Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-06 / 183. szám
HÍRLAP, 1990. november 6., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Októberi „bűnlajstrom” Az elmúlt hónapban történt bűncselekményekről, s egyéb eseményekről is beszámol sajtó- tájékoztatójában Jónás Pál rendőrezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. A nyilvánosság képviselőit ma délután két órára várják a Kossuth Lajos utcai főkapitányság épületébe. A Hírlap elsőként és első kézből tájékoztatja olvasóit a hallottakról. Ágacska Az egri Gárdonyi Géza Színház ezúttal egy gyerektársulatot lát vendégül, akik természetesen a gyerekeknek játszanak. Csukás István: Ágacska című zenés mesejátékát adják elő a Pest megyei Színkör „művészei” Egerben, a Harlekin Bábszínházban a Bartók Béla tér 4. szám alatt. A kétrészes mesejátékot november 18-án, vasárnap délután 3 órakor nézhetik meg az érdeklődők. A boldog életért „Schirilla György természet- gyógyász, író tart előadást arról, hogyan vihetjük legtöbbre az életben” — olvasható a mezőkövesdi művelődési központ meghívóján. November 8-án este hat órára az intézménybe várják mindazokat, akik kíváncsiak a hosszú, boldog élet titkaira. A természetgyógyász klub tagjai számára a program ingyenes. Vidámpark Fábián Éva Vidámpark című gyermekűsorát holnap két alkalommal is láthatják az óvodások és kisiskolások. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ délelőtt tízkor és délután fél háromkor tűzte programjára a zenésverses összeállítást. A Dobó jubileumi évkönyve Nagy érdeklődésre számíthat az a jubileumi évkönyv, amelyet az egri Dobó István Gimnázium fennállásának 100. évfordulójára adtak ki. Az ízléses nyomtatvány feldolgozza az iskola múltját, megemlékezik a legnevesebb tanárokról, az intézmény diákjairól. A Kaleidoszkóp rovatban sok érdekességet is közzétesz- nek. Az adattár tartalmazza mindazoknak a nevét, akik az elmúlt száz esztendő során koptatták az ódon lépcsőket, így tehát valamennyi volt Dobós emlékezetét őrzi a kötet. Pénztárbezárás a Keleti pályaudvaron A Budapesti MÁV Igazgatóság úgy döntött, hogy tegnap 17 órától lezárja a Keleti pályaudvar Thököli úti bejáratát és az utascsamokban lévő pénztárait, s a jegyvásárlást csak az aluljáróban lévő pénztáraknál teszi lehetővé. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a hajléktalanok átmeneti szállásaként használt pályaudvaron nem történt remélt, érdemi változás. öt község jobb közbiztonsága a tét Lesz-e rendőrőrs Lőrinciben... ? Varga Antal, Lőrinci nagyközség polgármestere már évekkel ezelőtt kezdeményezte az Országos Rendőr-főkapitányságnál, hogy a korábbi helyzetnek megfelelően — különös figyelemmel a megromlott közbiztonsági viszonyokra — állítsák vissza az egykor önálló rendőrőrsöt, amelynek illetékességi területe a „selypi-medence” öt települése lenne. Tehát Lőrincin kívül ide tartozna Zagyvaszántó, Petőfi- bánya, Apc és Rózsaszentmár- ton. Miként tegnap dr. Jusztin Ferenc, hatvani városi rendőrkapitánytól értesültünk, a kezdeményezés technikai és egyéb feltételeinek megteremtése végett e hét péntekjén délelőtt a Lőrinci községházán az öt polgármester, valamint a Heves megyei és hatvani kapitányság képviselői előkészítő tárgyalást tartanak. Az ügy kapcsán dr. Jusztin Ferenc nyilatkozott a Hírlapnak, miszerint a községek közbiztonsági helyzete utóbb valóban igen megromlott, így mindenféleképpen meg kell vizsgálni, továbbá támogatni szükséges a lakossági kezdeményezést, amely az öt ön- kormányzatnál fölmerült a nagyobb biztonságérzet igényével. A kapitány előzetes tájékozódása szerint mindegyik önkormányzat a saját erejéhez képest hajlandó anyagi eszközökkel is támogatni az ügy megoldását. Arra szintén van elgondolás, hogy a felállítandó lőrinci rendőrőrs a korábbi épületében helyezkedne el, aminek jelenleg igen szerény a kihasználtsága. Ami a fentiekben foglaltakat illeti, a pénteki találkozó és terepszemle részleteiről, éppen a falvak lakosságának tájékoztatása végett, lapunkban visszatérünk a tárgyalások eredményének részletes ismertetésére, s feltárjuk a rendőrőrs új életrekelté- sének várható mozzanatait. (moldvay) Más, mint a színház Hétköznapok a keresztfán Az előadóművészet más, mint a színház. Több is, kevesebb is. Vannak e műfajnak olyan avatott ismerői, akik személyiségükkel még gazdagabbá teszik az írott szó művészetét is. E kevesek közé tartozik Fiavas Judit előadóművész, aki Budai Ilona énekmondóval együtt november 8-án az erdélyi irodalomból, népdalokból mutat be összeállítást Egerben, a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Az előadás ötkor kezdődik. Nemcsak a felnőttek találhatnak érdekességet, hanem a kicsik is. A népi hiedelemvilág boszorkányos kérdéseivel foglalkoznak a gyermekelőadáson, délután háromkor Kik is azok a boszorkányok? címmel. A fa és az ember Tegnap nyílt meg az egri Megyei Művelődési Központban Jakkel Mihály fafaragó kiállítása. A 60 esztendős káli születésű mester hitvallása szerint: aki az erdőt járja, megtanulja tisztelni a fát, amelynek közelsége szinte kényszeríti, hogy képességei kibontakoztatásának alapanyagául válassza. Munkáin a fával dolgozó mindennapjai és a vadászat ősi mozzanatai köszönnek visz- sza, míg egyes szobrai a mélyebb szimbólumalkotás irányába mutatnak. A november 18-ig nyitva tartó tárlat nemrégiben a Mező- gazdasági Minisztériumban volt látható. Kényszerszülte példa.. Az elmúlt napokban egy érdekes és fontos eseményre voltunk hivatalosak, ahol az inflációval és munkanélküliséggel terhes világunkban békés szigetként emlegették a Vilati Egri Gyárát. Azt a céget, ahol mostanság nem elküldenek embereket, hanem ellenkezőleg: 200 új munkahelyet teremtenek! Bátor dolog ez, amely nem ment olyan egyszerűen. Belátták, hogy kényszerhelyzetbe kerültek, miután a volt KGST országokba történő szállításaik szinte egyik napról a másikra erőteljesen leszűkültek. így nem tétlenkedtek, hanem nyomban cselekedtek, mégpedig úgy, hogy Nyugat-Európa felé nyitottak, keresve a lehetőséget. Hosszú hónapokat vett igénybe az a tárgyalássorozat, amelynek révén eljutottak odáig, hogy együttműködési szerződést írtak alá a németországi Leonische Drahtwerke AG-val. Azzal a nagy hírű részvénytársasággal, amely az Európa-szerte ismert autógyáraknak készít kábelkötegeket. Szigorúak voltak a németek, hiszen több magyar céget is megvizsgáltak, azután mérlegeltek, míg végül is a Vilati mellett döntöttek. Szerintük egyszerű ennek a magyarázata, miután gyorsan meggyőződtek arról, hogy a Vilatiban olyan szakemberek dolgoznak, akik érdeklődnek a modem csúcstechnika iránt, képesek szerkezetet és piacot váltani, s ráadásul németül is beszélnek. Ezért szívesen voksoltak az egriek mellett. És a német cég vezérigazgatója nem kis elégedettséggel kalauzolta végig az újságírókat azon a kétezer négyzetméteres csarnokon, ahol már közel százan dolgoznak, és az Audi 80-as típusú személy- gépkocsikhoz készítenek kábeleket. Nőkről van szó, zömmel fiatalokról, akik máris elsajátították a munkafolyamatot. Élvezet volt nézni, hogyan serénykednek folyamatosan, nagy-nagy szorgalommal, megállás nélkül. Egyszerű a titka ennek is, hiszen egyéni érdekeltség alapján dolgoznak, és mindenkinek garantálnia kell a minőséget. A jövő év januárjától az anyagok mellé már gépeket is küld a Leonische Drahtwerke AG Egerbe. Sőt, arról is szándéknyilatkozatot írtak alá, hogy 1990 közepén, ha minden zavartalanul megy, német-magyar érdekeltségű gyártóközpontot alakítanak ki a megyeszékhelyen, amely példaértékűnek számít a foglalkoztatási gondok enyhítésében! Amikor erről írunk, hisszük és reméljük, hogy a Vilati Egri Gyára nem lesz egyedülálló a jövő útját keresve Heves megyében. A kezdeményezés azért is kiemelkedő, mert gépipari vállalataink többsége eddig a rubelelszámolású piacokon volt inkább érdekelt, ez pedig január 1-jétől gyökeresen megváltozik. A volt szocialista országokkal való kereskedelmünk ugyanis egységesen dollárelszámolású lesz. Ez pedig olyan hallatlan kényszerítő erő, hogy sok céget válaszút elé állít: talpon maradni vagy megszűnni! (mentusz) Felújították a hidat Ivóvíz Istenmezejének A legfontosabb feladatnak az egészséges, vezetékes ivóvízellátás megteremtését tartja az isten- mezeiei önkormányzat. A víztársulás megalakítására felmérésük szerint a lakosság hetven százaléka szavazott igennel, vállalva az ezzel járó (nem csekély) anyagi terheket is. December végére lesznek kész a tervek, azután — az anyagi lehetőségek függvényében — haladhat majd a megvalósítás. Az már biztos, hogy új kutat kell majd fúrni, mert a régi nem győzi a megnövekedett igényeket. Biztos az is, hogy egyidő- ben nem kerülhet sor a szennyvízhálózat építésére, mert erre most sem az önkormányzat, sem a lakosság pénztárcájában nincs fedezet. Szintén a fejlesztések sorába illeszthető, hogy november nyol- cadikán átadjak a forgalomnak a községben található közúti hidat, ami korábban életveszélyessé vált, s most a Közúti Építő Vállalat szakemberei újították föl. A másik jó hír: ‘januárban birtokba vehetik az istenmezejei nyugdíjasok az idősek klubját, ahol napköziotthonos ellátást kapnak a hét öt napján. Petőfibányán: Boltból — gyógyszertár Érdekes huszárvágással gyógyszertárrá alakították át az egykori petőfibánvai ruházati boltot. A 145 négyzetméteres alapterületen laboratórium is található, ahol — Szabó Sándor felvételének idején — Kálóczi Dánielné és Nagy Árpádné gyermekkenőcsöket készített. Hét baleset, sérültekkel Ütköző, boruló gépkocsik Heves megye területéről hét balesetről érkezett jelentés, de szerencsére ezen a hét végén sem haltak meg az utakon. November 3-án a reggeli órákban Bekölce belterületén az ózdi S. A. személygépkocsijával a jobb oldali útpatkára sodródott, majd ezt követően egy hídnak ütközött. Ennek következtében S. A utasa, T. B. súlyos sérüléseket szenvedett. Szintén ezen a napon délután a 3. sz. főúton Hatvani Béla Jenő gépkocsijával az útpatkára hajtott, majd felborult. A baleset következtében a sofőr szerencsére csak könnyebben sérült meg. Az anyagi kár: 150.000 forint. Ugyanezen a napon éjszaka a 31. sz. főúton a feldebrői Dom- boróczki József megcsúszott az autójával, és az útárokban kötött ki. Á gépkocsi vezetője könnyű sérülést szenvedett. Áz anyagi kár jelentős: 200.000 forint. November 4-én délelőtt Párád és Mátraháza között a budapesti Kiss László Emí/személygépko- csijával összeütközött az ugyancsak budapesti Fesztbaum Nándor által vezetett gépkocsival. Kiss László Emilt súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. Szintén november 4-én Bükk- szentmárton külterületén egy ismeretlen kerékpáros áttért a menetirány szerinti bal oldalra. A vele szemben közlekedő gépkocsi vezetője, Kormos András — hogy karambolt elkerülje — a jobb oldali útárokba hajtott, majd felborult. A baleset következtében Farkas László súlyos, Kormos Emilnékönnyű sérülést szenvedett. Ugyancsak e napon a késő délutáni órákban Hort község belterületén a gödöllői Fülöp Lukács gépkocsijával elgázolta a helybeli, gyalogosan közlekedő Maksa Józsefnél akit a baleset színhelyéről súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az utolsó baleset is november 4-én történt. A délutáni órákban Hatvanban a helyi Tóth István gépkocsijával karambolozott a viszneki Vágó Csabával. A baleset következtében Tóth Istvánná, valamint Vágó László köny- nyű sérüléseket szenvedett. A balesetek ügyében a rendőrségfolytatja a vizsgálatot. Munkát keres vezető és beosztott egyaránt (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik olasz, nagy szállítási vállalata vezetője — kocsijai itt mennek át az M 3-ason a Szovjetunióba és vissza — kamionpihenőt akart létesíteni Kálban úgy, hogy felvásárol bennünket. Farmerüzletet akartak nyitni, ahol az általunk gyártott és az ő általuk beszerzett gépeket árusították volna. A korszerű, a piacképes gépek technológiai terveit ők kívánták behozni az országba. A szerződéstervezetet elkészítettük, de ez az okmány ez év májusától október 10-ig nem került ki az olasz partnerhez. Nem tudjuk, hol akadt el az ügy, csak azt, hogy a felmondólevél a zsebünkben van. Tompa Vilmos káli polgár- mester is nagyon meglepődött az immár hírhedtté vált pénteki káli események miatt. — Ott voltam a munkásgyűlésen, és az alternatívákat keresve — említi többek között — olyan ajánlásokat tettem, amit' teljesíteni is tudnánk. Odaadnánk például Kálban a réten lévő focipálya öltözőjét két évre ingyen, bérmentesen, ha valamilyen társulást létre tudnának hozni. A kölcsönkérést a banknál igyekeznék elintézni, avagy annál az intézetnél, ahol a szükséges gépeket megveszik. Az érdeklődés, sajnos még nem vásár. Ha az említett olasz úr valóban szeretne minél több embert foglalkoztató üzemet, esetleg vállalatot létesíteni Kálban, kérem, jöjjön el hozzánk! Találunk helyet és megoldást is az üzlet létrehozására. Kikértük a véleményét dr. Fehér Alajosnak, a kompolti kísérleti kutatóintézet igazgatójának is e kényesnek mondható ügyről, hiszen végül is ők vették meg az üzemegységet. — Valóban, a szóbanforgó ipartelep 1983-ig a kutatóintézet része volt, s ott az agrárkutató intézetek parcellagépeinek javítását végeztük. A telepingatlant, annak kezelői jogát, valamint az ott lévő berendezéseket és készleteket térítés nélkül átadtuk a jelenlegi kezelőnek. 1989-90- ben olyan tájékoztatást kaptunk a főiskolai kar vezetéséről, hogy az üzemegység számukra komoly ráfizetést jelent, s emiatt közösen kerestük a lehetőségeket a hasznosításra. A tárgyalások eredménytelenek maradtak, s ezért ajánlatot tettünk a karnak arra, hogy az ingatlan kezelői jogát és a gépi berendezéseket megvásárolnánk, s a telepen olyan tevékenységet folytatnánk a jövőben, ami az intézet növénynemesítéséhez és vállalkozáskutatásához kapcsolódik. A főiskolai kar ajánlatunkat elfogadta, ezt követően szándéknyilatkozatot írtunk alá, kölcsönösen egyeztettük a szerződési feltételeket úgy, hogy 1991-ben az ipartelep és a gépi berendezések használatunkba kerüljenek. — A félreértések elkerülése végett itt le kell szögeznünk, hogy a korábbi gyártási profil és szolgáltató tevékenység távol áll intézetünk illetékességétől, s így sohasem titkoltuk, hogy az ott dolgozóknak csak kisebb részét tudjuk foglalkoztatni, s őket sem a szakmájukban, hanem az intézetben lévő üres állásokban. A személyes elbeszélgetések eredményeként öt dolgozóval állapodtunk meg ez ideig, s további ötnek tettünk ajánlatot, akik ezt nem fogadták el. Érezve a községben kialakult elhelyezkedési nehézségeket, felajánlottuk a dolgozóknak, hogy csoportos vállalkozás esetén munkaterületet, gépeket és berendezéseket bocsátunk — bérleti díj ellenében — a rendelkezésükre, s kutatási szaktanácsadói tevékenységünkkel elősegítjük indulásukat. A dolgozók túlnyomó többségével személyesen beszélgettem el a jövőről, ám az ajánlatra igenlő választ nem kaptunk, így más vállalkozási és hasznosítási lehetőséget kerestünk. A második félreértés így tehát a körül van, mintha a kutatóintézet hozzájárult volna a helyi munkanélküliség növekedéséhez. Itt tartanak hát pillanatnyilag Kálban. Minden a maga módján, törvényesen haladt, és halad ma is. Sok a megértő, sajnálkozó szó a vezetők körében, és a fájdalmas idegeskedés, töprengés, önmar- cangolás az elbocsátottaknál. De, hogy ebből a helyzetből lesz-e vajon kiút, senki nem tudja megjósolni... Fazekas István
