Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-11 / 213. szám

4. wmmmwmwmmmi . ■' ■■ ... Pf. 23. HÍRLAP, 1990. december 11., kedd Lemondott a makiári polgármester — nem mond le a képviselő-testület Üzen a szerkesztő Az alábbiakat emeljük ki leve­léből: „A második világháború­ban sajnos részt vettem, nem ön­ként, a hadifogságban Francia- országban, tehat Nyugaton vol­tam. Jár-e az ötszáz forintos havi nyugdíj-kiegészítés, és hogy hol kezdjem ennek az intézését, és még azt is kérném, hogy a hadi­fogságban 98,20 dollárt keres­tem, es ezt a papírt hazaérkezé­semkor leadtam az MNB-nél. Nekünk a fogságban azt mond­ták, hogy adjuk le a bankban, mert az amerikai kormány oda­utalta a pénzt. 68 éves vagyok, nekem a mozgás nehezen megy, ezért fordulok önökhöz.” Ha lassan is, de folyik az ál­lampolgárok kártalanításának az előkészítése, és reméljük, miha­marabb sort kerítenek a kárpót­lás lebonyolítására is. A jogsza­bály készülőben van, és a Kár­pótlási Hivatalnak, (1077. Bu­dapest, Kűrt u. 6.) lesz a feladata a levélben foglalt, dollárt érintő sérelmeket is orvosolni. Hogy ez országos viszonylatban mekkora ügyintézési és pénzügyi terhet je­lent a kormányzatnak, az más kérdés. A kárpótlás mértékét, az igények elbírálását illetően csak a jogszabály megjelenése után le­het nyilatkozni. Ezekben a na­pokban éppen ezt is tárgyalja a parlament. (Adatlapot a tanács­tól kap a nyugdíjügyben.) ’’Quid nunc?* — jeligere A latin kérdés mögött — ha hűek akarunk maradni a lefordí­tásában a nyílt kérdéshez, így ül­tetnénk át magyarra a jeligét, kis­sé pestiesen: akkor most mi van? Mert levelének ez a feladványa: „A Pálfi-ügy kapcsán is megálla­pítható, hogy nyíltan folyik a visz- szarendezodés, a kommunista visszarendeződés. Az újsütetű urat volt elvtársai hívták vissza, és lényegében ők hitelesítették. Meglepő, hogy nem mer meg­szólalni senki az ellenzéktől, sem az ötven tantestületi, sem a tizen­négy önkormányzati tagból? Most kezdem felfogni és megér­teni az MSZMP jelenlegi első emberének az előző heti HÉT- beli magabiztos kijelentését ar­ról, hogy vezető párt kívánnak lenni. O már lát valamit. Úgy néz ki, hogy — biztos, ami biztos — jobb lesz megint félni. Én már félek. Elnézést kérek, de csak jel­igét merek írni.” Nagyon tömören és szabato­san fejtette ki azt a lélektani hely­zetet, ami ma az országban — úgy általában — uralkodik. Való­ban felemás állapotok uralkod­nak. Polgármesterek vannak pél­dául, de olyan szabályzat nincs, ami szerint az úi önkormányzat­nak működnie kellene. A város és község első embere a régi gar­nitúrával kénytelen „ügyködni”, ügyeket intézni. Az uralmon lé­vő koalíció nyög a politikai, gaz­dasági problématömeg súlya alatt, hogy az erkölcsi válságról ne is tegyünk említést. Az ellen­zékiek a Parlamentben és azon kívül is keresik-kutatják az ellen­zéki szerep megfelelő játszási módját. Az megint más kérdés, hogy ön azért fel újból, mert az MSZMP jelenlegi vezetője -ma­gabiztos kijelentéseket tesz a HÉT-ben. Egy pártvezető csak magabiztos hangnemben beszél­het, különben hívei előtti tekin­télye megcsappanna. Hogy a ve­zető párt kireiezés mögött mi­lyen aspirációk húzódnak meg, nyűt titok. Az a párt, amely