Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-26 / 200. szám

4. HORIZONT 1990. november 26., hétfő Városi, kontra tantestületi önkormányzat A vélemény szabad Pálfy-ügyben is... Nem maradt vélemény nél­kül — mint az várható is volt — az a híradásunk, amelyben két ízben is nyomon követtük az egri 212. Sz. Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatói pályá­zatával kapcsolatos történése­ket. A városi önkormányzat döntése vitát kavart a pedagó­gusok és a politikai felhangok­ra érzékeny emberek. köré­ben. A téma — a Pálfy-ügy — így már nemcsak egy pályázó. egy iskola, hanem egy egész vá­ros „közügye” lett. Ráadásul immár elvi síkon. Ez pedig tisz­tázásra vár — a tisztes megoldás érdekében. Ennek jegyében ad­juk közre a Szerkesztőségünk­höz érkezett véleményeket... Dönteni — választás nélkül? Örömmel olvastam a Hírlap minapi számában, hogy a 212. sz. Bornemissza; G. iskola igazgatói posztjának sorsa immár nem Palfy-ügy, hanem elvi kérdés. Magam is így vélem. Az eset kapcsán két, világosan megmutatkozó elv ütközött. Az egyik az iskolai autonómia, a tanintézmény önkormányzati döntésének szentsége, a másik a városi — igen je­lentős — iskola sorsa, fejlődésének kérdései, Eger érdekei. Ez utóbbi a városi képviselők, míg az előző a tantestület kompetenciája kell, hogy legyen. A monolit struktúra éber őrei korábban vigyáz­tak, nehogy ellentmondás kerekedjék a két önkor­mányzat között. Volt is egyetértés. Ott azt válasz­tották, akire itt is áldás várt, mert amott már meg­egyeztek. A hatályos jogszabályok is ezt a filozófiát tükrözik. Mindkét fél dönthet is, meg nem is. Értet­lenség mindkét oldalon. Nem tisztázódott és nem vált világossá, hogy a városi önkormányzat milyen módon kívánja, kí­vánhatja érvényesíteni a város érdekeit a közfenn­tartású oktatási intézményekben. Pályázat útján, az oktatási bizottság véleménye alapján kíván-e kine­A képviselő-testület ne a tantestületek igazgatévála vezni űj igazgatókat, — mindezzel az iskolaszék fog törődni —, vagy e jogok gyakorlója a tantestület marad... Nem egyértelmű a városi vétó kérdése sem. Mely esetekben, és milyen indoklással vétózhat a város, és van-e ez ellen jogorvoslatnak helye, vagy a pá­lyázó tudomásul veszi: Eger város nem tartja alkal­masnak a posztra. Mint liberális demokrata, termé­szetesen csakis az iskolai önkormányzatok kompe­tenciáját tudom elfogadni, megjegyezve: az igazga­tó jogkörét erősen csorbítani kell, csupán a mun­káltatói jogokra redukálni. Ebben a jogszabályviszályban legalább azon pasz- szusokat lenne ildomos módosítani (pénzbe nem kerül!), melyek közös gúzsba kötik az iskolai- és te­lepülési önkormányzatokat. Az a mód, mellyel tar­tózkodásomnak olyan nyomatékkai adtam hangot, hogy nem szavaztam, nem azt jelenti/ hogy nincs véleményem az ügyről, csupán jelezni kívántam, megkötött kézzel nem voksolhatunk hitünk és szí­vünk szerint. Weil Zoltán Iván avatkozzon be Szerep­tévesztés történt... Szerintem is vizsgázott az ön- kormányzat, és első vizsgája si­kertelen. Elhibázottnak tartom ilyen szavazati arányok mellett a választók állítólagos akaratával indokolni egy képviselői állás­pontot. Politikai vitába a testület előtt nem bocsátkozom, mert súlyos szereptévesztés történt, és szó­szegés, hogy tudniillik a párt­szempontokat majd alárendel­jük a szakszerűségnek, célszerű­ségnek. Nem vehettem fel a kesztyűt. Most azonban elmondom, hogy felháborít az agresszív diszkrimi­náció, amely függetleníti magát a személytől, egyetlen tény alap­ján jogosnak tart ítélni, mégpe­dig, hogy párttitkár volt. Nem számít a kvalitás, a személyes te­vékenység — történetesen az ok­tatás volt az egyik területe —, hogy vajon hozzáértéssel és jó- szándékűan, tisztességgel igye- kezett-e megfelelni, vagy ellen­kezőleg. Határozottan visszautasítot­tam viszont melegében a kérdé­semre kapott választ, amely sze­rint a hazaszeretet az, aminek a közvetítése nem várható megfe­lelően egy volt kommunistától! Kifejtést sem érdemel. Ez veszélyesen ugyanaz, ami­ből korábban már elegünk lett! A politika eluralkodása a civil élet felett! Legnagyobb hibának azt tartom, hogy az önkormány­zatiságot hierarchikusan fogják fel, felülbírálva egy érintett és felelős szakmai fórum döntését. Szerintem ennek beláthatatlan következményei is lehetnek. Ezt a szemléletet leplezte le egyébként egy elszólás; „Mi” — mármint a testület — „vezetői vagyunk ennek a városnak.” És nem képviselői!? Kalmár Péter Olvasom a Heves megyei Hír­lap 1990. november 17-ei szá­mában, hogy Pálfy István igaz­gatói megerősítésében tanúsított magatartásommal arcul csaptam a 212. Sz. Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet tantestületét. Ha a tantestület szuverén, tartózkodó állásfogla­lásomat arcul csapásnak minősí­ti, akkor megkövetem őket. De menjünk sorjában: az esemény másnapján több választóm hí­vott telefonon, olyan is, aki ott dolgozik. Volt, aki úgy véleke­dett, hogy ne vegyem komolyan a tiltakozó eseményt, mert a hangadók mind volt MSZMP- tagok, köztük az egyik nyilatko­zó alig másfél éve ejtőernyőzött oda a KISZ megyei elsőtitkári székéből. Ez utóbbi véleménnyel természetesen vitába szálltam, mert a sérelmeket nem szabad párthovatartozás alapján kezel­ni, csak úgy, hogy jogos vagy jog­talan. Véleményem szerint a Pálfy- ügyben a jogos tiltakozást az a joghézag (másnéven buta jog­szabályozás), vagy annak értel­mezése okozta, mely szerint a ta­nács vb jogutódjának, a képvise­lő-testületnek a tantestületi dön­téseket jóvá kell hagynia. (Saj­nos, ma még sok ilyen joghézag létezik). A képviselő-testület több tagjában, így bennem is megfogalmazódott: ha az iskola tanári testületének — nagyon he­lyesen — olyan jogosítványa van, hogy önmaga választhatja meg vezetőjét, akkor jogilag és etikai­lag is abszurd azt a képviselő-tes- tületettel jóváhagyatni. Ez a me­chanizmus „jól” működött a pártállamban, de nem működhet tovább az önkormányzatban, mert semmi sem áll távolabb tő­lünk, mint szavazógépekké, ma- melukokká válni. Az iskola gaz­dasági, jogi irányítójának és fenntartójának nem lehet felada­ta egy többségi tantestületi dön­tést felülbírálni. Az viszont köte­lessége, hogy őrködjön a törvé­nyességen, folyamatosan ellen­őrizze az intézetek működését, és ha szükséges, kezdeményezze vezetőjének leváltását. Ez az ügy egyik oldala. A másik: a véle­mény szabadsága nemcsak a tan­testületet, hanem másokat is megillet, ha megkérdezik. Kép­viselőtársaim szavazataikkal vé­leményt nyilvánítottak az ügy­ben abban a tudatban — az emlí­tett joghézagok következtében —, hogy ez jogszerű. Jogszerű lehet — mondom én —, de nem igazságos. Senki sem tagadhatja, hogy a kultúra, az oktatásügy területén az elmúlt évtizedekben a pártbi­zottságokra olyan emberek is be­kerültek vezetőnek, akik a kom­munista ideológia vállalása mel­lett jó, vagy egészen kiváló szak­emberek is voltak. Ma ezek az emberek politikai tőkéjüknek értékét elveszítették, de biztosí­tani kell számukra, hogy kulturá­lis tőkéjükből megéljenek. A magánvéleményem az volt, hogy dolgozzon Pálfy István jó szakemberhez méltóan, becsü­lettel az intézményben, de igaz­gató egyelőre ne legyen. Ha ez diszkrimináció, akkor vállalom. De aki ezt mondja, ne feledkez­zen meg azokról az ezrekről sem, akiket a káderelit hosszú évtize­dekig kiüldözött, és távoltartott a pályától, mert világnézetük más volt, mint az iskolák funkci­onárius komisszárjaié, nem vol­tak hajlandók pirulás nélkül ta­nítani a történelemhamisításo­kat, közreműködni gyermekeink lélekmérgezésében. A magyar nép rendkívüli önmérsékletet ta­núsított a régi hatalom országot és tudatot megnyomorító fele­lőseivel szemben, és ez történel­me során páratlan. Ezt az ön­mérsékletet a jövőben még to­vább kell erősítenünk. Végezetül: a képviselő-testü­let legutóbbi döntését, nevezete­sen azt, hogy ajánlja az iskolák tantestületének az új helyzethez igazodva az igazgatók megmé­rettetését, ne kísérelje meg senki félremagyarázni. Meggyőződé­sem, hogy a képviselő-testület többsége ezeket a testületi dön­téseket nem fogja felülbírálni és megváltoztatni. A képviselő-tes­tület nem láthat el komisszárfe­ladatokat még akkor sem, ha esetleg, mint most nekem, kü­lönvéleménye van. A többségi döntéseket tiszte­letben kell tartani, ez a demokrá­cia egyszeregye. Mészáros György önkormányzati képviselő Mik is azok a teleportok? Tele­kommunikációs negyed hazánkban Korszerű telekommunikációs negyed felépítését tervezi Buda­keszi közelében a Teleport In­dustries (Magyarország) Cso­port. Az ezzel kapcsolatos sajtótá­jékoztatón kiderült, hogy a tele­portok olyan létesítmények, amelyekben a modem telekom­munikáció valamennyi eszköze egy helyre koncentrálva megta­lálható. A 80-as években már több ilyen kommunikációs köz­pont épült világszerte, s a kelet­európai országok közül elsőként Magyarországon vetődött fel ha­sonló Teleport létesítésének gondolata. A Teleport Industri­es Hungary cég 1 milliárd dollá­ros beruházás keretében Buda­keszi mellett, egy jelenleg még mezőgazdasági művelés alatt ál­ló 130 hektáros területen, 500 ezer négyzetmétert kíván e célra beépíteni. A telket a vállalkozó cég a vagyonügynökség jóváha­gyásával már meg is vásárolta. A Teleport csoport képviselői hangsúlyozták: a Buda Nova terv semmiképpen nem tekint­hető kizárólag egy ingatlan-pro­jektnek, inkább egy igen jelentős infrastrukturális beruházás, amely lehetőséget biztosít a leg­modernebb technológia befoga­dására. A telekommunikációs központhoz szervesen kapcso­lódnának a különféle kutatóhe­lyek, film- és televízióstúdiók, kulturális célú létesítmények, szerkesztőségek, nyomdák. A negyedben továbbá szállodák, bevásárlóközpontok és szabad­idős létesítmények is helyet kap­nának. Az elsősorban külföldi tőkebefektetéssel megvalósuló Buda Nova program a tervek szerint 5-8 év alatt valósul meg, de már 1992 végén birtokba ve­hetők lesznek az első épületek, a teleporttal együtt. Horoszkóp november 26-tól december 2-ig KOS (III.21.-IV.20.) Szerelem: Az életfelfogása, hogy még egy kiadós vesze­kedés is jobb az eseménytelen- - ségnél, és mert az elmúlt na­pokban nem történt semmi, most már itt az idej e a kötekedés- nek! Hivatás: Elképzeléseinek valóra váltására aligha van jobb idő, mint az esztendő utolsó né­hány hete. Minden erejére szük­sége van — koncentráljon a leg­fontosabb teendőkre, a többit hanyagolhatja. RÁK (VI. 22.-VII. 22.) Szerelem: Ki­tűnően alkal­mas időszak ez a félreértések tisztázására. Hivatás: Mind gyakrabban érzi mostaná­ban, hogy nem leli örömét az el­végzendő feladatokban, nem a megfelelő ponton dolgozik, vagy nem azok a munkatársai, akikkel igazán alkotóan együtt tudna ■dolgozni. Kedvező állásajánlatot kap. BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: A romantika most nem idő­szerű. Álmo­dozás helyett a gyakorlatia­sabb teendők kerülnek elő­térbe. Hivatás: Mindazok, akik eddig tanáccsal, anyagiakkal vagy egyébbel támogatták, most félreállnak, hagyják, hogy egye­dül döntsön; bár hónapok óta er­re vágyott, most kicsit megretten a felelősséget átérezve. IKREK (V. 21.-VL 21.) Szerelem: Sze­szélyes, akár az április. Nehe­zen lehet elta­lálni, mire is vágyik igazán. Talán egyetlen találó szó van rá: MÁSRA. Valami újdonság után sóvárog. Hivatás: Feljebb­valói nagyon megbíznak Önben, és ez a bizalom egyben erősíti az önbizalmát, tettrekészségét is. Pedig már-már ezt a munkahe­lyét is el akarta hagyni, mert úgy érezte: nem elég izgalmas. OROSZLÁN (VII. 23.-VIII. 23.) Szerelem: El­fogult szerette­ivel szemben, s ezért a hibáikat is elnézi. In­kább okolja az adódó konflik­tusokért a kö­rülményeket, a kívülállókat, mint önmagát vagy partnerét. Hivatás: Munkahelyével is, munkájával is elégedett, s mégis valami hiányérzet nyugtalanítja. Váratlan pénzforrás nyílik meg Ön előtt. SZŰZ (VIII. 24.-IX. 23.) Szerelem: Szo­morúságán egyelőre senki nem tud enyhí­teni. Előbb fel kell dolgoznia a történteket, s csak utána tud dönteni a jövőt illetően. Hivatás: Szorgalma meghozza a gyümöl­csét. Sem pénzben, sem elisme­résben nem lesz hiány e héten. vesen fi ők is szívesen veszik a társa­ságát. Új kapcsolat azonban ezen a héten nem valószínű. Hi­vatás: Rengeteg tennivalója len­ne, de olyannyira nincs kedve semmihez, hogy amit lehet, átad másnak, vagy elhalasztja a kö­vetkező hétre. Ha másképp nem, hát úgy, hogy szabadságot kér fő­nökeitől. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.) ^------■ C Szerelem: A ' -y—-- JÍ hét inkább ter- vezgetéssel, ál- f I ■ modozással te­lik. A tettekre csak később kerülhet sor. Hivatás: Túl­ságosan könnyedén vette a dol­gokat az elmúlt időszakban, és most körmére ég a munka, rá­adásul a feladattal sem tud iga­zán azonosulni. Nem érzi jól ma­gát, apróbb megfázás, esetleg más betegség kínozza. m NYILAS (XI. 23.-XII. 21.) Szerelem: Szí­vesen elfej elte- né idővel ezt a hetet. Mert alaposan föl­fordul az élete. S a perpatvar­nak csak hetek múlva lesz vége igazán. Hivatás: Nehezen tudja elismertetni ma­gát. Nem azért, mert tehetségét nem veszik észre, hanem, mert azok az elképzelések, amelyeket képvisel, másoknak túl újszerű- ek, forradalmiak, és szívesebben maradnának kollégái a jól bejárt úton. BAK (XII. 22.-I. 20.) Szerelem: Akad még olyan téma, ami miatt nem veszekedett partnerével? Most olyan , apróságért or­rolmeg rá, amit már egy órán be­lül megbán, de inkább a nyelvét harapná le, semhogy bocsánatot kéijen. Hivatás: Határozott fel­lépésével, aktivitásával jó benyo­mást kelt az új környezetben. VÍZÖNTŐ (I. 21.-II. 20.) Szerelem: Igyekszik a legjobb oldalá­ról mutatkoz­ni, de olykor ’’túljátssza” a szerepét, és ez visszatetszést kelthet. Hivatás: Kellemesnek tűnő feladat ígérkezik, méghoz­zá jó fizetséggel. Amennyiben meg tudja őrizni egyéniségét, so­káig számíthat „testreszabött” megbízatásokra. Egészségi álla­pota kicsit labilis ezekben a na­pokban. Sétáljon, és aludjon na­gyokat. HALAK (II. 21.-III. 20.) Szerelem: Kel­lemetlen hely­zetbe kerül ezekben a na­pokban, s csak nagyon nehe­zen talál meg­oldást. Hiva­tás: Semmilyen klikknél ne köte­lezze el magát, mert abból csak hátránya származik. Ha a véle­ményét nem mondja ki, még nem jelenti azt, hogy gyáva! Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-Hétből) A Magyar Virtuózok Zenekara Egerben Vivalditól Vukánig A Filharmónia idei bérletében a második hangversenyt adták a Magyar Virtuózok a Gárdonyi Géza Színházban. Erről az együttesről, amelynek művészeti vezetője Szenthelyi Miklós, csak annyit tudtunk, hogy 1988-ban alakult a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán végzettekből. Amikor azonban bevonultak a kottaállványok közé a színpadra, nyilvánvalóvá vált, hogy egy zö­mében fiatal erőkből álló társa­ság jelenik meg; még az is föl­tűnt, hogy túlsúlyban vannak a nők ebben a zenekarban. Ma­gunkban fel is tettük a kérdést — tudjuk, illetlenség az ilyesmi —, nem túlzás-e egy alapjában véve kezdő zenekarnak önmagáról azt állítani, hogy őkpedig virtuó­zok. Még Zelinka Tamás műsor­közlését követően is megmaradt ez a kérdőjel bennünk, hiszen a minősítésnek általában az ember ellene szokott állni mindaddig, amíg a bizonyítás be nem követ­kezik. Szenthelyi Miklós, aki a Vivaldi-számot szólistaként ze­nélte végig ifjú barátaival, nem túlzott, aljúkor ezt a nevet vá­lasztotta. A műsorra tűzött két klasszi­kus érték, Vivaldi Négy évszakja és Csajkovszkij op. 70. jelzetű műve, a Firenzei emlékek, mint­ha csak azért és arra íródtak vol­na, hogy a vonószenekar minden alakzata, az első hegedűtől a nagybőgőig bemutathassa tech­nikai tudását és szenvedélyes ze- neszeretetét. Egerben hagyománya van a barokk zenének. Együttesünk, szólistáink sűrűn vissza-vissza­térnek ahhoz a gondolatkörhöz, stílusrendhez az utóbbi évtize­dek folyamán, amit a barokk szerzők teremtettek. Ennek a közönségnek — mint mondani szokták — hazai igénye támad az előadókkal szemben, ha azok a XVIII. század zenei nagyságai szólaltatják meg. És most ezt az igényt ez a zenekar maradéktala­nul kielégítette. Élvezettel fi­' gyelte a közönség, ahogyan a aallamok-témák vándoroltak a hangszereken, egyik helyről a másikra kellett vetni pillantásun­kat, mert az adott szakaszban a hangsúlyos részeket, elemeket a gordonka, netán a brácsa hor­dozta. Szenthelyi Miklós értékes és meghatározó muzsikálása él­ményszámba ment, de mellette és mögötte is feltűntek azok az előadói készségek, amiket a Csajkovszkij-mu bonyolult hangszerelési fogásai is próbára tettek. A közönség rácsatlakozá­sa a pódium-produkcióra és a számok végén felcsattanó taps mutatta, hogy a virtuózok teljes sikert arattak. A meglepetésnek szánt har­madik szám ezen az estén Vukán György szerzeménye, a Három nonszensz, stílusában és tartal­mában messze elütött a két elő­zőtől. A zeneszerző a zenekar­nak írta ezt a művét, amelyben klarinét is szerepel, és egy női hang is. Farkas Ildikó és Berkes Kálmán működött itt közre. Vu- kánról a lexikon is mondja, hogy jazzmuzsikus. Eddigi múltja, stí­lusa mai, nem is rokonítható Vi­valdihoz, Csajkovszkijhoz. Más kategória. És milyen a zenész alázata! Ez a vonós társaság tel­jes odaadással asszisztált ehhez a műhöz is, ahol a főszerep a klari­nétnak jutott és a kellemesen csi- vitelő női hangnak. Ezen az esten a karmesteri sze­repet Berkes Kálmán töltötte be. Inkább klarinétosi minőségében ismertük őt eddigi sikerei alapján, de mostani dirigálásával, célravi- ' vő, nagyrészt póztalan vezetésé­vel, baráti gesztusaival vett részt a virtuózok munkájában. A Vukán- szám miatt külön kell dicsérnünk, mert nemcsak fújta hangszerét, de figyelmével-intéseivel vezérelte is a rendelkezésére álló együttest. Az elegáns ráadással együtt olyan es­tét kapott az egri közönség, amit még sokáig fognak emlegetni — az élmény és minőség okából. Farkas András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents