Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-05 / 157. szám

1990. október 5., péntek Hírlap 5. i r Ír A csillagok, a kozmosz, a bolygók titkai ma is sokakat érdekelnek és foglalkoztatnak. Ért­hető, hiszen különleges dolgokról van szó. A tudományos műhelyekben szinte nap mint nap hoznak új eredményeket ebből a téma­körből. Mai összeállításunk néhány érdekes­séget kínál. Napenergia-gyűjtő paplan Az NSZK-ban alapjaiban új­fajta napenergia-gyűjtő gyártá­sát kezdték meg a sugárzó hő fel­fogására. Az újfajta energiagyűj­tő különleges műanyagból ké­szült, hajlékony, egy méter széles paplan, mindössze 6 mm a vas­tagsága, vágható, feltekercselhe­tő. Két profilrétegből készül, a két réteget mintázott felületeik­kel hegesztik egymáshoz. A pro­filokat úgy alakítják ki, hogy la­pos vízcsatornák formálódjanak ki az „energiabőrben”. A pap­lanban be- és levezetőcsatorna is van, mindkettőt keresztcsator­nák kötik össze. Ha a vágás he­lyén egyfajta fóliahegesztővel le­zárják a csatornákat, vizet lehet szivattyúzni a csatornák rendszerébe. A feketére színezett paplanban jelentősen felhevüla víz az elnyelt napmelegtől. A háztetőkre terít­ve a paplant, máris kész a nap­energia-elnyelő. A lapos tetejű épületekre egyszerűen rára­gasztják a műanyag paplant. Óránként 50 liter vizet átvezetve a paplanon, gyakorlatilag túl­nyomás nélkül áramlásban tart­hatják a vizet. Az úszómedencék vizének felmelegítésére is alkal­mas a paplan. A medence mellett a pázsitra terítve, a léghőmérsék­letnél tíz fokkal melegebbre he­víthető az úszómedence vize. . Műhold követte a teknőst Egy amerikai mesterséges ' hold nyolc hónapon át követte 1287 kilométeres vándordíján — , a Diana nevű 96 kilogrammos cserepesteknőst. A Diana hátára szereltek egy 3 kg súlyú rádió- ' adót, s ezután a Mississippi tor­kolatánál szabadon engedték az állatot. A reá szerelt rádióadó ál­tal négynaponként kisugárzott jeleket egy mesterséges hold vette. Utoljára a Mexikói-öböl partjá­ról jelentkezett a rádióadó, az­után elhallgatott. Hosszabb idő eltelte után Kansasból, az USA belsejéből érkeztek a jelek. A szakemberek végül egy farmon találtak rá, nem a teknősre, hanem a rádió­adóra. Azt ugyanis a farmer Fort Arthur tengerpartján találta meg és vitte haza — ajtóütközőnek. Föld-hőatlasz Egy nyugat-európai munkaközösség a hasznosítható geotermikus r energia kutatásának megkönnyítésére Föld-hőatlaszt készített. Ez a hőmérsékletnek ötezer méter mélységig való megoszlására, a földhő- áram erősségére, a földfelszín hőmérsékletére és a föld mélyében ta- ' pasztáit vízmozgásokra vonatkozó adatokat tartalmazza. Összeállította: Mentusz Károly Századunk első negyedében megtörtént a „csoda” — A szu- pernova-robbanás a csillagászati jelenségek egyik leglátvá- nyosabbika — Keplernek sikerült utoljára megfigyelnie A Nagy Magellán-felhő Amikor még keveset tudtak az emberek a csillagászatról, azt képzelték, hogy csillagok minde­nütt vannak, akármilyen messzi megyünk is, és bármelyik irány­ba. A csillagok, egy-egy csillag- város lámpásai azonban nem ter­jednek a végtelenségig. Ha elég messze megyünk, kiértünk a vá­rosból a szabadba: a csillagok száma ritkulni kezd, azután vég­leg elfogynak, s kijutunk a gala­xisból a tér sötétjébe. A mi csil­lagrendszerünk határa tehát nem a világ végét jelenti, mert vannak más csillagvárosok is, mindegyik a maga külön csillagmillióval. Ha messze kint vagyunk a nyílt tengeren, akkor egy parti város lámpáit nem lathatjuk egyenként, mint fénypontokat, hanem összeolvadva látszanak, mint valami fénvköd. Csak amint hajónk közeledik a part­hoz, kezdjük külön látni az egyes lámpákat, mégpedig először a legfényesebbeket. Ugyanígy va­gyunk a térben messze