Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

4. HORIZONT HÍRLAP« 1991. január 21., hétfő Hogyan válhatna igazi helyi üzletté a turizmus ? Önállóan és szövetségben az idegenforgalomért Sokszor elhangzott az a vád már a tanácsi vezetők részéről is, hogy az országos hálózattal ren­delkező és budapesti székhelyű utazási irodák elviszik a hasznot a megyéből. Nos, az állítás igaz, de csak félig. A szűkebb hazánk­ba utazók nagyobbik részét taná­csi alapítású es felügyeletű ven­déglátó vállalatok, kereskedelmi egységek szolgálták ki az utazási irodák közvetítésével. E kicsinek éppen nem mondható forgalom­ból jelentős hasznuk lett e válla­latoknak, még ha a pénz jó része ismét a költségvetésbe került is vissza. Hiszen így újra felhasz­nálhatóvá vált kisebb-nagyobb beruházások finanszírozására. S csordult-cseppent Hevesnek is mindig. Nem volt számottevő so­ha az üdülőhelyi dnból keletkező bevétel, aminek felhasználásáról csak kevesen tudtak. Sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz a sorsa az idegenforgalom­nak megyénkben az önkormány­zatok megalakulása után. Megyénkben az idegenforga­lom jelentős ágazat, több ezer embernek ad munkát, az önkor­mányzatok bevételeit növelheti. Az új idegenforgalmi struktúra kiépítését a falvakban kell kez­deni. Fel kell mérni, hogy mi az, ami a turistának „eladható.” Számba kell venni, milyen szállás és étkeztetési lehetőség van a te­lepülésen. Mindezekbe válogat­va aztán programot kell kialakí­tani, és annak meg is kell jelennie az idegenforgalmi piacon. Lesznek, akik egyedül indul­nak az értékesítésnek, de kezdet­ben ajánlatosabb másokkal, pél­dául a szomszéd településsel kö­zösen ajánlani a vonzó kínálatot. Törekedni kell a „több csatornás értékesítésre.” Röviden ez azt je­lenti, hogy több utazási irodával, utazásszervezővel kell kapcsola­tot felvenni. Már az elején érde­mes és gyorsan megtérülő beru­házás hozzáértő, vagy e szakmát megtanulni kívánó fiatalt is alkal­mazni. Kezdetben — a stratégiai kérdésben — szükséges nem helyi idegenforgalmi szakemberrel is konzultálni. Látványos ered­ményre az elején nem szabad szá­mítani, de az idegenforgalmi elő­rejelzések szerint az úgynevezett „falusi turizmus” soha nem látott fejlődésnek indul. Bonyolultabb a helyzet váro­sainkban, ennek ellenere itt lehet fényesebb eredményeket elérni, akar már a közeli években is. Olyan megyében lakunk, ahol minden város bekapcsolható az idegenforgalom vérkeringésébe. Hatvan egy nagyon fontos köz­úti és vasúti csomópont. Észak­déli, kelet-nyugati irányban óri­ási embertömeg utazik át rajta. Itt feltétlenül kifizetődő lehet az átmenő forgalom „megcsapolá­sa.” Ha az utazó egy éjszakára va­lahol megáll, ott már szét is néz, esetleg vasáról, szolgáltatást vesz igénybe, és ami a legfőbb: elviszi a település hírét. Ha tisztességes kiszolgálásban volt része, jó véle­ménnyel távozik. Ha úgy érzi, hogy becsapták: lebeszéli isme­rőseit a város meglátogatásáról. Füzesabonyról hasonlókép­pen kell vélekednünk. Itt is az at- menőforgalom megállítása lehet a legfőbb cél. A panzió, benzin­kút, étkezési lehetőség vonzza az út vándorait. E két városunk nem bővelke­dik ugyan idegenforgalmi látvá­nyosságban, de fejlődésük érde­kében feltétlenül be kell kapcso­lódniuk az idegenforgalomba, hiszen vannak jól működő gaz­dasági egységeik, szakmai prog­ramokkal lehetne hát magukhoz csalogatni az idegent. Ajánlata­ikkal megismertethetik magukat az országban és külföldön is. A következő fontos terület a Tisza, Kisköre, Heves, egyszóval a folyó innenső oldalán fekvő falvak. Idegenforgalmi termino­lógiával élve: ez a terület már túl­jutott a spontán szinten, és ezek­ben az evekben érheti el a már infrastruktúrával is rendelkező üzleti fokot. Megyénk e területe helyet adhat a vízi és a falusi tu­rizmusnak egyaránt. Ezek után röviden beszélhe­tünk idegenforgalmunk legfej­lettebb területeiről: Gyöngyös­ről és a Mátráról, Egerről és a Bükkről. E két város es körzetük bonyolítja le megyénk idegen- forgalmának közel nyolcvan szá­zalékát. Ezen kellene változtatni a jövőben. Természetesen nem úgy, hogy a két területen csök­kentjük a forgalmat, hanem úgy, hogy a többi térségben aktív pia­ci munkával, vonzó programok­Hevesben bő­ven akad lát­ványosság... (Fotó: Szántó György) kai erőteljesebben növeljük a be­utazások számát. Megyénkben az idegenforga­lom szervezett irányítása még 1929-ben kezdődött, amikor Eger város képviselő-testülete életre hívta az idegenforgalmi hi­vatalt, és megalakította az Ide­genforgalmi Tanácsot. Ekkor először lett elvi és gyakorlati gaz­dája a város idegenforgalmának. Célszerű lehet talán napjaink­ban is, ha a falvakban és a váro­sokban hasonlóan megalakul­nak az idegenforgalmi tanácsok, amelyek szakmai hozzáértésük­kel segíthetnék az önkormányzat munkáját. Alakítsák ki hosszú­távú elképzeléseiket, de legye­nek operatívak is. Ezekből az önkormányzatok mellett műkö­dő idegenforgalmi tanácsokból lehetne aztán megalakítani a ré­gió idegenforgalmi szövetségét. Az önkormányzatoknak csak a városokban kellene létrehozni­uk saját utazási szervezeteiket, hogy a turisták fogadásában ver­senyezhessenek az országos há­lózattal rendelkező irodákkal. Ügyes üzletpolitikával e helyi irodák is komoly hasznot hajt­hatnak az önkormányzatnak.* Bizonyos kereskedelmi szál­láshelyek önkormányzati hasz­nosítása is bevételnövelő lehet. A városi utazási irodáknak kell vállalniuk a programgazda sze­repét, s természetesen üzleti ala­pon. Érdekes, vonzó, de legin­kább eladható ajánlatok revén lenne célszerű együttműködni más utazási irodával, utazásszer­vezőkkel, ügynökökkel. A városi utazási irodák lehet­nének a Heves Megyei Idegen- forgalmi Hivatal jelenlegi irodái. Az önkormányzatok megalaku­lásával ugyanis az eddigi hivatal jelentőségét veszíti. Vagy átala­kul utazási irodává, vagy meg­szűnik. Egységeire valószínűleg igényt is tartanak az illetékes ön­kormányzatok. Egy-egv terület igazi gazdája az idegenforgalom területén is csak az önkormány^ zat és annak saját idegenforgalmi szervezete lehet. Természetesen az idegenfor­galomban érdekelt önkormány­zatoknak is szükséges lesz az egész régiót átfogó idegenforgal­mi szövetséget megalakítani, hogy nagyobb erőt képviselve tudjon megjelenni a turizmus pi­acán. E szövetség működhet né­hány alkalmazottal, és képvisel­heti egy tágabb piacon a regió ér­dekeit is, de fontos feladata kell, hogy legyen a szövetség tagjai­nak információval történő ellá­tása, szükséges esetekben pedig akár jogi képviselete. Az új idegenforgalmi struktú­ra kialakítását nyilvánvalóan nem lehet egy írásban teljes mér­tékben, kellő részletesseggel ki­fejteni. Én is csak néhány gondo­lattal próbálkoztam... Pataki Sándor Horoszkóp január 21-től 27-ig KOSJIII. 21. - IV. 20.) Szerelem: So­ha ilyen vissza­húzódó nem volt, mint most, és mégis most aratja a legnagyobb si­kereket a másik nemnél. Hiva­tás: Rendkívül kellemetlen hely­zetbe kerül egyik kollégája vagy beosztottja miatt. A harag most rossz tanácsadó, ráadásul egy ki­csit Ön is hibás a történtekért. Hétvégére elcsitul a vihar, és tisz­tázhatja környezetével a helyze­tet. BIKA (IV. 21.- V. 20.) Szerelem: Szo­morúságára nincs semmi magyarázat: partnere szere­ti Önt, és volta­képpen boldo­gan élhetnének, ha ... hát, igen. Ha Ön nem akarna most éppen valami mást. Hivatás: Rengeteg teendője akad a héten, de csupa rutinfeladat. Ezúttal ne tervez­zen semmi újat, inkább elmara­dásait rendezze. IKREK (V. 21.