Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

HÍRLAP, 1991. január 21., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. „Zöld” telefon Az Egri Környezetvédők Kö­rének tagja, Kopasz Árpád, a megyei rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedési osztályvezetője tart ma délután 3 és 5 óra között ügyeletet a „zöld telefon” mellett a 36/11-036-os számon. Ezúttal várja elsősor­ban az egri polgárok javaslatait, észrevételeit a városi közlekedés környezetvédelmi kérdéseivel kapcsolatban. Gyógyszerszoba Mátraderecskén Helyben.válthatják ki, vásá­rolhatják meg a gyógyuláshoz szükséges orvosságokat mától a mátraderecskeiek. A helyi ön- kormányzat ugyanis mintegy 100 ezer forintos költséggel egy gyógyszerszobát alakított ki a körzeti orvosi rendelő épületé­ben, ahol heti három alkalommal — igazodva a rendelési időhöz — látják el patikaszerekkel a rászo­rulókat. Ezzel a kezdeményezés­sel nemcsak a lakosság jár jól, de várhatóan csökkentik a recski gyógyszertár időnkénti zsúfolt­ságát is. Bérbe adják a megyeházát A közigazgatási átszervezés következtében felszabadult Egerben a volt megyei tanács épületének számos irodaszár­nya, amely így hasznosításra vár. Miután a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal a régi épület­ben marad, a belső udvari rész­ben kap helyet a Köztársasági Megbízotti Hivatal, a Számadó­szék, s néhány más szervezet bér­leti díj és fenntartási költség fejé­ben. A fennmaradó helyiségeket külső szerveknek ajánlják fel, a hasznosításukról az ellátó szer­vezet gondoskodik majd. Rendhagyó irodalomóra „A magyar hajnal hasad” cím­mel rendhagyó irodalomórát tar­tanak dobós diákoknak az egri Ifjúsági Házban, ma reggel 8 órá­tól. A felvilágosodás költőinek, Csokonainak és Fazekas Mi­hálynak verseiből az egri Gárdo­nyi Géza Színház művészei, Pálffy Zoltán és Tunyogi Péter állítottak össze egy csokorrava- lót. A Maya — Mezőkövesden Aki kedveli a szórakoztató műfajokat — jelesül az operettet — annak ajánljuk a mezőkövesdi városi művelődési központ hol­nap este hét órakor kezdődő programját. A Maya című ope­rettet a Miskolci Nemzeti Szín­ház tagjai mutatják be. Torpedó bácsi meséi Kátai László, Epres Attila és Kocsis György neve fémjelzi azt az előadást, amelynek a Magyar Kultúra Napja alkalmából adott otthont a füzesabonyi városi mű­velődési központ. Az intézmény és a városi könyvtár közös rende­zésében láthatja a közönség a „Torpedó bácsi meséi” című mű­sort, kedden — azaz január 22- én — este hat órától. A héten zár... Egy érdekes régi mesterség, a nemezkészítés legszebb darabja­ival ismerkedhettek a gyerekek az egri Gyermek-Szabadidőköz­pontban, egy kiállítás keretében. A nemeztakarókat, nemezsátra­kat — a kecskeméti nemezmű­hely munkáit — még ezen a hé­ten, péntekig nézhetik meg azok, akik még eddig nem szakítottak időt a tárlatlátogatásra. A reneszánsz etikáról Népszerűnek bizonyult a hat­vani Ady Endre Könyvtárban in­dított Vallástörténeti Szabad- egyetem. Az újabb vendég, Gá­bor György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia filozófiai intéze­tének munkatársa lesz, aki janu­ár 25-én, pénteken este hat órá­tól a reneszánsz etikájáról tart előadást. Válás előtt, tanácstalanul (Folytatás az 1. oldalról) A tagok közül először Vitai Sándorbácú kért szót: Hát miért nem művelitek a földeket, fiam? — kérdezte az elnököt. -Elvégre az mindennek az alapja... — Ha valami veszteséges, azt nincs értelme csinálni. Az itteni földek alig hat aranykoronásak, és olyan drága lett a gép, az üzemanyag, a műtrágya, hogy nyereséget produkálni lehetet­len. Egyéni gazdaként, kisebb rezsivel és adóval van esély a gaz­daságos termelésre, és ehhez a szövetkezet minden tőle telhető segítséget megad — válaszolt az elnök. — Minek nekünk már a föld? — kérdezte egy idős bácsi, és sza­vaira sokan rábólintottak