lévő ext­ragalaxisokkal is. Közelebb menni hozzájuk nem tudunk, de egyre jobban tudjuk növelni a távcsövek fényerejét és átmérő­jét. Egy 2,5 méteres átmérőjű távcső kereken negyedmilliószor annyi fényt tud összegyűjteni, mint az emberi szem. Századunk első negyedében megtörtént a „csoda”: egy 2,5 méteres távcső kivételesen jó légköri viszonyok mellett önálló csillagokra bon­totta a Nagy Androméda-ködöt. Azóta biztosan tudjuk, hogy az extragalaxisok jó része olyan, mint a mi Tejútrendszerünk. Az Androméda-köd szabad szem­mel is látszik a hasonló nevű csil­lagkép béta jelzésű csillaga felett. Két kisebb és ugyancsak szabad szemmel is látható csillagvárost, a galaxis kísérőit portugál hajó­sok fedezték fel a Föld körülha­józása közben, és vezetőjükről Magellán-felhőknek nevezték el: Nagy és Kis Magellán-felhők. A fényes óriáscsillagokban bő­velkedő nagyobbik felhőben ta­lálható az SDoradus, az eddig is­mert legfényesebb csillag. A Nagy Magellán-felhő Tejútrend­szerünk egyik kísérő galaxisa te­hát, tőlünk mintegy 155 ezer fény­évre fekvő, szabálytalan típu­Nagy Magel­lán-felhő. A nyíl a Dorado felé mutat sú csillagrendszer. A chilei Las Campanas obszervatóriumban háromórás expozíciójú felvételt készítettek a Nagy Magellán-fel- hőről. Különleges szerencséjük­re a felvételt meg aznap éjjel elő­hívták és átvizsgálták, így azon­nal észrevették egy rendkívüli je­lenséget, egy szupernóva-robba­nást. Vele egy időben ugyanezen obszervatórium egyik asszisz­tense szabad szemmel figyelt fel a szupernóvára. A harmadik fel­fedező egy új-zélandi amatőr csillagász volt. A szupernóva-robbanás a csil­lagászati jelenségek egyik leglát- vanyosabbika, amikor egy lega­lább néhány Nap tömegű csillag robbanás formájában tesz pontot életútja végére. A szupernóva- robbanás meglehetősen ritka je­lenség. A nagyobb galaxisokban becslesek szerint 20 — 50 éven­ként villan fel egy szupernóva, mégis Tejútrendszerünkhöz tar­tozó szupernóvát 1604-ben Keplernek sikerült utoljára meg­figyelnie. Éppen ezért óriási a je­lensége annak, hogy most az egyik, hozzánk legközelebbi ext­ragalaxisban következett be ilyen robbanás. Már az első napokban sikerült színképvonalak elemzése alap­ján kimutatni, hogy a csillag fé­nye legalább 20 kozmikus gáz­felhőn halad keresztül, miköz­ben 155 ezer évig tartó útját a Földig megteszi. Naprendszerünk szegényebb lett egy bolygóval Csillag-e aJupiter? A tudomány csak azokat az égitesteket nevezi csillagoknak, amelyek nem egy másik égitest sugárzását verik vissza, hanem maguk termelik azt az energiát, amit sugárzás alakjában kibocsá­tanak. Eszerint a bolygók és azok kísérői — a holdak — nem csillagok, mivel nincs energiater­melésükből eredő saját sugárzásuk. Az elnyelt napsugarak hatásá­ra az égitest felmelegszik, s ez a folyamat addig folytatódik, amíg a felszín hőmérséklete olyan fo­kot ér el, amelynél a kibocsátott energia már megegyezik a nap­sugárzásból elnyelt energiával. Ez a hőmérséklet tehát egyensú­lyi állapotnak felel meg, és értéke kiszámítható a Nap sugárzására vonatkozóan, valamint abból, hogy a Jupiter ebből a sugárzás­ból mekkora részt nyel el. A bolygók felszíni hőmérsékletét eddig nem tudták teljes pontos­sággal meghatározni, mivel az ilyen távoli hőértékek meghatá­rozására szolgáló műszerek, az úgynevezett bolométerek nem bizonyultak eléggé érzékenyek­nek. Most azonban az új rend­szerű bolométer — amelyet a je­lentések szerint Frank Low kali­forniai csillagász sokévi kísérle­tezés után konstruált — lehetővé tette, hogy pontosan meghatá­rozzák az égitest felszíni hőmér­sékletét. így jöttek rá, hogy a Ju­piter felszínén nincs meg az előbb említett egyensúlyi hely­zet, mivel a felszíni