Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-28 / 202. szám

TÖRETLEN A VÁLLALKOZÓI KEDV KERECSENDEN — A KOCKÁZATTÓL NEM FÉLNEK... (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVÁN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1990. NOVEMBER 28. SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 202. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER- EXPRESSZ Megyei jogú város lett Eger Foghíjas padsorok a Parlamentben Néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés ked­di ülésnapja. A televízió képernyőjén is nyomon követhető plenáris ülés nézőinek feltűnhetett, hogy meglehetősen foghíjasak a padso­rok: a képviselők 58 százaléka jelent csak meg a kezdésre. Napirend előtt jelentették be, hogy megüresedett képviselői helyre a Szabad Demokraták Szövetsége a Heves megyei listájáról Horváth Lószfóí jelölte. A képviselő Aye« Rezsőnek, a Választási és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének szavai után elfoglalhatta he­lyét a Parlamentben. Rendkívüli ügyben, ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest világ­(Folytatás a 2. oldalon) Az űj brit kormányfő: John Major John Major lesz Nagy-Britan- nia űj miniszterelnöke, miután a konzervatív képviselők csütör­töki szavazásán a 372 lehetséges szavazat közül 185 szavazatot kapott. Ez ugyan nem a szüksé­ges abszolút többség, de ellenfe­lei visszaléptek a további küzde­lemtől, és támogatásukról bizto­sították a Thatcher-kormány pénzügyminiszterét. Odaítélték a Martyn Klára-díjat Székesfehérvári művészettör­ténész — muzeológus házaspár­nak ítélték oda az 1991. évi Martyn Klára-díjat. Az alapító rendelkezése szerint azt a művé­szettörténészt tüntetik ki, aki igényes, jó munkájával kiérdemli a szakma elismerését. A díj ala­pítványának kuratóriuma Kova- lovszky Márta és Kovács Péter művészettörténészeket a mo­dern magyar képzőművészet ku­tatása, valamint a székesfehérvá­ri Szent István Múzeumban szer­vezett, negyedszázada tartó kiál­lítássorozat megrendezése terén kifejtett munkásságukért jutal­mazta a díjjal, amelyet Martyn Klára halálának évfordulóján, január 26-án Pécs polgármeste­rétől vehetnek majd át. Az MTI űj vezetőinek eskütétele Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke — Antall József miniszterelnök javaslatára — a Magyar Távirati Iroda vezérigaz­gatójává nevezte ki Oltványi Ot­tót. A kormány egyidejűleg az MTI főszerkesztőjévé nevezte ki Kopreda Dezsőt. Mindkét meg­bízatás kétéves időtartamra szól. A magyar hírügynökség űj ve­zetői kedden a Parlamentben Antall József előtt letették a hi­vatali esküt. Zsidó szervezetek nyilatkozata A magyarországi zsidó szerve­zetek elfogadhatatlannak tartják a kormány döntését, hogy az 1938 és 1945 között jogsérelmet szenvedettek társadalombiztosí­tási és munkajogi helyzetének rendezését későbbi időpontra halasztja. Semmi nem indokolja, hogy az említett időben depor­táltak, munkaszolgálatba hur­coltak, internáltak, illetve a szá­mos egyéb jogsérelmet szenve­dettek rehabilitációját a későbbi jogsérelmektől hátrányosan megkülönböztetve kezelje a kor­mányzat — hangzik a nyilatko­zat. Emberileg különösen elfo­gadhatatlanná teszi ezt az a tény, hogy a korszak kevésszámú érin­tett túlélője ma már mind 64 év feletti, ezért minden halogatás azzal jár, hogy egyre több embert fosztanak meg véglegesen a cse­kély nyugdíj-kiegészítés lehető­ségétől. Csere a haditechnikában? Német lapjelentések szerint Magyarországot változatlanul érdeklik a feloszlatott keletné­met hadsereg szovjet gyártmá­nyú vagy szovjet licenc alapján előállított fegyverei. Budapest már a két német állam egyesülé­se előtt kifejezte azt a kívánságát, hogy ki szeretné cserélni vi­szonylag elavult haditechnikáját, illetve annak egy részét korsze­rűbb keletnémetre, amennyiben ez utóbbit az egyesült Németor­szágban nem használnák. Lemondott a maklari polgármester Amikor a választási győzelem a munkanélküliséghez elég Ködös, esős, nyálkás, tipiku­san novemberi időjárás. Csendes a falu. Szombat reggel lévén, alig mozdul ki valaki a lakásból. Két helyen pislákol csupán a villany: az italboltnál és a községházánál. Még nincs egészen nyolc óra, de Makiár polgármestere, az 55 éves Szén János már irodájában dolgozik: tíz óráig tart a fogadó­órája, addig várja látogatóit. — Hogyhogy ön itt, hiszen el­terjedt a híre, hogy lemondott, és Demjénben vállal jegyzői állást? — szegezzük neki a kérdést. — Nem mondtam le, de Dem­jénben valóban elnyertem a jegy­zői állásra meghirdetett pályáza­tot — adja a választ a társadalmi munkára, tiszteletdíjra „ ítélte­tett” polgármester, miközben hellyel kínál a fotelban. — Ezért tartok fogadóórát... — Helyesbítek. Amikorra ez az írás nyomdafestéket lát, nem lesz Makiárnak polgármestere, hiszen lemond...? — Elképzelhető, hogy így lesz. Ebben a táskában vannak azok az iratok, amelyeket hétfőn indítok útjára a Belügyminiszté­riumba és a többi illetékes helyre — bök az asztalán lévő táska felé. — Majd meglátjuk, mi lesz a vég­eredmény. Szomorú szívvel te­szem meg a legutolsó lépést, a le­mondást. Makiárnak egyébként is csak papíron van polgármeste­re. Az én funkcióm az ülések le­vezetésére szolgál. Arcvonásai szomorúságról, elkeseredettségről árulkodnak. Régebbről ismerem. Mindig is derűs ember volt, meg legutóbb is annak láttam, amikor itt az eme­letes iskolát adták át. ő harcolta ki a gyerekeknek, 20 milliót „szerzett” a hatalmasságoktól. Igaz, négymillió forint kölcsönt is felvett a falu terhére, amelyet szil vesztene az utolsó fillérig visz- szafizetnek. — Én 1962 óta ez év október 23-ig dolgoztam a tanácsi rend­szerben — pergeti vissza az emlé­kezés fonalát —, különböző be­osztásokban tevékenykedtem, többek között 26 évig voltam vb- titkár, kiszolgáltam kilenc ta­nácselnököt, míg 1988-ban a község polgárai engem emeltek a tanácselnöki székbe. Most a helyhatósági választásokon pe­dig polgármesternek választot­tak. Több mint 800-an szavaz­tak, 60%-a a jogosult 2200 mak­iárinak. Rám 354-en voksoltak, a második helyezettre 180-an. Pedig öt jelölt volt, ketten Farkas Piroskával függetlenek voltunk, aztán egy szocdem, egy kisgaz­dapárti és egy demokrata fórum­beli. Álmomban sem gondoltam arra, hogy az első fordulóban si­mán győzök. Indulni is csak azért indultam, mert mindenki erre biztatott. A választás napján én egy másik községben teljesítet­tem választási szolgálatot. Ott ért este az örömhír. Amikor végez­tünk, rohantam haza, hogy az enyéimmel ünnepelhessek. Roppant boldog voltam. Nagy tervek lobogtak bennem. Ki gondolt volna akkor arra, hogy az első, alakuló önkormányzati ülésen, amikor tudomásomra hozták, hogy csak társadalmi tisztségben láthatom el feladato­mat, minden dugába dől? Mun­kanélkülivé váltam. Munka­könyvemet én akkor láttam elő­ször, amikor szinte gyerekfejjel, 1955-ben kiváltottam, és most másodszor, amikor kézhez kap­tam az év szeptember 30-án. Otthon őrzöm a vitrinben. (Folytatás a 3. oldalon) Az immár megyei jogú város háza Szabálytalan tolatás, gyorshajtás miatt Balesetek Egerben Kedd délután Egerben, a Cse- bokszári-lakótelepen két közúti közlekedési baleset is történt. Fél hat után — Baranyi Gyula r. zászlós tájékoztatása szerint — a Zalka Máté út 67. számú épület mögött tehergépkocsijával tola­tott Kelem Kálmán egri lakos. Az első vizsgálat megállapítása szerint ezt szabálytalanul végez­te, s elgázolta a szintén megye- székhelyi Kiss Józsefné gyalo­gost. Ennek következtében az asszony súlyos sérülést szenve­dett. Nem sokkal később a Rákóczi út 63. számú ház előtt lett közle­kedési baleset elszenvedője az egri Nagy Ernő. Őt a Szűcs Lász­ló által vezetett kisteherautó ütötte el. A gyalogos férfi állapo­táról még a gyorsjelentésben sem tudtak beszámolni. Az a helyszí­nelés elsődleges adatai alapján megállapítható volt, hogy a jár­mű irányítója relatíve gyorsan hajtott. Mindkét ügyben a rendőrség tovább folytatja a vizsgálatot. A keletnémet vasutassztrájk miatt: veszteglő tehervagonok Zavarok a nemzetközi közlekedésben A volt NDK területén lévő német tartomá­nyok vasutasainak sztrájkja a nemzetközi vasúti közlekedésben, így a magyarországi for­galomban is zavart oko­zott. Amint Vizsy Fe­renc, a MÁV Budapesti Igazgatóságának helyet­tes vezetője az MTI munkatársának el­mondta, kedden a Met­ropol expresszt a német vasutasok már Drezdáig sem engedték be, így csak a német — cseh­szlovák határállomásig, Decinig közlekedhet­nek, s a szerelvény on­nan a Hungária expresz- szel tér vissza Budapest­re. Az egyéb hazai sze­mélyforgalmat ugyan nem befolyásolja a né­met vasutasok sztrájkja, de sok gondot okoz a Németországból haza­térni kívánó utasoknak, s részükre autóbusz-, il­letve repülőközlekedést ajánlanak a sztrájkolok. Kedd reggelig a ma­gyar területen 730 te­hervagon kényszerült veszteglésre. A torlódás növekedésének veszélye miatt a MÁV azt fontol­gatja, hogy amennyiben a sztrájkolok kedden délig nem tudnak meg­egyezni a munkaadók­kal, akkor felkérik a ju­goszláv, román és szov­jet vasutakat is: ne indít­sanak Magyarországon át német területre teher­vagonokat, mert a ma­gyar fél nem tudja át­venni azokat a határon. Vitatéma: a telekértékesítés szabályozása Postai vizsgálatot kértek egy „eltévedt” meghívó ügyében Jó hírrel kezdte tegnap dél­után az önkormányzati képvise­lő-testületi ülést dr. Ringelhann György polgármester, amikor bejelentette: — Ma délelőtt az Országgyű­lés döntése alapján Eger meg­kapta a megyei jogú város cí­met... Az ülésteremben mindenki — képviselő és meghívott — egya­ránt tudta, hogy ez az örömteli döntés a jövőben még sok-sok teendővel, s bizony „gonddal” is jár majd. Ez azonban nem feled­tethette a testület tagjaival, hogy erre a napra is számtalan feladat vár rájuk, hiszen a legutóbbi ülés óta két hét telt el. A napirenden szereplő témák egytől egyig izgalmasnak ígér­keztek, s aki csak egyszer is figye­lemmel kísérte a „városatyák” tanácskozásait, számíthatott rá: nagy viták kerekedhetnek ezút­tal is. Már az első téma is olyan volt, amely minden egri polgár­hoz kötődik: az egészségügyi alapellátás helyzete, javításának lehetősége. Amit dr. Molnár Miklós, az egészségügyi ad hoc bizottság elnökének vezetésével a testület elé tártak, azt tartal­mazta, hogy miként lehet „kü­lönválasztani” a fekvő- és gyógy­intézeti tevékenységet a napi be­tegellátástól, miután a megyei rendeltetésű kórháztól az önkor­mányzat feladatkörébe kerül ez a tevékenység. Abban minden­képpen megállapodták a képvi­selők, hogy három megoldási le­hetőség adódik: vagy marad a mai felállásban a betegellátás, vagy önálló egészségügyi igazga- (Folytatás a 2. oldalon) Választottak a pétervásárai körzetben is Kilencen a megyei közgyűlés tagjai Heves után tegnap a pétervá­sárai körzetben is megtartották a megyei részközgyűlést. Az ese­ményre a fiatal város művelődési házának nagytermében került sor, ide érkeztek délután két órá­ra a körzetbe — az országgyűlési egyéni választókerületnek felel ez meg — tartozó harmincnyolc település küldöttei, hogy megvá­lasszák a megyei közgyűlés álta­luk delegált tagjait. A gyűlésnek otthont adó Pé- tervására polgármestere, Pál László köszöntötte a jelenlévő­ket, majd átadta a szót a korel­nöknek, az ivádi önkormányzat vezetőjének, Bacsó Istvánnak. A korelnök a gyűlés megnyitása után levezető elnöknek javasolta a pétervásárai Bajzáth Sándort, akit meg is választottak, a két jegyzőkönyv-hitelesítővel, Csík Ferenccel és Bíró Gábonal együtt. Bajzáth Sándor elsőként arról beszélt, hogy a már adott 38 je­lölt mellett további jelölteket le­het állítani, ha a jelenlévők mini­mum tíz százaléka is így akarja — Heveshez hasonlóan tehát itt is leszállították az egyharmados határt. A gyűlés résztvevői azon­ban nem éltek e lehetőséggel, ily módon a levezető elnök ismer­tette a jelöltek listáját, és el­mondta, hogy a körzeti küldöt­tek titkos, listás szavazással ki­lenc tagot választhatnak a me­gyei közgyűlésbe. (Tagok azok lehetnek, akik a legtöbb szavaza­tot kapják, egyenlő szavazat- szám esetén az ábécé szerinti sor­rend dönt.) Bajzáth Sándor ezt követően javaslatot tett a szava- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents