Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-17 / 218. szám

4 HORIZONT 1990. december 17., hétfő In memóriám Gyöngyösi Hírek Gyöngyös város képviselő-testülete a közelmúltban megszün­tette a Gyöngyösi Híreket, a város egyik — havonta — megjelenő lapját. Nincs ebben semmi különös, mert így döntött a képviselő- testület, és kész. A lapnak vesznie kellett, az ítélet: halál. Az ok már a levegőben lógott hónapok óta, nyilvánvaló volt, hogy ez az orgánum nem bírja ki a rendszerváltást. A szavazás is egyértelmű­vé tette, minősítette a lap iránti ellenszenvet, ami a képviselő-tes­tület — nem az egész város! — részéről megmutatkozott. A jelenlévő 23 képviselő közül huszonketten ellene szavaztak. Egyetlenegy tartózkodás volt. Az természetesen senkiben sem merült fel, hogy addig ne szün­tessék meg ezt az „utált örökséget”, amíg nincs helyette más. Olyan javaslatok hangzottak el, hogy egy helyi — hetente megjele­nő — reklámújságban, az Ingyen Piacban legyen egy betétlap, amelyen közzéteszik a képviselő-testület közlendőit, kihirdetni való döntéseit. Úgy találkoznak majd a Gyöngyös és környékiek a képviselő-testület írásaival, mint más újságokban, mondjuk a DUNAHOLDING részvények egész oldalas hirdetéseivel. Egy ilyen szóban forgó betétlap ára, kétoldalasán, általános for­galmi adóval együtt 62.500 forint. Azt aligha hinném, hogy min­den héten ki tudja fizetni az önkormányzat. Na persze, most én is mondhatnám: Hölgyeim és Uraim, az adófizető gyöngyösi állam­polgárok pénzén..? A Gyöngyösi Hírek gyászjelentéséhez még az is hozzátartozik, hogy a képviselő-testületi ülésen szó volt a Prés-alapítványhoz történő csatlakozás lehetőségéről, és arról, hogy majd csak vállal­kozik valaki lapkiadásra Gyöngyösön, Nos, az óhajok is megfogalmazódtak, igaz, ezek úgy reálisak is voltak: „a városnak független, felelős sajtójának kell lenni, objek­tívebbé kell tenni a sajtó és a hatalom viszonyát...” Lehetne sorol­ni. A Gyöngyösi Híreket kivégezték, új orgánumról egyelőre szó sincs, fizetett reklámban, betétlapban gondolkodnak... A döntést követő napon volt a Gyöngyösi Hírek szerkesztőbi­zottságának utolsó ülése. Olyan volt ez, mint a ravatalozó: voltak, akik ott tudták meg, hogy véglegesen beállt a halál. A 3 évvel ez­előtt indított lapnál voltak azért olyan szerzők is, akiknek az égad­ta világon semmi közük nem volt a hatalomhoz. Ezeket a tolifor­gatókat érzékenyen érintette a halálhír. Decemberben még egy­szer kezükbe vehetik az olvasók a Gyöngyösi Híreket. Az utolsót. Azoknak, akik irtóznak tőle, nem ajánlom... Gyöngyös város polgármestere egyébként el is búcsúztatta a holtat. Ő legalább megköszönte a szerkesztőbizottság munkáját. Csak a maga nevében! Erről ennyit. In memóriám Gyöngyösi Hírek. Élt 3 évet. A műtét sikerült, a páciens meghalt... Korcsog Béla A Hírlap jó tanácsai Háziasszonyok kiskátéja az ünnepekre Ebben az évben sok embernek lesz hosszú karácsonya, mert a leg­több ember már de­cember 22-től, szom­battól kezdve szabad. Igaz, hogy szenteste hétfőre esik, amikor az üzletek nyitva lesznek ugyan, de melyik házi­asszony megy ilyenkor bevásárolni, amikor otthon annyi a tenniva­lója? És meg két továb­bi ünnepnap követke­zik, míg ismét kinyit­nak az üzletek. Egy olyan ünnep, amikor egy hétvége előzi meg a szentestét, és csupán egyetlen be­vásárlónap a két továb­bi ünnepnapot, külö­nösen a háziasszonytól követeli meg a pontos tervezőmunkát. Ezért összeállítottunk önnek egy listát, amelyen olyan fontos pontok szerepelnek, amelyek­ről jó előre gondoskod­ni kell. Az ünnep előtt állít­sunk össze egy listát, amelyen az ügyeletes orvos, a fogorvos, a ka­rácsonyi ügyelet, a gyermekügyelet, a rendőrség, a tűzoltóság telefonszáma szerepel. Ha az ünnep után ez a cédula a papírkosárba kerül anélkül, hogy használtuk volna, an­nak csak örülhetünk. Ebben a Hírlap szol­gáltatói oldala segítsé­gére van, kitűzheti va­lahova szombati össze­állításunkat. Készítsünk tervet az ünnepek idején elvég­zendő asztalterítési, fő­zési, konyhai és moso­gatási teendőkről. Vá­sároljunk egy valóban tűzálló asztalterítőt, ha nincsen a háznál, amelyre majd a kará­csonyfát állítjuk. Ké­szítsünk elő tűzoltásra alkalmas eszközöket, amelyekkel a hirtelen lángra lobbanó száraz fenyőgallyat vagy pa­pírból készült kará­csonyfadíszt elolthat­juk. És még valamit: a friss fenyőfa nem gyul­lad meg olyan köny- nyen! Apropó, kará­csonyfa! Minél frisseb­bet vásároljunk belőle. Ez nem azt jelenti, hogy utolsó nap vásá­roljuk meg egy stan­don, ahol már decem­ber eleje óta vár vevő­jére. Olyan frissen le­gyen kivágva, ameny- nyire csak lehet. Ter­mészetesen még jobb lenne gyökeres fát ven­ni, amelyet azután ki lehet ültetni a kertbe, esetleg egy iskolának vagy kerttulajdonos szomszédnak ajándé­kozni, hogy így egy hat­éves vagy meg idősebb fácska életben marad­jon, miután nagy fel­adatát, karácsonyi kül­detését teljesítette, és a szabadban tovább nö­vekedve oxigént ter­melhet számunkra. Egyébként a frissen vágott fát arról lehet megismerni, hogy tűle­velei feszesek és sötét­zöldek, ágait meg lehet hajlítani, de eltörni alig. Előre nem látható tűzkatasztrófa ellen ügy védekezhetünk, ha a karácsonyfát soha nem állítjuk függöny és más éghető anyag kö­zelébe. Ha kisgyerme­kekkel ünnepelünk, soha ne öltöztessük műszálas holmiba őket. És a legalsó ágakra ne helyezzünk gyertyát, ilyen esetben az elekt­romos gyertyák na­gyobb biztonságot nyújtanak. A fán a gyertyákat mindig felülről lefelé haladva gyújtsuk meg, és fordított sorrendben oltsuk el. Gyertyakop- pantóval könnyebben és gyorsabban olthat­juk el, mint szájjal és megnedvesített ujjunk­kal! A viasz- és gyanta­foltokat, amelyekről minden háziasszony tudja, hogy elkerülhe­tetlenül megjelennek, legjobb azonnal a meg­felelő szerrel kezelni. A viaszfoltokat úgy távoh'thatjuk el a leg­jobban, ha a vastag, megdermedt cseppet tollkéssel vagy zsilett- pengével leemeljük, a maradékot pedig ita­tóspapírral kivasaljuk. Az ünnepre, amely gyomornak, májnak, epének és bélrendszer­nek komoly igénybevé­telt jelent, fel kell tölte­ni a házipatikát. Gon­doskodjunk a túlterhelt gyomor- és bélrend­szerről, székrekedés és megfázás elleni gyógy­szerekről és kenőcsről, mullpólyáról és zsíros krémről. A hőmérőnek is rétidben kell lennie. Aki igazán előrelátó, gondoskodik kétszer- sültről, széntablettáról és tartalékol feketeteát is. A váratlan vendégek részére, akiknek ráadá­sul esetleg még diétáz­niuk is kell, diétás éde­sítőszerről, zsír- és cu­korszegény sütemény­ről, diétás üdítőitalról és száraz borról is gon­doskodjunk. A háziasszony vész­tartalékához a követ­kezők tartoznak: gyu­fa, gyertya, biztosíté­kok, egy zseblámpa üzemképes elemmel, amiről mindenki tudja, hol található, tízzel több bélyeg, mint amennyit eredetileg vásárolni akartunk, fel- töltött varródoboz. A yertyákkal kapcsolat­án: ajánlatos egy nagy csomag asztali gyertyát készenlétbe helyezni, mely kitűnően ég és ol­csó. És végül: gondos­kodjunk arról, hogy le- yen a háznál némi al­ohol, hogy az ünnep megkoronázásaként puncsot vagy bólét ké­szíthessünk. Horoszkóp december 17-től december 23-ig KOS (Hl.21.-rv.20.) Szerelem: Ajándékozási vágy keríti ha­talmába. Leg­szívesebben mindent össze­vásárolna ked­vesének, s még az ünnepek előtt, azonnal át is adná. Cserébe sok-sok gyengéd­séget remél. Hivatás: Rendkívül megviselik a munkahelyi konf­liktusok. Talán mert mindenbe bele akar szólni, és bosszantja, hogy véleményével csak kevesen osztoznak. A harag rossz tanác­sadó! BIKA (IV. 20. - V. 20.) Szerelem: Kü­lönösen az if­jak vívódnak ezekben a na­pokban: az ér­zelmi válság oka, hogy nem bíznak eléggé önmagukban. Pedig a szerelem igazán az Ön pártján áll! (S ez vo­natkozik az idősebbekre is!) Hi­vatás: Ebben az évben mindig sok volt a tennivaló, de most, év végén mintha még ez is sokszo- rozódna! IKREK (V. 21. - VI. 21.) Szerelem: Ki­számíthatatlan és érzékeny, így aztán ne csodálja, ha környezete, s különösen partnere seho­gyan sem tud a kedvében járni. Hivatás: Szinte habzsolja a di­csőséget. Munkáját, ötleteit elis­merik, dicsérik — jutalmazzák. Ez újabb tettekre sarkallja, pedig már rettenetesen fáradt. Most semmiképp ne kezdjen veszélyes fel­adatokba. S közlekedjen óvatosan! RÁK (VI. 22. - VII. 22.) Szerelem: Kel­lemes, családi­as a hangulat, s ez megelége­dettséggel tölti el. A közeledő ünnepek min­den percét le­kötik: szeretné a maximumot ad­ni szeretteinek. A magányos Rák viszont rendkívül elbizonytala­nodik ezen a héten. Hivatás: Né­hány kellemetlen meglepetést tartogat még az esztendő vége. OROSZLÁN (VII. 23 - VIII. 23.) Szerelem: Szo­morúságra semmi ok. Az apróbb perpat­varok ellenére kiegyensúlyo­zott, kellemes hétre számít­hat. Hivatás: Mások értetlensége miatt nem kell azonnal bosszan­kodni. A türelem célravezetőbb. Különösen, ha pénzről van szó! Pozíciója nincs veszélyben, de nem árt az óvatosság. SZŰZ (VIII. 24. - IX. 23.) Szerelem: Nem szereti a válto­zásokat. Külö­nösen, ha ké­nyelmét, meg­szokott élet­módját veszé­lyezteti. Még az új kapcsolattól is ez tartja visz- sza. Hivatás: Túlmunkái annyira lekötik szabadidejét is, hogy még a pihenésre is alig jut ideje. Emi­att fáradt, türelmetlen és házsár- tos. MÉRLEG (IX. 24. - X. 23.) Szerelem: Az önáltatásnak semmi értel­me. Nézzen őszintén a lelke mélyére: való­ban azt csinál­ja, amit szeret­ne?. Azzal él, aki mellett boldog­nak érzi magát? Ha tisztázza sa­ját magával érzelmeit, könnyeb­ben tud dönteni. Hivatás: A hé­ten kiderül, kár volt annyira tör­nie magát, már mindenki az ün­nepekkel van elfoglalva, ötletei­re senki nem figyel oda. SKORPIÓ (X. 24. - XI. 22.) Szerelem: Vannak na­pok, amikor semmi nem si­kerül! Ezen a héten több ilyen is lesz, ez azonban nem jelenti azt, hogy menthetetlen a kapcsolatuk. Hivatás: Bármeny­nyire is berzenkedik: a most ka­pott feladatot még ünnep előtt be kell fejeznie. Ilyen könnyedén nem veszítheti el felettesei bizal­mát és jóindulatát. NYILAS (XI. 23. - XII. 22.) Szerelem: Még nincs minden veszve: part­nere hajlik a békülésre, mindent ott folytathatna, ahol a veszeke­dés előtt abbahagyták, de ehhez arra van szükség, hogy a történ­teket többé ne hozza fel. Hiva­tás: Már eluralkodott munkahe­lyén a karácsony előtti lazítás. Nincs sok teendője. Rendkívül élvezi a lézengést, s hogy nem nyomja felelősség. BAK (XII. 23. - I. 20.) Szerelem: A boldogság ott érzi jól magát, ahol nincsenek hétköznapi gondok. Most túlságosan le­köti az utóbbi időszakban elszenvedett sok-sok kellemetlen esemény, és a szere­lem kicsit háttérbe szorul. Hiva­tás: Nincs könnyű helyzetben. Természete miatt nem sokan áll­nak az ön pártjára. V ÍZÖNTŐ (I. 21. - II. 20.) Szerelem: Most már iga­zán tisztáznia kellene a félre­értéseket. A közelgő ünne­pek is erre sar­kallják. A bé­külésre ez a legjobb alkalom. Hi­vatás: Lehet, hogy nem végez a vállalt feladattal, s ez azt jelenti, hogy az ünnepek alatt is dolgoz­nia kell. Ez nem annyira önt, mint környezetét zavarja. HALAK (II. 21. - III. 20A Szerelem: Ér­zelmeit még önmagának sem meri be­vallani. Arra gondol: mit szól a világ, ha kiderül, hogy szerelmes, és mással szeretne él­ni. Partnerét sem akaija meg­bántani. Csak vívódik... Hivatás: Legszívesebben be se menne már a munkahelyére, de a józan esze csak felülkerekedik. Vi­gyáznia kell a pozíciójára. Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-Hétből) Csak a keserves túléléshez elegendő Szellemi értékek nélkül nincs előrehaladás Kényszerpályán van a hazai tudományos kutatás, nehéz anyagi gondokkal küzdenek az ezen a fontos területen dolgozók is. Megrázó hangú, de ugyanak­kor reális helyzetképet vázolt er­ről a minap Láng István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­titkára, a Tudományos Újságí­rók Kamarája előtt. A politikai rendszerváltás után le kell szá­molni a korábbi illúziókkal, hogy mindenki világosan lássa: a több mint 20 milliárdos adósság- tehenei küszködő ország meny­nyit költhet a tudomány fejleszté­sére. Kétségtelen, ezen a terüle­ten is nélkülözhetetlen a változ­tatás, ám a finanszírozást is eh­hez kell igazítani a jövőben. 1991 a megrázkódtatások éve lesz a tudományos kutatók életé­ben. A költségvetés — igaz, egyelőre csak tervezet szintjén — az Országgyűlés előtt van: ez tar­talmazza a tudományos kutatás­ra, a műszaki fejlesztésre fordít­ható összegeket is. Annyi biztos, hogy ez a keserves túléléshez lesz elegendő, de a versenyképesség­hez már kevés. Ilyen körülmé­nyek között sem állhatnak le a tudósok, a kutatók, de az bizo­nyos, hogy az eddigiekhez ké­pest sokkal ésszerűbb cselekede­tekkel munkálkodhatnak. Még­pedig szükség lesz arra, hogy az egyéni, a csoport- és az intézeti teljesítményeket tárgyilagosan értékeljék. A következő eszten­dőben nem maradhat el a tudo­mányos élet szervezeti átalakítá­sa, s a finanszírozás rendszeré­nek megváltoztatása sem. Amit a költségvetés 1991-ben nyújtani tud, az kétségtelen, csak a szintentartáshoz elegendő, s nem elégíti ki a tudományos élet­ben dolgozók igényeit. Ezt erősí­tette meg Thuma József, a Pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára is. Arra hivatkozott, hogy az elmúlt időszakban sok­féle elemzés készült a hazai kuta­tási és fejlesztési alapra fordított összegek felhasználásának haté­konyságáról. Kiderült, hogy ma­napság nemzeti jövedelmünk 2, 5-3 százalékát fordítjuk erre a célra. Ez nemzetközi összeha­sonlításban, az országok rangso­rát tekintve, a középmezőnyt je­lenti! Erre mondhatjuk, hogy kevés, ám a helyettes államtitkár véle­ménye szerint a magyar gazda­ság teljesítőképességét figyelem­be véve megfelelő. Várhatóan akkor lesz növelhető, ha az utób­bi is emelkedni fog. Annyi bizo­nyos, hogy 1991-ben a kutatás- fejlesztési pénzek 50 százalékát vállalati forrásokból biztosítják majd, a többit pedig a költségve­tés állja. A javaslat szerint a Ma­gyar Tudományos A kadémia fel­ügyelete alá tartozó intézetek az idei 4,2-vel szemben 5,2 milliár- dot, az Országos Tudományos Kutatási Alap a mostani 1,2-vei szemben 1,8 milliárdot, míg a felsőoktatási intézmények kuta­tási támogatásként a jelenlegi 600 millióval ellentétben egy- milliárdot kapnának. Ez reálér­tékben a költségek növekedését figyelembe véve csupán a szin­tentartáshoz elegendő. Az vi­szont előnyt jelent, hogy a január 1-jétől változó adórendszer a tu­domány területén dolgozókra nézve a jelenleginél nem lesz „el- vonóbb jellegű”, és nem csorbít­ja az eddigi jogokat a személyi jö­vedelemadózásban. Ahhoz viszont, hogy hazánk hosszú távú fejlődése érdekében a nélkülözhetetlen tudomány, a technológia és a felsőoktatás előbbre léphessen, a kormány­nak egyértelműbb tudománypo­litikát kell kialakítania. Erre Ba­lázs Katalin tudományszocioló­gus mutatott rá: az elmúlt évek­ben a költségvetési ráfordítások ezen a területen folyamatosan csökkentek. Kétségtelen: az Or­szágos Tudományos Kutatási Alap bevezetése egyféle módon igazságosabb pénzosztást tett le­hetővé. Végső soron azonban ez teljes egészében mégsem pótol­hatja a költségvetést. A kutatók is, mint más szellemi területen dolgozók, nehéz anyagi körül­mények között vannak. Jelenleg arra kényszerülnek, hogy más kereseti forrásokhoz is jussanak egzisztenciális okokból. Ez a jö­vőben nem maradhat így: ebben nagy a felelőssége a kormány­nak, a Magyar Tudományos Akadémiának és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­nak is. Az új finanszírozási rend­szer bevezetése viszont elsősor­ban a kormány mielőbb érvényre juttatott tudománypolitikájától függ, ami nem késhet sokáig. A tudomány nem maradhat pénz nélkül. És ha a régóta óhaj­tott fellendülést akarjuk a gazda­ságban, akkor a szellemi erők felkarolását sem hanyagolhatjuk el. Enélkül ugyanis nem lesz elő­rehaladás... Mentusz Károly Egy újraéledt helytörténeti kiadvány Érdekességek megyénk múltjából Még 1973-ban indította meg a Heves Megyei Levéltár Kovács Béla igazgató szerkesztésében az új helytörténeti kutatási eredmé­nyek publikálása céljából az Ar­chívum (a Heves Megyei Levél­tár Közleményei) című idősza­kos kiadványsorozatát. A soro­zatnak 1983-ig 11 kötete látott napvilágot, amelyek szakmai kö­rökben igen jó fogadtatásra ta­láltak. 1983-tól napjainkig azon­ban anyagi okokból a sorozatnak egyetlen számát sem tudták ki­adni. Éppen ezért örülünk an­nak, hogy az elmúlt napokban a levéltár megjelentette a soron következő 12. kötetet, amely 4 tanulmányt, illetve közleményt tartalmaz. A kiadvány elején E. Kovács Péter, tehetséges egri származá­sú fiatal történész, a Magyar Tu­dományos Akadémia Történet- tudományi Intézetének munka­társa Az egri káptalan hiteles he­lyi és oklevél-kiadói tevékenysé­ge az Árpád-korban című tanul­mánya olvasható. Dolgozatában új, regionális adatokkal, a helyi sajátosságok bemutatásával gaz­dagította a témakör eddigi orszá­gos irodalmát. Ezt követi a né­hány éve elhunyt kiváló egri ré­gész, Szabó János Győző Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században című, a tőle megszokott precizitással elkészí­tett tanulmánya. Dolgozatában azt az eddigi, a néprajzi iroda­lomban elhanyagolt kérdést vizs­gálta, hogy milyen szerepe volt a középkori seritalaink készítésé­ben a komlónak. A kötet következő írását a Magyar Nemzeti Múzeum mun­katársa, Németh Gábor készítet­te. Közleményében Heves és Külső-Szolnok vármegyék 1660-ból fennmaradt Imitáció­ját vizsgálta, amelyben szabá­lyozták az akkori mértékeket, az élelmiszerek, a kézművestermé­kek és szolgáltatások árait, vala­mint a napszámbéreket. Az Archívum 12. füzete a neves török korral foglalkozó történész, Szakály Ferenc Adalékok Gyön­gyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez című közleményével zárul. Dolgozatá­ban kimutatta, hogy a régión belüli és a távolsági kereskedelemnek fontosabb volt a szerepe a város történetében, mint eddig azt törté­nészeink feltételezték. Az ismertetett kiadvány új eredményeivel jelentősen gazda­gította megyénk történeti irodal­mát. Kíváncsian várjuk a 13. kö­tetet, amely bizonyára nemcsak tanulmányokat, közleményeket, hanem a korábbi kiadványokhoz hasonlóan vitacikkeket s könyv- ismertetéseket is tartalmaz majd. (szecskó)

Next

/
Thumbnails
Contents