hőmérséklet­nek a napsugárzásból számított, illetve bolométerrel közvetlenül mért értékei nem egyeznek meg. A Jupiter felszínének hőmérsék­lete ugyanis 25 fokkal magasabb, mint amennyi az elnyelt napsu­gárzás alapjan lehetne. Ezt a 25 tokos többletet nem lehet más­képpen magyarázni, mint hogy a Jupiter sajat energiatermelesé- bol származik. Márpedig, amint a bevezetőben említettük, a saját energiatermeléssel rendelkező égitesteket már csillagoknak kell tekintenünk. Eszerint tehát Naprendsze­rünk szegényebb lett egy bolygó­val, de ugyanakkor gazdagabb egy csillaggal, ami azt jelenti, hogy ha mondjuk egy távoli rendszerről fejlett műszerekkel figyelik a mi Napunkat, akkor — a Jupiter sugárzása alapján — kettős csillagnak észlelik. Persze, a gyakorlatban a Jupiter gyenge fénykibocsátását optikailag igen bajos észrevenni. Ha csillagnak fogadjuk is el a Jupitert, azért a Nappal mégsem lehet megköze­lítőleg sem egyenrangúnak te­kinteni. Másrészt pedig a Nap és a Jupiter közti távolság mindösz- sze 788 millió kilométer, ami a mindenségben sok fényévnyi messzeségből nézve elenyésző távolság. A csillagászat nagyon sok ikercsillagot ismer. A Göncöl- szekér sem hét, hanem nyolc csil­lagból áll, mivel a szekérrúd egyik tagja, a Mizar, kettős csil­lag. 1 \ ! I I ) Mint a villám — A kalapácsfejű Új filmek a mozikban Az egri Uránia mozi tűzte műsorára a Mint a villám című színes, szinkronizált amerikai filmet, amelynek főszereplője a népszerű Tom Crui­se. Az autóversenyek küzdelmes, kemény világában játszódik a történet. Tom Cruise egy ambiciózus fiatal versenyzőt alakít, aki szeretné pró­bára tenni és megismerni önmagát. A film arra a kérdésre igyekszik válaszolni, mi a különbség a bátorság és a merészség között. A főhős figu­rája az elszántságot és a tehetséget testesíti meg, aki vakon bízik önmagában, egészen az idegtépő karambolig... A gyöngyösi Puskin moziban olasz kalandfilmet vetítenek, A kalapácsfejű címmel. Jamaica az egzotikus helyszíne a cselekménynek. Négy volt vietnami zsoldos áll a sztori középpontjában. Vérszerződés köti őket egymáshoz, mégis egyikük szörnyű körülmények között meghal. Veszélyben vannak-e a többiek, vagy esetleg közülük valaki „áruló”? Az MMK és a Környezet 2000 Galériájában Kastaly István képei A pátriárkakorban járó, ki­lencvennyolc éves Kastaly Ist­ván képei fogadják a látogatót a Líceum első emeleti aulájában. A művész barátai, a Megyei Mű­velődési Központ szakemberei, a napokban először megjelent Környezet 2000 című irodalmi, egészség- és környezetvédelmi folyóirat szerkesztői is célszerű­nek tartották ismételten felhívni a figyelmet erre a csendes magá­nyában, de még mindig munkál­kodó mesterre. Legutóbb, né­hány évvel ezelőtt a Hevesi Szemle Galériájában érte el ko­moly hatását az a harminc táj­kép, amelyek az egri hóstyák dombnak felszaladó, völgynek lefutó girbegörbe utcáit örökítik meg. Ahogyan akkor még álltak, léteztek, amikor az alkotó beba­rangolta a hóstyákat. Nem egy egri városrészlet régen átalakult, elvesztette sajátos arcát, roman­tikáját, a történelmi tisztességét, mert helyet kellett adnia a panel­nek, a tömegigénynek. A több mint ötven éve idetelepedett piktor beleszeretett ebbe a vá­rosba, annak is a szerényebb vo­nulataiba, azokba a helyekbe, ahol mintha jókedvű játékosok dobálták volna össze a házak ilyen-olyan figuráit, mert akkor­tájt még nem figyeltek annyira a vá­roskép, a rend cirkalmazható célszerűségére. Kastaly doktor, másik végzettsége jogász, fo­gyatkozó barátainak koránál fogva is Pista bácsija, higgadt szemléletével, biztos ecsetvoná­sokkal, a plein air nyíltságával, a lelki béke derűjével, nyugalmá­val rakta fel mindig is a színeket a vászonra, arra, amire; a