más­hol szilveszterezők otthonait elkerülték a hívatlan látoga­tók. önkritikával keli viszont beváltanunk, hogy két eset­ben mi is „vétkesnek" érezzük magunkat. Egy-két erősza­kosabb olvasónk az ünnepek előtt nem juthatott Heves Me­gyei Hírlaphoz, mert feltörtek két újságospavilont. Mi azt tanácsoljuk, hogy máskor előzzék meg a bajt, mert ilyenkor könnyen csattanhat a kezükön a bilincs. Inkább fi­zessenek elő...

Next

/
Thumbnails
Contents