Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-05 / 157. szám
1990. október 5., péntek Hírlap 5. i r Ír A csillagok, a kozmosz, a bolygók titkai ma is sokakat érdekelnek és foglalkoztatnak. Érthető, hiszen különleges dolgokról van szó. A tudományos műhelyekben szinte nap mint nap hoznak új eredményeket ebből a témakörből. Mai összeállításunk néhány érdekességet kínál. Napenergia-gyűjtő paplan Az NSZK-ban alapjaiban újfajta napenergia-gyűjtő gyártását kezdték meg a sugárzó hő felfogására. Az újfajta energiagyűjtő különleges műanyagból készült, hajlékony, egy méter széles paplan, mindössze 6 mm a vastagsága, vágható, feltekercselhető. Két profilrétegből készül, a két réteget mintázott felületeikkel hegesztik egymáshoz. A profilokat úgy alakítják ki, hogy lapos vízcsatornák formálódjanak ki az „energiabőrben”. A paplanban be- és levezetőcsatorna is van, mindkettőt keresztcsatornák kötik össze. Ha a vágás helyén egyfajta fóliahegesztővel lezárják a csatornákat, vizet lehet szivattyúzni a csatornák rendszerébe. A feketére színezett paplanban jelentősen felhevüla víz az elnyelt napmelegtől. A háztetőkre terítve a paplant, máris kész a napenergia-elnyelő. A lapos tetejű épületekre egyszerűen ráragasztják a műanyag paplant. Óránként 50 liter vizet átvezetve a paplanon, gyakorlatilag túlnyomás nélkül áramlásban tarthatják a vizet. Az úszómedencék vizének felmelegítésére is alkalmas a paplan. A medence mellett a pázsitra terítve, a léghőmérsékletnél tíz fokkal melegebbre hevíthető az úszómedence vize. . Műhold követte a teknőst Egy amerikai mesterséges ' hold nyolc hónapon át követte 1287 kilométeres vándordíján — , a Diana nevű 96 kilogrammos cserepesteknőst. A Diana hátára szereltek egy 3 kg súlyú rádió- ' adót, s ezután a Mississippi torkolatánál szabadon engedték az állatot. A reá szerelt rádióadó által négynaponként kisugárzott jeleket egy mesterséges hold vette. Utoljára a Mexikói-öböl partjáról jelentkezett a rádióadó, azután elhallgatott. Hosszabb idő eltelte után Kansasból, az USA belsejéből érkeztek a jelek. A szakemberek végül egy farmon találtak rá, nem a teknősre, hanem a rádióadóra. Azt ugyanis a farmer Fort Arthur tengerpartján találta meg és vitte haza — ajtóütközőnek. Föld-hőatlasz Egy nyugat-európai munkaközösség a hasznosítható geotermikus r energia kutatásának megkönnyítésére Föld-hőatlaszt készített. Ez a hőmérsékletnek ötezer méter mélységig való megoszlására, a földhő- áram erősségére, a földfelszín hőmérsékletére és a föld mélyében ta- ' pasztáit vízmozgásokra vonatkozó adatokat tartalmazza. Összeállította: Mentusz Károly Századunk első negyedében megtörtént a „csoda” — A szu- pernova-robbanás a csillagászati jelenségek egyik leglátvá- nyosabbika — Keplernek sikerült utoljára megfigyelnie A Nagy Magellán-felhő Amikor még keveset tudtak az emberek a csillagászatról, azt képzelték, hogy csillagok mindenütt vannak, akármilyen messzi megyünk is, és bármelyik irányba. A csillagok, egy-egy csillag- város lámpásai azonban nem terjednek a végtelenségig. Ha elég messze megyünk, kiértünk a városból a szabadba: a csillagok száma ritkulni kezd, azután végleg elfogynak, s kijutunk a galaxisból a tér sötétjébe. A mi csillagrendszerünk határa tehát nem a világ végét jelenti, mert vannak más csillagvárosok is, mindegyik a maga külön csillagmillióval. Ha messze kint vagyunk a nyílt tengeren, akkor egy parti város lámpáit nem lathatjuk egyenként, mint fénypontokat, hanem összeolvadva látszanak, mint valami fénvköd. Csak amint hajónk közeledik a parthoz, kezdjük külön látni az egyes lámpákat, mégpedig először a legfényesebbeket. Ugyanígy vagyunk a térben messze lévő extragalaxisokkal is. Közelebb menni hozzájuk nem tudunk, de egyre jobban tudjuk növelni a távcsövek fényerejét és átmérőjét. Egy 2,5 méteres átmérőjű távcső kereken negyedmilliószor annyi fényt tud összegyűjteni, mint az emberi szem. Századunk első negyedében megtörtént a „csoda”: egy 2,5 méteres távcső kivételesen jó légköri viszonyok mellett önálló csillagokra bontotta a Nagy Androméda-ködöt. Azóta biztosan tudjuk, hogy az extragalaxisok jó része olyan, mint a mi Tejútrendszerünk. Az Androméda-köd szabad szemmel is látszik a hasonló nevű csillagkép béta jelzésű csillaga felett. Két kisebb és ugyancsak szabad szemmel is látható csillagvárost, a galaxis kísérőit portugál hajósok fedezték fel a Föld körülhajózása közben, és vezetőjükről Magellán-felhőknek nevezték el: Nagy és Kis Magellán-felhők. A fényes óriáscsillagokban bővelkedő nagyobbik felhőben található az SDoradus, az eddig ismert legfényesebb csillag. A Nagy Magellán-felhő Tejútrendszerünk egyik kísérő galaxisa tehát, tőlünk mintegy 155 ezer fényévre fekvő, szabálytalan típuNagy Magellán-felhő. A nyíl a Dorado felé mutat sú csillagrendszer. A chilei Las Campanas obszervatóriumban háromórás expozíciójú felvételt készítettek a Nagy Magellán-fel- hőről. Különleges szerencséjükre a felvételt meg aznap éjjel előhívták és átvizsgálták, így azonnal észrevették egy rendkívüli jelenséget, egy szupernóva-robbanást. Vele egy időben ugyanezen obszervatórium egyik asszisztense szabad szemmel figyelt fel a szupernóvára. A harmadik felfedező egy új-zélandi amatőr csillagász volt. A szupernóva-robbanás a csillagászati jelenségek egyik leglát- vanyosabbika, amikor egy legalább néhány Nap tömegű csillag robbanás formájában tesz pontot életútja végére. A szupernóva- robbanás meglehetősen ritka jelenség. A nagyobb galaxisokban becslesek szerint 20 — 50 évenként villan fel egy szupernóva, mégis Tejútrendszerünkhöz tartozó szupernóvát 1604-ben Keplernek sikerült utoljára megfigyelnie. Éppen ezért óriási a jelensége annak, hogy most az egyik, hozzánk legközelebbi extragalaxisban következett be ilyen robbanás. Már az első napokban sikerült színképvonalak elemzése alapján kimutatni, hogy a csillag fénye legalább 20 kozmikus gázfelhőn halad keresztül, miközben 155 ezer évig tartó útját a Földig megteszi. Naprendszerünk szegényebb lett egy bolygóval Csillag-e aJupiter? A tudomány csak azokat az égitesteket nevezi csillagoknak, amelyek nem egy másik égitest sugárzását verik vissza, hanem maguk termelik azt az energiát, amit sugárzás alakjában kibocsátanak. Eszerint a bolygók és azok kísérői — a holdak — nem csillagok, mivel nincs energiatermelésükből eredő saját sugárzásuk. Az elnyelt napsugarak hatására az égitest felmelegszik, s ez a folyamat addig folytatódik, amíg a felszín hőmérséklete olyan fokot ér el, amelynél a kibocsátott energia már megegyezik a napsugárzásból elnyelt energiával. Ez a hőmérséklet tehát egyensúlyi állapotnak felel meg, és értéke kiszámítható a Nap sugárzására vonatkozóan, valamint abból, hogy a Jupiter ebből a sugárzásból mekkora részt nyel el. A bolygók felszíni hőmérsékletét eddig nem tudták teljes pontossággal meghatározni, mivel az ilyen távoli hőértékek meghatározására szolgáló műszerek, az úgynevezett bolométerek nem bizonyultak eléggé érzékenyeknek. Most azonban az új rendszerű bolométer — amelyet a jelentések szerint Frank Low kaliforniai csillagász sokévi kísérletezés után konstruált — lehetővé tette, hogy pontosan meghatározzák az égitest felszíni hőmérsékletét. így jöttek rá, hogy a Jupiter felszínén nincs meg az előbb említett egyensúlyi helyzet, mivel a felszíni hőmérsékletnek a napsugárzásból számított, illetve bolométerrel közvetlenül mért értékei nem egyeznek meg. A Jupiter felszínének hőmérséklete ugyanis 25 fokkal magasabb, mint amennyi az elnyelt napsugárzás alapjan lehetne. Ezt a 25 tokos többletet nem lehet másképpen magyarázni, mint hogy a Jupiter sajat energiatermelesé- bol származik. Márpedig, amint a bevezetőben említettük, a saját energiatermeléssel rendelkező égitesteket már csillagoknak kell tekintenünk. Eszerint tehát Naprendszerünk szegényebb lett egy bolygóval, de ugyanakkor gazdagabb egy csillaggal, ami azt jelenti, hogy ha mondjuk egy távoli rendszerről fejlett műszerekkel figyelik a mi Napunkat, akkor — a Jupiter sugárzása alapján — kettős csillagnak észlelik. Persze, a gyakorlatban a Jupiter gyenge fénykibocsátását optikailag igen bajos észrevenni. Ha csillagnak fogadjuk is el a Jupitert, azért a Nappal mégsem lehet megközelítőleg sem egyenrangúnak tekinteni. Másrészt pedig a Nap és a Jupiter közti távolság mindösz- sze 788 millió kilométer, ami a mindenségben sok fényévnyi messzeségből nézve elenyésző távolság. A csillagászat nagyon sok ikercsillagot ismer. A Göncöl- szekér sem hét, hanem nyolc csillagból áll, mivel a szekérrúd egyik tagja, a Mizar, kettős csillag. 1 \ ! I I ) Mint a villám — A kalapácsfejű Új filmek a mozikban Az egri Uránia mozi tűzte műsorára a Mint a villám című színes, szinkronizált amerikai filmet, amelynek főszereplője a népszerű Tom Cruise. Az autóversenyek küzdelmes, kemény világában játszódik a történet. Tom Cruise egy ambiciózus fiatal versenyzőt alakít, aki szeretné próbára tenni és megismerni önmagát. A film arra a kérdésre igyekszik válaszolni, mi a különbség a bátorság és a merészség között. A főhős figurája az elszántságot és a tehetséget testesíti meg, aki vakon bízik önmagában, egészen az idegtépő karambolig... A gyöngyösi Puskin moziban olasz kalandfilmet vetítenek, A kalapácsfejű címmel. Jamaica az egzotikus helyszíne a cselekménynek. Négy volt vietnami zsoldos áll a sztori középpontjában. Vérszerződés köti őket egymáshoz, mégis egyikük szörnyű körülmények között meghal. Veszélyben vannak-e a többiek, vagy esetleg közülük valaki „áruló”? Az MMK és a Környezet 2000 Galériájában Kastaly István képei A pátriárkakorban járó, kilencvennyolc éves Kastaly István képei fogadják a látogatót a Líceum első emeleti aulájában. A művész barátai, a Megyei Művelődési Központ szakemberei, a napokban először megjelent Környezet 2000 című irodalmi, egészség- és környezetvédelmi folyóirat szerkesztői is célszerűnek tartották ismételten felhívni a figyelmet erre a csendes magányában, de még mindig munkálkodó mesterre. Legutóbb, néhány évvel ezelőtt a Hevesi Szemle Galériájában érte el komoly hatását az a harminc tájkép, amelyek az egri hóstyák dombnak felszaladó, völgynek lefutó girbegörbe utcáit örökítik meg. Ahogyan akkor még álltak, léteztek, amikor az alkotó bebarangolta a hóstyákat. Nem egy egri városrészlet régen átalakult, elvesztette sajátos arcát, romantikáját, a történelmi tisztességét, mert helyet kellett adnia a panelnek, a tömegigénynek. A több mint ötven éve idetelepedett piktor beleszeretett ebbe a városba, annak is a szerényebb vonulataiba, azokba a helyekbe, ahol mintha jókedvű játékosok dobálták volna össze a házak ilyen-olyan figuráit, mert akkortájt még nem figyeltek annyira a városkép, a rend cirkalmazható célszerűségére. Kastaly doktor, másik végzettsége jogász, fogyatkozó barátainak koránál fogva is Pista bácsija, higgadt szemléletével, biztos ecsetvonásokkal, a plein air nyíltságával, a lelki béke derűjével, nyugalmával rakta fel mindig is a színeket a vászonra, arra, amire; a sárgákat, a barnákat, a kontrasztok változatait, mert a szép úgy izgatta őt, ahogyan Nagybányán, fiatalkorában az idősebb társaktól elleste, megtanulhatta. S ha Egernek hűséges művésze maradt, itt lakik a székesegyház közelében, azért kutató szemeivel még messze kitekint a látható, de innen már közvetlenül nem érzékelhető bükki hegyek irányába, ahol nemcsak turistaként barangolt, de leállt megfesteni a bányát, azt a kiáltó sebet, ahogy az ipar és a célszerűség feltépte a hegyet. Talán a munka is izgathatta őt, ahogyan az ember birkózik a feladattal; a hántást némán tűrő természetet szemlélhette inkább, a múlásnak azt a moccanatát, amely csak annyi, hogy a kártevők a látványba belevésték ittlétük nyomait. Bölcsebbé tesznek, elgondolkodób- bá avatnak ezek a képek, mert úgy tesznek, mintha gazdájukkal együtt a viharos idők fölé nőnének. Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Egri Ifjúsági Ház első emeleti kísérleti galériájában Guthy Ágnes főiskolai hallgató grafikáit tekinthetik meg október 27- én. Ugyancsak itt, az átriumban, lapunk fotóriporterének, Szántó Györgynek képei láthatók, Memento címmel. + A Megyei Művelődési Központ kisgalériájá- ban Esteban Fekete színes fametszetei kaptak helyet. Az intézmény második emeleti előterében a 20. észak-magyarországi fotókiállítás díjnyertes képeiből rendeztek bemutatót. + Gyöngyösön, a Vachott Sándor Városi Könyvtárban a hónap végéig kereshetik fel a képzőművészet kedvelői Molnár László festőművész grafikai tárlatát. + Mezőkövesden, a városi galériában Guba István fotóművész képeit láthatják a hónap végéig. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma délután, 3 órakor indul az Egri Ifjúsági Ház Barbie-klubja. Ugyancsak ezen a napon 3 és 5 órakor az Imagine, este 7-kor pedig A Rendőrsztori folytatódik című filmet vetítik. Ugyancsak itt, holnap fél 11 órakor a Prizma-matiné műsorán az Őslények országa című produkció szerepel. Délután 3 órakor Ki játszik ilyet? címmel új, hagyományőrző gyermekfoglalkozás nyújt kellemes és hasznos kikapcsolódást az épület földszinti játékmúzeumában. Este 6 órakor pedig a nagyteremben jótékony- sági hangversenyt rendeznek, a nem látó gyermekek megsegítésére. Vasárnap a magnósklub programján CD-lemezek forognak. + A Gyermek-Szabadidőközpontban szombaton délután 2 órakor vetítik Sylvester Stallone főszereplésével a Túl a csúcson című amerikai kalandfilmet. Szintén itt 2 órától Lutra- klub indul, ahol lehetőség nyűik album és matrica vásárlására és cseréjére is. + Ma délután fél 4-kor a Megyei Művelődési Központ 102-es termében a Karnagyi klub vendége dr. Baross Gábor Liszt-díjas művész lesz. Cserháti, bükki túrák Az Agria SC Természetjáró Szakosztálya szombatra kirándulást szervez az országos kéktúra teljesítésére, a Cserhátba. A résztvevők Lovász József vezetésével a 23 kilométer hosszú útvonalon a következő állomásokat keresik fel: Becske — Szanda vára — Szandaváralja — Cser- hátsurány. Indulás hajnalban, negyed 4-kor, az egri vasútállomásról. A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya vasárnap két túrát is ajánl az érdeklődőknek. Az egyik útvonala: Ózd — Hátastető — Vermesorma — Arlói-tó — Arló—Járdán- háza. A 15 kilométeres óbükki túra kalauza Franczia István. Indulás 4.50 órakor, az egri autóbusz-pályaudvarról. Akik a Bükkaljára kirándulnak vasárnap, Jakab Lajos vezetésével 14 kilométert tesznek meg, és érintik a következő pontokat: Síkfőkút — Avastető — Forrókút — Szőlőske erdészház — Czakótető — Mészhegyi kaptárkövek — Zsuzsa-forrás — Répástető — Eger. Találkozás fél 9-kor, az egri autóbusz-állomáson.
