Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-20 / 195. szám
Pf. 23. HÍRLAP, 1990. november 20., kedd . Pf. 23 Legyen—és lehessen—szebb, emberibb lakótelep A Hírlapban november 2-án Lakás- bővítés (látszólag) törvényes módon címmel jelent meg egy riport, amellyel kapcsolatban van — úgy vélem, közérdekűnek tekinthető — néhány gondolatom. Nem az újságíróval kívánok vitába szállni, mivel ő a megnyilatkozók véleményét mindössze visszaadta, s csupán a végén, két rövid bekezdésben fűzött az esethez megjegyzéseket. Egyet is értek azokkal! Nos, közismert, hogy az elmúlt évtizedekben a lakótelepek szinte sehol sem nyerték el az emberek tetszését, a lakók sem érezték magukat igazán jól. Hiányoztak azok az apró epítészeti-esztétikai elemek, amelyektől emberibbé válhattak volna. A „lakótelep” elítélő fogalommá, lakódoboz-együttessé vált. Néhány éve azonban a városi tanács műszaki osztálya a Csebokszá- ri építészeti arculatának javítása érdekében tervpályázatot írt ki, amit Fekete Miklós Árpád nyert meg. Ő kapott így megbízást arra, hogy a tervet kidolgozza (a pályázati munka ugyanis még nem terv!). E tervet, amely esztétikus, ötletes javaslatokat tartalmaz, az illetékes testület elfogadta. Végrehajtása nem kötelező, de lehetőség van rá akár egyenként is. Humanizációs tervnek nevezték el. Régi előírás, hogy a rendezési terveket kötelező az érintett lakossággal egyeztetni. A közelmúltig azonban ritkán fordult elő, hogy a megtartott egyeztetésekre 10-20 személynél többen mentek volna el. Nem tudom, hogy az említett esetben ez hogyan történt, hány érintett ismerte meg. A 150 ember felháborodása ugyanakkor bizonyára nem ok nélküli. Valaki valahol hibázott. A konkrét esetbe nem kívánok beleszólni. Azt azonban sajnálnám, ha ennek kapcsán az egész ügy fél- resiklana. Ezért felhívom mindazok figyelmét, akik tehetnek az ügyben, tegyék meg! Mindannyiunk érdeke! Ott László megyei főépítész Reméljük, hogy a vitatott kérdés a másodfokú építési hatóság asztalán helyes irányt vesz, s megnyugtató intézkedés születik. A tanulságok levonása érdekében visszatérünk majd a történtekre. (A szerk.) Nem „zöldek”: környezetvédők A Hírlap november 10-i számában tudósítás jelent meg a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségének egri közgyűléséről, amely tartalmában teljesen és kifogástalanul korrekt volt, s ezért köszönetét mondunk. A tudósítás címét azonban — tisztelettel — kénytelenek vagyunk helyreigazítani. A környezetvédők, akik itt, Hevesben szövetségbe tömörültek, nem zöldek. Nincs kifogásunk a „zöldek” ellen, mindössze magunkat nem soroljuk ebbe a kategóriába. A „zöldek ugyanis a német nyelvterületen a környezetvédő mozgalmakból kinőtt politikai mozgalom tagjai. Ez a politikai mozgalom a környezet védelmén túl bizonyos posztindusztriális társadalmi és politikai célokat is zászlajára tűzött, s mint ilyen, elsősorban Németországban, valamivel kevésbé Ausztriában és a jelentős részben német kulturális körhöz tartozó Csehországban még kevésbé, a politikai paletta egyik színe. Magyarországon is megjelent a választásokra egy „Zöld Párt”, sőt, Egerben is jelentkeztek, tömegtámogatást azonban nem tudtak szerezni, és Heves megyében a liberális koalícióhoz csatlakoztak. Mi, környezetvédők, sohasem kívántunk politikai párttá válni. Mi olyan érdeket képviselünk, ami mindenkié, pártállásra, nemzetiségre, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül: a biológiai és szociális életfeltételekhez való jogot. Jogot a tiszta levegő belélegzésere, a tiszta vízre, a személyes elet- és mozgástérre, a pszichikai egészséget szolgáló esztétikus látványra, a csendre, az elvonulás lehetőségére a szellemi energiákat nyújtó természetbe, a mérgezetlen táplálékra. Általános érdeknek tekintjük a közgazdaság- tudományon belül egy ökológiai gazdaságtan megteremtését, az intelligens gazdálkodást a korlátozottan újratermelhető erőforrásokkal, az ökológai és környezeti szempontok szerves integrálását a településtervezésbe, a beruházás, termelés és értékesítés mellé a környezet újra- termelésének bevonását az alapvető gazdasági tevékenységbe. Éppen ezért egyetlen politikai párthoz sincs közünk, és minden politikai párthoz közünk van. Nem szándékozunk „zöld” megjelölést alkalmazni magunkra, mert ezt német sajátságnak tartjuk, mi viszont magyarok vagyunk. A magyar nyelvhasználatban a „zöld” egyéb gondolattársításokat gerjeszt, többek közt az éretlenséget. Mi, környezetvédők kicsit sutának, idegennek érezzük, hogy „zöldeknek” nevezzük magunkat, és megkérjük a tisztelt társadalmi környezetet is, amelyet már hosszú ideje szolgálunk (olyan keretek között, amilyenekben lehetett), ne nevezzen bennünket zöldnek. Egyszerűen és szerényen azok vagyunk, amik: környezetvédők. Önálló, de egymással szorosan együttműködő „civil” társadalmi szerveződések szövetsége. Mindenkivel együtt akarunk működni, és mindenkinek a rendelkezésére állni, aki megérti annak az ügynek a létfontosságát, amelyet szolgálunk: állami szervekkel, vállalatokkal, polgármesterekkel, képviselő-testületekkel, politikai partokkal, társadalmi egyesületekkel, szakszervezetekkel, iskolákkal. Bennünket nem érdekel a hatalom. Vagy ha igen, akkor a szellem, az intelligencia, egy végre felnőtté érett nemzet felelőssegérzetének hatalomátvétele. Sándor András a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke Az intézmény többet áldozni nem képes... Hozzászólás a Kabátlopás vagy évad nyitás című íráshoz —, az együttes további fenntartásának fontossága és annak feltételei mellett érvelő álláspontjával. Szívesen venném, ha ezen tényekkel szemben nagyobb megértést tanúsítana, már estik azért is, mivel éves szinten intézményünk — az eseti támogató szervek mellett, mint egyetlen finanszírozási forrás — által biztosított 660 ezer forint költségvetési tételből csupán Önnek ez évben kifizetünk összesen 120 ezer forint tiszteletdíjat, valamint várhatóan kb. 27 ezer forint szállás- és útiköltség-térítést. Szakmai elhivatottságát, művészi önmegvalósításának szándékát kétségbe nem vonva úgy gondolom, hogy ez Önnek anyagilag sem egy rossz üzlet/ Úgy érzékelem, hogy az együttes jövőbeni sorsáról felelősen gondolkodó döntéshozó szervek, és a majdani finanszírozás alapfeltételeinek megteremtésében érintett fórumok a fennmaradás irányában keresik a megoldásokat, de az Ön által jövő évre minimális fedezetként megjelölt 1,3 milliós igény kielégítésére — az önkormányzati szerveink várhatóan súlyos anyagi helyzete miatt — reális lehetőséget nem látok. Karnagy Úr! Azt mondja a városi önkormányzathoz eljuttatott levelében, hogy amennyiben a fenti ösz- szeget nem biztosítják a zenekar számára, akkor az feloszlik. Tisztelettel kérdezem Öntől, a budapesti állampolgártól, hogy véleménye szerint nem kellene-e megkérdezni erről a város közvéleményét, a zeneszerető és -pártoló polgárokat, és nem utolsósorban az évtizedek óta sok hányattatást megélt — ám jobb sorsra érdemes — zenekar tagjainak véleményét? Tisztelettel: Hevesi Kornél MMK gazdasági igazgatóhelyettes Köszönet érte... Sok szó esik manapság a nyugdíjasok nehéz helyzetéről, és arról is, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek különféle juttatásokkal próbálják könnyebbé tenni volt dolgozóik életét. Külön tisztelet jár viszont azoknak, akik kívülálló időst segítenek. Ilyen nemes és jó szándékról adhatok most hírt, amit az egri Nagyváradi u. 17. szám alatti Vasvill Present Kft. 32. Sz. Áruház és a 33. Sz. Vasudvar vezetői és munkatársai tanúsítanak velem szemben. Az összegyűlt üres kartonpapírokat felajánlották részemre, amit én rendszeresen értékesítek a MÉH-ben. Jóindulatukkal így járulnak hozzá szerény nyugdijam pótlásához. Köszönet érte! Kívánom, hogy ebben az emberséges szellemben éljenek és dolgozzanak tovább. Benvenuti Gyula Eger Válasz a hatvaniakra vadászoknak Némi értetlenséggel olvastam a Heves Megyei Hírlapban november 5-én megjelent Hatvaniakra vadásznak című irományt. Az ismeretlen újságíró igaz, megmagyarázza, hogy a címben említett tevékenység nyúlra és fácánra vonatkozik, mégis igaz lehetne akkor, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinknek nem tettünk volna eleget. Erről azonban szó sem volt. Megnyugtatom a cikk íróját, hogy az arezzói vadászok elégedetten távoztak, hiszen a három napra tervezett mennyiséget már a második napon elérték, s kilőtték a keményvalutában megfizetett nyulakat és fácánokat. így hát nem kellett a hatvaniakra vadászni senkinek! Javaslom a következő tudósítás címének:,’’Vérbosszú a hatvani vadászok ellen”. Csupán azért, mert hamarosan egy másik olasz csoport érkezik. Az Aranyfácán Vadásztársaság tagjaként a vadászatban résztvevő: Sopronyi Béláné sportvadász Hatvan Nem szúrja a szemét? Ezt a „csendéletet” bárhol lencsevégre kaphattuk volna, hiszen ma sikk mellédobni a szemetet, avagy kibontani a hulladékgyűjtőt, ráadásul büntetlenül. De mégse rejtsük véka alá a helyszínt, a látványba az egri Bródy Sándor utca lépcsőjén botlottunk bele. (Fotó: Molnár Zsolt) Üzen a szerkesztő „T. Á.” Örömünkre szolgál, hogy a lap Regensburgig is eljut, érdeklődést kelt írásaival azokban, akik a hazától annak idején elszakadni kényszerültek. Köszönjük azt is, hogy a nyugati orgánumokban megjelenő — és hazai gondjainkkal foglalkozó — cikkek nyomán támadt gondolatait — a cikk-kópiákkal együtt — megküldi. Alkalomadtán ezeket az írásokat fel is használjuk. Nemcsak azért, mert a hazai olvasó számára eligazítást is nyújthat mindaz, amit távol élő magyarjaink gondolnak, de jólesik tudni azt is, hogy szerte a világban, ha reggel kinyitják a lapokat (Párizsban, Washingtonban, Londonban vagy éppen Regens- burgban, Stuttgartban), a rólunk szóló híreket nemcsak elolvassák, de hazagondolnak. És ez az összetartozás annál beszédesebb, mert most, nagy gazdasági gondjaink közepette biztatnak, gondolatokat kézbesítenek, ötleteket perdítenek fel a segítség szándékával. „H.T.” Az Ön levele szerint is a mindennapi gondjainkon való elgondolkodás ideje akkor következik be a családban, amikor az ember a tévében látható esti híradó anyagát emésztgeti. Cikknek szánt leveléből az alábbi részt emeljük ki: „Az általam is gyakorolt szakmában a mosolygás — munkaköri kötelesség. No, de miért is kellene mostanában mosolyogni? Talán azért, mert egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy kormányunk jó néhány minisztere felkészületlen, megfontolatlan, hogy a döntések egy része elhamarkodott, előkészítetlen, hogy a médiákon keresztül hozzánk eljutó nyilatkozatok egymásnak ellentmondanak, hogy ismét úgy érzem, félrevezetnek, vagy netán azért, hogy naponta emelik az árakat, hogy fokozatosan csökken az életszínvonalunk és szegényedünk, hogy a boltokban ugyanúgy kérdeznek, vagy meg sem szólítanak, mint egy évvel ezelőtt, hogy vállalataink bizonyos körben még mindig nem érzik, mit és miként kellene helyesen cselekedniük, hogy egy kimondottan hirdetéseket tartalmazó újságban propagált hat darab azonos márkájú, de különböző teljesítményű és értékű lapmásoló gép szerepel, de a helyszínen csak három volt megtekinthető, és ezek közül csupán egy működött, hogy az eladó a vásárlások során feltett kérdésekre nem tudott válaszolni szakértelem hiánya, vagy csak egyszerűen az érdektelensége miatt, hogy az üzemanyagáremelkedés manipulátorai még mindig tömegeket tudnak megtéveszteni, hogy a pártállam helyébe a pártok államainak körvonalai rajzolódnak? Nem! Emiatt inkább a keserűséggel ötvöződő röhej kényszere kent hatalmába.” És tiborci fogantatású keserűségének még van folytatása is. De ez a hosszú mondat is sűrítménye egy lelkiállapotnak, amelyre a megteremtendő bizalommal kellene gyógymódot szolgáltatni. De ki, mikor, hol és hogyan teszi ezt? És hogy menynyire érzékelteti az Ön írása a köz hangulatát hazánkban, a fokozódó ingerültséget, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a politikai szférában is jelentős személyek fogtak „helycserés támadásba”, és nemcsak személyes ambícióik kiélése, hanem eppen formátumuk miatt a mozdítás, az előbbrevivés szándékával. Antall József sem tehetett mást, mint bejelentette: cserét hajt végre kormányában, mert rájött, hogy a politikához profik kellenek, a jó szándékú emberek is okozhatják a legsanyarúbb kifejletét. HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. w u w állásajánlatai: KIS0SZ HEVES MEGYEI SZERVEZETE: Eger, Münnich Ferenc u. 8. A KISOSZ 1991 januárjában újra indítja a jelenleg is nagy érdeklődés mellett folyó, szakképesítést nyújtó tanfolyamait. — MAGÁNÜZLET-VEZETŐI tanfolyami szakvizsga az egyéb vendéglátás, — MAGÁNBOLTVEZETŐI a bolti kiskereskedelem területén történő vállalkozáshoz nyújtja a jogszabályban előírt képzettséget. A végzettséggel magánkereskedő szakképzett alkalmazottjaként vagy segítő családtagjaként is el lehet helyezkedni. Érdeklődni és bővebb felvilágosítást munkanapokon 8-16 óráig lehet kérni a fenti címen vagy a 36/13-972 telefonszámon. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas u. 60/a. Pályázatot hirdet sütőipari szakoktatói munkakör betöltésére. Az alkalmazás feltételei: legalább középfokú szakirányú végzettség és részletes szakmai önéletrajz. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger NC-CNC megmunkáló gépek kezelésére felvételt hirdet forgácsoló szakmunkások részére. A felvételt nyert szakmunkások számára a vállalat NC-CNC gépkiszolgáló tanfolyamot indít. Tisztelt Gémesi Géza! Az 1990. november 13-án megjelent — az Egri Szimfonikus Zenekar anyagi helyzetével ösz- szefüggésben írt — nyílt levelében név szerint érintettként, de az intézményünk vezetését is felelősen képviselve, néhány gondolat erejeig részt kívánok venni abban az Ön által kezdeményezett vitában, amelynek indítékait, formáját és indulatait tekintve a zenekarral, a működtetés feltételeit néha erőn felül is vállaló intézményünkkel, de a jövőt illetően tisztességgel megoldást kereső új városi önkormányzattal szemben is egyaránt méltatlannak tartok. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a közelmúltban széles nyilvánosságot kapott polémia éppen a zenekar jelenlegi helyzete miatt érzett aggódást, fennmaradásának igenlését tükrözi, a kialakult finanszírozási válság megoldását kívánja szolgálni. Nem értem tehát indulatait, amelyek személyes vádaskodások formáját öltve éppen a közös gondolkodásban érdekelteket és a városi zeneszerető, jóindulatú közvéleményt bizonytalanigák el. Karnagy Úr! Téved, ha úgy gondolja, hogy az együttes működését biztosító — intézményi költségvetésünkben külön tételként szereplő — pénzügyi fedezet felhasználásában egyedüli és kizárólagos kompetenciával rendelkezik. Tudnia kell, hogy költségvetési intézmény pénzügyi gazdálkodását érintő valamennyi kérdésben az igazgató és annak gazdasági helyettese a felelős. Ón az intézményünkkel kötött szerződése értelmében ténylegesen a szakmai, művészeti vezetés tekintetében illetékes, ebben viszont — el kell ismernie — semmiféle beleszólást, főleg korlátozást nem kellett elviselnie. Művészi, zenekarvezetői elképzeléseit a legteljesebb szabadság biztosítása mellett volt lehetősége megvalósítani. Szíves figyelmébe ajánlom azonban, hogy mindennek anyagi vonatkozásai az intézmény gazdálkodásában szigorúan jelentkeztek. Az Ön által felvetett elszámoltatásra már csak azért sincs szükségünk, mivel a'zenekar működésével összefüggő kifizetéseink és a bevételek alakulása világosan tükrözik vezetői koncepcióját, annak megvalósulásával együtt. Mindezekről Egerben tartózkodása idején szíves érdeklődésére készséggel adtunk volna felvilágosítást. A zenekar és az intézményvezetés közötti kapcsolat sajátos módon közvetetten, Ön és egy szakmailag felügyelő igazgató- helyettesünk, egy művészeti előadó és egy technikai munkatárs közreműködésével valósult meg. Az Ön által kifogásolt — a pénzügyi keret átgondoltabb felhasználására vonatkozó — figyelem- felhívásunk egy május végi munkaértekezletünket követően is ezen személyeken keresztül került a soron következő társulati ülésük napirendjére. Amennyiben ez az információs csatorna nem közvetítette kellőképpen az intézmény vezetésének álláspontját — ami igen valószínű, hiszen ezen munkatársaimmal Ön nem konfrontálódott —, az tényleg a mi belső hatásköri felelősségünk. Gémesi Úr! Álláspontom változatlan fenntartása mellett kijelentem, hogy intézményünk a jelenleg rendelkezésre álló anyagi lehetőségeiből többet áldozni nem képes az együttes működtetésének finanszírozására. Meggyőződésem, hogy az Önöknek biztosított feltételek átgondoltabb, arányosabb felhasználása mellett a jelenlegi vita elkerülhető lett volna. Ebbeni véleményem megegyezik intézményünk igazgatójának a megyei sajtóban publikált — és a Miskolci Rádió november 4-i adásában elmondott