a több­nyire nyugdíjaskorú tagságból. — Művelnénk mi, de nem bújuk, a fiatalokat kellene mozgósíta­ni... — Szólát, Bakta, mint a farkas meg a róka! — idézett egy régi bölcsességet egy másik öreg, és ezzel az igencsak akadozó be­szélgetés átterelődött a szétválás ügyére. Egerbakta polgármestere, Mata József elismételte a la­punkban már ismertetett gondo­latmenetet, hogy a szövetkezet elad minden mozdíthatót, sőt még a földeket is, és ha a végén felszámolja magjit, a baktai határ sorsa bizonytalanná válik. Ezért az a község érdeke, hogy a hetve­nes években egyesített szövetke­zet minél hamarabb újra külön­váljon. Az elnök válaszul hansúlyoz- ta, hogy feltett törekvésük min­dent a tagok birtokába adni, mert szeretnék elkerülni, hogy a szövetkezet tulajdonát kívülál­lók hordják szét. Tulajdonossá kívánják tenni a tagságot, és mostani lépéseikkel ezt készítik elő, amíg megszületik a földtör­vény. Törekvésük tehát valójá­ban megegyezik az egerbaktaia- kéval, ezért az elé sem gördíte­nek akadályt, hogy a szövetkezet vagyonát megosszák. Ezt azon­ban véleménye szerint nagyon meg kell gondolni, mert az ötlet rossz pillanatban, egy átmeneti időszakban született, amikor minden bizonytalan. Meg kell fontolni azt is, hogy milyen kö­vetkezményekkel járna a szétvá­lás: például külön vezetőség, ad­minisztráció. Ez csak a gondokat növelné, a munkanélküliségen nem változtatna, ezért a vállal­kozás a járható út. Szabó Sándor szerette volna a szétválást forszírozd helyi pártok képviselőinek a véleményét is hallani, ám azok egy szót sem szóltak, így végül meglehetős bi­zonytalanságban ért véget a ta­lálkozó. A tagok abban marad­tak, hogy pár napig mindenki íz- lelgeti-fontolgatja az elhangzot­takat, és a témára majd visszatér­nek. Az ajtó előtt még beszélgettek néhányan. — Az a nagy helyzet, hogy most a Közös Piachoz dörgölő- dünk, ott meg túltermelés van mindenből. Hogy jobban szeres­senek, most tudatosan visszafej­lesztjük itthon a mezőgazdasá­got. Ennek a levesnek is mi isz- szuk meg a levét, de a többiek is, ha majd nem lesz mit enni...- mondta egyikük. A többiek né­mán bólintottak. (koncz) Mégsem szomjazunk,, Megemelték a vízdijat az elmúlt héten. A világ „legolcsóbb” italá­ért is fizetnünk kell immár, s nem is keveset. Szerencsére, van né­hány közkút Egerben is, vannak jó forrásaink. Hacsak el nem zár­ják a csapot, avagy ki nem teszik a perselyt... Ellopták a gyógyszerész konzervét, italát Betörőjárás Pélyen Január 12-re virra­dóan Pélyen három helyre is betörtek. A helyszínek nem akár­milyenek: a községi könyvtár, a gyógy­szertár és a római ka­tolikus templom. A nyomozás során megállapítottakról Kovács Mihály r. fő­hadnagy, a Hevesi Rendőrkapitányság munkatársa adott tá­jékoztatást lapunk­nak. — A könyvtárba az ajtó felfeszítésével hatoltak be — mond­ta. — A tettes mag­nót, erősítőt, hangfa­lat vitt magával, pon­tosan 14 ezer 400 fo­rint értékben. Ugyanezen az éjsza­kán hívatlan látoga­tója volt a templom­nak is. Ott az elköve­tő feltörte a perselye­ket, s 5-8 ezer forint­tal távozott. A helyi patikát szintén kisze­melte valaki magá­nak. Az eddigi vizs­gálataink szerint gyógyszerek nem tűntek el, a zsák­mányt a gyógysze­rész itala és konzer- vei jelentették. — Sikerült-e kide­ríteni, kik lehettek a betörők? — Eljutottunk a nyomozás során a 21 éves Németh Péter helyi lakoshoz. Ház­kutatást tartottunk nála, s megtaláltuk az erősítőt és a magne­tofont. Ezeket lefog­laltuk. Vele szemben tehát lopás alapos gyanúja miatt indí­tottunk eljárást. — A másik két eset elkövetője is ő lehe­tett? — Úgy tűnik, hogy nem. Ezekben is van gyanúsított, szintén pélyi állam­polgár, de a nyomo­zás sikere érdekében egyelőre nem neve­zem meg az illetőt. (-lay) Török-hírek Gyermek­programok Gyöngyösön Többféle elfoglaltságot kínál január utolsó napjaira is a gyön­gyösi Török Ignác Gyermek- Szabadidőközpont. Nemrégiben alakult meg az akvarisztika! klub, amely első foglalkozását az elmúlt hét végén, pénteken tar­totta. Továbbra is várják viszont azoknak a fiataloknak a jelent­kezését ide, akik díszhalakat és kisebb víziállatokat tartanak ott­hon. Ugyanitt játékstúdiót is szer­veznek — a gyerekekkel kapcso­latosan ugyan, de ezúttal szülők­nek. Tíz alkalommal találkoz­hatnak majd itt az apukák és anyukák szakemberekkel megismerhetnek különféle kéz­ségfejlesztő, kommunikációs eszközöket; és közben elsajátít­hatják magának a játékkészítés­nek a fortélyait is. Ma délután két órakor — szin­tén a gyermek-szabadidőköz­pontban — az Ötletzsák, 24-én, csütörtökön fél háromkor a Bütykölde című sorozatok egyes programjai várják az érdeklődő­ket. Január 25-én, pénteken dél­után két órakor amőba- és ma­lombajnokságot rendeznek, egy nappal később, szombaton reg­gel kilenc órától pedig számító- gépes programbörzére kerül sor. A január utolsó rendezvénye a „Közösséget vezetek” rímet vi­seli — ez 29-én, délután két óra­kor kezdődik. Az eseményre ér­telemszerűen azokat várják, akik valamilyen csoportot, klubot, szakkört vezetnek — hasznos ta­nácsokkal látják majd el őket a házigazdák. Díszfüzet A mindennapi élettől alaposan elrugaszkodott terve­zők, gyártók, forgalmazók „jóvoltából” már 40, sőt 70 fo­rintos „kockás” füzeteket is látni az iskolai cikkek üzleti pol­cain. Az egyik kisebb — szokványos —, a másik nagyobb — ritkábban használt — méretű. Mindkét fajta elegáns kötésű, színes, fényes, és ábrával, mintával díszített. Igazán nem ér­demes, nem szabad borítóba foglalni. Egyszóval szó nem férhet a megjelenésükhöz — csu­pán a létezésükön lehet vitatkozni. Mert — ugye? — a nor­mális gyerek általában nem ilyesféléket cipel a táskájában. Megteszi neki a megszokottabb, a sokkal — majdnem négy­szerié — olcsóbb „irka” is. Mivel hogy — nagyon okosan — a szülei sem adnak rá többet. Úgy vélik, hogy az egyszerűbb holmiban is igen jól elférnek az egymás mellé és alá írott szá­mok, jelek, a legkevésbé sem mutatnak rosszabbul, mint a flancosabb. S lehet, hogy a padtárs ki is nézné maga mellől a „rongyrázó” diákot, szóba sem állna a puccosabb cuccal hencegő tanulóval. Aki egyébként — talán nem is tehet sem­miről... Valahogy így lehet tönkretenni már zsenge korban az embert. A tehetősebb apuka, anyuka ugyanis gyakran külö­nösebb gondolkodás, alaposabb mérlegelés nélkül is meg­veszi csemetéjének a legdrágábbat, hadd lássa csak, hogy mennyire szeretik. Aztán a kislány vagy srác sokszor már akkor is szenved, ha nem dicsekszik vele, csupán előszedi, használja a megcsodált, irigyelt dolgot. Ártatlanul is táma­dás, megvetés áldozata lesz a nebulók táborában. Aminek aligha örül. Jobb, sokkal jobb lenne, ha az ipar, a kereskedelem ke­vésbé agyafúrt ötletekkel fáradozna a termékválaszték gaz­dagításán, szélesítésén, sem csicsás füzetekkel, sem pedig — mondjuk — zenélő tolltartókkal vagy hasonlókkal nem pró­bálna ékeket verni legalább a legfiatalabbak közé, józanabb igyekezettel kerülné a szerényebb lehetőségű szülők kínos, kellemetlen helyzetbe hozását. Azt, hogy a példa ne legyen ragadós, egy-egy különlegesebb darab megvételét ne köve­telhesse a többi lurkó is mind, kerüljön bármibe. Iparkodjanak az üzletemberek jobban a realitásoknál maradni, s olyanokon tömi a fejüket, amiknek nagyobb kör­ben, általánosságban is lehet örülni. Amikre ki-ki szíveseb­ben áldoz. Összekaparja a pénzt az is, akinek vékonyabban csordogál. • írni is szívesebben tudnánk róla... (-ni) Elkészült Sírok éves fejlesztési terve ( Tudósítónktól): Az Országgyűlés az elmúlt év utolsó napjaiban fogadta el az ország költségvetését. Ennek is­meretében tárgyalta meg és fo­gadta el Sírok község önkor­mányzata az 1991. évi költségve­tés-tervezetét. Lakatos István polgármester elmondta, hogy a tervezésnél fi­gyelembe vették az állami támo­gatás biztosan ismert normatívá­it. A lakossági adóknál a helyi adó bevezetésével nem számol­tak, hanem az 1990. évben is ér­vényben lévő lakossági adóne­meket változatlan adótétellel vették figyelembe. A működési bevételek tervezése az 1990. évi térítési díjjal, vízdijátalánnyal, lakbértéteilel történt. A kiadási oldal tervezésénél három fő szempont dominált: az 1990. évben megkezdett fejlesz­tési feladat folytatása és a fő- munkaidőben foglalkoztatott létszám megtartása. A legfontosabb fejlesztési fel­adat a vízhálózat rekonstrukció­jának folytatása. A megvalósítás a tervek szerint két lépcsőben történik. Az első ütemben a siro- ki vezetékrendszer kiépítése va­lósul meg. Erre 1990-ben 2 mil­lió, 1991-ben 3 millió forintot fordított, illetve fordít az önkor­mányzat. A siroki vízhálózat ki­építésének befejezése 1992 no­vemberére várható, ami az utol­só évben további 3 millió forint kifizetését jelenti. A második ütemben a kőkúti településrész vezetékes vízzel való ellátása va­lósul meg. Az önkormányzat még ebben az évben elkészítteti a terveket (ezek bekerülési össze­ge 600 ezer forint). Plusz bevéte­li források felkutatásán dolgoz­nak, hogy a kivitelezést is mi­előbb elkezdhessék. Az önkormányzat foglalkozik az 1987-ben átadott kommuná­lis szeméttelepen belül szenny­vízleeresztő-telep elkészíttetésé­vel is. Ennek fedezetét az 1990. évi pénzmaradvány várhatóan fedezi. Molnár Csaba Visszaváltok.. . Vonulok két nagy cekkerrel az egri Csebok- szári-lakótelep egyik ábécéjébe, amelyet a Mér­leg Kft. mond magáénak. Mostanában meg va­gyok elégedve ezzel a bolttal, tágasabbá vará­zsolták, odahelyeztek egy franciapékséget, ez utóbbi hatására végre jó illat van az eddig inkább tejeszacskószagot árasztó üzletben. Szóval, ne­kem ez a bolt mostanában tetszik. A két nagy cekkeremben viszont jelenleg üres üvegek vannak. Vissza szeretném őket váltani, pénzzé tenni azokat a butilkákat, amikért meg­vásárlásukkor leróttam a betéti dijat. Persze, mi­óta új rendszer van — pékség meg tágasság —, azóta a visszaváltót kiebrudalták az utcára, egy parányi kis ablakhoz kell vonulni, ott vasasztal­kára helyezni a visszaváltandót, közben meg fúj a szél, esik a hó — nem valami kellemes állapot. Mindegy, odamegyek az ablakhoz. Előtte né­hány méterrel kisebb csoportosulás, lilafejű asz- szonyok, az egyik épp azt mondja a másiknak: „a fejükön kéne szétverni az üvegeket, már har­madszorra jövök ide feleslegesen, de mindjárt bemegyek az üzletvezetőhöz, és a pezsgősüveg­gel gyomorszájba vágom...” Rosszat sejtek, de azért kell a bizonyosság. Ami egy fehér kis cetli a bezárt ablakon: „Re­keszhiány miatt az üvegvisszaváltás szünetel, szíves elnézésüket kérjük...” Hát, én nem nézem el. Ne szokja meg egy kft. és annak egyik boltja sem, hogy packázhat a vá­sárlóval, hogy egyik napról a másikra önkénye­sen „elfogyasztja a rekeszeket”. Olyan nincs, hogy nincs rekesz, ez nem lehet indok, nekem ehhez semmi közöm, oldja meg a bolt a göngyö­legügyet, ahogy tudja. Arról nem beszélve, hogy a népgazdaság számára is fontos az „újrafeldol­gozás” —régebben ugyanennél a boltnál egy kü­lön konténerben gyűjtötték a „szabványon kívü­li”, de azért hasznos palackokat, És hogy tovább ragozzam a gazdálkodás módszereit: Svédor­szágban a kiürült fém-sörösdobozokat is vissza­vásárolják, elég jó áron! Mert nem mindegy, hogy a semmiből kell valamit teremteni, vagy a már meglévőt „átpofozni” kissé. És ha partnerként bánik velem a Mérleg Kft. boltja a vásárláskor, mert kifizetteti velem a be­téti dijat, akkor viselkedjen partnerként akkor is, ha én, úgymond visszakérem a kölcsönadott pénzemet — tehát amikor visszaszolgáltatom az előre kifizetett üvegeket. Ez végül is becsület dolga... (doros)

Next

/
Thumbnails
Contents