Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
HÍRLAP, 1991. január 15., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Szóvá tesszük Tihamér Eger mostohagyermeke? Szerkesztőségünket naponta ostromolják a tiha- méri városrész lakói az ott uralkodó áldatlan állapotok miatt. Hogy miből is állnak ezek? Sártenger, átláthatatlan közlekedési viszonyok, felesleges KRESZ-táblák, és még sorolhatnánk... A dolog úgy indult annak idején, hogy elkezdődött az építkezés a környéken. Az építők — fittyet hányva a környék lakóira — olyan helyzetet teremtettek, amiben szinte művészet élni és nap mint nap közlekedni. Többek között megemlítjük azokat az utcákat, amelyek ma már el vannak zárva a forgalom elől: a Menház, a Homok, a Rozália, az Újsor utca és a Makiári út, az egyirányúvá tett Kertész utcáról már nem is szólva... Az ott lakóknak az szálja a szemét legjobban, hogy a Homok utca lassan egy éve le van zárva, holott rajta keresztül lehet eljutni jó néhány „céghez”: a téglagyárhoz, a városgondozási üzem telephelyére is. Ehelyett most a kis teherbírású utakon közlekednek a hatalmas járművek, az ottaniak bosszantására. A lakók felvetik: ha már adót fizetnek, és nem is keveset, akkor legalább tájékoztassák őket, mi történik velük, s ne csak a Hírlapból tudják meg, vagy a kialakult helyzet döbbentse rá őket a valóságra. Betoncsövek, munkagépek és munkások nélküli területek jelzik az itt zajló munka intenzitását, és lehet következtetni annak hatékonyságára is. A gyerekek nyakig sárosán érnek az iskolába, s onnan vissza, mint ahogy egy babakocsit toló fiatal házaspár találóan megjegyezte: „Nem is tudjuk, hogy sétálunk-e, vagy dagasztunk.” Kérdésünk az önkormányzathoz is szól: továbbra is mostohagyerek marad-e Tihamér? — perion — Kedves Olvasóink! Tudjuk, hogy megyénk sok településén alakulnak ki hasonlóan áldatlan állapotok. Hosszú évek mulasztásai halmozódhatnak így fel. Kérjük, ne nyugodjanak bele, írjanak lapunknak, hogy az Önök érdekében szóvá lehessük, lefotózhassuk a visszásságokat. Címünk: Heves Megyei Hírlap, Eger 3301 Pf. 23. A borítékra írják rá: Szóvá tesszük! Kamarai napok Hollandiában Nemezelés februártól Napjainkban a természetes anyagok „reneszánszát” tapasztalhatjuk. Az öltözködésben is visszatérünk a régi, jól bevált darabokhoz. Az egri Gyermek- Szabadidőközpontban ezért lehetőséget nyújtanak azoknak, akik egy sajátos technikával készülő anyag, a nemez után érdeklődnek. A nemezműhely tagjai sapkát, kalapot, tarisznyát, faliszőnyeget és sok más érdekes tárgyat készítenek majd februártól, ha lesz elég érdeklődő. A foglalkozásokat Nagy Melinda nemezmester vezeti majd. Korszerű táplálékok A hevesi életmód-klub következő foglalkozásán az egészséges és korszerű sütőipari termékekről lesz szó. A népszerű hevesi kenyérről, valamint a korszerű zsömléről, kenyérről stb. hallhatnak majd az érdeklődők a hevesi városi gyermekházban ma délután 15 órakor. Kiállítás 16-án délután öt órakor kiállításmegnyitó lesz az Egri Ifjúsági Házban. Dr. Martinovits János mond bevezető szavakat a harmincas éveiben járó ungvári festőművész, Kovách A. Vadimnak a fantasztikumba és a kozmoszba vezető képei elé. A tárlat címe: Memória Universi. Kezdj el élni! Kezdj el élni! Ez a címe annak a tíz részből álló előadás-sorozatnak, melyet csütörtökönként tartanak a gyöngyösi Gyermek- Szabadidőközpontban. Ezen a héten — 17-én 17 órától — a stresszről lesz szó, és arról, hogyan kezeljük a haragot és a bosz- szúságot. A foglalkozásokat egy pszichológus, egy lelkész és egy belgyógyász vezeti. Raktárosokat képeznek Középfokú raktárosi, raktár- vezetői, raktárszervezői kurzust szervez a TIT Heves Megyei Egyesülete. A 150 és 190 órás képzés foglalkozásai hetente egy alkalommal lesznek. A tanfolyamok mindegyike szakképesítést ad. Jelentkezni lehet az egyesület Klapka utcai székházában, Egerben. Telefon: 11-906. A Magyar Gazdasági Kamara Hágában és a hollandiai Észak- Brabant Hertogenboschban kamarai napokat szervez február 25 — 28. között. Az ottani megyében szinte minden gazdasági ágazat képviselve van, különösen a húsfeldolgozás és a hűtőipar, az orvosi berendezések gyártása, a számítástechnika és részben a textilipar is. A bemutatkozásra várják Hitelek Bővültek a kisvállalkozók hitelfelvételi lehetőségei. Az eddigieknél jóval kedvezőbb forma gyors segítséget jelent az érdek- védelmi szervezet tagjainak. Mint Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke elmondta, az egymilli- árd forintos alapból 100-tól 500 ezer forintig terjedő kölcsönt igényelhetnek a kisvállalkozók hitelfedezet-igazolás bemutatása (Folytatás az 1. oldalról) — Pozitív eredmény, azaz jó évzárás után közgyűlés elé terjesztjük erre vonatkozó javaslatunkat, s az dönt az osztalék százalékarányáról. — Mi lesz továbbá a még föl nem osztott, másik 50 százaléknyi szövetkezeti vagyonnal? — Csak az ide vágó törvények megalkotása, annak alapos megismerése után tudunk ez ügyben állást foglalni. De érzésem szerint a napokban folyó többpárti, szakmai egyeztető tárgyalások az 1020-as, úgynevezett kártalanítási törvénytervezetnél anyagi forrásként kívánják figyelembe venni. Ám ha ez így bekövetkezik, diszkriminatív jelleget ölthet a mezőgazdasággal szemben, hiszen egyéb ágazatoknál a teherviselés sokkal kevesebb a miénkhez mérten. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kívánunk részelni a kártalanításból, inkább az arányokra célzok...! — Ön a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnökségi tagja. E minőségben miként ítéli meg általában az ágazati törvényalkotások véleményezését? azoknak a hazai vállalatoknak a jelentkezését — így Heves megyéből is —, amelyek érdekeltek a holland cégekkel való kapcsolatfelvételben. Részletes tájékoztatást ad a Magyar Gazdasági Kamara holland tagozata, a 153- 1285 telefaxon, illetve az Észak- Magyarországi Gazdasági Kamara egri képviselete a 36/12- 989-es telefonon. nélkül. A kölcsönigénylő kérvényét az IPOSZ által kijelölt zsűri bírálja el, a hitelt három nap alatt kapja kézhez az igénylő. A pénzt, amely bármire felhasználható, harmincöt százalékos kamatra, hat hónapos visszafizetési határidőre kölcsönzi a bank. A Budapest Bank Rt. közvetítésével világbanki hitel felvételére is lehetőség nyílik ezentúl. Ezt — Öröm számunkra, hogy az utóbbi 3-4 hónapban üléseinken a földművelési, pénzügyi és az igazságügyi minisztérium főosztályvezetői, államtitkárai rendre megjelennek, kérik a véleményünket, sőt, több esetben már alkalmazták is azokat egy-egy kibocsátott rendelet megfogalmazásánál. Természetesen a korábbi sérelmek