Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-11 / 213. szám
HfillAP, 1990. december 11, kedd HATVAN ÉS KÖRZETE *• Munkanélkülieken akarnak segíteni TIT-töprengések A TIT hatvani szervezetének munkáját évek óta elismeréssel illetik a városban és a környéken élők. Munkájukra egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen az előrejelzések szerint a közeljövőben emberek százai, ezrei kényszerülnek „utcára”. Megélhetésük biztosításáért vállalniuk kell új szakmák tanulását, új ismeretek elsajátítását. Ebben a hatvani TIT igyekszik megbízható partner lenni. Az idén például 20-22 nyelvtanfolyamot indítottak különböző korosztályoknak. Különösen nagy az érdeklődés a német és az angol kurzusok iránt. A szervezet vezetőjétől Monorí Zoltántól azt is megtudtuk, hogy a városban jelentkező igények körülbelül kétharmadát tudják kielégíteni, a környező településeken viszont a képzett nyelvtanárok hiánya miatt jóval kevesebb lehetőség van. Rendkívül népszerűnek bizonyultak eddig is a szakmai jellegű tanfolyamok, az elkövetkező időszakban pedig várhatóan tovább nő a jelentkezők tábora. A Damjanich János Szakmunkásképző Intézettel való remek együttműködésnek köszönhető, hogy eddig sikerült valamelyest megküzdeni a teremgondokkal. Az egyéves, szakmunkás- vizsgára felkészítő szakmai tanfolyamok számos környékbeli munkanélkülit segítettek munkahelyhez. Ahhoz azonban, hogy az eddigihez hasonló eredményeket produkálhasson a szervezet, szükség van a helyi önkormányzat támogatására is. Legyen ünnep! A hatvani önkormányzat népjóléti bizottsága úgy döntött, hogy az egyház, a helyi vállalatok és intézmények segítségét kérve karácsonyi meglepetés gyanánt élelmiszercsomagokat állítanak össze a leginkább rászorulóknak. A felhívásra számos felaj án- lás érkezett, így mintegy 170 — egyenként körülbelül 2000 forint értékű — csomagot állíthattak össze. Az ajándékot még az ünnepek előtt átadják azoknak, akiknek szükségük van a segítségre. A gyűjtés koordinálásában, s az „akció” lebonyolításában a szociális gondozó központ és a családsegítő szolgálat munkatársai vettek részt. A köszönet — csakúgy, mint az ajándékozókat — őket is megilleti. Tél küszöbén — Rózsaszentmárton... Egyáltalán, végiggondolták a boldogiak... Hatvanban a Ratkó József Közművelődési Egyesület december 14-én este 6 órától tartja évadzáró közgyűlését, ahol ösz- szegzik az idei esztendő tapasztalatait, s szót váltanak a jövő évi tervekről. A rendezvényen — amelynek a városi könyvtár ad otthont — szerepel a helyi zeneiskola kamarazenekara is, a volt Egri Irodalmi Színpad előadói pedig egy karácsonyi összeállítással színesítik a programot. Linda a Hangyában A hatvani művelődési ház szervezésében Linda lép a közönség elé a Hangya Áruház nagytermében december 12-én, szerdán. A népszerű előadóművész délelőtt 10, majd 12 órától mutatja be műsorát. Hölgy lett Szűcsi jegyzője Szűcsiben a közelmúltban megtartott képviselő-testületi ülésen a napirendre került a településjegyzőjének megválasztása is. A tisztet Ritovszki Mária tölti be, aki korábban a gyöngyösi tanácson dolgozott, így megfelelő közigazgatási ismeretekkel rendelkezik. A tanácskozáson arról is döntöttek, hogy a helyi intézmények készítsenek munkájukról és terveikről részletes, elemző beszámolót. Csak gyerekeknek Nagykökényesen a helyi könyvtárban ma délután 14 órától a karácsonyi ünnepi készülődés jegyében tartanak foglalkozást a településen élő gyerekeknek. A programot Robotkay La- josné, a Hatvány Lajos Múzeum közművelődési munkatársa vezeti. Az új hatvani fiókkönyvtárban a délután folyamán ajándékokat készíthetnek az érdeklődők. Ezen a rendezvényen a mézeskalácssütés fortélyaival is megismerkedhetnek. ...érdemes kilépni a hatvani termelőszövetkezetből? Nem kis gonddal kell megküzdenie a a hatvani téesznek. Amúgy is nehéz idők járnak manapság a mezőgazdaságra — a földtörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok előtt állunk —, s ez természetesen a hatvaniakat is érinti. Ám a feszültségek tovább növekedtek, amikor is a közös szövetkezetben bejelentették igényüket a boldogiak: ki akarnak válni. Vágó Józseffel,a hatvani termelőszövetkezet elnökével ültünk le beszélgetni a témáról. — Én úgy érzem, hogy inkább érzelmi töltésű a szándék, semmint gazdasági — mondja. — Á boldogi részestermelőktől kaptam az első jelzést: ők önállóan óhajtanak gazdálkodni. Tudni kell mindehhez, hogy ez a falu mindig is a magángazdaságot helyezte előtérbe. Még a tsz-tagok többsége is többet törődött a háztájival, mint a közössel. — Végül is hány ember kíván leválni a hatvani termelőszövetkezettől? — Az ottani taglétszám 397. Közülük negyvenegyen nem írták alá a kilépési szándék- nyilatkozatot. Idén, július 9-én meghívtak a boldogiak engem is, és a termelőszövetkezet vezetőségéből még négy tagot. Jómagam részt vettem ezen a közgyűlésen. S mivel furcsának tartottam a helyzetet, megkérdeztem: tulajdonképpen kikkel állok szemben? Hiszen valamennyien „egy kalapban vagyunk”, téesz tagok, nyugdíjasok. — Elnök úr, ön szerint mi indíttatta a bol- dogiakat arra, hogy erre az elhatározásra jussanak? — Nos, tudni kell erről a faluról, mindig is eleve zárkózottak voltak az emberek. Ebben az ügyben is úgy döntöttek: a majdan megalakuló önkormányzat önállóan alapítsa meg a falu életét. Vagyis: önálló termelőszövetkezetet, áfészt, takarékszövetkezetet óhajtanak. — A boldogi földterület m ennyiben „ sújtja ” a hatvani téeszt? — Nézze, elég ha any- nyit mondok, a boldogi földön kilencvennyolc asszony részesben egy holdról paradicsomot és répát takarított be. Az összes terület közel 2200 hektár. Jómagam maximálisan figyelembe vettem kívánságukat. Ezért is vittem a téesz vezetősége elé július 19én újfent a témát. Egyszerűen nem tudtunk mit tenni. A törvényadta lehetőségek szerint, ha tizenöt tag ki akar lépni a téeszből, már eleget kell tenni kívánságuknak. Azt viszont nagyon furcsának tartom, hogy bár 1978-ban egyesültünk, addig a boldogi téesz eszközei alig negyven százalékos hatékonysággal dolgoztak. — Meglehetősen bizonytalan helyzetben vagyunk, hiszen a földtörvény és a hozzákapcsolódó jogszabályok még nem születtek meg. Ön, mit jósol: megáll-ea lábán a különvált boldogi téesz? — Tudja, őszintén félek, hogy nyilvános bukás lesz. Az alakuló közgyűlésen — mint az előbb említettem — vendégként vettem részt. Úgy éreztem, hogy 1978-tól született meg igazán a boldogi szövetkezet. Amikor hozzánk csatolták őket, a leggyengébbek voltak. Itt az a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt fél évben teljesen fölösleges energiát, munkát fektettünk bele sok mindenbe, ha a boldogiak most kiválnak tőlünk.-Ön szerint az ottani tagság felmérte egyáltalán a következményeket? — Véleményem szerint félnek. Az elmúlt néhány napban többen is meg akarták másítani szándéknyilatkozatukat. Ezt viszont már csak a jogszabályok miatt sem tehettük meg. Félek attól is: a boldogi tsz-ben 300 nyugdíjas es mindössze 97 aktív tag van. Kevés a traktoros, a szerelő, a gépkocsivezető. Eddig is mi segítettük őket a mi dolgozóinkkal. Lehet, furcsának tűnik aggaszt az is: nincs jól képzett gazdasági, pénzügyi szakemberük. Csak sajnálkozni tudok, hogy nem értik meg az új idők szavát, hiszen egy olyan gazdaságot akarnak létrehozni, amely körülbelül 30 évvel ezelőtt lett volna életképes. — Boldogról