Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1991. január 3., csütörtök Móra László centenáriuma Méltó követője volt nagybátyjának A Móra-család csaknem minden tagjában élt művészi, költői tehetség. Már Móra Ferenc is a bátyját, Istvánt követte, amikor diákként verseket kezdett írni. S Móra István fia, Móra László is követte apjának meg nagybátyjának példáját. Még kisdiákként ő szerkesztette családjuk hetente „megjelenő”, kéziratos Házi Tudósítóját, amelybe mind a hét testvér írt vagy rajzolt valamit, így kezdődött költői pályája. Száz esztendeje, Zentán született. Ott volt apja tanító, onnan kerültek 1895-ben Budára. László a pápai tanítóképző elvégzése után 1909-ben Budán kezdett tanítani, s ott lett 1929- ben elemi iskolai igazgató. A világháborúból, hadifogságból jócskán kivette részét: 1914-ben bevonult, s csak 1920-ban került haza. Négyéves volt már kisebbik fia, mire megláthatta... A húszas években, amikor Móra Ferenc már prózájával lépett ki a körtöltés mögül az ország nyilvánossága elé, az Én Újságomban addig kifészkelt helyét unokaöccsének, Móra Lászlónak adta át. Az iljabb Móra gyermekíróként is méltó lett nagybátyja nevéhez. Maga is szerkesztette a Meseország című gyermeklapot, és sok verse jelent meg elemi iskolai tankönyvekben, Három korsó, három borsó címmel pedig 1929-ben kötetnyi meséje. Pályázaton nyert, dijakat kapott, sorra jelentek meg verseskötetei (Álmok szekerén, 1925; Sír egy ország, 1926; így jó 1929; XX. század, 1939). Ének magamról című versében így summázta életét: Voltam kisgyerek, vidám, bo- hó, Voltam nagy gyerek, borkóstoló Voltam gézengúz apám szőlle- jén. Voltam szerelmes, boldog vőlegény. Voltam beszédes, hallgatag, komoly. Voltam katona s bús hadifogoly. Voltam hazámtól messze kergetett. Voltam irgalom. Voltam szeretet. Voltam kenyér is mások kedvi- re. Voltam platánfa. Voltam venyigeAbban is hasonló sorsa volt, mint Ferenc bátyjának, hogy ugyancsak 54 esztendős korában érte a halál. 1944. december 29- én, feleségével együtt a szovjet csapatok budai hadműveletei során veszítették életüket. Móra László Láthatatlan ember Sarut megoldva jöttem hű követként. Szent hódolatnak hoztam pár szavát. Az én falumnak útjait bejárva. Ünneplő lelkem csillagokba lát. Fellát magasba, csillagnál is feljebb, Ahol a Mennynek temploma mered, S míg álomhangja búg az orgonának, Egy angyal kérdi tőlem: ismered? Megismerem! A Láthatatlan ember... Ott ül az Égnek szent selyemgyepén. Körötte gyermekangyal száza, ezre Csüng boldogan a Gárdonyi-mesén, Mi ott fogant a bárányfelhős Égben, A szent titoknak íróasztalán, Amit mi majd csak akkor ismerünk meg, Ha átlépünk a Mennynek ajtaján. Megismerem! Kezében pár szál gyöngyvirág (Illattal telve sok virágpohár) S elnézdeli, ahogy a zöld levélen Végigszalad két katicabogár. Két kis cseléd, ki él, akár az ember. Két kis cseléd, ki boldogságra vár, Kiket az élet vágya éppen úgy hevít, Akár minket a forró csókú nyár. Megismerem... Eltépelődik: mint jött Hosszú sorjában sok fekete nap, Amit az Isten néki adott sorsul, - S mit eltitkolt a bús remete-lak. A sok csalódás, melynek jajtövisét Már csak összerogyva bírta, Míg rá nem szórta gyógyos balzsamát A sebnek kincses arany, tömjén, mirha. Megismerem... Parányi fényes lámpás Reszket, világít a szíve helyén S magához hívja hangtalan mesével, Aki megtépett, rongyos, bús, szegény. Köréje gyűjti lelke sok testvérjét, Aki a földön könnyet aratott S a benne égő fogyhatatlan fényből Ád mindnek egy-egy sugárdarabot. Én is futok e fényes fény felé, Mint hű apródja legnagyobb Vezérnek S öröm hegyű tollal az Égre írom: Egy csendes zugban mécsek most is égnek. Teérted égnek, Láthatatlan ember, Ki meghaltál, hogy mindörökre élj; Ki Mennybe szálltál, Isten trónusához, Hogy hozzánk néha vissza-visszatérj. S ilyenkor oltár lesz a lelkünk mélye És elhalkul a szíveink szava. A titkos csöndnek lessük suttogását, Mikor a mély sír lelke jő haza. Eljön megnézni, mint a gondos gazda, A tőle elszórt harmatos magot. Itt áll vetése régi mesgyéjénél S halkan susogja: Jöttem. Hívtatok. Itt áll vetése árvult mesgyéjénél, Lélek-szemében régi hit ragyog... S ilyenkor százszor, százszor fényesebben Csillognak fent az egri csillagok. HANG-KÉP Igaz mesék Élünk és csodálkozunk. Nem a világ tudat alatt sóvárgott, hosz- szabb távon mindenképp egészséges formálódása, hanem jellemóriásoknak aligha minősíthető honfitársaink gyomorfacsaró köpönyegforgatása riaszt bennünket, hiszen az arcátlanabba — minden szinten — már odáig vetemedik, hogy a fejlődés úttörőjének kiáltja ki magát, s a jövő megátalkodott ellenségeinek titulálja annak kovácsolok. Ebben a légkörben majdhogy gyógyírként hatnak a hiteles, a tényekkel dokumentált történetek azokról, akik arra lettek, hogy itthon bontakozzanak ki, kis hazánkban, annak javára kamatoztassák kétségtelen képességeiket. Ám a zord história, a mindnyájunk által átvészelt negyven esztendő közbeszólt, s száműzte őket erről a földről, hogy bizonyíthassák, másutt magasabbra ívelhet sorsuk csillaga. Lengyel Nagy Anna méltán népszerű sorozatában, az Embermesékben december 30-án délelőtt Franciaországba, Párizsba kalauzolt minket, hogy két, oda kényszerült hajdani ifjú kálváriájának stációit bemutathassa. Egyikőjüket — sztahanovista, munkáskáder gyermekeként — szédületes karrier várta a balett berkeiben. Mindaddig, amíg kritikus szellemű, tisztességes apja össze nem ütközött vaskalapos elvbarátaival. Ezután —- testvérével együtt — kizárták az iskolából. Adottságai felcsillantak ugyan a revü műfajában, végül mégis az akkori vasfüggönyön túlra menekült. Régiségkereskedő felesége lett. Vérbeli, módos úriasszonnyá vált, de máig is fájlalja azt a hivatást, amelyre hajdanán esküdött. Kollégája osztályellenségeket tömörítő família leszármazottjaként sodródott el innen, hogy legalább emelt fővel járhasson, függetlennek érezhesse magát. Most sztorikat idéztek. Harag, indulatok nélkül. Mondataik mégis vádolták azt a kultúrpolitikát, amit hazánkban a nagy egyéniségnek egyáltalán nem számító Aczél György neve „fémjelzett”, akinek olykor joviálisra sminkelt, ám valójában töményen despotikus irányítása számos értékes kezdeményezést elfojtott. Ennek a parfümözött reklamálásnak szerencsére vége. Persze, a torz korszak csak akkor zárul, ha hajbókoló fullajtárjai is eltűnnek. Az összes őrhelyről... Végre tehetségek A szilveszter nemzedékek akaratlan szembesülése is volt. Ráadásul hű tükörképe pillanatnyilag még nem örvendetes viszonyainknak. A kínálat mennyiségére nem panaszkodhattunk, legfeljebb az egyes produkciók nívója szomor- kodtatott el minket. Émellett — akárcsak a gazdaságban — érzékelhettük a rend, a megnyugvás, a szervezettség esetenként teljes hiányát is. Untatott a korántsem rangos örökség, s elmaradt az, amit vétek elhagyni. Sajnáljuk azt, hogy nem élvezhettük azt azt egységes hangulatú ünnepi blokkot, amely egykor — hibái ellenére is — valamiféle igényességet jelzett. Azért találkoztunk a befutot- takkal, az ismerős arcokkal. Például Az utolsó Híradó című, szellempezsdülést garantáltan nem hozó húszperces összeállításban, amelyet Kern András, Koltai Róbert, Verebes István és barátaik készítettek, nyomatékül va azt, hogy ez alkalommal egyikőjüket sem csókolta homlokon a Múzsa. Közhelyszerűs- ködtek, ímmel-ámmal parodi- zálgattak, mi viszont megállapíthattuk: többre nem telik tőlük. Kiégtek, megfeneklettek, zsákutcába jutottak, elfáradtak? Valószínű. Az igazság az, hogy negatívumaik nem véletlenül sokszoro- zódtak. Huszonkilencedikén este ugyanis pódiumra léptek — A Rádiókabaré III. Humorfesztiváljának keretében — kincses adottságú, fiatal riválisaik. Új, friss stílus, sajátos hangvétel, egyéni asszociációk, ritka szöveglelemények, irigyletes utánzó- és előadókészség, határozott, félreérthetetlen véleménynyilvánítás, remek, nem elődöktől csencselt poénok, szimpatikus ironizálás, frázismentes közéleti töltés, pergő, majdhogy briliáns dialógusok. íme, erényeik nem is egész tárháza! Ők a staféta váltók. A végre tehetségek. Jöjjenek hát, szerepeljenek minél sűrűbben, hadd tapsoljunk nekik. Megérdemlik... Pécsi István Tippek Németföldről _______________________________ H ogyan óvjuk környezetünket? Növekvő szeméthegyek, fertőzött talaj, mérgezett levegő: ilyen ma a mi világunk. Mindany- nyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ennek az eszeveszett pusztításnak megálljt lehessen parancsolni. Lapunk, a Heves Megyei Hírlap, felhívja olvasóit s megyénk valamennyi polgárát, hogy aktív résztvevője legyen a környezetvédelemnek. Égész sor ötletet gyűjtöttünk össze, ami lehetővé teszi, hogy a mindennapi életben is jobban védhessük a természetet, és ezzel elősegítsük, hogy mi valamennyien — és gyermekeink is — kevésbé szeny- nyezett környezetben élhessünk. Nyilvánosságra hozunk környezetvédelmi ötleteket. Olvassák el figyelmesen, s beszéljenek róla barátaiknak, gyermekeiknek. Ha ezt megteszik — bízunk benne —, akciónk eredményes lesz. 1. környezetvédelmi ötlet Állítsuk be helyesen a személygépkocsik motorját! Rendszeresen ellenőriztesse a szervizben kocsijának kipufogógázát. Miért? A rosszul beállított motor (gyújtás és karburátor) nemcsak több benzint fogyaszt, hanem fokozza a kipufogógázban a káros anyagok mennyiségét is. Napjainkban az autók kipufogógázai igen súlyosan szennyezik a környezetet. Ha mindany- nyian hozzájárulunk, ezt az óriási szennyezést döntő mértékben csökkenthetjük. Nagyvárosaink központjában a levegő kipufogógáz-szintje már magasan az „egészségkárosítónak” tartott határért^ felett van. Ha egy autóvezető egy nagyváros központján halad át, köbméterenként 20-50 milligramm szén- monoxidot lélegzik be. Mi a teendő? Az autószerelő a gyújtás és a karburátor szabályozásával kedvezően tud változtatni a kipufogógáz ártalmas anyagainak arányán. Ha minden vezető ellenőrizteti kocsijának kipufogógázát, s azt igyekszik a lehető legalacsonyabb szinten tartani, a sok „kevésből” kijön a tekintélyes „nagy”, s így a környezet szeny- nyezésének jelentős csökkentése. És még valamit: ha a motor optimálisan égeti el az üzemanyagot, sokkal kevesebbet is fogyaszt — azonos teljesítmény mellett is! 2. környezetvédelmi ötlet Kutyaürüléknek nincs helye a járdán és a játszótéren! Minden gazdinak ügyelnie kellene arra, hogy kedvencük ne a járdán, gyermekjátszótéren végezze a dolgát, se más olyan helyen, ahol gyakran fordulnak meg emberek. Miért? A járdán, heverésre szolgáló gyepen, gyermekjátszótéren, homokozóban, strandon nemcsak kellemetlen az arra járóknak, de — különösen gyermekek számára — olyan nem higiénikus, veszélyes helyzetet teremthet, ami könnyen betegséghez vezet. Egyébként azok a kutyatulajdonosok, akik az állat piszkát otthagyják, kihágást is követnek el, és ezért felelősségre vonhatók. Mi a teendő? Bizonyára egy kutyatulajdonos sem akarja azt, hogy kedvencének ürüléke másokat, köztük gyermekeket veszélyeztessen, s nem egy kutyagazdi nincs is tisztában azzal, hogy a gondatlanul otthagyott kutyapiszok milyen egészségi ártalmakat okozhat. Szoktassuk hát kutyáinkat arra, hogy dolgukat meghatározott helyen végezzék el, és gondoskodjunk az ürülék eltávolításáról. A kutyasétáltatáshoz a műanyag zacskó is hozzátartozik! 3. környezetvédelmi ötlet Műanyaghulladékot csak a szemetesvödörbe! Ne dobjunk el műanyaghulladékot, fóliákat a szabad természetben. Miért ne? A műanyag zacskók és fóliák többnyire nem bomló, anyagukban nem széteső termékek, és évekig, évtizedekig, évszázadokig megmaradnak a környezetben. Nemcsak a talajvizet szeny- nyezik, hanem elcsúfítják a körülöttünk lévő világot, amint azt bárki saját szemeivel is láthatta. Mi a teendő? A legjobb megoldás, ha a plasztikhulladékot a házi szemétbe dobjuk. Bár, ha elégetik, savképző anyagok szabadulnak fel belőle, ami szintén környezet- szennyező, de ma még nincs más megoldás arra, hogy ezt az „örökké tartó” hulladékot ésszerűen kiiktassuk életünkből. Újra feldolgozva sok értékes nyersanyag visszanyerhető belőle, de nincs még megoldva a gyűjtése és osztályozása. Egyelőre nincs jobb tanács annál, mint hogy takarékosan bánjunk a műanyaggal, a fóliába többször is csomagoljunk. Ezzel hozzájárulunk az energia-, olaj- és nyersanyag-megtakarításhoz, és csökkentjük a környezet terhelését. 4. környezetvédelmi ötlet Használjunk minél kevesebb mosószert! A mosógépekben csak a felhasznált víz keménységi értéke alsó határának megfelelő meny- nyiségű mosószert használjunk. Miért? Az egy-egy mosáshoz szükséges mosószermennyiség alapvetően a víz keménységi fokához igazodik. Minél keményebb a víz, annál több vízlágyítóra (foszfátra vagy más lágyítóra) van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a mész (vízkő) lerakódását a mosott anyagon és a mosógépben. A mosószerek, a bennük lévő aktív anyagok súlyosan terhelik vizeinket, s minél többet használunk, annál inkább. A patakok és folyók telítődnek a mosószerekben lévő foszfáttal. Ennek következménye: az algák túlburjánzása. Az elpusztult algák bomlásnak indulnak, és rengeteg, vízben oldott oxigént fogyasztanak. Ha a víz oxigéntartalma egy bizonyos határérték alá csökken, halpusztulás következik be. Mi a teendő? Ügyelni kell a mosószeres dobozon lévő adagolási útmutató pontos betartására. Teljes mosószert csak a forralásos mosáshoz használjunk, s ha lehet, inkább a finom mosószert részesítsük előnyben: abban kevesebb a foszfát. 5. környezetvédelmi ötlet Az ivóvíz: érték. Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Miért? A víz a legfontosabb tápanyag, de a tartalékok egyre csökkennek. A legközönségesebb célokra pazaroljuk: ipari hűtővíznek, hulladékok elsodrá- sára, toalettöblítésre. Egy négytagú háztartás a WC öblítésére évenként 20.000 liter ivóvizet használ el, öblítésenként kilenc litert, noha „kisdolgonként” nem lenne szükség több, mint 1-3 literre. Mi a teendő? Takarékoskodjunk a vízzel, ahol csak lehet. Lássuk be, hogy e legfontosabb élelmi anyagunk egyre szűkösebb lesz. Próbáljuk meg felderíteni a tékozlás helyeit, s kerüljük azokat. Például egy hatperces tusoláshoz csak negyedannyi víz kell, mint a kádfürdőhöz, ha egy téglát teszünk a WC-tartályba, öblítésenként 1,3-1,5 liter vizet takarítunk meg. Ha nyitott csappal várjuk, míg a meleg víz megindul, akkor ivóvizet folyatunk el, de a csepegő csapokkal ugyanígy. A kerti öntözéshez elegendő az összegyűjtött esővíz! Vannak víztakarékos berendezések, de a legfontosabb az, hogy tudatosan törekedjünk a vízpazarlás elkerülésére. 6. környezetvédelmi ötlet Ne használjunk feleslegesen sok műtrágyát! Ne műtrágyázzuk feleslegesen a kertet, a pázsitot és a földeket. Miért ne? A ma használatos műtrágyák legnagyobb része nitrogén- és foszforvegyületek keveréke. A mezőgazdaságilag művelt talaj — ide tartozik a kert és pázsit is — túltrágyázásakor a mineralizált nitrogén (nitrát) a talajba szivárgó esővízzel az ivóvízforrásként szolgáló talajvízbe kerül. Ivóvizeink túlnyomó része származik a talajvízből, s így a nitrát az emberi szervezetbejut, s a belőle képződő nitrit különösen a csecsemők egészségét károsítja. A nitrit leköti a vér hemoglobinját, és megakadályozza, hogy a vörös vérsejtek oxigént továbbítsanak a test szöveteibe. Felnőtteknél még az a veszély is fennáll, hogy a szervezetbe kerülő nitrát, illetve a nitrit rákkeltő nitrozaminok kialakulásához vezet. Mi a teendő? Műtrágyát csak akkor használjunk, ha az feltétlenül szükséges. A szükség szerinti lehető legkevesebb műtrágyát vigyük a talajba. Ne műtrágyázzunk kiszáradt vagy fagyott talajt, és a hóra se szórjunk műtrágyát. Kerüljük a talaj erózióját, nehogy ezen a a módon a vizekbe mosódjék a benne lévő tápanyag. A vállalkozók igénylik a segítséget A vállalkozók körében óriási volt az érdeklődés tavaly az alapítványok iránt, mégis viszonylag kevesen jutottak ezúton kedvezményes forrásokhoz. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) a tavasszal meghirdetett hitelpályázati feltételek alapján 2,1 milliárd forint hitelkeretet adott a bankoknak. Az első ütemben, szeptember elejéig 2400 pályázó közül 406 hitelkérelmét fogadták el a bankok. A támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok kétharmadát vidéken nyújtották be. Vissza nem térítendő támogatásra több mint 39 millió forintot fordított az alapítvány, az ilyen céllal benyújtott 457 pályázat közül csupán 104-et fogadtak el a pénzintézetek. A vissza nem térítendő támogatás felső határa egyébként 200 ezer forint volt. A vállalkozásfejlesztési alapítványt kezelő iroda tapasztalatai azt mutatják: túlnyomórészt kezdő vállalkozók igénylik a segítséget, ám hiányoznak a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapismereteik, olyan alapinformációk, amelyek nélkül óhatatlanul elbukik a vállalkozás. Ugyanakkor a már működő gazdálkodók elképzelése általában reális. Gondot okoz viszont, hogy sem a kezdő, sem a már működő vállalkozó nincs tisztában azzal: miként kell a pályázatot a bank számára elfogadható módon elkészíteni. Az MVA az idén a garanciavállalásra, illetőleg a felvett hitel kamattérítésének támogatására kívánja helyezni a hangsúlyt, és tervezi azt is, hogy az eddigieknél jobban beleszól a hitelek elbírálásába. Mindehhez segítséget nyújt az Európai Közösség által nyújtandó mintegy 21 millió ECÜ, amit az alapítvány a kis- és középvállalkozói szféra élénkítésére kap ez év során.
