Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-08 / 159. szám

2 Hírlap 1990. október 8., hétfő Osztrák parlamenti választások: 90(!) százalé­kos részvétel Ismét Vranitzky alakíthat kormányt Ausztriában vasárnap a szavazópolgárok igen nagy arányú részvé­telével zajlott le, és a Szocialista Párt (SPÖ) újabb győzelmét eredmé­nyezte az országos parlamenti választás. A szavazatok 19 százalékának összeszámlálására támaszkodó első nem hivatalos adatok szerint az évszázados osztrák szociáldemokrá­cia eszméit képviselő SPÖ nemcsak meg tudta őrizni, hanem meg is erősítette több mint húsz éve tartott első helyét, miközben a vele csaknem négy éve közösen kormányzó, kereszténydemokrata irány­zatú Néppárt (ÖVP) jelentős szavazatveszteséggel végzett mögötte a második helyen. A Néppárt elveszített szavazatainak nagy része a parlament két ellenzéki pártja közül a nagyobbnak, a jobboldali pol­gári, bizonyos mértékig liberális jellegű Szabadságpártnak (FPÖ) ju­tott, amely 1986-ban a szavazatok 9,7 százalékát kapta. A másik el­lenzéki parlamenti erőnek, a Zöld Alternatíva Pártnak nem sikerült növelnie 1986-os szavazati hányadát. Ausztria hét és fél milliónyi lakosából ezen a választáson több mint öt és fél millió személy volt szavazásra jogosult. Becslések szerint a választásokon ténylegesen részt vettek aránya ezúttal is — Ausztriá­ban hagyományosan, nyugati viszonylatban kiemelkedően — magas volt, kilencven százalék körül alakult. A választáson most először vehettek részt levélben hazaküldött szavazataikkal a külföldön élő osztrák állampolgárok. Várhatóan több tízezer szavazócédulájuknak a szabályok szerint szerda délig kell beérkezniük. Néhány napra van szükség annak a mintegy 300.000 szavazatnak a feldolgozásához is, amelyeket a belföldi vá­lasztók állandó lakóhelyükön kívül adtak le. A vasárnapi választás eredményei csak ezek számbavétele után, a hét közepe táján válhat­nak teljesen pontosakká és hivatalosakká. Az eddigi eredmények, az SPÖ megőrzött elsősége alapján bizo­nyosnak látszik, hogy a kormányalakításra ismét a Szocialista Párt el­nöke, Franz Vranitzky kap megbízást. Az SPÖ-nek elvileg módja van arra, hogy kisebbségi kormányt hozzon létre, vagy kiskoalíciót alakít­son, sőt esetleg ellenzékbe vonuljon. Franz Vranitzky azonban már a választás előtt többször is kizárta a Szabadságpárttal való szövetkezés lehetőségét, és egyértelműen a nagykoalíció fennmaradása mellett foglalt állást. Még dolgoznak az ügynökök... Stop a keleti hírszerzőknek? Antall József Hollandiába utazik Antall József miniszterelnök Ruud Lubbers holland miniszterelnök meghívására ok­tóber 12-én hivatalos látogatást tesz Hollandiában. A mártírokra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) sei. Távolabb fáklyák füstje j>o- molygott a szürke égbolt fele. Felcsendült Mozart Requiem- je, és hamarosan koszorúk, virá­gok erdeje borította a gránitobe- Uszk talapzatát, amely alatt a vértanúk földi maradványai pi­hennek. A magyar kormány nemzeti­színű szalaggal átkötött koszorú­ját Katona Tamás és aparlamenti küldöttség többi tagia együtte­sen helyezte el. A bukaresti ma­f yar nagykövetség részéről Ru- as Ernő nagykövet és Aradi Sándor ezredes, katonai és légü­gyi attasé koszorúzott. A Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség Országos Elnöksége nevé­ben Bitay Ödön és Hosszú Géza, főtitkársága részéről pedig Szőcs Géza és Velkov Károly helyezte el a kegyelet koszorúját. Ezenkí­vül több más szervezet és kül­döttség virágai kerültek a sír­dombra. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége képviseletében Maróthy László Ferenc és Marsi Péter rótta le ke­f yeletét. A volt politikai foglyok üldöttein kívül a Magyarok Nemzeti Szövetsége és az Erdé­lyi Szövetség delegációja is ko­szorúzott. Elhozta az emlékezés virágait a Békés megyei ország­f yűlesi képviselők csoportjának üldöttsége is. A vesztőhelyen lévő emlék­művet az esti órákig több ezren keresték fel. Fiatalok és felnőt­tek virágcsokrokkal a kezükben feketéllo sorokban haladtak át a Maros-hídon az obeliszkhez. Es­te a római katolikus templomban gyászmisét celebráltak, amelyen egyházi énekeket adtak elő, köz­tük fuvolakísérettel a Csíksom- lyói Szűzmáriát, amelynek szó­lóit Horváth Tünde és Mateko- vics Marika énekelte. Katona Tamás a megyei pre- fektúra épületében találkozott Gheorghe Garbovanu megyei prefektussal és Titus Ghiorghioff aradi polgármesterrel. A kor­mányküldöttség vezetője látoga­tást tett az RMDSZ aradi szek- házában is. Helmut Kohl német kancellár egyik tanácsadója arra kérte Mi­hail Gorbacsov szovjet elnököt: állítsa le a Moszkva számára kémkedő keletnémet hírszerzők toborzását. Lutz Stavenhagen, a bonni vezetésnek a hírszerzés koordinálásával foglalkozó ille­tékese a Bild am Sonntag című lap tegnap megjelent számában nyilatkozott. Elmondotta: bizonyítékai vannak arra, hogy Moszkva az NDK-beli változások idején, majd azt követően is keletnémet ügynököket próbált beszervezni, hogy Németország területéről a szovjet vezetésnek információkat szolgáltassanak. Stavenhagen felajánlotta a volt keletnémet hírszerzőknek: ha feladják magukat, akkor együttműködésre számíthatnak a hatóságok részéről. Azokkal, akik így tesznek, kíméletesen bá­nik majd a bíróság, és megadja számukra a normális élet lehető­ségét — közölte a bonni illetékes. A többi kelet-európai orszá­got is felkérte, hogy segítsenek felszámolni Németországban lé­vő ügynökeik tevékenységét. „Még sok, illegálisan tevékeny­kedő keleti ügynök van közöt­tünk” — mondta. (MTI) Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogait RMDSZ-állásfoglalás Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja Románia befogadását az Európa Tanácsba. A szövetség állásfog­lalása szerint azonban szükséges, hogy Románia előbb az országra nézve kötelezőnek ismerje el és garanciákkal biztosítsa a nemze­ti kisebbségekhez tartozó egyéni és kollektív jogokat azzal, hogy szentesíti a Strasbourgban 1985- ben elfogadott helyi önkormány­zat európai chartáját, és az 1988- ban kidolgozott regionális és ki­sebbségi nyelvek európai chartá­ját. Az RMDSZ országos választ­mányának pénteken Kolozsvá­rott tartott ülésének állásfoglalá­sát tegnap tették közzé. A dokumentum mindenek­előtt leszögezi, hogy a romániai politikai életben erőteljes vissza­rendeződési tendencia érezhető. Az új államigazgatási és kulturá­lis struktúrákba a volt Securitate és a nomenklatúra emberei be­épültek, és tapasztalható, hogy a volt pártállam propagandistáit, ideológiai hangadóit rehabilitál­ják; az országban aktivizálód­nak a fasisztoid és antiszemita nézeteket valló személyek. Romániában régi mechaniz­musokat működtetnek, a hely­hatóságok vezetőit a kormány kizárólagos döntésével helyezik a tisztségekbe — hangzik az RMDSZ állásfoglalása. — Ugyancsak tapasztalható, hogy az állami szervekbe a volt dikta­túra második garnitúrája épült be. Teret nyert az országban a kormányzatot is támogató neo- ceausescuista, totalitárius politi­kai erő. A kormányzat ezekkel a veszélyekkel szemben határozat­lan, és ez nagymértékben hozzá­járul a mesterségesen geijesztett etnikai és társadalmi feszültsé­gekhez. Az RMDSZ megítélése sze­rint a kormánynak sokkal na­gyobb határozottságra és követ­kezetességre kellene törekednie, hogy a meghirdetett — és sok po­zitív elképzelést is tartalmazó — programját megvalósítsa. Az állásfoglalás leszögezi: — Az RMDSZ alapfeltételnek te­kinti az erdélyi művelődési, gaz­dasági, társadalmi intézmények jogfolytonosságának elismeré­sét, beleértve a tulajdonjogokat is. Ezért síkraszáll a felekezeti is­kolák visszaadásáért, a szerze­tesrendek működésének enge­délyezéséért, az elkobzott egy­házi vagyon visszaadásáért. Oktatásügyi téren elengedhe­tetlennek tartja a magyar nyelvű Bolyai Egyetem visszaállítását. Ennek keretében kell működnie a felsőfokú orvosi, gyógyszeré­szeti és műszaki, a megszüntetett magyar nyelvű mezőgazdasági, képzőművészeti és zeneművé­szeti karnak. Az RMDSZ állás­S szerint magyar tannyelvű déket, óvodákat és iskolá­kat kell létrehozni állami alap­ból, és meg kell szervezni a ma­gyar tankerületi főigazgatóságot. A teljes egységben elfogadott nyilatkozat támogatja a Kolozs­várott működött konzulátusok — magyar, cseh, német, olasz, osztrák, svájci — működésének újbóli engedélyezését, amennyi­ben ezt az illető felek is igénylik, és mindazoknak a konzulátusok­nak a visszaállítását, amelyek Romániában működtek. Kéri a kormányzatot, kezdjen tárgyalá­sokat a Vatikánnal annak érde­kében, hogy az ősi gyulafehérvá­ri püspökséget emeljék érseki rangra, egyesítve a temesvári, nagyváradi és szatmárnémeti egyházmegyékkel. A szövetség kéri, hogy a kormányzat ne elle­nezze és ne akadályozza a mold­vai csángó-magyarok számára biztosított magyar nyelvű hitok­tatást és lelkipásztori szolgálatot. Kéri a kormányt és a helyi szer­veket, hogy akadályozzák meg a magyarellenes uszítást, amely el­sősorban a tömegtájékoztatásban nyilvánul meg. Sérelmezi, hogy az ellene irányuló támadások, közve­tett adminisztrációs módszerek miatt az RMDSZ hátrányos hely­zetbe kerül a közéletben. Ausztria lottó A 40. hét nyerőszámai: 5, 6, 29, 31, 32, 43. Pótszám: 38. Jokerszám: 156437 Választási gyűlés Hevesen a 8-as és 9-es választókerület SZDSZ- es képviselőjelöltjei, Besenyei Benedek és Ocsvai Károly várják az érdeklődőket választási gyűlésü­kön ma 18 órakor a 3-as sz. (újtelepi) iskolában. A volt kolléga röplapot szór Választási piff-puff Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) — Valóban tagja voltam az MDF-nek — kezdi. — De ezzel nem voltam egyedül, akik vala­melyest politizáltak, azok szim­patizáltak akkoriban ezzel a szervezettel. A kisgazdapárt any- nyiból érdekelt, hogy akkor ez volt az első olyan párt, amelyik az MSZMP-vel szemben meg­alakult, enyém volt a 13. számú tagkönyv. Én a polgári tagozat­nak voltam tagja, de később, amikor már lehetett látni, hogy milyen nézeteket képvisel a kis­gazdapárt, kiléptem. — Igaz, hogy az anyagiak mi­att lépett be az SZDSZ-be? — Valóban nem voltam az SZDSZ tagja, amikor itt kezd­tem dolgozni. Azért nem, mert én a mostani munkámat legin­kább népművelői feladatnak tar­tom. Arra gondoltam, hogy nem azért tevékenykedem, mert tagja vagyok a pártnak, hanem mert én is olyan ember vagyok, aki ta­lán tett valamit Gyöngyösért. Ezért húztam-halasztottam a be­lépést. — Most, hogy nyilvánosságra került ez a szórólap, érez a tartal­ma miatt valamiféle lelkiismeret- furdalást? — Semmifélét. Sőt, azt is meg kell mondanom, hogy én nem vagyok hivatalosan az SZDSZ polgármesterjelöltje, ezért vissza sem léphetek. Kevés esetben lehet fellelni az ilyen szórólapok terjesztőit, de most sikerült. Nem arról van ugyan szó, hogy a gyöngyösi fi- deszesek dobálták azokat a pos­taládákba, mint az városszerte elterjedt. Olyannyira nem igaz ez, hogy Szamosvári György ép­pen SZDSZ — Fidesz közös tá­mogatottként kapta szavazatait egyéni körzetben az első fordu­lóban. A szálak Szamosvári egy­kori munkahelyére, a Mátra Mű­velődési Központba vezettek, ahol volt népművelő kollégája, Bozsik István nem is tagadja, hogy társaival ő is szórta ezeket. — Egyedül az volt a gondom ezzel a szórólappal, hogy nincsen aláírva — mondja. — De akitől kaptam ezeket, azt közölte, hogy ez véletlen, de utólag úgyis vál­lalni fogják a készítők. — Ki mondta ezt önnek? — Ezt nem mondhatom meg. — Igen nagy tételről van szó. Vajon hol készülhetett ennyi szó­rólap? — Ezt én sem tudom. Csak azért vállaltam a terjesztést, mert régóta ismerem Szamosvárit, és tudom, hogy amit állítanak róla, az igaz. Szerettem volna, ha más is megtudja a tényeket. A gyöngyösiek tehát sok min­dent megtudtak. Ezzel mi is így vagyunk, csak az furdalja még az oldalunkat, hogy hol készült, és milyen finanszírozásból ennyi szórólap és plakát? A többit bíz­zuk a gyöngyösiekre: tessék vá­lasztani! Kovács Attila A Fidesz és az SZDSZ közös nagygyűlése Egerben — A vendég: Orbán Viktor és Pető Iván „Jelentős az elmozdulás a politikai tendenciákban” Közös nagygyűlést tartott szombaton Egerben a Fiatal Demok­raták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége. A rendez­vényre neves vendégek érkeztek dr. Orbán Viktor Fidesz-frakció- vezető és Pető Iván SZDSZ-ügyvivő személyében, így nem megle­pő, hogy a Neumann János szakközépiskola aulája megtelt a kez­désre, délután 3 órára. Elsőként dr. Orbán Viktor szólt arról, hogy nem ért egyet az­zal a szokásos érveléssel, mely szerint azért volt alacsony a rész­vétel a helyhatósági választások első fordulójában, mert a Parla­ment elvette az emberek kedvét a szavazástól. — A Parlament nem kezdhet­te működését gazdasági törvé­nyek meghozatalával — hangsú­lyozta —, hiszen jórészt azt sem lehetett tudni, hogy mi tartozik az Országgyűlés, és mi a kor­mány jogkörébe. Ezért szerin­tem helyes volt az alkotmánymó­dosítás — önkormányzati tör­vény — gazdasági törvények sor­rend. A bírálók emellett azt is felhozzák: sok a szócséplés a T. Házban. Ez már inkább reális kritika. Azt viszont le kell szö­geznem, hogy a Fidesz egyetlen felesleges vitát sem kezdeménye­zett. Tudom, hogy a kormány­pártok épp az ellenkezőjét állít­ják, de az nem igaz. Mi kétszer vettük fel a kesztyűt: a Kéri-ügy- ben és a Jeszenszky-ügyben. Ki kellett vonulnunk, mert a Parla­ment nem kocsma, ahol rövid úton lehetne elintézni az efféle sértéseket. Egyébként pedig egy törvényben fontos egy szó, egy vessző is. Példaként említhetem Kónya Imre indítványát a nem­zeti szimbólumokról. Az MDF frakcióvezetőjének javaslatában így szerepelt: a magyar zászló három piros-fehér-zöld sávból áll. Ha ezt elfogadtuk volna, ak­kor most kilencsávos lenne a lo­bogónk — pedig mindössze egy vessző hiányzott. Szerencsére az egyik fideszes képviselő felhívta a figyelmet a hibára. — A közhangulat nem jobb most azokban az országokban sem, ahol jóval nagyobb eufóriá­val járt a kommunizmus bukása — folytatta a politikus —, nálunk azonban a kormány még fokozza is a rosszkedvet. Egyszerűen nem lehet tudni, hogy mitakar, és nem lehet érteni sem, mit mond. Ha például Antall Józsefnek feltesz­nek egy igen-nemmel megvála­szolható kérdést, a válasz mini­mum 27 — 28 percet vesz igény­be. Ugyanakkor erős a kormány kétértelműsége az elszámolta­tásban is. Itt vannak a kiemelt nyugdíjak: az Antall-kormány 130 napig folyósította ezeket — miközben elszámoltatásról, Jus- titia-tervről beszélt. A kormány fogalmai szerint a politika egyébként is ideológiai vitákból és személyi kérdésekbőláll. A Fi­desz szerint viszont a konkrét in­tézkedések jelentik a politikát — fejezte be végül dr. Orbán Vik­tor. Ezután Pető Iván szólt az ösz- szegyűltekhez. Mondandóját az­zal kezdte, hogy úgy tűnik, az el­ső forduló óta a kormány siet. — Lám, lám, ha az emberek nem a kormánykoalícióra szavaznak, máris jönnek a jó dolgok — véle­kedett, majd folytatta: — Az ilyesmi azonban nem szokott olyan jól menni. A költségvetés sok mindent nem tesz lehetővé. Most például nem tudni, mi fe­dezi azt az összeget, amelyet a nyugdijak kiegészítésére fordí­tottak. Ugyanakkor az olajárak emelkedése miatt elkerülhetetle­nül emelni kell majd a benzinára­kat. Áremelések előtt állunk te­hát, és bár látszatra a demokrá­cia meghozta első látványos eredményeit, mégis félő, hogy nemsokára a rossz hírek jönnek majd Azok a rossz hírek, ame­lyeket a kormány most elfelejtett közölni. — Nem lenne szükség a máso­dik fordulóra — mondta ezt kö­vetően Pető Iván —, ha a kor­mánypártok reálisan felmérték volna, milyen is a magyarországi közhangulat. Akkor ugyanis nem kardoskodtak volna a 40 százalékos határ mellett. Az SZDSZ egyáltalán nem akart ilyen határt, hiszen a második fordulóban amúgy is mindig ke­vesebben mennek el, de a kor­mánypártok képviselői sajnos többnyire eleve rossznak tartják az ellenzéki javaslatokat, azt gondolják, azokból csak az el­lenzéknek származik haszna. Nem a dolgok tartalma dönti el a szavazásokat, hanem az a feltéte­lezés, hogy aki a T. Házban velük szemben ül, az nekik kizárólag ártani akar. — Az első fordulóban többen voksoltak volna — vélte az SZDSZ ügyvivője —, ha több tá­jékoztatást kapnak az emberek, mondjuk arról, hogy hány száz millióba kerül a második fordu­ló, illetve arról, hogy akkor is meglesznek az önkormányzatok, ha kevesen szavaznak. Egyéb­ként ez az egyik legfőbb érv amellett, hogy október 14-én el kell menni választani. Hiszen né­hány szavazattal is létrejöhet az önkormányzat, csak éppen az ilyen esetben a polgárok kienged­ték kezükből a befolyásolás lehe­tőségét, tőlük függetlenül alakul a politika. Végezetül a szeptem­ber 30-i eredményekről: jelentős az elmozdulás a politikai tenden­ciákban. Arra senki sem számí­tott, hogy néhány hónap alatt eny- nyire megváltozik az emberek véleménye. A Fidesz ereje jelen­tősen növekedett, az SZDSZ-é és a KDNP-é is valamelyest, az MDF és a kisgazdapárt viszont jelentősen visszaesett — zárta beszédét Pető Iván. A politikusok fellépése után a résztvevők kérdései és a válaszok következtek, csaknem két órán át, így végül este hat órakor feje­ződött be az egri ellenzéki nagy­gyűlés.- - (rénes) Für Lajos az egri Líceumban Sorsfordító októberek címmel tart ma este 6 órától előadást Für Lajos honvédelmi miniszter az egri Líceum dísztermében. A Magyar Demokrata Fórum által szervezett rendezvény után hangversenyre kerül sor: a siege- ni Union vegyes kar, s a Moven- do kamarakórus lép pódiumra a díszteremben, Kari Heinz Meisel és Szabóné Vas Márta vezényle­tével. The New York Times: Erdély, Moldova „Romániában érzékeny kérdés a szomszédos Magyarország törek­vése, hogy felélessze az erdélyi magyar kisebbség kultúráját. Buka­rest tiltakozik az ellen, hogy egy külföldi kormány jogosulatlanul be­avatkozik a közoktatásba és más kérdésekbe. Szovjet-Moldovában a román tankönyvek azonban nem váltanak ki tiltakozást, jóllehet, né­melyben még megtalálhatók a Nicolae Ceausescut is dicsőítő himnu­szok” — írta vasárnap moldovai riportjában a The New York Times. Celestine Bohlen, a lap budapesti székhelyű tudósítója kisinyovi jelentésében hangsúlyozta, hogy Románia támogatásával bontakozik ki a „kulturális és vallási újjászületés” Moldovában, amely 1940-ig Romániához tartozott. — Bukarest legfontosabb hozzájárulása, hogy ez évtől kezdve csaknem kétezer szovjet-moldovai diák tanul —- meg­hívásra — Romániában, Moldovába pedig teherautószám érkeznek a román tankönyvek — jegyezte meg az újságíró.

Next

/
Thumbnails
Contents