- VI. 21.) Szerelem: Kö­zeledése ked­ves fogadtatás­ra talál. Ez vá­ratlanul éri, de egyben egész - hétre boldoggá teszi. Hivatás: A kollégáival ne­hezen tudja megértetni magát. Ráadásul olyan témában kellene döntenie a héten, amit még nem lát át teljesen. Ne hagyja magát sürgetni, mert a kapkodásnak rossz vége lehet. Ha hosszabb út­ra indul, előtte feltétlen vizsgál­tassa át autóját. RÁK (VI. 22.- Vn. 22.) Szerelem: A magányosan élők ezúttal olyan álmokat szövögetnek, aminek nincs sok reális alap­ja. Hivatás: Itt is az álmodozás lesz úrrá gondolatain, és megle­hetősen kilátástalan vállalkozás­ba kezd, de nem baj, mert ezúttal a szerencse az Ön pártján áll, és még a lehetetlen is sikerülhet. OROSZLÁN (VII. 23.- VIII. 23.) Szerelem: Partnerével vi­dám, boldog napokat él át ezen a héten. Hivatás: Kel­lemes megle­petés várja munkahelyén a hét első napján. Most kettőzött energiával dolgozik, a „majd én megmutatom!” — elszántsága mellett az anyagi gyarapodás re­ménye is hajtja. Elégedett lehet önmagával, magasan verseny­társai fölött áll. SZÚZ (VIII. 24.- IX. 23.) Szerelem: Túl van a mély­ponton. Most már csak szebb lehet minden, különösen, ha nem kötele­zettségnek tekinti az érzelmeket. Hivatás: Két ember munkáját kell ellátnia, és ez még Önnek is megterhelő, pedig rendkívül te­herbíró. MÉRLEG (IX. 24.- X. 23.) Szerelem: Ap- . ró örömök, higgadt, nyu- godt hét várha - tó. Partnerével kellemes órá­kat tölt péntek este. Hivatás: Mindaz, amit el­tervezett, szép lassan beérik, de ez a tempó túl lassú Önnek, pe­dig nem lenne szabad sürgetni az eseményeket. Felettesei öröm­mel fogadják elképzeléseit, be­osztottjai viszont nehezen tud­nak lépést tartani az Ön által dik­tált tempóval. SKORPIÓ (X. 24.- XI. 22.) Szerelem: Túl­ságosan szívé­re veszi a dol­gokat. Ráadá­sul érzéke­nyebb, mint máskor, és olyasmiért is megharagszik, amit azelőtt észre sem vett volna. Hi­vatás: Határozott fellépésével még a kétkedőket is a maga olda­lára tudja állítani. A kockázat­vállalást túlzásba viszi ugyan, de ezúttal teheti. NYILAS (XI. 23.- XII. 22.) Szerelem: Kedvességével bárkit le tud venni a lábáról ezen a héten. Ha tehát min­dent latba vet, célhoz érhet. Hivatás; A csöndes hétkezdet után rendkívül moz­galmas hétvégére számítson. Az események csütörtökön kezde­nek torlódni, és elképzelhető, hogy még a szombat-vasárnapot is munkával kell töltenie. Ez azért zavarja, mert a magánéletét át kell szerveznie. a BAK (XII. 23.- I. 20.) Szerelem: Ki­csit háttérbe kerülnek az ér­zelmek e hé­ten. A rengeteg munkahelyi változás min­den figyelmét leköti. Hivatás: Külső vagy belső események ha­tására alaposan megváltozik a környezete, de a feladatok ne­hézsége és mértéke is. Ami a te­herbíróképességét illeti: még bő­ven van tartaléka, de csak közös­ségben tudja kiaknázni. VÍZÖNTŐ (I. 21.- II. 20.) Szerelem: A mindent elsöp- / A\H\^J)lj ró, nagy érzel­V vfNlTjv) mekcsakkeve­nak meg ezen a héten. Viszont a csöndes, parázsló szenvedély sem megvetendő! Hivatás: Az Önről kialakult kép kedvező, ezt érdemes volna kihasználni, külö­nösen akkor, ha a munkahelyén személyi változások várhatók. HALAK (II. 21.- III. 20.) Szerelem: Mi­előtt végleges . VX^ választ adna, meg egyszer gondoljon vé­gig mindent, nehogy később szemrehányást tegyen önmagá­nak. Hivatás: Kellemetlen be­szélgetésre kerülhet sor hétfőn. A többi nap viszont már ese­ménytelennek számít. Ha lehet, azért ne vegye túl könnyedén a feladatokat! Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-Hét-ből) „Még sok ötlet van a tarsolyunkban...” Lapunknak nyilatkozott Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke tsz most itt egy turcsa interjú lesz. Látszólag persze nincsen benne semmi hiba, minden kér­dés után van egy válasz. Csak­hogy némi hiányérzet maradhat az olvasóban, olykor úgy érezhe­ti, egy-egy témát nem boncolga­tott alaposabban kérdező és vá­laszadó. Ennek egészen hétköz­napi oka van: Thúrmer Gyula a múlt héten nem ért arra rá, hogy munkatársunkat személyesen fogadja, így ő telefaxon adta fel a kérdéseit, s úgy is kapott azokra választ. Ezután természetesen nem volt alkalma indokolt ese­tekben visszakérdezni. De így is alkalmunk nyílik arra, hogy megismerjük az MSZMP elnö­kének néhány gondolatát. — Elnök úr! Ön nemrégiben súlyosnak minősítette a belpoliti­kai helyzetet, s májusra nehéz na­pokat lósolt. Mire gondolt? — A tavaly novemberi ta­xissztrájk azt jelezte, hogy várat­lanul fiz- és százezrek jelenhet­nek meg az utcán. Elsősorban azért, mert az életkörülmények milliók számára elviselhetetlen­né váltak. Az áremelések, a ka­matadó, a munkanélküliség és sok minden más kiszolgáltatottá tette az embereket. Másrészt a bérből és fizetésből élők nem ér­zékelik, hogy az ő érdekeiket bárki is képviselné. Ez így,is van, hiszen sem a Parlamentben, sem az önkormányzatokban nem jut szóhoz a munkás, a paraszt, a kis jövedelmű értelmiségi, s ezért az érdekeik sem érvényesülhetnek. A társadalom elégedetlen a kor­mánnyal. Ünja a belső vitákat, a tehetetlenséget, a hatalmi arro­ganciát. Nem kér olyan külpoli­tikából, amelyik megrontja a kapcsolatot a Szovjetunióval, és katonákat küld az Öbölbe. Mindez robbanáshoz vezethet. Félünk, hogy egyesek a megol­dást a jobboldali diktatúrában látják. — Egy esetleges „népi enge­detlenségi mozgalom” kirobba­násakor mit tenne az MSZMP? — A „népi engedetlenséget”, mint módszert — itt és ma — nem helyeslem. A kormányt, a rossz rendszert ugyanis nem változtat­ja meg, ha a kisiparos nem fizet adót, a bérlők lakbért vagy vil­lanyszámlát. Mi a válság leküz­désére népi összefogást, politikai stabilitást és szavahihető gazda­ságpolitikát sürgetünk. A Mun­káspárt ezért például új adópoli­tikát javasol, ami a gazdagokkal fizetteti meg a válság leküzdésé­nek az árat. Ezért követeljük, hogy engedjék el a kisjövedel­műek lakbér- és közüzemi tarto­zásait, tiltsák meg a kamatadót, és a kártalanítás címén ne szüles­senek újgazdagok. Mi a kormány minden lépését az alapján ítéljük meg, sérti-e a dolgozok érdekeit, vagy sem. Ha sérti, akkor ott le­szünk közöttük, és támogatjuk őket, bármivel is fenyegetőzzön a kormány. — Ön új Alkotmányt követel. Miben módosítaná a jelenlegit? — Az új Alkotmánynak lehe­tőség szerint az egész társadalom érdekeit kell kifejeznie. Növel­ném többek között az államfői jogkört, a köztársaság elnöke mellett Köztársasági Konzultatív Tanácsot hoznék létre. Megvál­toztatnám a választási rendszert, hiszen annak nem szűk csopor­tok erdekeit kell szolgalma. Nem idegen tőlem a kétkamarás par­lament gondolata sem. Megszi­lárdítanám az önkormányzatok lehetőségeit. De még sok ötlet van a tarsolyunkban. — A közelmúltban tárgyalt az iraki nagykövettel. Miről volt szó? — Tájékoztattam, hogy a Munkáspárt minden katonai ak­ciót elítél, legyen szó Irakról, vagy másról. Nem értünk egyet az USA felvonulásával sem, mert az főleg azt szolgálja, hogy az amerikaialc megvessék a lábu­kat a térségben, megszerezzék az arab olajat. Kértem a nagyköve­tet: tegyen meg mindent, hogy hazánkat az Öböl-ügy kapcsán ne étje károsodás. Ezt a szándé­kunkat a többi arab nagykövet is támogatta, akikkel szintén talál­koztam. — Azt mondta, hogy lehetősé­geik szerint meg akarták akadá­lyozni az Öbölben a háborút. Ez nem sikerült. De milyen lehető­ségeik voltak erre? — Kapcsolatban állunk több arab állam vezetésével, de véle­ményünket a szovjet vezetőkhöz is eljuttattuk. Magyarországon az emberek többsége nem akarja a háborút, s azt sem kívánja, hogy az olajért magyar katonák életével fizessünk. Mi ezt a társa­dalmi véleményt képviseltük. Másrészt ösztönözzük a hazánk számára előnyös kapcsolatok fejlesztését az arab világgal. A kormány mai politikája mellett ugyanis a végen se szovjet ola­junk nem lesz, se arab. így mi húzzuk a rövidebbet. — Arról is szólt, hogy hazán­kat meg kívánják védeni a terro­rizmustól. Vannak-e kapcsolata­ik terroristákkal? Ezt azért kér­dezem, mert köztudomású, hogy régebben az MSZMP hallgatóla­f os jó váhagyásá val tartózkodtak özülük néhányon az országban. — A terroristákkal természe­tesen nincs kapcsolatunk. A pá­nikkeltés és az olyan nyilvánvaló butaságok ellen, mint a fenyege­tőzés a hibernált terroristák­kal”, fellépünk. Ami a múltat il­leti: a Munkáspárt egy éve léte­zik, ezért nem tudok arról nyilat­kozni, hogy a korábbi magyar ve­zetők mit tettek, vagy mit nem tettek. . — Mostanában többször lehet hallani, hogy: „régen azért ez nem volt”. Az ön nézete szerint milyen a mostani MSZMP nép­szerűsége és szervezettsége? — A Munkáspárt iránt meg­nőtt a figyelem az országban. Az emberek kezdik felismerni, hogy az elmúlt egy év alatt rengeteget vesztettek. Hol van már a köz­biztonság, az ingyenes és demok­ratikus oktatás, a létbiztonság? Nagyon sokan arra is rájöttelc, hogy ez a rendszerváltásnak ne­vezett zűrzavar nem érte meg. Ta^Ságunk nem csökken, s egyre nagyobb számba jönnek a fiata­lok. A gyűléseinkre mind többen néznek be, múltkor például az egyik községben a rendőrőrs fele is. Ők is emberek, ők is a piacról élnek! Mi nem a szegények Ma­gyarországát akarjuk. Korszerű országot szeretnénk, ahol nem néhány tízezren, hanem milliók élnek jobban. Ebben van erőnk... Kovács Attila Dr. Szénási őa/rdorprofesszor 25 éve tarnt az egri teológiai főis­kolán héberül és latinul. Bizony, kevesen bírják ezeket a nyelve­ket. Nem hagyhatom ki a latint sem, ami természetes egy pap­nál. De van egy nagy szenvedé­lye, az eszperantó, amelyet 1972 óta művel. A legmagasabb fokú vizsgát tette le, a nyelvet tökéle­tesen beszéli. Dr. Szénási Sándor az egri Dobó téri Minorita templom plébánosa. E sorok írója sokszor hallgatta a professzor úr Biblia­S arázatát, amelyet az egri ika jobboldali kápolnájá­ban éveken át tartott. A hívők áhítattal hallgatták a beszédét, megragadta okét a könnyed stí­lus, a szinte szónoki előadás. Jól tudom, hogy ehhez istenadta ké­pesség kefe amit ő az Úrtól meg­kapott. Ugyanezt éreztem, amt- kor hallottam prédikálni a Mino­rita templom szószékéről. Jómagam is már 33 éve eszpe- rantista vagyok, és amikor hét al­kalommal megrendeztük a nyári Mise eszperantóul Tudós pap az egri Minorita templomban eszperantó iskolát, plébános úr is mindig ott volt, és előadásokat tartott. 1981-ben fordult elő az a nagy esemény, hogy a nyári isko­la hallgatói részere (akkor sok lengyel hallgató volt) misét tar­tott eszperantóul. Boldogan vál­lalta ezt a feladatot, és a prédiká­ciót ugyanúgy elmondta eszpe­rantóul, mint magyarul. Több al­kalommal misézett és prédikált az eszperantó világkongresszu­son is. Ugyanis elnökségi tagja a Katolikus Eszperantó Világszö­vetségnek. De hogyan beszél a plébános úr az eszperantó mozgalomban eltöltött hosszú időszakról? — Mindig felejthetetlen volt, és amíg élek, boldogsággal tölt el, hogy tíz világtalálkozón részt tudtam venni. Ezeket Isten aján­dékaként köszönöm. Ott tudtam találkozni barátaimmal, eszme­társaimmal: fehérekkel, feketék­kel, sárgákkal. Itt látszódott meg, hogy az eszperantó híd a vi­lág minden embere számára. Id. Zakar János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents