Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 15., kedd Győzött Soares A vasárnap tartott portugál el­nökválasztáson Mario Soares, az eddigi államfő fölényes győzel­met aratott. A választókerületek 95 százalékának kiértékelése alapján a 66 éves szocialista poli­tikus a szavazatoknak több mint a hetven százalékát megszerezte. Soares további öt esztendeig töltheti be az elnöki funkciót. Pavlov a szovjet miniszterelnök Valentyin Pavlovot, a korábbi szövetségi kormány 53 eszten­dős pénzügyminiszterét nevezte ki tegnap a szovjet parlament az ország új kormányfőjévé. Pavlov jelölését a Legfelsőbb Tanács Mihail Gorbacsov államfő javas­latára erősítette meg. A parla­ment ugyancsak az elnök javas­latára megerősítette Pavlov négy helyettesének kinevezését is. Iliescu Kínában Ion Iliescu román elnök teg­nap háromnapos hivatalos láto­gatásra Kínába érkezett Jang Sang-kun kínai államfő meghí­vására. Az eredetileg hatnaposra tervezett látogatást az Öböl menti válság súlyosbodása miatt rövidítették meg — adta hírül az Új Kína. Iliescu az első kelet-eu­rópai államfő, aki a kommuniz­mus e térségben történt össze­omlása és a kínai diákmozgalom 1989. júniusában történt vérbe fojtása óta Kínába látogat. Ausztria-lottó A 2. heti osztrák lottó nyere­ményei: 6 találatos nem volt, a következő hétre átvitt nyere­mény összege 54 371 061 schil­ling, 5 + 1 találatos 14 darab, nyereményük egyenként 628 295 schilling. Az 5 találatos szelvények 21 844; a 4 találato- sak 467; a 3 találatosak 31 schillinget érnek. A Jokerszám­ra fizetett nyeremények: 3 da­rab Joker, nyereményük egyen­ként 1 661 063 schilling. Baltikumi helyzetkép Öböl-mozaik Húszéin fenyeget... Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár nem hozott semmiféle ja­vaslatot Bagdadba — jelentette ki vasárnap iraki újságírók előtt Szaddám Húszéin. Az iraki elnök felszólította az ország lakosait, hogy ha kell, áldozzák életüket Kuvait megtartásáért. Az ellenségnek szóló fenyegető üzenetként hangoztatta, hogy az iraki rakéták és a légierő gépei bármilyen célpontot képesek elérni a Közel-Keleten. Az iraki Nemzetgyűlés (parla­ment) tegnap támogatásáról biz­tosította Szaddám Húszéin min­den engedményt elutasító politi­káját. A bagdadi parlament nyi­latkozata szerint az iraki nép el­nöke vezetésével kész a harcra, „a külföldi agresszió visszaveré­sére”. A nyilatkozat tervezetét Szaadi Mahdi Száleh, a képvise­lő-testület elnöke olvasta fel, a honatyák pedig közfelkiáltással elfogadták. A Kuvait elhagyására megsza­bott január 15-i határidő előtt két nappal elfogadott harcias ira­ki nyilatkozat lényegében had­üzenettel ér fel, bár formailag nem azonos azzal. * Az izraeli védelmi miniszter megerősítette, hogy a zsidó ál­lam mindenképpen súlyos meg­torlással él, ha támadás éri Irak részéről. Mose Arensz néhány órával azután nyilatkozott, hogy meg­beszélést folytatott Eagleburger amerikai külügyminiszter-he­lyettessel, aki — meg nem erősí­tett sajtóértesülések szerint — ar­ra kérte Izraelt: még iraki táma­dás esetén is tartózkodjék a visz- szavágástól. Washington a töré­keny Bagdad-ellenes arab-nyu­gati koalíció felbomlásától tart abban az esetben, ha Izrael ré­szese lenne az Öböl-konfliktus­nak. * Izraelben egy esetleges iraki támadástól tartva a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezték a hadsereget. A pilóták a gépekben ülve várják a további parancsokat — mondta egy biztonsági szakértő a Reuter brit hírügynökségnek, hozzátéve: az izraeli vezetés le­hetségesnek tartja, hogy az iraki­ak még január 15-ike, azaz a Ku­vait kiürítésére megszabott ENSZ-határidő lejárta előtt ra­kétatámadást indítanak orszá­guk ellen. * „Nem sikerült előbbre jutnom Bagdadban” — jelentette ki Javi­er Pérez de Cuéllar, az ENSZ fő­titkára tegnap reggel Párizsban. Hozzáfűzte, hogy „útja befejez­tével sem lát több okot a derűlá­tásra — Szaddám Huszeinnel folytatott vasárnapi tárgyalása után —, mint azt megelőzőleg”. A főtitkár, aki vasárnapról hét­főre virradó éjjel érkezett Bag­dadból a francia fővárosba, teg­nap reggel több mint háromne­gyed órán át folytatott megbe­szélést Francois Mitterrand fran­cia elnökkel. Pérez de Cuéllar to­vábbra sem közölt részleteket bagdadi tárgyalásairól, hangsú­lyozva, hogy arról a Biztonsági Tanács tagjainak ad tájékoztatást New Yorkban. Kijelentette azonban, hogy „semmi okot sem lát a derűlátásra”. * Az Öböl-válságban közvetíte­ni próbáló Algéria sajtója köztes álláspontot foglal el a viszály­ban: helyteleníti Kuvait bekebe­lezését, de nem lelkesedik a nemzetközi haderő közel-keleti felvonulásáért. A lapok egyön­tetűen úgy vélik, hogy az Egye­sült Államok szándékai mesz- szebb mutatnak Washington be­vallott céjánál, nemcsak Kuvait felszabadításáról van szó szerin­tük, hanem az iraki haderő szét­zúzásáról is. Az iraki hadsereg szétverése után egészen más erő­viszonyok alapján lehetne meg­tartani a nemzetközi közel-keleti békekonferenciát, mint most — hangsúlyozzák az algériai lapok. Mihail Gorbacsov továbbra is a balti probléma békés megoldá­sára törekszik — ezt az egyik szovjet külügyminiszter-helyet­tes közölte több nyugati állam moszkvai nagyköveteivel. A né­met külügyminisztérium nyilat­kozata szerint Anatolij Kovaljov az amerikai, a német, a brit és a finn képviseletek vezetőit bizto­sította a szovjet elnök békés szándékairól. Bush elítéli a Litvániában történteket Semmi nem igazolhatja erő al­kalmazását békés, demokratiku­san választott kormányok ellen. A Litvániában történtek mélyen nyugtalanítják az Egyesült Álla­mokat — jelentette ki vasárnap George Bush amerikai elnök. — Az amerikai nép a baltiak­kal érez, elsősorban a litvánok­kal, akiket súlyos tragédia sújtott — mondotta az elnök a sajtónak. Bush szerint nem tudni még, hogy Mihail Gorbacsov is támo­gatta-e a történteket. Az elnök kitért azok elől a kérdések elől, hogy ezek után lemondják-e a februári csúcstalálkozót. — A szovjet reformok folya­mata lényeges eleme volt az amerikai-szovjet viszony javulá­sának. Az olyan eseményeknek, amilyeneknek-most a Baltikum­ban tanúi vagyunk, azzal fenye­getnek, hogy visszavetik, talán vissza is fordítják a reformot, amely pedig oly fontos a világ­nak az új nemzetközi rend kiala­kulásának folyamatában. Elítél­jük ezeket a cselekedeteket, amelyek elkerülhetetlenül kihat­nak kapcsolatainkra. Ezért felhí­vom a szovjet vezetőket, hogy tartózkodjanak az olyan cseleke­detektől, amelyek további erő­szakhoz, életek elvesztéséhez ve­zethetnek — mondotta Bush. Szabad György távirata Landsbergisnek Szabad György, az Országy- gyűlés elnöke hétfőn a követke­ző, személyes hangú táviratot in­tézte Vytautas Landsbergishez, a litván parlament elnökéhez: Mély együttérzéssel kísérem figyelemmel bátor küzdelmét a litván alkotmányosság védelmé­ben. Őszinte tisztelettel és barát­sággal köszönti Szabad György, a Magyar Köztársaság Országy- gyűlésének elnöke. J— . \ R edőny, reluxa kedvező áron vidékre is, közületnek is. Telefon: 36/14-994. ^Fájdalommal tudatjuk,^ hogy ÖZV. CSOMÓS JÁNOSNÉ Szilágyi Róza szeretett édesanyánk 85 éves korában elhunyt. Temetése 1991. január 17-én 13.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 34,02 % 32,48 % átlagos: 33,91 % 32,39 % minimum: 31,00% 31,20% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden szerdán 9 óráig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127, ^ vagy a 13-444/113-as telefonon kérhető. A kormány elítéli a vilniusi (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetuniótól is csak azt várhatja a nemzetközi közvéle­mény, hogy eleget tesz a csúcsta­lálkozón vállalt kötelezettségei­nek. — Együttérzünk a litván néppel — hangoztatta —, hiszen egy hozzánk hasonló kis nemzet folytat heroikus küzdelmet sza­badságáért, függetlenségéért, a nemzeti önrendelkezés megva­lósításáért. beavatkozást Ezúton is kifejezzük szolidari­tásunkat a litván néppel, s ismé­telten hangsúlyozzuk: csakis bé­kés tárgyalásos úton lehet meg­találni a megoldást a felmerült problémákra. Nyugdíjemelésre: kombinált változat A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tör- ■ vény általános vitáját lezárva, a képviselők egyúttal döntöttek arról is: a nyugdíjemelésekre vontakozó javaslatok közül a kombinált változatot tekintik to­vábbi tárgyalási alapnak. E változat szerint január elsejétől havi 700 fo­rinttal kell emelni a 6100 forintot meg nem haladó, havi 500 forinttal a 6101 és 9400 forint közötti, havi 300 forinttal a 9401 és 13800 forint közötti, havi 200 forinttal a 13801 és 26000 közötti, ez év január elseje előtt megállapított nyugellátást, baleseti rok­kantsági nyugdijat, hozzátartozói nyugellátást és hozzátartozói baleseti nyugellátást, valamint az át­menetijáradékot. Az 1975. évi TB-törvény hatály­ba lépése előtt érvényben volt rendelkezések alap­ján megállapított nyugdíjhoz további 150 forint emelés jár. Az összegtől függő emelésen túl, a szolgálati idő figyelembe vételével — a javaslat szerint — emelni kell a nyugellátást: 20-29 év szolgálati idő után 4, 30-39 év után 7,40 vagy ennél több év után 10 szá­zalékkal. A rokkantsági, baleseti nyugdijat 4 száza­lékkal, ha az ellátásban részesülő a III. csoportba, 10 százalékkal, ha az I-II. csoportba tartozik. Ugyancsak január elsejétől 700 forinttal kellene emelni — így szól a javaslat — a nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátásokat. Havi 600 forinttal emelkedne — egyebek között — a GYES-hez fo­lyósított jövedelempótlék. A képviselők ma délután két órakor folytatják a plenáris tanácskozást, ekkor kerülhet sor a a nyug­díjemelések feletti döntésre. (MTI) Géppisztolylövések a káli vasútállomáson (Folytatás az 1. oldalról) — S ezután? — Kivette az autóból a szolgá­lati géppisztolyát, csőre töltötte, s megint felszólította a részeg csapatot a támadás abbahagyá­sára. Ekkor már körbefogták őt, szidalmazták, s felemelt palac­kokkal indultak felé. Az őrmes­ter — mivel senkitől sem remél­hetett segítséget az életét közvet­lenül fenyegető vészhelyzetben — a géppisztollyal kétszer a leve­gőbe lőtt. Ellenfelei megtorpan­tak ugyan, de azután — látva, hogy nincs különösebb hatás — újból folytatták a rendőr elleni támadást. Nem maradt más hát­ra, mint hogy a többszöri fegy­verhasználat jelzését követően Tóth Zoltán a támadók elé rövid sorozatot engedett a földbe. Gyorsan beugrott a szolgálati gépkocsiba, és rádión segítséget kért. A jelzést Szabó István r. zász­lós, ügyeletes vette, a helyszínre irányította az URH-járőrt és egy másik autót. Hamarosan előállí­tották a Füzesabonyi Rendőrka­pitányságra Balogh Lajos kom- polti, Burai Géza, ifj. és id. Aszó­di Géza káli lakosokat. — Velük szemben — adott tá­jékoztatást a megyei főkapitány­ság vezetője — csoportosan elkö­vetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapos gya­núja miatt indult eljárás. Az ille­tékes ügyésszel történt konzultá­lást követően ifj. Aszódit, Balog- hot és Burait őrizetbe vettük. Tu­domásom szerint az ügyészségi nyomozó hivatal kezdeményezte előzetes letartóztatásba helyezé­süket. Ugyanakkor folyamatban van annak kivizsgálása is, hogy mennyire volt jogos a figyelmez­tető lövések leadása, a fegyver- használat. — Az Ön véleménye szerint jogos volt-e? — Tóth őrmester körültekin­tően és igen határozottan járt el. Következetes volt intézkedésé­ben, nem futott el a helyszínről, hanem azt tette, amit ilyen eset­ben a szolgálati szabályzat előír. — Kétségbe vonható viszont, hogy géppisztolyával esetleg má­sok életét, testi épségét is veszé­lyeztette... — Erről szó sincs, hiszen elő­ször felfelé lőtt, utána pedig ki­zárólag a támadói irányába, pon­tosabban eléjük a földre! Inkább az elgondolkoztató, hogy a tör­ténteket legalább százan szem­lélték végig, de senkinek se jutott eszébe, hogy a polgárbarát rend­őrségnek rendőrbarát állampol­gár módjára segítsen... (-lay) Ma lejár Húszéin (határ)ideje Vj háborúra régi emlékmű elolt Hosszan húzódik a gyászfeke­te márványból rakott fal Was­hingtonban, a Fehér Ház melletti parkban. Rajta megszámlálha­tatlan név: a Vietnamban hősi halált halt amerikai katonák ne­vei. (Van közöttük Kovács, Sza­bó, Kiss is, nem is egy...) Valósá­gos zarándokhely a csöndes park e szeglete: szülők, testvérek, egykori feleségek, barátok, a harcokat túlélt bajtársak jönnek nap mint nap, hogy elhelyezze­nek egy kis koszorút, egy szál vi­rágot, hogy az emléktárgyárus­nál (aki dzsungelharcos volt ma­ga is) kapható ceruzával átsatí­rozzák egy darab papírra a szere­tett férfi nevét. Iskolások jönnek csoportban, á tanár bácsi itt tart órát az amerikai történelem e fe­jezetéből, amely máig sajgó sebet ejtett a nemzet testén. Mert lehet e háborút dicsősé­gesnek, vagy szégyenletesnek minősíteni, a jelző mit sem vál­toztat azon, hogy azok a fiatal­emberek, kiknek neveit a fekete kövön lajstromba rótták, nem térnek vissza soha többé. Sötéten ragyog a márvány, feketén tük­rözi a vizeskék washingtoni égen futó bárányfelhőket, testetlen árnyalakot varázsol az előtte ál­lókból, hasonlóvá téve őket azokhoz, akikre emlékeznek. Egyre szaporodnak a könnyek és a virágok, míg le nem bukik a Nap — így megy ez húsz éve már. Ma, január tizenötödikén lejár egy határidő, és igen nagy esély van rá, hogy kitör a Perzsa-öböl­ben a háború. A diktátort meg kell állítani — ezt a második vi­lágháborúban jól megtanulta a világ. A parkban van még bőven hely, elfér egy másik emlékmű is. A kő mindent kibír, a szív meg...? Legfeljebb meghasad... (Fotó: Koncz János) Gorbacsov békét akar?

Next

/
Thumbnails
Contents