egyáltalán igényeltek vissza földet? — Mindössze huszonötén. Ha belegondolok, ez sem ígéretes. Hiszen csupán feltől öt holdig kértek eddig vissza földet. S most öregen, vajon búják-e reggeltől estig az ásást, a kapálást, — mindenféle gép segítsége nélkül—amit eddig a szövetkezettől megkaptak?! Mikes Márta Szűcsiben ebben az esztendőben a legnagyobb beruházások között emh'thétő a Bajza-emlékház felújítása. A megszépült épület műszaki átadására — mint már beszámoltunk róla — nemrégiben került sor. Népjóléti bizottság A Zagyva-parti város képviselő-testülete közelmúltban megtartott ülésén népjóléti bizottságot alakított, melynek elnökévé dr. Kertész Miklós körzeti orvost, tagjaivá dr. Molnár lajost, Wagner Dénesi, Mátrai Lászlót és a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében később megnevezendő egy képviseleti tagot választotta meg, külső szakértőként pedig a bizottságba került Zsákai András, dr.Szabó Gábor. A népjóléti bizottság felkérte az elnököt, dr. Kertész Miklóst, folytasson egyeztetési tárgyalásokat az egyházak képviselőivel, valamint a kisebbségi csoportok vezetőivel, s tegyenek javaslatot körükből a bizottságba választandó személyekre. Lesz-e bázisa a Máltai Szeretetszolgálatnak... ? Hatvan város képviselő-testületének múlt heti ülésén, a jegyzőválasztást követően, a művelődési bizottság javaslatára úgy döntöttek: tisztázni szükséges a Heves Megyei Moziüzemi Vállalattal a helyi két filmszínház további sorsát. Ami pedig a Hatvány Lajos Múzeum jövőjét illeti: a Megyei Múzeumok Igazgatóságához fordulnak avégett, szülessen döntés, hogy fennmarad-e a város eme fontos művelődési intézménye? Ezután az önkormányzat bizottságainak elnökei adtak számot az időközben végzett munkájukról, majd a testület előzetesen állástfoglalt a Máltai Szeretetszolgálat azon kérésével kapcsolatban is, amely egy Hatvanban kialakítandó bázis létrehozását célozza. Erre a volt munká- sőrraktár épülete lenne a legalkalmasabb, de hogy ezt birtokba vehessék, elengedhetetlen az építmény jogviszonyának rendezése, amit szorgalmazni kíván a polgármesteri hivatal. Visszatérve a nagygombosi diákszálló ügyére, pontosításként azt is jegyezzük le, hogy a képviselő-testület csupán véleményezte az egyetemi tangazdaság és a konzervgyár közötti, hasznosításra kötött megállapodást, mivel a megyei vagyonelle- nőrző bizottság a jóváhagyáshoz a hatvani önkormányzat állás- foglalását kérte. Az üzletből egyébként a testületnek sem előnye, sem hátránya nem származik. (m. gy.) A vállalkozásé a jövő? Felvételünk Petőfibányán, a település központjában készült. Itt is több magánkereskedő nyitott boltot az ellátás javítása érdekében. Ám még így is kevesen vannak, hiszen a település lakóit még inkább segítené, ha több vállalkozó nyitna üzletet, ha itt is javulna a szolgáltatások színvonala, például több kisiparos állhatna munkába. Nem szolgálhatunk jó hírrel Közel három hónapja kómában a képviselő Szinte naponta érdeklődnek olvasóink dr. Baranyai Miklós, hatvani országgyűlési képviselő állapotáról. Mint ismeretes, — s erről lapunkban is több ízben hírt adtunk —, Baranyai doktort sajnálatos baleset érte: kizuhant lakóháza függőfolyosójáról. A szerencsétlenség közel három hónapja történt, azóta kezelik a képviselőt Budapesten, az Országos Traumatológiai Intézet intenzív osztályán. dr. Körmendi Lászlót, Baranyai doktor kezelőorvosát pénteken kérdeztük az országgyűlési képviselő egészségi állapotáról. Sajnos, közérzete továbbra is változatlan, kómában van. Állandó orvosi felügyelet alatt tartják, s természetesen mindent megtesznek javulása érdekében. Az oldalt írta: Barta Katalin Mikes Márta Fotó: Perl Márton
