Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-26 / 200. szám

HÍRLAP, 1990. november 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Sínre kerül-e a MÁV? Csárádi János:”Vissza szeretnénk adni a pálya becsületét...” Dunabogdányba került az aranydiploma Megnyitották a hatvani országos tájképbiennáfét Lába kelt a húsnak November 19-re virradóan Gyöngyösön, a húsfeldolgozó üzemben ismeretlen személyek jártak. Korántsem az ott dolgo­zóknak kívántak segíteni, inkább azt mérték fel, mekkora a készlet a raktárban. S ha már meg is győ­ződtek erről, a nyilvánvalóan na­gyon éhes elkövetők 200 ezer fo­rint értékű húst tulajdonítottak el. Az .ügyben a rendőrség foly-. tatja a vizsgálatot. Szentek és eretnekek Folytatódik Hatvanban a nagy érdeklődéssel kísért vallás- történeti szabadegyetem, amely­nek következő előadására ma es­te 6 órakor kerül sor a Városi könyvtár és Közösség Házban. Kovács Gábor, az MTA Filozó­fiai Intézetének ösztöndíjasa ez­úttal ”Szenteli és eretnekek a kö­zépkorban ” címmel tart elő­adást. Postagalamb-kiállítás Fekete János emlékére Észak I. kerületi elnevezésű postaga­lamb-kiállítást rendeznek Füzesabonyban, a városi műve­lődési központban. A sok-sok kedves madarat december 7-én, 8-án és 9-én tekinthetik meg az érdeklődők. Abasári kabaré Az abasári Helyőrségi Klub holnap este hét órától Sas-kaba­rét szervez a népszerű Defekt duó közreműködésével. Poszterbemutató A Markhót Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézet tudo­mányos munkájába nyújt bepil­lantást az a kiálh'tás, amelyet dr. Frey József osztályvezető főor­vos, az intézmény tudományos bizottságának elnökhelyettese állított össze. A „plakátszerű” módon bemutatóit kutatási eredmények már több rangos fó­rumot megjártak, rajtuk szemlé­letesen tárják a — főleg szakmai — közönség elé az új elképzelé­seket. Egerben a kórház díszter­mében látható a poszterbemuta-' tó november 26 és 30 között, il­letve december 3-án. Dobós gála Mint már hírül adtuk^az egri Dobó István Gimnázium cente­náriumát ünnepli. Az erre az al­kalomra szervezett rendezvény- sorozat csúcsa a december elsejei gálaműsor, amely az egri szín­házban délután öt órakor kezdő­dik. Jegyek elővételben kapha­tók az iskolában, ahogy centená­riumi évkönyvhöz is hozzá lehet jutni ott. (Folytatás az 1. oldalról) , -Hogyan tudják csökkenteni az utaztatás és a fuvarozás költ­ségeit? — Ennek egyik módja a nagy­fokú létszámleépítés. A vezér- igazgatóságon kezdtük, ahol száztízzel kevesebben dolgoznak most ott, mint augusztus elsején. Évente öt és fél, hatezer munka­társunk megy nyugdíjba, s ugyanennyi idő alatt húszezer „ vándormadarunk ” van, akik át­lagosan három hónapot töltenek a MÁ V-nál, majd elmennek. Jö­vőre tizenkétezerrel kívánjuk csökkenteni a dolgozók számát, elsősorban azzal, hogy a nyugdíj­ba vonulók helyére nem veszünk fel új embert, és megszüntetjük a vasút „átjáróház” jellegét. Véle­ményem szerint túlméretezett az állományunk: az osztrák vasút 65 millió tonna árut fuvaroz évente hetvenezer dolgozóval, míg a magyar az idén 85, jövőre már csak 80 millió tonnát száz- huszonnégyezer alkalmazottal. Vissza szeretnénk adni a pálya becsületét, a vasutasok önbizal­mát, ehhez azonban az kell, hogy megfizessük a dolgozóinkat, akiknek bére jelen pillanatban 30 százalékkal alacsonyabb a nagyvállalati átlagnál.-Ha kifizetjük a drágább me­netjegyet, méltán várjuk majd, hogy pontosan érkezzen a vonat, Korábban már beszámoltunk arról, hogy a verpeléti önkor­mányzat a helyi vállalkozások elősegítését tekinti egyik legfőbb feladatának. Erre az első bizo­nyíték az, hogy a községi futball- pálya feletti, körülbelül kilenc- venszer harminc méteres földte­rületet vállalkozók számára kí­vánják felparcellázni. Az önkor­mányzat pályázatban hívta fel a figyelmet e lehetőségre, s jó né­hányon jelentkeztek is már —fő­ként verpelétiek pékség és ne legyen koszos és szemetes! — A késések felét a vizsgála­taink szerint a külföldi vonatok­tól „örököljük”. További 14 szá­zalékot okoz a szándékos rongá­lás: például ha a nyílt pályán fel­használt színesfémkábeleket el­lopják, a forgalom megbénul. Öt-hat százalékot tesznek ki az okok között a balesetek. A ko­csik állapotáról felerészben az utasok tehetnek, hiszen az év el­ső kilenc hónapjában 82 millió forint kárt okoztak a vandálok. Kocsimosásra 240 millió forin­tot költünk évente, papírtörül­karosszéria-lakatos műhely, bolt, presszó építésének a tervével. A jelentkezés határideje no­vember 28-a, a testület ezt köve­tően dönt arról, hogy mely el­képzelések valósulhatnak meg, magyarán ki kaphat telket. A parcellázás az igények szerint történik majd — mintegy nyolc- nak-tíznek a kialakítására van le­hetőség. Egyébként az önkor­mányzat a területet tulajdonba adja, és négy éven belüli beépítési kötelezettséget is előír. közőre és WC papírra pedig 21 milliót, utóbbiakat általában már indulás előtt ellopják. Egy kocsi 65-110 millióba kerül, így egy teljes szerelvény 1,1 milliárd fo­rintba: a tarifaemelésből szár­mazó bevétel egy részét ezek vá­sárlására fordítjuk majd. Sokat várunk az újra megalakuló vasúti rendőrségtől, a pályaudvarokon és a vonatokon is nagy szükség van rá, hogy garantálja a bizton­ságot. November 28-tól Egerben Beethoven összes zongoraszonátái November 28-án, szerdán es­te hétkor kezdi el játszani Fellegi Ádám Beethoven zongoraszo­nátáit a tanárképző főiskola ze­netermében. Ezt a szokatlan és a maga nemében egyedülálló ze­nei vállalkozást az egri zenebará­tok — élükön Szepesi György- gyel, a Filharmónia egri ügyvivő­jével — hozták létre, a művésze­tek iránt fogékony, áldozatkész szponzorok,_ úgy mint a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat, a Csepel Autó- és Sebesség- váltó Gyár, annak egri részlege, a MEFA G, a Dohánygyár, a Pa­tyolat és Molnár László vállal­kozó segítségével. Az ismert zongoraművész a koncertek menetrendjét az aláb­biakban szabta meg: az első este után december 5-én, 12-én, 19- én, 27-én, majd januárban 2-án, 9-én és 16-án ül le a zenetermi zongorához. Minden alkalom­mal a koncert előtt, fél hat és fél hét között zenetörténeti elő­adásban ismerteti azokat az ér­dekességeket, amelyek a halha­tatlan alkotások jobb megérté­sét, mélyebb átélését segítik majd. Szombaton délben Bőze Réka hangulatteremtő zongorajáté­kát, majd a Makarész Rita által megszólaltatott Juhász Gyula verset — Magyar táj, magyar ecsettel — követően Szinyei András polgármester nyitotta meg az immár kilencedszer kö­zönség elé került országos festé­szeti biennálét. Szavaiban utalt a kezdet nehézségeire, a Hatvani Galéria úttörő szerepére, majd meleg szavakkal méltatta a vá­roshoz mindmáig hűséges művé­szek újbóli jelenlétét, illetve a frissen bekapcsolódott fiatalabb alkotók bemutatkozását. A tárlat címét is adó sereg­szemlével foglalkozva megálla­pította: kettős hasznú ez a vállal­kozás, hiszen hazánk tájainak ezerarcúságát felvillantva táplál­ja a honszeretetet, illetve erre a többek által megtagadott műfaj­ra tereli mind a művésztársada­lom, mind a kritika és a tárlatlá­togató közönség figyelmét. A polgármesteri megnyitót követően zsúfolásig megtelt emeleti kiállítóteremben kiosz­tották a IX. Magyar Tájak bien- nálé dijait. Az aranydiplomát és a Magyar Köztársaság Művésze­ti Alapja első diját a dunabogdá- nyi Hock Ferenc vehette át Ég­zaj lás című festményéért. Ezüst diplomában és Heves megye ön- kormányzata második dijában Szurcsik János Munkácsy-dijas, érdemes művész részesült. Bronz diplomával, illetve a vá­rosvezetés, a szövetkezeti bizott­ság, a helyi termelőszövetkezet és az áfész külön dijával Papp Albert tatabányai, Erdős Péter hódmezővásárhelyi, Breznay József és Bikácsi Daniela fővá­rosi művészeket tüntették ki, a Hatvani Galéria emlékérmét és diját pedig a kecskeméti Bozsó János Munkácsy-dijas festőmű-, vész vehette át. A tájképbiennálé január dere­káig lesz nyitva, naponta délelőtt 10-13, délután 14-18 óra között, de telefon előrejelzésre (41-796) ettől eltérő időben is fogadnak lá­togatócsoportokat. (-m-) Átképzés Mezőkövesden Új szakképzettség — néhány hónap alatt Azoknak, akiket közvetlenül érint, nem kell különösebben bi­zonygatni, hogy napjainkban — az egyre növekvő foglalkoztatá­si gondok mellett — mennyire fontos a szakmai tovább-, illetve átképzés. S annak sem, aki előre gondolkodik, mert ki tudja, mi­kor lesz szükség egy más jellegű szaktudásra. . Köztudott, hogy a munkaerőpiacon annak van és lesz előnye, aki több mindenhez ért, szakmai biztonsággal. Ezért is tapasztal­ható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az úgynevezett „átkép- zős tanfolyamok” iránt, amelyeken a már valamilyen szakmával rendelkezők — illetve az egyébként is tanulni kívánók — rövid idő alatt újabb ismereteket sajátíthatnak el. Ilyen 3-4 hónapos „szakmunkásképző” kurzusokat szervez­nek például évek óta — mint Molnár Józsefe\őaáótó\ megtudtuk — a mezőkövesdi Városi Művelődési és Sportközpontban a TIT és a területileg illetékes szakmunkásképző intézet segítségével. A jelentkezők számától függően indítják a különféle csoportokat, így az alig három hónap alatt el végezhető kazánfűtői, a betanított ív- és lánghegesztő tanfolyamokat. A mezőgazdasági szakterü­leten hasznosítható elsősorban a targoncavezetői, illetve a trak­toros szakmai képzettség, a lányok-asszonyok viszont a gyors- és gépírói ismereteket sajátíthatják el rövid idő alatt. A mezőkövesdi művelődési központ elsősorban a város és vonzáskörzete üzemeiben, vállalatainál dolgozó — illetve jelen­leg munka nélkül lévő — embereknek szervez különféle tanfo­lyamokat, de természetesen várják a szomszédos települések, így a Hevesben lévők lakóinák érdeklődését, jelentkezését is. A főépítész — a mozgássérültekről Palágyi Edit Az egri Ifjúsági Házban John Lennon-emléknap Az egri Beatles Club rendezésében John Lennon-emléknap lesz december 8-án az Ifjúsági Házban. A kiváló zenész, aki ma is csak öt­venéves lenne, 1980-ban halt meg egy őrült merénylő keze által. A decemberi program szervezői most számos filmet, egy kiállítást és egy koncertet is szentelnek emlékének. Az Ifjúsági Ház termeiben párhuzamosan futnak majd a különböző filmvetítések; bemutatásra kerül többek között az Egy nehéz nap éjszakája, a Help!, a Sárga Ten­geralattjáró, ezenkívül jó néhány élő Beatles-koncertfelvétel, doku­mentumfilmek, Lennon-videók, s a John Lennonról szóló, nemrég a mozikban is bemutatott Imagine című film — összesen 22 alkotás. Lesz Beatles-vetélkedő, értékes nyereményekkel, este az aulában Be- atles-emlékkoncert (fellép a budapesti Staféta együttes), a kiállítóte­remben pedig ”In memóriám John Lennon”címmel kiállítás látható majd. A programokkal egyidőben üzemel a Beatles-pavilon is, ahol könyveket, lemezeket, képeket vásárolhatnak az érdeklődők. Pékség, bolt, presszó épülhet Verpeléti telek a vállalkozóknak Kocsiban, pokróc alatt aludt... Lopott a szökött katona A jó értelemben vett zsaruösztön sokat segíthet az elkövetők megcsípésében. Ezt példázza a követ­kező történet is. A Hatvani Rendőrkapitányság nyomozói autó­jukkal helyszínelésről tartottak hazafelé. A kerek­haraszti úton haladtak, amikor egy várakozó sze­mélygépkocsira lettek figyelmesek. Az tűnt fel ne­kik, hogy a jármű — amelynek ajtajain jól láthatóak voltak a feszítési nyomok — a mezőgazdasági terü­leten áll. Átvizsgálták, s kiderült, a hátsó ülésen pokróc alatt e,gy fiatalember alszik. Igazoltatták. A fiú, J. Ferenc minden további nélkül elmondta a rendőröknek, hogy ő megszökött a honvédségtől, s még azt is elárulta, hogy a kocsit Budapesten lopta. Azután rádöbbenvén, hogy pillanatnyi őszinte­ségével „kárt okoz” magának, megpróbált elfutni. Sok, a szervezetét megviselő próbáltatáson mehe­tett keresztül — hisz jó néhány napja szökésben volt már —, de az is meglehet, hogy a hatóságiak voltak jobb erőnlétben: hamar elfogták. A rendőrök — Kapuszta Mihályt, hadnagy, bűn­ügyi nyomozó és Vígh Sándort, törzsőrmester, bű­nügyi technikus — még alaposabban szemügyre vették az autót, amelynek csomagtartójából ital, ci­garetta, video és telefon került elő. Elfogadható magyarázatot erre nem tudott adni az önkényes szabadságát töltő honvéd. A továbbiakban J. Ferenccel szemben az ügyész­ségi nyomozó hivatal folytatja az eljárást. (-lay) Es még mindig nincsenek rámpák... , — A feleségem gyógytornász, s mint ilyen a baleseti utókezel- tekkel foglalkozott húsz eszten­deig, így hát általa lélektanilag is ismerem a problémát — mondja Ott László, Heves megye főépí­tésze, amikor a mozgássérültek építészeti környezetéről váltunk szót.- Ha az ember átlépi az ország­határt nyugat felé, már tapasztal­hatja: az osztrák autópályák mentén lévő mosdókonténere­ken három ajtó van, s három pik- togram, egy férfit, egy nőt ábrá­zoló, s a harmadik, amelyen egy tolókocsis ember látható. Meg­ható, és elgondolkodtató ez.-Ázt kell mondjam, hazai épí­tészetünk gyakorlata e téren év­tizedes lemaradásban van. A hetvenes években volt ugyan egy nemzeti felbuzdulás. Akkor, a mozgássérültek évében több szó esett erről. Sőt, nemcsak olyan lakóházterveket készítettek, amelyekben könnyen lehet mo­zogniuk a sérült embereknek, hanem a középületek terveinél is gondoltak erre a szakemberek.-Emlékszünk még a rámpa­építőre. Igaz, az már a nyolcva­nas évek szenzációja volt. A megszállott szakember, aki a fő­városi üzletek bejárata elé saját költségén épített fafeljárókat, mindhiába...-Akkoriban a szakmán belül is történt előrelépés. Itt, Heves me­gyében például az Építőipari Tu­dományos Egyesület keretében felmérést végeztünk. Megjelent továbbá 1989-ben az ÉTI által kiadott műszaki tervezési segéd­let, A mozgásukban gátolt sze­mélyek közlekedésének építé­szeti követelményei közösségi épületeknél címmel, amelj Po- linszky Tibor munkája. Sót, ezt megelőzően az 1986-ban kiadott OÉSZ ( Országos Építésügyi Szabályzat) igen sok pontja „védte” a mozgássérültek érde­keit. A gyakorlatban az a hely­zet: a tervek elkészülnek, aztán a megrendelő sokallja a költsége­ket, s a kiegészítő kapaszkodók feljárók mégsem készülnek el.- Egyáltalán Egerben van olyan középület, ahová segítség nélkül be lehet „hajtani” tolóko­csival?- Az APEH-székház terveit először azért adtuk vissza, mert ezeknek a civilizált követelmé­nyeknek nem feleltek meg. Egyébként a Technika Házán kí­vül sajnos nem tudnék ma Eger­ben olyan közösségi épületet mondani, ahová könnyedén be­juthatnak a mozgáskorlátozot­tak.- Manapság, ha nem is épül, de átalakul sok intézmény. Uj pénz­intézetek,szolgáltatóközpontok létesülnek.-Bármely beruházónak, épí­tésztervezőnek szívesen adok szaktanácsot. Mindenkit szeret­nék arra ösztönözni, hogy ne csak a kampányok idején gon­doljon a sérültekre!-j-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents