Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-12 / 214. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1990. december 12., szerda Tippek Németföldről Ötletek üárt-e Gagarin az űrben? a környezetvédelemhez A korszerű vízellátást szolgálják hazánkban a hidroglóbuszok Növekvő szeméthegyek, fertőzött talaj, mérgezett levegő: ilyen ma a mi világunk. Mindany- nyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ennek az eszeveszett pusztításnak megálljt lehessen parancsolni. Lapunk, a Heves Megyei Hírlap, felhívja olvasóit s megyénk valamennyi polgárát, hogy aktív résztvevője legyen a környezetvédelemnek. Egész sor ötletet gyűjtöttünk össze, ami lehetővé teszi, hogy a mindennapi életben is jobban védhessük a természetet, és ezzel elősegítsük, hogy mi valamennyien — és gyermekeink is — kevésbé szeny- nyezett környezetben élhessünk. Nyilvánosságra hozunk környezetvédelmi ötleteket. Olvassák el figyelmesen, s beszéljenek róla barátaiknak, gyermekeiknek. Ha ezt megteszik — bízunk benne —, akciónk eredményes lesz. 1. környezetvédelmi ötlet: A használt szárazelemeket ne dobjuk a szemetesvödörbe! Elemes készülékeink (rádió, zseblámpa, hallókészülék, zseb- számológép stb.) kimerült battériáit ne dobjuk a házi szemétbe. Miért ne? A szárazelemekben környezetet veszélyeztető anyagok vannak, többek között higany, ólom, cink, kadmium. Ha a házi szemetet például szemétégető berendezésben elégetik, veszélyes anyagok szabadulnak fel, s csapadék, levegőszennyeződés, növényi, állati szervezetbe történő felszívódás útján az emberi szervezetbe jut. Egyedül a különösen környezetszennyező higany-oxid elemekből ^fényképezőgépek, hallókészülékek „gombelemei”) Németországban évi kb. 100 tonna higany kerül a háztartási szemétbe. Mi a teendő? Németországban 1980 óta a használt elemeket az üzletek visz- szaveszik. Egyébként veszélytelenül lehet otthon is összegyűjteni, s együtt leadni a különleges szemétgyűjtő napokon. 2. környezetvédelmi ötlet: A fáradt olajat adjuk le a gyűjtőhelyen! Ne öntsük ki a fáradt olajat se a kertben, se a szabadban. Nem ott a helye! Se erdőben, se a felszíni vizekbe, se a csatornahálózatba! És természetesen ne dobjuk a háztartási szemétbe se! Miért ne? A fáradt olaj a vizeket erősen szennyező környezeti méreg. Egy liter olaj egymillió liter vizet olyan súlyosan szennyez, hogy azt már nem lehet többé használni. A víz azonban lassan, de biztosan egyre szűkösebbé válik, pedig az élethez nélkülözhetetlen. Mi a teendő? A fáradt olajat újból fel lehet használni, s hasznos anyagokat lehet belőle kivonni. Kiöntés helyett adjuk le a benzinkútnál. Vannak városok, ahol már fá- radtolaj-gyűjtő helyet állítottak fel. 3. környezetvédelmi ötlet: A rovarirtó szereket ne engedjük a kiöntőbe! Miért ne? A fenti szerek különösen mérgező hatóanyagai a kihelyezésnél, komposztálásnál, elégetésnél súlyosan szennyezik a környezetet: bekerülnek a vizekbe, a csapadékba, és égetés alkalmával a levegőbe. A WC-be, csatornába engedve károkat okoz a szennyvízderítő berendezésekben, és bejutnak a folyókba, tavakba. Növényvédő szereket és rovarirtó szereket csak végső esetben használjunk, mert a kártevők kiirtása mellett károsan hatnak a hasznos rovarokra is, és szennyezik az élelmiszert, s a táplálék- lánc útján a hasznos madarakat. Szakszerűtlen kezelésnél veszélyeztetik az embert, s különösen a gyermekeket. Vigyázat! Méreg! Mi a teendő? A növényvédő szerek és rovarirtó szerek maradékainak összegyűjtését meg kell szervezni, esetleg a rendkívüli lomtalanítási napok keretében. 4. környezetvédelmi ötlet: A hulladék papír: érték! A régi újságokat, folyóiratokat, reklámküldeményeket, csomagolópapírt soha ne dobjuk a szemétbe. Ezt az újságot se! Miért ne? A papírhulladék értékes nyersanyag, például toalettpapír, papírtörülköző, csomagolópapír gyártásához. Elégetve füstjével a levegőt szennyezi, szemétbe dobva a lerakóhelyeket terheli. A makulatúrából történő papírgyártással megtakaríthatjuk a költséges fafeldolgozást a vele együtt járó vízzel és vegyszerekkel együtt, s kevésbé szeny- nyeződik a környezet. Nem elhanyagolható szempont a fával, mint papírgyártási alapanyaggal való takarékosság sem. A hulladék papír tehát nem szemét, hanem a környezetvédelem szempontjából nézve érték, s vele friss vizet, energiát — így olajat — takaríthatunk meg, és csökkenthetjük a környezet szennyezését. Mi a teendő? Gyűjteni kell a használt papírt, és meg kell szervezni a zökkenőmentes papírgyűjtést. 5. környezetvédelmi ötlet: Üres üvegek: Németországban évi 2,5 millió tonna nyersanyag kerül a szemétbe. Soha ne dobjon üres üveget és kiürült üvegtartályt a kukába! Miért ne? A hulladékkal például Németországban 2,5 millió tonna üveget dobnak ki, ez a szemét kereken 25 százaléka! Ez 2,5 millió tonna újra felhasználható nyersanyagot jelentene — s ehelyett a szemétlerakó helyeket terheli. Az üres palackokat úgyszólván minden nehézség nélkül újból fel lehet dolgozni. A hulladék üveg hasznosítása tehát nemcsak a szemétlerakó helyeket mentesíti olvan anyagoktól, amik nem bomlanak el es nem oldódnak fel, hanem egyszerű újrafeldolgozásuk által még energiát is takarít meg, s ezáltal egy csapásra kettős előnyt érünk el: csökkentjük a környezetbe jutó égéstermékek mennyiségét, és takarékoskodunk a természet nyersanyagtartalékaival. Mi a teendő? Szedjük össze a kidobásra ítélt üvegpalackokat, és rakjuk a kijelölt gyűjtőhelyre. Már sok helyütt van konténer a használt palackok részére. így aktívan hozzá tudunk járulni környezetünk védelméhez! 6. környezetvédelmi ötlet: Az olajfűtés ellenőrzése segít a takarékosságban ! Olajtüzelésű kazánjának égőfejét rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel. Miért? A jól beállított égő kevesebb káros anyagot termel és bocsát a levegőbe, s emellett kevesebb olaj is fogy. Németországban például 1979-ben, amikor átálltak a könnyebb kőolajnak fűtési célra történő felhasználására, 260 ezer tonna kén-dioxid, 110 ezer tonna szén-monoxid, 24 ezer tonna szénhidrogén és hatezer tonna por került a levegőbe. Ehhez jön még a szénnel es nehézolajjal fűtött hőerőművek szennygáza és az ipar rengeteg égésterméke. Azonban mindenki hozzá tud járulni a maga kis területén ahhoz, hogy a fenti nagy számok csökkenjenek, s a környezet szennyezése kisebb legyen. Mi a teendő? Rendszeresen ellenőriztesse fűtőberendezésének olajégőfejét szakemberrel. Új berendezés telepítésénél ügyeljen arra, hogy környezetbarát égőfejet szereljenek fel. Beszélje meg fűtési szakemberrel, hogy régi olajégőiét hogyan lehetne korszerűvé kicserélni. A környezetbarát olajégő nemcsak a környezetet kíméli, hanem az Ön pénztárcáját is, és segít abban, hogy takarékoskodjék az értékes fűtőanyaggal, az olajjal! Szellemi és fizikai szemét Nemere István új könyvéről A szerző ötletgyáros. Népszerűvé vált tudományos-fantasztikus írásait nem elsősorban a mí- vesség, hanem a fordulatos cselekményteremtés jellemzi. Valószínűleg ez az oka közkedveltségének, hiszen az olvasók manapság valamiféle szellemi zsongításra vágynak, remélve legalább néhány órás kikapcsolódást. Kiugró tippekkel nem büszkélkedhet, de hát nem is azt várják tőle, hogy a műfaj legna- gyobbjaival versengjen. Könyvei sorában — meglehetősen gyorsan dolgozik — némileg rendhagyó a legújabb, a „Gagarin = kozmikus hazugság?” című. Ebben a műben izgalmas kérdésre keres választ: azt vizsgálja, hogy a világ első kozmonautájának kikiáltott szovjet őrnagy járt-e az űrben? Sokan talán meglepődnek, pedig ha vállalkoznak erre a mindenképpen érdekes portyára, ha követik az alkotó gondolatmenetét, akkor valamennyien ta- máskodókká lesznek. Az író ugyanis megfontolandó érvtárat vonultat fel. Mindenekelőtt emlékezik, s arra utal, hogy akkor, azon a napon már sejtette, hogy valami nincs rendben. Később aztán — tanulmányozva az egymásnak ellentmondó szövegű közleményeket, nyilatkozatokat, riportokat — ez az érzés hat- ványozódik, s elhatározza, hogy tovább folytatja ezt a különleges oknyomozást. A zseniálisnak aligha minősíthető szupersztár ugyanis „visszaérkezése” után korántsem állt a helyzet magaslatán. Számosán interjúvolták, s ő egyre bakizott. Olyannyira, hogy iskolás jellegű tévedései szinte kiemelték szemfényvesztőnek szánt játékát. S botladozott a Kreml sajtófőnöksége is. Kapkodtak a politikusok, ügyetlenkedtek a zsurnaliszták. Ez akkor is igaz, ha a cél érdekében úgyszólván minden „fegyvert” hadba vetettek. Az egyes fejezetekben arra is fény derül, hogy miért volt szükség erre az etikusnak, megnyerőnek aligha nevezhető akcióra. A fénykorában konokul hívő — pedig azok az alkonyévek már rég megkezdődtek — birodalom bizonyítani akarta magasabb- rendűségét, mindenben első voltát. A gazdaság vegetált, az ipar, a mezőgazdaság — enyhén szólva — stagnált, ám az ideológia aligha tűrte ennek beismerését. Sőt, azt szorgalmazta, hogy legalább egy fronton gyűrjék le az egyértelműen prosperáló, az igen gazdag Amerikai Egyesült Államokat. Ezért aztán felfuttatták az égi titkok fürkészését. Nyerni óhajtottak, s a tragikus kudarc csakazértis leplezése érdekében parancsolták porondra a szerepére kellőképp fel nem készített, átlagadottságú, de mosolygós képű katonatisztet, aki igyekezett, de hát arról nem tehetett, hogy képességeivel aligha ostromolhatta a csillagokat. Megfejtendő talány, hogy miért hallgattak az USA hírszerzői, hogy miért bólogatott a washingtoni kormányzat. Persze ez is tisztázódik majd, ha az annyira hangoztatott peresztrojka hatványozódik. No, itt még nem tartanak odaát sem. így hát legyünk türelmesek. Addig is marad a logikai gyönyör. Töprenghetünk, mérlegelhetünk, s eközben rádöbbenünk, hogy az a halálos kimenetelű baleset is igen gyanús. Talán az ördögi mutatványosok unták meg azt, hogy kreatúrájuk engedet- lenkedik, és esetleg fecseghet. Jött hát a semmiféle erkölcsöt nem ismerő leszámolás. Abban az országban, ott, ahol fennen hirdették, hogy a legfőbb érték az ember. Ott, ahol az atom- és hidrogénbomba-kísérletek során ezrek vesztették életüket, no, nem önhibájukból, hanem mert a tábornokok meg óhajtottak győződni a pusztítás mértékéről. Ebben az atmoszférában ugyan mit jelent egy naiv polgár, a maga szerény álmaival, vágyaival? Szegény igazolni óhajtott, de leintették. Másutt keverték már a kártyákat. Újabb tétekre. Hátborzongató ez a nagyon is reális hipotézisözön. Csak az a megnyugtató, hogy effélék a jövőben aligha adódnak. Szerencsére lejár az óra... Pécsi István 1985 októberében rabolták el Megvan az „impresszionizmus névadója” Szenzációs „Mikulás-ajándékkal” szolgált a francia rendőrség a képzőművészet minden kedvelőjének: több mint ötéves nyomozás után egy korzikai villában megtalálták Monet híres festményét, az Impression, Soleil Levant (A felkelő nap — Benyomások) című festményt, amelyet 1985 októberében raboltak el a párizsi Marmottan múzeumból. Ez a festmény a „névadója” az impresszionizmusnak, a múlt század vége diadalmas művészeti irányának; Monet 1874-ben állította ki a képet, amelyről azután az egész képzőművészeti irányzatot elnevezték. A festményt Monet öt másik alkotásával, két Renoir-mű- vel, valamint két további jeles impresszionista alkotással együtt rendkívüli körülmények között rabolták el a Monet számos alkotását őrző párizsi múzeumból. Öt fegyveres fényes nappal akasztotta le — a múzeum látogatóinak szeme láttára — a falról a műveket, fegyverükkel sakkban tartották az őröket és a látogatókat, és bántatlanul elmenekültek. A képek ugyan riasztóberendezéshez voltak kötve, de az csak éjszaka működött — napközben kikapcsolták. így az épület más részén tartózkodó őröket vagy a rendőrséget semmi sem figyelmeztette a rablásra. A rendőrség egyelőre csak szűkszavú közleményt adott ki a nagy értékű fogásról — Monet világhírű festményét húszmillió frankra becsülik. Egyelőre csak annyit adtak a sajtó tudtára, hogy a festményeket Dél-Korzika Porto-Vecchio nevű városában találták meg, s az ügyben hét személyt tartóztattak le. őket — a festményekkel együtt — rövidesen Párizsba szállítják.
