Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-12 / 214. szám

4 HORIZONT HÍRLAP, 1990. december 12., szerda Tippek Németföldről Ötletek üárt-e Gagarin az űrben? a környezetvédelemhez A korszerű vízellátást szolgálják hazánkban a hidroglóbuszok Növekvő szeméthegyek, fer­tőzött talaj, mérgezett levegő: ilyen ma a mi világunk. Mindany- nyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ennek az eszeveszett pusz­tításnak megálljt lehessen paran­csolni. Lapunk, a Heves Megyei Hírlap, felhívja olvasóit s me­gyénk valamennyi polgárát, hogy aktív résztvevője legyen a környezetvédelemnek. Egész sor ötletet gyűjtöttünk össze, ami lehetővé teszi, hogy a mindenna­pi életben is jobban védhessük a természetet, és ezzel elősegítsük, hogy mi valamennyien — és gyermekeink is — kevésbé szeny- nyezett környezetben élhessünk. Nyilvánosságra hozunk környe­zetvédelmi ötleteket. Olvassák el figyelmesen, s beszéljenek róla barátaiknak, gyermekeiknek. Ha ezt megteszik — bízunk ben­ne —, akciónk eredményes lesz. 1. környezetvédelmi ötlet: A használt szárazelemeket ne dobjuk a szemetesvödörbe! Elemes készülékeink (rádió, zseblámpa, hallókészülék, zseb- számológép stb.) kimerült batté­riáit ne dobjuk a házi szemétbe. Miért ne? A szárazelemekben környezetet veszélyeztető anya­gok vannak, többek között hi­gany, ólom, cink, kadmium. Ha a házi szemetet például szemét­égető berendezésben elégetik, ve­szélyes anyagok szabadulnak fel, s csapadék, levegőszennyező­dés, növényi, állati szervezetbe történő felszívódás útján az em­beri szervezetbe jut. Egyedül a különösen környe­zetszennyező higany-oxid ele­mekből ^fényképezőgépek, hal­lókészülékek „gombelemei”) Németországban évi kb. 100 tonna higany kerül a háztartási szemétbe. Mi a teendő? Németországban 1980 óta a használt elemeket az üzletek visz- szaveszik. Egyébként veszélyte­lenül lehet otthon is összegyűjte­ni, s együtt leadni a különleges szemétgyűjtő napokon. 2. környezetvédelmi ötlet: A fáradt olajat adjuk le a gyűj­tőhelyen! Ne öntsük ki a fáradt olajat se a kertben, se a szabadban. Nem ott a helye! Se erdőben, se a fel­színi vizekbe, se a csatornaháló­zatba! És természetesen ne dob­juk a háztartási szemétbe se! Miért ne? A fáradt olaj a vizeket erősen szennyező környezeti méreg. Egy liter olaj egymillió liter vizet olyan súlyosan szennyez, hogy azt már nem lehet többé használ­ni. A víz azonban lassan, de biz­tosan egyre szűkösebbé válik, pe­dig az élethez nélkülözhetetlen. Mi a teendő? A fáradt olajat újból fel lehet használni, s hasznos anyagokat lehet belőle kivonni. Kiöntés he­lyett adjuk le a benzinkútnál. Vannak városok, ahol már fá- radtolaj-gyűjtő helyet állítottak fel. 3. környezetvédelmi ötlet: A rovarirtó szereket ne enged­jük a kiöntőbe! Miért ne? A fenti szerek különösen mér­gező hatóanyagai a kihelyezés­nél, komposztálásnál, elégetés­nél súlyosan szennyezik a kör­nyezetet: bekerülnek a vizekbe, a csapadékba, és égetés alkalmá­val a levegőbe. A WC-be, csator­nába engedve károkat okoz a szennyvízderítő berendezések­ben, és bejutnak a folyókba, ta­vakba. Növényvédő szereket és rovar­irtó szereket csak végső esetben használjunk, mert a kártevők ki­irtása mellett károsan hatnak a hasznos rovarokra is, és szennye­zik az élelmiszert, s a táplálék- lánc útján a hasznos madarakat. Szakszerűtlen kezelésnél veszé­lyeztetik az embert, s különösen a gyermekeket. Vigyázat! Mé­reg! Mi a teendő? A növényvédő szerek és rovar­irtó szerek maradékainak össze­gyűjtését meg kell szervezni, esetleg a rendkívüli lomtalanítási napok keretében. 4. környezetvédelmi ötlet: A hulladék papír: érték! A régi újságokat, folyóirato­kat, reklámküldeményeket, cso­magolópapírt soha ne dobjuk a szemétbe. Ezt az újságot se! Miért ne? A papírhulladék értékes nyersanyag, például toalettpa­pír, papírtörülköző, csomagoló­papír gyártásához. Elégetve füstjével a levegőt szennyezi, szemétbe dobva a lerakóhelye­ket terheli. A makulatúrából tör­ténő papírgyártással megtakarít­hatjuk a költséges fafeldolgozást a vele együtt járó vízzel és vegy­szerekkel együtt, s kevésbé szeny- nyeződik a környezet. Nem elha­nyagolható szempont a fával, mint papírgyártási alapanyaggal való takarékosság sem. A hulla­dék papír tehát nem szemét, ha­nem a környezetvédelem szem­pontjából nézve érték, s vele friss vizet, energiát — így olajat — ta­karíthatunk meg, és csökkent­hetjük a környezet szennyezését. Mi a teendő? Gyűjteni kell a használt pa­pírt, és meg kell szervezni a zök­kenőmentes papírgyűjtést. 5. környezetvédelmi ötlet: Üres üvegek: Németország­ban évi 2,5 millió tonna nyers­anyag kerül a szemétbe. Soha ne dobjon üres üveget és kiürült üvegtartályt a kukába! Miért ne? A hulladékkal például Né­metországban 2,5 millió tonna üveget dobnak ki, ez a szemét kereken 25 százaléka! Ez 2,5 millió tonna újra felhasználható nyersanyagot jelentene — s ehe­lyett a szemétlerakó helyeket ter­heli. Az üres palackokat úgyszól­ván minden nehézség nélkül új­ból fel lehet dolgozni. A hulla­dék üveg hasznosítása tehát nemcsak a szemétlerakó helye­ket mentesíti olvan anyagoktól, amik nem bomlanak el es nem oldódnak fel, hanem egyszerű újrafeldolgozásuk által még energiát is takarít meg, s ezáltal egy csapásra kettős előnyt érünk el: csökkentjük a környezetbe jutó égéstermékek mennyiségét, és takarékoskodunk a természet nyersanyagtartalékaival. Mi a teendő? Szedjük össze a kidobásra ítélt üvegpalackokat, és rakjuk a kije­lölt gyűjtőhelyre. Már sok he­lyütt van konténer a használt pa­lackok részére. így aktívan hozzá tudunk járulni környezetünk vé­delméhez! 6. környezetvédelmi ötlet: Az olajfűtés ellenőrzése segít a takarékosságban ! Olajtüzelésű kazánjának égő­fejét rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel. Miért? A jól beállított égő kevesebb káros anyagot termel és bocsát a levegőbe, s emellett kevesebb olaj is fogy. Németországban például 1979-ben, amikor átáll­tak a könnyebb kőolajnak fűtési célra történő felhasználására, 260 ezer tonna kén-dioxid, 110 ezer tonna szén-monoxid, 24 ezer tonna szénhidrogén és hat­ezer tonna por került a levegőbe. Ehhez jön még a szénnel es ne­hézolajjal fűtött hőerőművek szennygáza és az ipar rengeteg égésterméke. Azonban minden­ki hozzá tud járulni a maga kis te­rületén ahhoz, hogy a fenti nagy számok csökkenjenek, s a kör­nyezet szennyezése kisebb le­gyen. Mi a teendő? Rendszeresen ellenőriztesse fűtőberendezésének olajégőfejét szakemberrel. Új berendezés te­lepítésénél ügyeljen arra, hogy környezetbarát égőfejet szerelje­nek fel. Beszélje meg fűtési szak­emberrel, hogy régi olajégőiét hogyan lehetne korszerűvé ki­cserélni. A környezetbarát olaj­égő nemcsak a környezetet kímé­li, hanem az Ön pénztárcáját is, és segít abban, hogy takarékos­kodjék az értékes fűtőanyaggal, az olajjal! Szellemi és fizikai szemét Nemere István új könyvéről A szerző ötletgyáros. Népsze­rűvé vált tudományos-fantaszti­kus írásait nem elsősorban a mí- vesség, hanem a fordulatos cse­lekményteremtés jellemzi. Valószínűleg ez az oka köz­kedveltségének, hiszen az olva­sók manapság valamiféle szelle­mi zsongításra vágynak, remélve legalább néhány órás kikapcso­lódást. Kiugró tippekkel nem büsz­kélkedhet, de hát nem is azt vár­ják tőle, hogy a műfaj legna- gyobbjaival versengjen. Könyvei sorában — meglehe­tősen gyorsan dolgozik — némi­leg rendhagyó a legújabb, a „Ga­garin = kozmikus hazugság?” cí­mű. Ebben a műben izgalmas kér­désre keres választ: azt vizsgálja, hogy a világ első kozmonautájá­nak kikiáltott szovjet őrnagy járt-e az űrben? Sokan talán meglepődnek, pedig ha vállalkoznak erre a min­denképpen érdekes portyára, ha követik az alkotó gondolatme­netét, akkor valamennyien ta- máskodókká lesznek. Az író ugyanis megfontolandó érvtárat vonultat fel. Mindenek­előtt emlékezik, s arra utal, hogy akkor, azon a napon már sejtette, hogy valami nincs rendben. Ké­sőbb aztán — tanulmányozva az egymásnak ellentmondó szöve­gű közleményeket, nyilatkozato­kat, riportokat — ez az érzés hat- ványozódik, s elhatározza, hogy tovább folytatja ezt a különleges oknyomozást. A zseniálisnak aligha minősít­hető szupersztár ugyanis „vissza­érkezése” után korántsem állt a helyzet magaslatán. Számosán interjúvolták, s ő egyre bakizott. Olyannyira, hogy iskolás jellegű tévedései szinte kiemelték szem­fényvesztőnek szánt játékát. S botladozott a Kreml sajtófő­nöksége is. Kapkodtak a politi­kusok, ügyetlenkedtek a zsurna­liszták. Ez akkor is igaz, ha a cél érdekében úgyszólván minden „fegyvert” hadba vetettek. Az egyes fejezetekben arra is fény derül, hogy miért volt szük­ség erre az etikusnak, megnyerő­nek aligha nevezhető akcióra. A fénykorában konokul hívő — pedig azok az alkonyévek már rég megkezdődtek — birodalom bizonyítani akarta magasabb- rendűségét, mindenben első vol­tát. A gazdaság vegetált, az ipar, a mezőgazdaság — enyhén szólva — stagnált, ám az ideológia alig­ha tűrte ennek beismerését. Sőt, azt szorgalmazta, hogy legalább egy fronton gyűrjék le az egyér­telműen prosperáló, az igen gaz­dag Amerikai Egyesült Államo­kat. Ezért aztán felfuttatták az égi titkok fürkészését. Nyerni óhajtottak, s a tragikus kudarc csakazértis leplezése ér­dekében parancsolták porondra a szerepére kellőképp fel nem készített, átlagadottságú, de mo­solygós képű katonatisztet, aki igyekezett, de hát arról nem tehe­tett, hogy képességeivel aligha ostromolhatta a csillagokat. Megfejtendő talány, hogy mi­ért hallgattak az USA hírszerzői, hogy miért bólogatott a washing­toni kormányzat. Persze ez is tisztázódik majd, ha az annyira hangoztatott pe­resztrojka hatványozódik. No, itt még nem tartanak oda­át sem. így hát legyünk türelme­sek. Addig is marad a logikai gyö­nyör. Töprenghetünk, mérlegel­hetünk, s eközben rádöbbenünk, hogy az a halálos kimenetelű bal­eset is igen gyanús. Talán az ör­dögi mutatványosok unták meg azt, hogy kreatúrájuk engedet- lenkedik, és esetleg fecseghet. Jött hát a semmiféle erkölcsöt nem ismerő leszámolás. Abban az országban, ott, ahol fennen hirdették, hogy a legfőbb érték az ember. Ott, ahol az atom- és hidrogénbomba-kísérletek so­rán ezrek vesztették életüket, no, nem önhibájukból, hanem mert a tábornokok meg óhajtottak győződni a pusztítás mértékéről. Ebben az atmoszférában ugyan mit jelent egy naiv polgár, a maga szerény álmaival, vágyai­val? Szegény igazolni óhajtott, de leintették. Másutt keverték már a kártyákat. Újabb tétekre. Hátborzongató ez a nagyon is reális hipotézisözön. Csak az a megnyugtató, hogy effélék a jö­vőben aligha adódnak. Szerencsére lejár az óra... Pécsi István 1985 októberében rabolták el Megvan az „impresszionizmus névadója” Szenzációs „Mikulás-ajándékkal” szolgált a francia rend­őrség a képzőművészet minden kedvelőjének: több mint öt­éves nyomozás után egy korzikai villában megtalálták Monet híres festményét, az Impression, Soleil Levant (A felkelő nap — Benyomások) című festményt, amelyet 1985 októberében raboltak el a párizsi Marmottan múzeumból. Ez a festmény a „névadója” az impresszionizmusnak, a múlt század vége dia­dalmas művészeti irányának; Monet 1874-ben állította ki a képet, amelyről azután az egész képzőművészeti irányzatot elnevezték. A festményt Monet öt másik alkotásával, két Renoir-mű- vel, valamint két további jeles impresszionista alkotással együtt rendkívüli körülmények között rabolták el a Monet számos alkotását őrző párizsi múzeumból. Öt fegyveres fé­nyes nappal akasztotta le — a múzeum látogatóinak szeme láttára — a falról a műveket, fegyverükkel sakkban tartották az őröket és a látogatókat, és bántatlanul elmenekültek. A ké­pek ugyan riasztóberendezéshez voltak kötve, de az csak éj­szaka működött — napközben kikapcsolták. így az épület más részén tartózkodó őröket vagy a rendőrséget semmi sem figyelmeztette a rablásra. A rendőrség egyelőre csak szűkszavú közleményt adott ki a nagy értékű fogásról — Monet világhírű festményét húszmil­lió frankra becsülik. Egyelőre csak annyit adtak a sajtó tudtá­ra, hogy a festményeket Dél-Korzika Porto-Vecchio nevű vá­rosában találták meg, s az ügyben hét személyt tartóztattak le. őket — a festményekkel együtt — rövidesen Párizsba szállít­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents