Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-06 / 158. szám
1990. október 6., szombat Hírlap 5. Eltűnt a baráti ajándék Volt egyszer egy finn szauna.. Egy csütörtöki délután bóklászunk az egri IKLV Sas úti telepén. Nyitott nap van, vagyis bárki bemehet, s kereshet, kutathat a sok lerakott építési, lakberendezési anyag között. Akinek régi, de még használható ajtó kell, esetleg beépíthető konyhaszekrény a lakótelepi lakásba, hát itt bizonyára talál. És még annyi mindent, ami egy-egy lakásfelújításhoz, barkácsmunkához kell. Kimeríthetetlen tárházra bukkanhat az ember, csak némi időt szánjon rá. Mi nem ilyen „hiánycikkeket” keresünk. Olvasói jelzést kaptunk, hogy jól nyissuk ki a szemünket, s ha mindemellett még van egy kis fantáziánk is, akkor valahol a sok limlom között meglelhetjük egy barátság — szó szoros értelmében — darabjaira bontott, szakadt jelképét... Amikor már harmadszor találjuk magunkat szemben egy rakodómunkással, segítőkészen kérdezi, mit keresünk. Mondjuk, hogy mi szél hozott ide, erre készségesen int egy deszkahalom felé. — Az lenne az, ha minden igaz, itt eszi az idő már régóta... Biztosat már senki nem tud Volt egyszer Egerben egy finn szauna... — A ’80-as évek elején került ide, ha jól emlékszem, még Varga János tanácselnöksége idején — mondja Sütő Szilárd, az egri strand vezetője. — Egy lengyel kamion hozta Eger testvérvárosából, Poriból. Amikor a strandon kijelölt helyére érkeztek, precízen becsomagolt, megszámozott részek kerültek elő a teherautó platójáról, s egy finn szakember két magyar segédmunkással alig két nap alatt felállította és üzembe helyezte az eredeti szaunát... Pár évig használták is a vendégeink, bár kissé messze volt a medencéktől, igény mégis volt rá... Aztán egyszer csak kellett a hely az épülő SZOT-szálló- nak, jöttek az emberek, és egyik napról a másikra lebontották. Nem tudom, hogy végül is hová került... Bakos István, a megyei vízmű vállalat osztályvezetője — mint a strand felügyeleti irányítója — mindezt megerősíti, kiegészítve annyival, hogy tudomása szerint a szaunát az azóta elhunyt városi tanácselnök személyes ajándékként kapta Pori polgármesterétől. S talán Varga János gondoskodott a lebontásáról és elszállításáról a szállóépítkezés kezdetekor. Egy űjabb telefonhívása viszont más információkat tartalmaz: — Alaposabban utánanéztünk a dolognak: végül is a város kapta a szaunát, de a strandra került, s egy időre érték nélkül a vízmű tulajdonába. Később, amikor lebontották, átkerült az ingatlankezelő vállalathoz, s az a hír járta, hogy a Szépasszony- völgybe kerül... Ha nem ez az, akkor hová tűnt az eredeti? Lépjünk tovább... IKLV, Koncz Sándorné dr.: — Ehhez a szaunához csupán annyi közünk van, hogy — miután a városi tanács tulajdona — megőrzésre vettük át, amíg nem döntenek a további sorsáról... Városi tanács, Békési József (volt általános elnökhelyettes): — A város nem tudja magára vállalni azt a szaunát, nincs sem pénz, sem terület a felállítására — mondja. — Volt olyan terv, hogy a nyitott uszoda területén kap helyet, s a sportolókat szolAtlanta, az ötkarikás város A lakóövezetekre viszont a családi házak jellemzőek (Fotó: Janeart) Kosztümös felvonulás a nemze- Emlékezés a múltra: a világ legnagyobb domborművén a déliek veti ünnepen, július negyedikén zetői: Jefferson Davies, Lee és Stonewall Jackson tábornokok Hogy is mondta a rakodómunkás? „Az lenne az, ha minden igaz...” — szaunacsarnok az IKLV-telepen (Fotó: Koncz János) gálja majd, de a sportvezetés sem vállalta át a kis épületet. Van még egy jelentkező, a tűzoltóság, ők talán hajlanának, hogy a saját területükön felállítsák, de hát ez már az űj öpkormányzat döntésére vár. A szauna megvan, bizonyára nem lesz akadálya a működtetésének... A szálak az egri Szépasszony- völgybe vezetnek... Vajon lesz-e még öröme valakiknek ebben a szaunában ? Emlékszem, a távoli országban mily büszkeséggel mutogatták nekünk — Eger város delegációja tagjainak —, hogy ilyen lesz az ajándékszauna is. S ott az erdős, tavakkal tarkított északi tájban megbúvó faházban ki is próbálhattuk a „gőzfürdőt.” Még diplomát is kaptunk róla: ’’Sauna Diplomi. This is to certify that has visited a finnsh sauna and through this visit becam a member of the glorious fraternity of sauna-friends. ” Vagyis: hősiesen álltuk a próbát... Idáig jutottam a szaunázás emlékeiben, amikor kiderült: bizony, Eger kis város ahhoz, hogy ne terjedjen el a híre, mi után is érdeklődik az újságíró. Mert ismét megszólal a telefon: — Elárulok magának egy titkot: ha tudni akarja, hogy hol keresse a szaunát, járja körül a Szép- asszony-völgyet, de jó alaposan... (!) Kár, hogy az informátor szűkszavú volt, s határozottan névtelen. Pedig a nyomravezetésért kaphatott volna tőlem egy igazi finn szaunadiplomát... Szilvás István [!■■■" i Mtmsííita imuitimimm.csml A belvárosban egyre több a felhőkarcoló, ahogy ez Amerikában illik Georgia állam fővárosa, Atlanta kapta meg az 1996-os olimpia megrendezésének jogát. A kétmilliós metropolis számos címmel büszkélkedhetett már eddig is: egy felmérés szerint például az USA legkomfortosabb városa, vagyis itt a legkellemesebb az élet. Ezzel függ össze a másik titulus is, miszerint Atlanta a zöld város, és valóban, a felhőkarcolókból álló centrum kivételével erdőkbe bújt kertvárosokban élnek az emberek. Itt építették fel a világ legnagyobb repülőterét, ahol évente 75 millió utas fordul meg. Itt választották meg 1974-ben az első fekete déli polgármestert, ami azért is nagy szó, mert a polgárháború idején Atlanta a rabszolgatartó déliek központja volt. Itt született és dolgozott Martin Luther King, a néger polgárjogi vezető, és a gyilkos merénylet után itt kapott díszsírhelyet is. Itt élt és alkotott Margaret Mitchell, az Elfújta a szél világhírű írója, s a város kulturális központ is: 30 egyeteme és főiskolája van. Az 1837-ben még szerény vasúti csomópont mara igazi világvárossá, ipari, kereskedelmi és turisztikai központtá növekedett, ezért a dél New Yorkjának is „becézik”. Hogy mást ne mondjunk, itt székel például a Coca- Cola, az olimpiai játékok egyik fő szponzora, és a rossz nyelvek szerint ennek is része volt abban, hogy nem Athén, hanem Atlanta kapta meg a rendezési jogot. Az mindenesetre biztos, hogy a sok büszke cím mellé most egy újabb is születik: Atlanta, az ötkarikás város...