orvoslásával minden józanul gondolkodó szakember egyetért, és támogatja! Ilyen a földdel, vagyonnal kapcsolatos törvénytelenségek korrigálása például. De mint gyakorló szakember mondom: a tulajdonjog helyretétele után fontos, hogy a szakértelem domináljon, ami ugyanakkor nem mond ellent a privatizációnak sem. — Mint elnököt, gondolom, legalább úgy foglalkoztatják a pillanatnyi gondok, mint a fölemlegetett távlati elképzelések... — Mindennapi gondunk a pénzügyi fizetőképesség fenntartása, amit eddig sikerült megoldanunk, persze, nem kevés közös munkálkodással. Egyébként őszi vetéseink jó állapotban vannak. Ami sajnálatos: anyagi Kié legyen a föld ára? Markazi érdek- egyeztetés A földkérdést, a gazdálkodást a földdel Markazon sem mindenki egyformán kívánja megoldani. A helyi Mátrakincse Termelőszövetkezettel például már sokszor támadt egy-egy kérdésben nézeteltérése a kisgazdapárt alapszervezetének. Mivel sokszor nem sikerült sem könnyedén, sem nehezen dűlőre jutniuk, így egy érdekegyeztető tanácsot hoztak létre a községben. A polgármester elnökletével ülnek össze időről időre, s hogy döntőbíró is legyen, az önkormányzat négy tagja is részt vesz ezeken az üléseken. Most úgy tűnik, hogy ismét akad dolga a testületnek, ugyanis a kisgazdapárt azt szeretné, ha a téesz a mostanában eladott földjeinek a bevételét átadná a falunak. Ennek az ügynek a fejleményeiről a napokban riportban számolunk be. Hétvégi balesetek A kerékpáros és az autó Heves megye területén január 12-én és 13-án két balesethez kellett kivonulniuk a rend őreinek. Január 12-én a déli órákban Bekölce belterületén az ózdi Tó- ta Zsolt személygépkocsijával összeütközött a helybeli Harkó Sándorral, aki kerékpárral közlekedett. Az ütközés rosszabbul is végződhetett volna Harkó Sándor szempontjából, de szerencsére a férfi „megúszta” halálos sebek nélkül. Sérülése azonban így is súlyosnak bizonyult. Január 13-án a reggeli órákban Verpelét ésTamaszentmária között a kápolnai Burai János gépkocsijával karambolozott a verpeléti Prokai György által vezetett ARO típusú személygépkocsival. Ennek következtében Samu Lászlót és Samu Lászlónál könnyű sérülésekkel szállították a kórházba. A balesetek ügyében a rendőrségfolytatja a vizsgálatot. a kölcsönfajtát valutában és forintban is igénybe lehet venni. Minimum 100 ezer, maximum 8 millió márka kölcsönzésére van így lehetőség, amelyet három év türelmi idő után, kilenc év alatt kell visszafizetni. Az adósság márka esetében 10 százalékos, forintnál huszonhat százalékos kamattal nő. okokból jóval kevesebb alapműtrágyát tudtunk felhasználni. Zavaró körülmény az is, hogy országos piacaink a teljes összeomlás küszöbén állanak, ami már házon belül is érezteti hatását. Gondolok itt a tej-, hús-, gabona-, illetve ipari piacaink megingására. Terveinkben zavart továbbá a felhasznált anyagfélék nagymérvű áremelkedése, valamint minden energiahordozó közvetlen, illetve közvetett hatása a termelőmunkára. — Végül is van-e kiút...? — Tény, hogy az országos kül- és belpiaci problémák alól teljesen nem tudjuk kivonni magunkat. De mivel az utolsó két évben belső vállalkozásaink jó eredménnyel zártak, ezek továbbfejlesztését egészen a kiscsoportos, illetve egyéni vállalkozásig teije- dően megpróbáljuk a közeljövőben kiterjeszteni. Persze, ez nem csodaszer, de tagadhatatlan, hogy az egyéni érdekeltség eddig mindenütt javunkra szolgált, ahol sikerült alkalmaznunk — mondotta beszélgetésünk befejezéseként Vágó József elnök. Moldvay Győző a Világbanktól is Mindennapi gond a fizetőképesség fenntartása A Hírlap választ kér Miért nincs igazi tél? Hétfői lapszámunkban tettük közzé felhívásunkat, amely szerint vátjuk az olvasók közérdekű kérdéseit. Szakembereket szólaltatunk meg, röviden megpróbálunk egy-egy jelenség, rendelkezés, probléma mögé nézni. Tegnap Nagy Ervinné nyugdíjas olvasónk arról érdeklődött, hogy mi is lehet az oka az utóbbi esztendőkben tapasztalt enyhe teleknek, hiszen ő még emlékszik azokra az időkre, amikor a tél sokkalta szigorúbb volt. Úgy véltük, mindez sokakat érdekelhet. Nos, lássuk, mint mond a tudomány a nap kérdésével kapcsolatban... Fokozatos felmelegedés tapasztalható a világon. Az Amerikából és Nagy-Britanniából származó egybehangzó adatok szerint az 1990-es év volt az eddigi legmelegebb a 140 év óta vezetett feljegyzésekhez viszonyítva. A NASA adatai szerint 1990 volt az eddig előfordult legmelegebb időszak, a brit meteorológiai intézet jelentéséből pedig kiderül, hogy a földfelszíni hőmérséklet 0,30 Celsius-fokkal haladta meg az 1951 és 1980 közötti átlaghőmérsékletet. A brit intézet adatai alapján a 140 éve vezetett feljegyzésekből kiderül, hogy az azóta előfordult hét legmelegebb év közül hat 1980 után volt. Miközben Grönland, Kanada északi és az Északi-sarkvidék központi része tavaly hidegebb volt, mint az 1951 — 1980 közötti hivatkozott időszak, Európában, Szibériában, a Távol-Keleten, valamint az Egyesült Államokban és Kanada déli részén a hőmérsékleti átlag meghaladta az említett időszakban feljegyzett átlaghőmérsékletet. Az angliai szakértők véleménye alapján a felmelegedési jelenség kialakulásában az üvegházhatásnak is komoly szerepe lehet. Alig telik el nap, hogy beszélgetéseink során ne kerülne elő ez a téma. Megyénk városaiban, falvaiban már csak emléket jelentenek azok a ródlipályák, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek számára a telet jelentették. Oda a Mátra és a Bükk téli varázsa is. Vajon meddig? A fentiek szerint nem múló természeti jelenségről van szó, hanem — mint oly sok mindenben — ebben is a világ törvény- szerűségei érvényesülnek. S közben oda egy évszak, annak minden szépségével, fázósságával együtt. Nehéz ma tanulóvá válni A hatvani Damjanich szakmunkásképző intézet már múlt év vége óta szervezi a diákutánpótlás toborzására a szülői értekezleteket. A környező kisebb- nagyobb településekre is ellátogatnak az iskola vezetői, tanárai. Sajnos, kevéssé biztatóak az eddigi tapasztalatok, mert nehéz ma tanulóvá válni a szakmunkásképző intézetekben is, hiszen az ipari termelés visszaesése nem nyit távlatot a majdani munká- baálláshoz, a megszerzett szakmai ismeretek hasznosításához, magyarán a megélhetéshez. Ambruzs Sándor igazgató véleménye szerint különösen aggasztó a helyzet az építőipari szakmunkásképzés jövőjét illetően, mert új építkezések, beruházások jóformán alig indulnak, a régiek, a megkezdettek pedig időközben befejeződnek. Ráadásul most a vasútnál sem keresik úgy a végzős tanulókat, miként ez korábban volt. S tegyük mindehhez: Hatvanban külön gond, hogy a Damjanich szakmunkásképző intézetnek nincs tanműhelye, ahol — munkahelyek hiányában, s bízva a helyzet esetleges megváltozásában — a különböző szakmák csínját-bín- ját elsajátíthatnák a vállalkozó kedvű fiatalok. A múlt hetekben egyébként Túrán, Selypen, Lőrinciben, tegnap a hatvani Kossuth téri és Rákóczi úti általános iskolában zajlottak le diáktoborzó szülői értekezletek, ma pedig a boldogi iskolához várják hasonló találkozóra a helyi iskola nyolcadikos növendékeinek szüleit a szakmunkásképző intézet vezetői. (m. gy.) önálló gazdálkodás Egerfarmoson Az első fél évben nem lesz helyi adó Még a múlt év november első felében írtunk arról, hogy Egerfarmoson falugyűlés mondta ki a végső szót: 1991. január elsejétől önállóvá válnak, 10 évi „házasság” után elköszönnek Mezősze- merétől. A válás megtörtént — baráti kézfogás mellett — az új esztendő beköszöntével. — Pillanatnyilag még a va- gyonelosztás folyik. Ez a két ön- kormányzat dolga — mondja kérdésünkre Poczok Sándor polgármester, amikor arról érdeklődünk, hogyan igyekeznek élni a lehetőséggel, hogyan próbálkoznak az egerfarmosiak saját lábukon megállni az óév búcsúztatója után. — Két fontos kérdésben döntött az önkormányzat. Polgárőrséget hozunk létre a faluban. Tanulmányoztuk a mező- tárkányiak munkáját, szervezeti szabályzatát, s ennek alapján mi is szervezzük a polgárőrséget. Várhatóan február elsején már megkezdik a szolgálatukat a községben. — A másik, amit nagyon fontosnak tartunk — folytatja —, hogy megtartsuk az eddig elért színvonalat a faluban. Ha ezt nem sikerül elérnünk, fölöslegesnek bizonyulna az önállósodás. Azt már eldöntöttük: ebben az esztendőben nem kezdünk új beruházás megvalósításához, de befejezzük a folyamatban lévő munkákat. Ezek közül méreteiben a legjelentősebb a Mezősze- merével együtt szorgalmazott vízmű- és vízvezeték-építés elkészítése. Augusztus 31-re készen lesz a 30 millió forintos beruházás, amelyből a két önkormányzat 6,5 milliót all, a többit a lakosság. Éppen ezért mi az első fél évben helyi adót nem vetünk ki, éppen elég lesz a mai körülmények között a fenti összeget előteremteniük. Később elmondja a polgár- mester azt is, hogy nagy gondot okoz az önkormányzat számára, hogyan tudják megoldani a költségnövekedéssel járó létesítményeik — iskolai napközi, óvoda, öregek otthona stb. — ellátását úgy, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Az már biztosnak látszik, önálló, önellátó gazdálkodásra térnek át. Hűtőládát vesznek például, s ebbe olcsó félsertéseket fagyasztanak, hogy ne kelljen állandóan az emelkedő húsárakhoz igazodniuk. Pince is van a községháza alatt, ide zöldségféléket, burgonyát, gyümölcsöt, savanyúságot, befőtteket spejzolnak be önköltségi áron. Arra is nagy a hajlandóság — erősítette meg a polgármester —, hogy Szihalom, Mezőszemere összefogásával önálló pékséget és tejfeldolgozó üzemet létesítenek. Az alapanyagokat a Rimamente Tsz megtermeli. Dühítőnek tartják ugyanis, hogy a három községben csak 32 forintos kenyeret lehet kapni, és a tej ára is lassan a csillagos eget súrolja. Ott, ahol az „megterem”. Persze, amikor a búzát, a tejet, az állatokat vásárolják fel tőlük, minden fordítva történik, szinte „krajcárokkal szúrják ki a szemüket.” Akkor inkább saját javukra termelnek és üzletelnek.