nem vallja be, hogy a hatalom részle­ges vagy teljes megszerzésére tör, szereptévesztésben szenved. Az ön félelme indokolt is, meg nem is. A negyven évi félelmet még nem felejtettük el, megszokni is nehéz volt. Kinek-kinek vérmér­séklete dönti el, mitől is fél in­kább manapság: a gazdasági ösz- szeomlástól, a Sátán gyermekei­től vagy a pártvezető magabiztos hangnemétől? Ha mi „félünk”, akkor az inflációs spirál kígyójá­nak a farkára összpontosítunk. K.K. írja: „Most képtelen voltam elnézni egy óriási tévedésüket. Meghamisították a Távolból cí­mű Petőfi-vers szövegét a no­vember 17-i számban közölt rejt­vényben... Mindenesetre én töb­bet rá se nézek a Heves Megyei Hírlapban megjelenő kereszt- rejtvenyekre”, stb... Teljesen igaza van. A rejt­vényszerkesztőnek a megzenésí­tett és a Petőfi-szövegtol eltérő változata „úszott be,”,' s anélkül, hogy ellenőrizte volna munkája „tárgyát”, rosszul végezte fel­adatat. Hamu fejünkre, bánjuk, ami történt, és igyekszünk a jö­vőben jobban odafigyelni. A szerkesztés mechanizmusa, a közreműködő iránti, sok éve megalapozott bizalom elaltatta az ellenőrzőket. Ha a tényeket nem ismerő kí­vülálló olvassa a Heves Megyei Hírlap 1990. november 28-i szá­mában Makiár polgármesteré­nek lemondásáról szóló cikket, biztosan felszisszen ekkora igaz­ságtalanság láttán. Munkanélkü­livé tett egy polgármestert a min­denre elszánt, bosszúra éhes képviselő-testület. Egyhangú­lag! Tekintve, hogy testületünk egyetlen tagja sem jártas az újságírói szakmában, szárazon, csak a tényeket csoportosítva tu­dunk reagálni a polgármester nyilatkozatára. Mindenekelőtt változatlanul vállaljuk döntésünket, illetve an­nak helyességét, miszerint a je­lenlegi helyzetben Makiár köz­ségben tiszteletdíjas polgármes­ter működése indokolt. Nagyon fontosnak tartjuk elutasítani azt a vádat, hogy a kisgazdapárt bosz- szújának esett áldozatul Szén Já­nos. Az ominózus pártnak Szén János mintegy kéthónapig, ez év augusztus 22-ig volt tagja. Ebbe a pártba önként, minden társa­dalmi és eszmei presszió nélkül lépett be. Amikor szabálytalan polgármesteri jelölését ez a párt nem támogatta, hanem más je­löltet indított, akkor egy ke­ményhangú levélben — amely­ben a pártvezetőség tisztességét és gerincességét kétségbe vonta — kilépett. Csak zárójelben je­gyezzük meg, hogy az a párt, amelyik a lakosság véleményét és érdekeit egyáltalán nem veszi figyelembe, csak tiszteletdíjas polgármester-jelöltben gondol­kodott, ismerve a falu szűkös gazdasági „örökségét”. Mindenesetre elgondolkodta­tó, hogy egy párt tisztességét az alapján illik-e eldönteni, hogy egyes tagjainak érdekeit mennyi­ben, milyen eszközökkel támo­gatja?! Ennyit a a bosszúról, és arról, hogy öt kisgazdapárti képviselő csak pártérdekeket tart szem előtt, és nem a lakosság érdekeit. Mindenesetre megválasztásunk óta nem volt olyan ügy, ahol pártállás alapján kellett volna döntetni. De ha lett volna, akkor is a 9:0-ás szavazati arány ennek eljentmondana. Amikor a testü­let tiszteletdíjas polgármester mellett döntött, akkor a követ­kező tényeket vette figyelembe: Szén János tanácselnökként heti három napot dolgozott. Hosszú évekig saját falujában, Makiár — Nagytálya közigazgatásilag ösz- szetartozó területen, valamint Novajon, Ostoroson és Kere­csenden végzett tanácsi munkát, természetesen külön díjazásért. Az általa felsorolt sok-sok ered­ményt ilyen körülmények között érte el. Ézekhez az eredmények­hez néhány dolgot kiegészítés­képpen hozzáteszünk: Az említett létesítmények lét­rehozásában kétségtelen érde­mei vannak, de csak azzal a kor­rekt kiegészítéssel, hogy ezek be­indítása elődjének munkásságá­hoz tartoznak. A befejezés és át­adás, tényleg Szén János műkö­dési ciklusára esett. Más: A „nemzetközi” telefon­hoz jutás igen hangzatos, de egy műszaki adottság, ha van cros- bar-rendszer, nem pedig harc eredménye. A 10 ezer forint visz- szatérítését sem kellett „úgy in­tézni”, hiszen ez szabályozott, vezetéstől függetlenül visszajár az igénylőknek. A sokat emlege­tett gázprogram valójában egy regionális terv. Egyelőre nem Makiár község kiviteli terve. Szén János megkérdezte a falu lakosságának véleményét a gáz­vezetésről, csak az maradt el a tá­jékoztatóból, hogy önerőből, a képviselők számításai szerint kb. 100-150 ezer forint házankénti hozzájárulásból valósítható meg. Ennek ismeretében a közvéle­mény-kutatás eredménye erősen módosulna. De nézzük a választást, hiszen a cikk olyan hallatlanul nagy erő­ket sejtet a polgármester mögött, hogy ez szót érdemel. A válasz­tások után Makiár és Nagytálya önállóvá vált, így az önkormány­zat működési területe kisebb, mint a korábbi közigazgatási te­rület. A választók közül: „több mint 800-an szavaztak, 60 százaléka a jogosult 2200 makiárinak” — mondja a cikk. A nyomda ördö­ge miatt az a számítás sántít. A valóságban Szén Jánosra 354-en adták voksukat, a falu választói­nak kevesebb mint egynegyede. De ha valóban olyan erős a la­kosság részéről a támogatás és szimpátia, mint ahogyan ezt a polgármester mondja, akkor a falu ügyeit érintő MDF fórumá­ról és a falugyűlésről miért ő tá­vozott elsőként? Térjünk vissza a választásra. Győzelme utáni összejövetelen (az akkor még titkári teendőket ellátó — jelenleg jegyző) kolléga­nőjével, Szén János részletes in­formációkat olvastatott fel. Eb­ben községek nevei, azok lélek- száma és polgármesteri fizetése szerepelt. Ez a lista nem tartal­mazott olyan példákat, ahol pl. ötezres lélekszámú, tehát na­gyobb község, társadalmi megbí­zatású polgármestert alkalmaz. Ilyen egy sem volt... A testület egyhangúan dön­tött amellett, hogy pillanatnyilag nem főállásban kíván polgár- mestert foglalkoztatni. A cikk­ben említett „felzúdult lakosság­ról”, akik a képviselők lemondá­sát kérték, csak annyit: Szén Já­nos küldte ki a meghívókat az ösz- szejövetelre, hogy kinek, milyen válogatási szempont alapján azt senkivel nem beszélte meg, mint ahogy a többi döntését sem. Működésének első lépései kö­zött szerepelt, hogy a GAMESZ átszervezése, gazdaságossá téte­le miatt két embert elbocsátott. Ezen nem lehetne csodálkozni, hiszen emlegette ő, hogy szegény a kassza.(?) Csakhogy az egyik elbocsátott, véletlenül épp az „ellene” szavazó képviselő fe­lesége. Természetesen ezt a lépé­sét sem közölte, vagy beszélte meg a testülettel. Ő döntött, de nem lévén munkáltatói joga, a döntését vissza kellett vonnia. Megválasztása után két hónapig nem volt hajlandó hivatalos fo­gadóórát, napot megjelölni. Ele­mi együttműködésre sem hajlan­dó azzal a kilenc emberrel, akiket mellesleg ugyanaz a falu válasz­tott meg, amelyik a polgármes­tert. Összességében, Szén János­nak el kellett fogadnia, hogy az „én döntök, ez az én jogom, én így látom jónak” helyett egy ke­vésbé autokratikus, mások véle­ményét figyelembe vevő vezetési stílus kidolgozása a cél. így a vál­tozás nemcsak névváltozást, in­tézményváltást, formai változást jelentene, hanem valós tartalmat is. Akkor együtt, az általa sokat emlegetett lakossági érdekeket jobban lehetne képviselni. Talán ennek megvalósítását, az együtt­működési készséget éppen an­nak a 28 évnek a vezetői reflexei akadályozzák, amelyeket ő ér­demként emleget. Fazekas István cikke azzal zárul, hogy „a sűrű köd nem akar oszla- ni.. .valami biztatót kéne mondani...” Erre csak annyit: ha a képvise­lők lelkében nem is lobognak ak­kora tervek, mint a polgármeste­rében, hiszen még tanulniuk kell ezt a munkát. Egy biztos: ezek a tervek nem a tiszteletdíj nagyságától függ­nek. Vagyis mi tudunk biztatót mondani: A köd oszlik... A makiári képviselő-testület 9 tagja nevében: Szabó Géza és Kelemen László A tölgyek miattunk halnak... Eger határában az 1972-ben létrehozott környezetvédelmi kutatá­si terület, amely Síkfőkút Project néven ismert, egy olyan objektum, ahol a kocsánytalan tölgy pusztulását első perctol kezdve figyelem­mel kísérik. Az okok vizsgálatát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szakemberei végzik, Jakucs Pálprofesszor irá­nyításával. Á megfigyelések módszereiről a pusztulást előidéző té­nyezőkről tartottak nemrégen előadást az érdeklődőknek: erdészek­nek, biológusoknak, környezetvédőknek, diákoknak. Huszonkilenc éve élek e vidéken, szakemberként 1982-től dolgozom az egri erdé­szetnél. Ettől az időtől kezdve folyamatosan figyelem a termeszét ala­kulását. Számomra a kocsánytalan tölgy pusztulása egyenlő a hu­szonnegyedik órával. Nem a frázis kedvéért használom ezt a megfo­galmazást, dehát nem találok jobb kifejezést az-émber által alakított világ jövőjét illetően. Annak bizonyságát látom a tölgy pusztulásá­ban, hogy az életforma, melyet mi ma elünk, tökéletes kudarc. A jó­zan gondolkodás, amit annyiszor emlegetünk, mindig vereséget szen­ved, és a természet így fejti ki ellenhatását az ember számára. A ter­mészet rendjének ugyanis nem lehet hazudni. A gondolkodás, amivel megáldotta az embert a Nagy Természet, nem azért létezik, hogy tönkretegye önmagát. Mi legfejlettebb élőlények, kik mindig arra tö­rekedtünk és törekszünk, hogy a világot saját képünkre formáljuk, el­felejtettük a természet törvényét. Csak egy láncszem az ember, és nem több! Számomra a természet részéről egy újabb jelzés a sok közül a tölgyek pusztulása. Ezek nem véletlenek, nem szabad elbagatelli­zálni, komolyan kell venni, más lehetőségünk különben sincs. Bízom abban, hogy a nem távoli jövőben mind többen leszünk azok, akik nem nézik tétlenül e katasztrofális természeti jeleket, és tudják, az ilyen esetek, mikor az országot alkotó erdők negyedrészét kitevő fő fafaj pusztulásnak indul, ez nem természetes folyamat. Káló Imre Eger Kinek az engedélyével fényképezett? Lapunk december 4-i számá­nak Pf. 23. című oldalán jelent meg egy cikk Autók jönnek — mennek címmel, amelyben egri olvasónk, Kerek Gyula arról pa­naszkodott, hogy földszinti lakó­társa zavarja éjszakai nyugalmát. Egy idő óta a már említett társas- ház-tulajdonoshoz estétől regge­lig jönnek-mennek az autók, s hosszabb-rövidebb ideig tartóz­kodnak az épület műhelyében. Levélírónk fényképfelvételeket is készített, amelyeken a rend­számok jól láthatók. Az írásra válaszolt az érintett lakótárs is, az ő leveléből idézünk: „Bár a cikk csak „földszinti lakóként” említ, a nevem Lestál Mátyás, és a kétlakásos társasház földszinti lakásának vagyok a tulajdonosa. Ezúton szeretném az olvasókat tájékoztatni arról, hogy jelzése­ket nekem sem fényszórókkal, sem más módon leadni nem szoktak, de fényjelenségeket előidéző UFO-k váratlan látoga­tását nem tartom kizártnak. Meglepőnek tűnhet, de alag­sori műhelyemben dolgozni, ille­tőleg barkácsolni szoktam, de nem „sötétedéstől-virradatig”, hanem virradattól sötétedésig. A feltehetően álmatlanságban szenvedő kutyák (kettő is van belőle) ugatása valóban zavaró, magam is tanúsíthatom, de hogy a sötétedéstől virradatig történő fényképezgetés mi módon bírja hallgatásra az ebeket, annak el­döntése csak a jövő tudományá­nak lehet feladata. Igen örülök annak, hogy a pa­naszos olvasó minden látoga­tómról, azok engedélye nélkül „profi” fényképfelvételeket ké­szít, sőt ezeket hivatalos helye­ken be is mutatja, ezáltal lehető­séget teremt arra, hogy az érin­tettek személyiségi jogaik védel­mében a szükséges lépéseket megtehessék. S még csak annyit: állásfoglal­ni bármilyen kérdésben egyolda­lú meghallgatás alapján nem le­het, különösen akkor, ha az olva­só panasza alapján közreadott cikkben foglaltak sértik mások személyiségi jogait, sőt rágalma­zás miatt feljelentésre is alapot adhatnak. A „krimibe illő történetnek” tehát valóban nincs még vége...” * * * Azzal,hogy minkét fél vélemé­nyének fórumot biztosítottunk lapunkban,az ügyet a magunk részéről lezártnak tekintjük. ( a szerk.) Tornaterem Feldebrőn Az Agrober az ügvben vétlen A Hírlap november 29-i szá­mában rövid képes híradás jelent meg Tornaterem Feldebrőn cím­mel. A szöveges részben téves adatként szerepel az Agrober Vállalat neve, mint kivitelezőé. A létesítényt ugyan az Agrober Egri Irodája tervezte, és a műsza­ki ellenőrzési feladatokat is az ott dolgozók látták el, de kivitelező­je a Kisipari Termeltető Vállalat volt. A munkát a KTV verseny- tárgyalás alapján nyerte el ked­vező árajánlattal, s csak később derült ki, hogy egy ilyen létesít­mény tető alá hozására nehezen tudtak megfelelő alvállalkozókat szerződtetni. A tornaterem épí­tésének átfutási ideje így valóban hosszadalmasabb volt az átlag­nál (1986. június 5-től 1989. de­cember 18-ig), de ebben az Ag­rober Egri Irodája vétlen. Tóth Elemér főmérnök Agrober Nemcsak horgászoknak Nagyon jól esett, amikor az új­ság hasábjain felfedeztem a hor­gászoknak írt rovatot. Figyelem­re méltó dolog, hogy nem feled­keznek meg rólunk, hiszen e hobbinak nem kevesen hódol­nak hazánkban. Előszeretettel olvasom a mindig érdekes dol­gokról szóló írásokat, melyekkel sok-sok információt, tanácsot adnak a horgászoknak. Szerin­tem nemcsak nekik érdemes el­olvasni ezeket a cikkeket és köny- nyen lehet hogy mások is kedvet kapnak e sporthoz. Kár, hogy a televízió megfeledkezett e kelle­mes kikapcsolódás űzőiről, a Hírlap viszont nem, s remélem még sokáig olvashatunk e témá­ról a megyei lapban. Mészáros Gábor Eger Köszönet a becsületes buszsofőrnek Az arany diplomám átvétele után Kerecsend alsó megállójá­ban leszálláskor a kezemből ki­csúszott a retikülöm, benne az új diplomával, személyi igazolvá­nyommal, pénztárcámmal és a borítékban lévő jutalommal. A pélyi busz fiatal vezetője hiány­talanul leadta a Volánnál az elve­szett tárgyaimat, ezért a becsüle­tességéért köszönetemet szeret­ném kifejezni. Egy nyugdíjasnak ennyi pénz ugyanis nem közöm­bös, az aranydiplomám elveszté­séről nem is beszélve. Most sze­mélyesen is meggyőződtem ar­ról, hogy a segíteni akarás, a tisz­tesség nem veszett ki az embe­rekből. Ha osztályozhatnám a fiatal buszsofőr magatartását, becsületességből jelest adnék neki. Erdős Ferencné Kerecsend HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. állásajánlatai: MÁTRAI ÁLLAMI GYÓGYINTÉZET: Mátraháza Felvételt hirdet az alábbi munkakörökben: ápolónő (felnőtt és gyerme­kápolói képesítéssel), takarítónő, konyhai kisegítő, portás és főenergetikus. KAEV 4. sz. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi út 14. Felvételre keres perfekt német nyelvtudással rendelkező ügyintézőt, esztergályos és lemezlakatos szakmunkásokat, valamint hónológép- kezelőt. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti és munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 37/11-168. FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Hivatal 1991. január hónaptól FELSŐFOKÚ MUNKAÜGYI szaktanfolyamot szervez. Jelentkezni lehet 1990. december 21-éig a Heves Megyei Munkaügyi Hivatalban Eger, Kossuth u. 9. sz. alatt Tamasi Györgynénél. Telefon: 36/14-922. MUNKÁLTATÓK FIGYELMÉBE! A Heves Megyei Munkaügyi Hivatal Egri Irodája pályázatot hirdet az alább felsorolt felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő fiatalok GYA­KORNOKI foglalkoztatására. — Nehézipari műszaki egyetem: gépész- mérnök, — Kertészeti főiskola: kertész üzemmérnök, — Erdészeti egye­tem: faipari mérnök, — Tanárképző főiskola: biológia — kémia, mate­matika — kémia szakos általános iskolai tanárok. A gyakornoki foglal­koztatásra a 7/1989. (IX. 7.) sz. ÁBMH rendelkezésben foglaltak figye­lembevételével kerülhet sor. A közvetítő szerv a munkáltató részére a gyakornok személyi alapbérének megfelelő összeget a gyakornoki fog­lalkoztatás időtartamára negyedévenként a Foglalkoztatási Alapból megtéríti. A támogatás nem haladhatja meg a felsőfokú végzettségű szakemberek alapbérére megállapított mindenkori alsó bérhatár 20 %-kal növelt összegét. A pályázatokat 1990. december 27-éig lehet be­nyújtani a Heves Megyei Munkaügyi Hivatalhoz (Eger, Kossuth út 9.) A gyakornoki foglalkoztatással kapcsolatosan információk telefonon vagy személyesen kérhetők a Heves Megyei Munkaügyi Hivatal Egri Iro­dájában (Eger, Klapka u. 9.) Godó Ferencnénél. Telefon: 13-149.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents