Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-06 / 158. szám
1. (1) NI CSAK, Kl BESZÉL? Látogató: 30.537 Forgalmazó: Intercom Érték: 4,0 Kétségkívül ez a film 1990 legnagyobb sikere. Megelégedéssel töltheti el a magyar nézőket, hogy már csak néhány hónapot kell várniuk, és következik a folytatás. Természetesen a régi szereplőkkel, hasonló stílusban. Bár az eredeti ötlet már robbant, a második rész is sok meglepetést tartogat... 2. (2) TANGO ÉS CASH Látogató: 19.518 Forgalmazó: Intercom Érték: 3,5 A két szuperzsaru — Stallone és Kurt Russel — története azért vonzó még most is, mert a borzalmak helyett és mellett felcsillan a humor; a sztárok igazából játszanak, élvezik a szerepüket. 3. (3) VISSZA A JÖVŐBE II. Látogató: 18.986 Forgalmazó: Duna Érték: 3,0 Már megint egy folytatás... A sorozat első darabja nagyszerű volt, az időutazás, az időátlépés sajátos bemutatásával. A lazán könnyed Michael J. Fox pedig ismert lett mint ezermester. A második rész szerkezete bizony már kissé szétesett, de sebaj, ha valaki csalódott, reménykedhetett abban, hogy majd a trilógia záró darabja sikeresebb lesz... Hát... A decemberi bemutató majd bizonyít... Előzetesen csak any- nyit: a vadnyugati történetet már nehezen viseli el ez a téma... Mindenesetre Michael J. Fox nem folytatja... Ha azonban a tehetséges színészre kíváncsi valaki, A háború áldozataiban ezen oldalával is megismerkedhet a néző. 4. (4) VAKLÁRMA Látogató: 18.609 Forgalmazó: Intercom Érték: 3,5 Gene Wilder a legismertebb amerikai komikus napjainkban. Igazi jellemet is meg tud rajzolni a nevetséges helyzetekben. Humora azért jó, mert természetes, nem alantas, a kisember szemével mutatja az eseményeket. Nem kell sajnálni azért, mert elesett, inkább az eredendő életkedvet jeleníti meg. 5. (7) MARSLAKÓ A MOSTOHÁM Látogató: 17.446 Forgalmazó: Intercom Érték: 4,5 Kim Basinger varázsa lenyűgöző. Nincs szerepe, amelyben ne lenne hitele. Ez a vígjáték könnyed kikapcsolódás, de sokan vallják: a földönkívüliek előbb-utóbb tényleg közvetlenül is belépnek az életünkbe. 6. (5) AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK II. Látogató: 16.976 Forgalmazó: Mokép Érték: 4,0 Néhány hónappal ezelőtt a Mokép szerződést kötött az egyik legnagyobb amerikai filmforgalmazó céggel, a FOX-szal. így a korábban abszolút uralkodó Mokép is felvette a versenyt: igyekszik szuper- gyorsán mutatni a sikeres amerikai filmeket. Jamie Uys filmje az év népszerű darabja lett nálunk is, de úgy tűnik, más FOX-alkotás egyelőre távol áll a hazai sikerlistától... 7. (-) PAPA, ÉN NŐ VAGYOK! Látogató: 16.100 Forgalmazó: Intercom Érték: 4,0 Ez a nagyszerű komédia alig egy hónap alatt került a listára. Olyan történet ez, amely legalább egyszer minden tini fantáziájában és minden apa rémálmaiban lejátszódik. Katie, az esetlen kamaszlány elragadóan szép fiatal nővé serdül, és a fiúk hevesen lobbannak fel iránta. Simpson úr, az édesapa egyik üzleti útjáról hazatérve megdöbbenve tapasztalja, hogy aranyos pici lánykája alaposan megváltozott. Jó- szándékúan igyekszik „megyédeni" a bakfist, de erőfeszítései visszaütnek : éjszakai leselkedésekbe, eszeveszett autós vetélkedésekbe ke6. Hírlap 15>90. október 6., szombat Film-video sikerlista A Heves megyei mozifilmek sorrendje a látogatók száma alapján 1990. január — augusztus 31. veredik, és ez még nem minden... Azért érdekes ez a film, mert nemcsak a fiatalok nézőpontjából mutatja be, mit jelent ma a serdülőkor, hanem a szülők oldaláról is. A humor forrása az az ironikus fordulat, hogy a hatvanas évek hajdani lázadói mára konzervatív szülőkké értek, s olyan erényeket építettek fel maguknak, amelyeket annak idején kinevettek és elvetettek. A mai apák szabadelvű gondolkodásuktól függetlenül borzonganak és félnek, ha lányuk jövőjére gondolnak. Emlékeznek ugyanis saját zajos ifjúkorukra. így aztán olyan konzervatív nézeteket kezdenek el vallani, mint hajdan az ő szüleik. A Papa, én nő vagyok nyomon követi a generációs feszültség ingadozását, s azt vallja, nem az a lényeg, hogy a szülő mennyire bízik a tizenéves gyermekében, hanem az, mennyire bízik önmagában. A film hatását erősíti az az elképzelés, hogy az ember kétszer éli át a serdülőkort: egyszer tini fejjel, másodjára pedig szülőként. ...És bizony ez a második nem könnyebb, legfeljebb másabb. Próbára teszi a türelmet, és sok tekintetben mulatságos. A film zenei anyaga mintegy 20 időtálló rock-klasszikusból állt össze. TONY DANZA az édesapa alakítója. Amerika egyik legismertebb tévésztárja, s ezzel a filmmel lép át a képernyőről a vászonra. AMI DOLÉNZ játssza Katie Simpsont, aki azt vallotta, hogy bár ez a film igazi komédia, komolyan kell alakítani a szerepet. A saját tulajdonságait is hozzáadta a figurához, hogy a tinik is igazinak tartsák. Az amerikai Házibuli végül is többet mond elődjénél, s a szülők számára legalább olyan fontos gondolatokat sugall, mint a tizenéveseknek... 8. (6) SZELLEMIRTÓK II. Látogató: 16.092 Forgalmazó: Intercom Érték: 4,5 Kérem, csoda történt. A Szellemirtók a maga műfajában kellemes élményt nyújtott az ilyen téma iránt érdeklődő nézők számára. Amikor azonban elkészült a folytatás, bebizonyosodott: a második rész érdekesebb, ötletesebb. Vagy talán már hozzászoktunk az ilyen humorhoz? 9. (8) DRÁGÁM, A KÖLYKÖK ÖSSZEMENTEK Látogató: 14.820 Forgalmazó: Intercom Érték: 3,5 Megkezdődött a tam'tás, romlik az idő, valószínűnek tartom, hogy a gyerekek átalakítását bemutató történet megőrzi népszerűségét, hiszen szeretünk akkor is szurkolni, ha sejtjük, manipulálva vagyunk, vagyis előre ismerjük a szerencsés végkifejletet... 10. (10) EGYIK KOPÓ, MÁSIK EB Látogató: 13.863 Forgalmazó: Intercom Érték: 3,0 A kutyatörténet mindig hatásos. Hátha még „ő” szinte emberi tulajdonságokkal rendelkezik. S ha még ez nem elég, a forgatókönyv a végére súlyos sebesülést ír elő a számára... Az egyik kopó, Tom Hanks azonban ezzel a filmmel lett — méltán — nagyon népszerű nálunk is. Magyarországon jelenleg több mint tíz forgalmazó létezik a piacon. Nagy a kínálat, a kereslet azonban egyre kisebb, különösen akkor, ha az elszegényedéssel egyenes arányban emelkedik a mozijegyek ára. Figyelemre méltó, hogy a toplistán 8 filmmel szerepel az Intercom, kétség nem férhet hozzá tehát, melyik 1990-ben a legsikeresebb hazai forgalmazó... Listánkon zárójelben közöljük a filmek előző sorrendjét. A pontozás az értéket, nem pedig a népszerűséget jelzi. Hernádi Ferenc Százráncú köpeny és szalagos bot Fertály mester csak írástudó lehetett—1727-ben „kilenc” jelölt közül választották Köszöghy Jánost — A helyhatóságok segítői voltak Összeállításunknak bizonyára aktualitást adnak a helyhatósági választások, ugyanakkor bizonyítják, hogy a török kiűzése után a felocsúdó nemzet városi polgárai miként szereztek érvényt demokratikus jogaiknak, hogy állították vissza a törvényes közhatalmat, a rendet. Breznay Imre kutatásaiból is tudjuk, hogy a „fertálymesterség” intézménye mindenekelőtt Egerre, de Gyöngyös városára is jellemző volt. Egerben akkortájt négy kerület, „series” volt, a várost falak vették körül, ennek ellenére a közrend és a biztonság sok kívánnivalót hagyott maga után. Az 1774/75. évi városi költségvetés mindezen hiányosságok megszüntetésére már tíz fertálymesteri stalláriumot szavazott meg, fejenként 12 forintnyi költség keretében. Érdekes megemlíteni, hogy akkor a költségvetési év július 1-jével kezdődött, vagyis magában foglalt egy nyári és egy téli fél esztendőt. Szigorú előírás volt, hogy a fertálymesterségre csakis írni, olvasni tudó, tisztes és büntetlen előéletű polgárok pályázhattak. A török után a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert és környékét, így Gyöngyöst is. Ezek az emberek a már emh'tett kerületekben, „fertályokban” telepedtek le, és minden vágyuk az volt, hogy mesterségüket háborítatlanul folytathassák, és hogy az őket ért inzultusok mihamarabb szűnjenek meg. A fertálymestereket először a városnegyedek — Egerben a hatvani, a makiári, a felnémeti stb. — saját polgáraik közül választották, de az idők teltével már csupán a leköszönt, idejüket letöltött fertálymesterek választottak maguk helyett újakat. Az elnevezés is változott az évek során, ugyanis először a latinos „decurióknak” nevezték őket, majd „tizedeseknek”, illetve fertálymestereknek. Eger polgárainak azonban nem tetszett ez utóbbi elnevezés, és a kalapos király, 11. József németesítés törekvéseinek ellenszegülve, pusztán hazafiságból, ideiglenesen „negyedmesterekre” változtatták a később ismét visszaadott fertálymesteri címet. Talán mondani sem kell, hogy a fertálymester-választás óriási ceremóniával, előzetes készülődéssel, korteskedésekkel járt, és Apollónia napján történt a hivatalos ajánlás, a „válogatás”, ahogyan a jelölést akkoriban nevezték. A helyszín egy-egy nagyobb borospince suttogója volt, ahol meghányták-vetették a jelöltek nevét, majd szavaztak a válogatás törvényes szellemében. Ki tagadhatná, hogy akkor is voltak szép számmal ambiciózus emberek, akik — majd mi megmutatjuk! — felkiáltással ajánlották be magukat a polgároknak, miközben mindent megtettek azért, hogy megválasztásuk után ők ölthessék magukra a nekik járó százráncú köpenyt, és vehessék kezükbe a szalagos botot. Nagy dolog volt akkor fertálymesterségre vállalkozni, a választáson indulni, a lakosság közhangulatát mindenféle-fajta korteskedéssel önmagukra irányítani. Nem volt hiány borban, pálinkában, a gyerekeknek cukorban, de ígéretekben sem, amelyek azután vagy betartattak, vagy nem. Ha járjuk az egri híres, nagy borospincéket, bizonyára feltűnik, hogy a bejárati ajtók mellett a tufában kisebb-nagyobb szobát vágtak, afféle „suttogót”, ahol hosszú, lócás asztal mellett, duruzsoló kályha melegében, tüzes bor hevében minden szóba került. Itt dőltek el a fertálymesteri jelölések, a választások, a beiktatások, sőt a fertálymesterek búcsúztatásai is. Többen kíváncsiskodhatnak, hogy tulajdonképpen kik is voltak ezek a fertálymesterek, milyen jogok és kötelességek illették meg őket? Annyi bizonyos, hogy közhivatalnokokként szerepeltek, szorosan a városi elöljárósághoz tartoztak, onnan kapták az ukázt, de a fizetést is. Mindezek mellett sokatmondó számunkra az ”Egri Katolikus Tudósító” 1931. áprilisi száma, amely ezeket írta: „A város II. negyedének fertálymesteri traktáján öltött testet a gondolat, hogy alkottassék meg a fertálymesterek tízparancsolatja.” A megválasztott fertálymesterek esküt tettek, a választásokról hivatalos jegyzőkönyvet írtak, amelyet beterjesztettek a város polgármesteréhez. A derék választott honpolgárok teendői az évtizedek, sót az évszázadok során bizony megbokrosodtak, ugyanis a rend és a fegyelem szigorú betartása mellett szaporodtak a közhivatali teendők is. így ők hívták fel a lakosságot az adófizetésre, nyilvántartották és sürgették a késlekedőket, ők ellenőrizték, hogy tiszták-e az utcák, a terek, söprík-e azokat rendesen az arra illetékesek, és ki-ki a maga háza előtt? Ügyeltek a tűzrendészed előírásokbetartására, ösz- szegyüjtötték az adományokat és a nemes célokra szánt összegeket, és nem utolsósorban őrködtek a közerkölcsök fölött. A titoktartási kötelezettségükre íme egy régi idézet: „A fertálymesterek letett hitek szerint minden titkokat magukba tartani kötelesek, azokat senkinek ki nem beszéljék.” Fegyverekkel nem rendelkeztek, de tekintélyparancsoló , személyük elrettentette az embereket a bűncselekményektől. Ugyanakkor joguk volt helyszíni bírságolásra, a csavargókat, nap- lopókat, káromkodokat és a csinytevőket a helyszínen megbírságolták vagy aristomba zárathatták, amennyiben fizetni nem tudtak. Később részfeladatokra is választottak tisztségviselőket. Tudjuk, hogy Eger varos első negyedének Tertálymestere Köszöghy János volt, akit kilenc arra érdemes személy közül egyhangúlag választottak meg. Később Csánk Györgyöt malombírónak, másokat piacbírónak választottak. Éger már évszázadokkal ezelőtt is a bor városa volt, Gyöngyös szintúgy, még akkor is, ha a mai cím és rang nem volt hivatalosan elismert. Ez nem kevés gondot jelentett a fertálymestereknek, éppen a részegek randa- lírozásai miatt. Olvassuk csak a régi tilalmat: „ Télben 9 óra, nyárban 10 óra után a Kortsmákon való Musika és az Utzákon való tsavargás ti- lalmaztatik.” Érdekes ritkaságokat tudhatunk meg a korabeli írásokból. „Dér Tamás 1778. februárius 4.- én fejbe verte feleségét, ezért a Seriesbeli fertálymester a magistrates elé állíttatta.” Egy másik fertálymesteri jelentés arról tudósít, hogy 1827. augusztus 26-án leégett az egri belváros nagyobbik részé, ezért a tűzvédelmi szabályokat megszigorítják, és az ellene vétőket kíméletlenül büntetik. Akik tanulmányozták az egri fertálymesteri jegyzéket, láthatják, hogy ott a legrégibb egri családok nevei fordulnak elő: Ali, Bóta, Bajzát, Holló, Angyalossy, Ringelhann, Grónay és mások. Vendégjárásban és vígságban Eger és Gyöngyös sohasem szűkölködött, sok idegen iárta a két várost, így az „idegenforgalom” bizony nem kevés gonddal-bajjal járt. A „borhét” é\százados ünnep volt, a szüret ideje, amikor vendég vendég hátán volt e városokban, miközben kevés volt a szállást nyújtó vendéglő, beálló és szín. A szabadban „koncsor- gók” nem kevés gondot okoztak a bírságot gyakran osztogató fer- tálymestereknek. Jogos lenne a kérdés: volt-e tekintélyük, merészelték-e bántalmazni e hivatalos személyeket? Erre vonatkozóan egy idézettel záruljon az összeállítás: „Kis Márton a Felnémeti negyedben meghuncfutolta Hoffel- ner János fertálymester uramat. Azért, mert e motskos szókat kiböffenteni nem átallotta, 12 pálcára ítélték. 1753. jún. 22.” (Sz. I.)