sárgá­kat, a barnákat, a kontrasztok változatait, mert a szép úgy iz­gatta őt, ahogyan Nagybányán, fiatalkorában az idősebb társak­tól elleste, megtanulhatta. S ha Egernek hűséges művé­sze maradt, itt lakik a székesegy­ház közelében, azért kutató szemei­vel még messze kitekint a látha­tó, de innen már közvetlenül nem érzékelhető bükki hegyek irányába, ahol nemcsak turista­ként barangolt, de leállt megfes­teni a bányát, azt a kiáltó sebet, ahogy az ipar és a célszerűség fel­tépte a hegyet. Talán a munka is izgathatta őt, ahogyan az ember birkózik a feladattal; a hántást némán tűrő természetet szemlél­hette inkább, a múlásnak azt a moccanatát, amely csak annyi, hogy a kártevők a látványba be­levésték ittlétük nyomait. Böl­csebbé tesznek, elgondolkodób- bá avatnak ezek a képek, mert úgy tesznek, mintha gazdájukkal együtt a viharos idők fölé nőnének. Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Egri Ifjúsági Ház első eme­leti kísérleti galériájában Guthy Ágnes főiskolai hallgató grafiká­it tekinthetik meg október 27- én. Ugyancsak itt, az átriumban, lapunk fotóriporterének, Szántó Györgynek képei láthatók, Me­mento címmel. + A Megyei Mű­velődési Központ kisgalériájá- ban Esteban Fekete színes fa­metszetei kaptak helyet. Az in­tézmény második emeleti előte­rében a 20. észak-magyarországi fotókiállítás díjnyertes képeiből rendeztek bemutatót. + Gyön­gyösön, a Vachott Sándor Váro­si Könyvtárban a hónap végéig kereshetik fel a képzőművészet kedvelői Molnár László festő­művész grafikai tárlatát. + Me­zőkövesden, a városi galériában Guba István fotóművész képeit láthatják a hónap végéig. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma délután, 3 órakor indul az Egri Ifjúsági Ház Barbie-klubja. Ugyancsak ezen a napon 3 és 5 órakor az Imagine, este 7-kor pedig A Rendőrsztori folytató­dik című filmet vetítik. Ugyan­csak itt, holnap fél 11 órakor a Prizma-matiné műsorán az Ős­lények országa című produkció szerepel. Délután 3 órakor Ki játszik ilyet? címmel új, hagyo­mányőrző gyermekfoglalkozás nyújt kellemes és hasznos kikap­csolódást az épület földszinti já­tékmúzeumában. Este 6 órakor pedig a nagyteremben jótékony- sági hangversenyt rendeznek, a nem látó gyermekek megsegíté­sére. Vasárnap a magnósklub programján CD-lemezek forog­nak. + A Gyermek-Szabadidő­központban szombaton délután 2 órakor vetítik Sylvester Stallo­ne főszereplésével a Túl a csú­cson című amerikai kalandfil­met. Szintén itt 2 órától Lutra- klub indul, ahol lehetőség nyűik album és matrica vásárlására és cseréjére is. + Ma délután fél 4-kor a Megyei Művelődési Központ 102-es termében a Karnagyi klub vendége dr. Ba­ross Gábor Liszt-díjas művész lesz. Cserháti, bükki túrák Az Agria SC Természetjáró Szakosztálya szombatra kirán­dulást szervez az országos kéktú­ra teljesítésére, a Cserhátba. A résztvevők Lovász József veze­tésével a 23 kilométer hosszú út­vonalon a következő állomáso­kat keresik fel: Becske — Szanda vára — Szandaváralja — Cser- hátsurány. Indulás hajnalban, negyed 4-kor, az egri vasútállo­másról. A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya va­sárnap két túrát is ajánl az érdek­lődőknek. Az egyik útvonala: Ózd — Hátastető — Vermesor­ma — Arlói-tó — Arló—Járdán- háza. A 15 kilométeres óbükki túra kalauza Franczia István. In­dulás 4.50 órakor, az egri autó­busz-pályaudvarról. Akik a Bükkaljára kirándul­nak vasárnap, Jakab Lajos veze­tésével 14 kilométert tesznek meg, és érintik a következő pon­tokat: Síkfőkút — Avastető — Forrókút — Szőlőske erdészház — Czakótető — Mészhegyi kap­tárkövek — Zsuzsa-forrás — Ré­pástető — Eger. Találkozás fél 9-kor, az egri autóbusz-állomá­son.

Next

/
Thumbnails
Contents