Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-05 / 157. szám
2 Hírlap 1990. október 5., péntek Szavazzunk a jövőért érzett felelősséggel A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata A Magyar Katolikus Püspöki Kar csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a helyhatósági választásokon való részvételről. A dokumentumot Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke írta alá. A nyilatkozat szövege a következő: Mi, magyar katolikus püspökök, szomorúan látjuk, hogy népünk jövőbe vetett bizalma megrendült. Érről tanúskodik az alacsony részvételi arán£ a helyhatósági választásokon. Volt már népünk a háború után a mainál sokkal nehezebb helyzetben is. De akkor, vállalva az áldozatot, bízni tudott az ország sorsának jobbra fordulásában, és nagyszerű felemelkedésnek néztünk elébe. Nem mi tehetünk róla, hogy ma erkölcsileg és gazdaságilag ismét súlyos körülmények közé kerültünk. Magunknak kell azonban megküzde- nünk az újabb kibontakozásért. Kérjük tehát minden honfitársunkat, hogy legalább a jövendő nemzedékért érzett emberi, magyar és keresztény felelőssége tudatában menjen el szavazni. Válassza meg azt a jelöltet, akiben személyes ismerete alapján bízhat, akire rábízhatja sorsát. Kérjük a hazai tömegtájékoztatást, hogy az ország életében ne csak a hibákat lássa meg, hanem az értékeket is. Nem valószínű, hogy az Európa Parlament elfogadta volna belépési szándékunkat, ha kormányunk munkáját olyan rossznak látná, mint amilyennek azt itthon sokan hirdetik. Ne veszítsük el bátorságunkat. Ha mi merjük vállalni sorsunk formálását, a Jóisten is megáldja törekvésünket. Nem mulaszthattuk el, hogy a választások második fordulója előtt ne mondjuk el gondolatainkat, és szíves figyelmükbe ne ajánljuk nyilatkozatunkat. (MTI) A kulturális kormányzat meg a szegény és gondos édesanya... Fekete György államtitkár: — Ez nagy attrakció lesz! A világ tíz kortárs képzőművészeti múzeuma közül az egyik legnagyobb Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) megtenni. Szerveződése miatt azonban 100 százalékosan csak az ifjúságnak van lehetősége az önkormányzatok megoldására. Nagyon rossz volna, ha az ifjúság olyan rendeleteket vagy törvényeket szeretne forszírozni, amely egy ilyen autonómiát jogilag vagy hatalmilag szabályoz, hiszen épp ez ellen küzdöttek az elmúlt évtizedekben, s ez a küzdelem igazságos volt. Föl kell állítania az ifjúságnak azokat a szervezeteket, amelyek érdekeket artikulálnak, ám tennék egy szubjektív megjegyzést. Ha en miniszter lennek, akkor én várnék ajánlatokat az ifjúság részéről, hogy mivel kíván hozzájárulni a jövendő demokratikus Magyarország felépítéséhez. — A diákoktól várják a megoldást? — Ezt nekik, maguknak kell megfogalmazniuk. Ha az ifjúság fellép a kormány szervezetlenségével, megoldatlanságával, koncepciótlanságával szemben, akkor azt kell mondanom, hogy ez az ifjúság is szervezetlen és koncepciótlan. Össze kellene szednie magát. — Dehogy lehet ezt attól az ifjúságtól várni, amelyik ezt soha nem tanulta, hisz nem volt módja rá. — Hát, ezt a küzdelmet látjuk, ez zajlik most. De nem tartjuk ezt természetellenesnek. Sajnos, így kellett lennie. Itt még jelképesen sok vér fog folyni, és felnőttek és fiatalok között nagyon sok áldozata lesz ennek a küzdelemnek. De... ki fog alakulni. — Ezt akár biztatásnak is tekinthetjük? — Maximálisan. A tárca nem akar ebbe beleszólni. Az ifjúság hozza létre a saját önkormányzati szervezeteit! Ha ezek jól jönnek létre, akkor az érdekek kifejezése is jó és tisztességes lesz. És akkor talán kevésbé lehet különböző politikai eszközökkel manipulálni ezeket, mert tudjuk, hogy van ilyen. A készülő nemzeti alaptanterv — Nem kerülhetünk ki egy másik aktuális témát. Pedagógusok és diákok hetek óta várják (vagy nem várják) a beígért nemzeti alaptantervet. — Azt, mint egyetemi oktató és korábban szakközépiskolai igazgató, tudom, hogy a magyar oktatás egyik nagy alapproblémája mindig az egyszerűen elmondható, legszükségesebb tennivalók összegyűjtése. Ez mindig megvolt, minden oktatásban. S erre azért is szükség van, mert eddig a különböző oktatási blokkokba fontos dolgok helyett rengeteg nem fontos dolog került. Az áltudományokra, a történelmi hazugságokra gondolok. És azokra a politikai dolgokra, amelyek bekerültek a tananyagba, kiszorítva szakmai tényeket. Egy Liszenko-elmélet például, vagy Micsurin tanai. És minden szakmának megvolt ám a maga Micsurinja! Ezért el tudom képzelni, hogy a pedagógusok kívánnának egy olyan fogódzót, amely eligazít: hogy mi az az alaptudnivaló, amit meg kell tanítani, s hogy hogyan, mikor, milyen ütemben és milyen intenzitással — azt bízzák rájuk. — Elképzelhető, hogy az új alaptanterv utal majd az oktatás várható vagy legalábbis elvárható szerkezeti átalakulására? — Mint, hangsúlyozom kívülálló, de mint szakembereket tanító, úgy vélem, először azt kell kitalálni, hogy „mit”, s csak azután, hogy hogyan. S egy olyan bonyolult összetételű, de kis országban, ahol mindenféle szakmára kell képezni embereket, nagyon nehéz általános sémákat kitalálni. Én a legteljesebb változatosság, színesség és pluralizmus mellett voksolok. Ludwigék — a munkásmozgalmiban — Mind ez idáig a szakterületéhez szorosan nem tartozó teendőkről beszélgettünk. Mi foglalkoztatja mostanában? — Ébben a pillanatban a könykiadás, könyvteijesztés átalakítása van napirenden, s az, hogy mi módon lehet a magyar filmek „elhalását” megakadályozni. Foglalkozunk a Művészeti Alapnak, mint az egész magyar képző- és iparművészét bázisának új elvi alapokra helyezésével. S bizonyos színházi kérdésekkel, a közgyűjtemények helyzetével. Mindegyiknek azonban (nyolc „területem” van) az alapvető kérdése, hogy a rendelkezésre álló forrásokon kívül milyen más finanszírozási lehetőségek vannak. S ez a napi csip-csup ügyek mellett a hosszú távú stratégia legalapvetőbb kérdése. A költségvetés 3,5 százalékos kulturális részesedését kell bővítenünk. Mivel ez ebből az évi 21 milliárd forintból teljesen reménytelen. — A közelmúltban Eger kulturális értelmisége a helyi művészek kezdeményezésére nyilvános fórumot tartott azért, hogy felhívja magára a leendő önkormányzat figyelmét. Szó esett az alkotók állami támogatásáról is. — Ez önmagában egy nagyon nagy probléma. S támogatás, olyan értelemben, ahogy maga említi, nem lesz. Éz nem állami, és nem is minisztériumi feladat. Képek fölvásárlása, foglalkoztatás, ilyen nincs sehol a világon. Külföldön a művészetnek van { naca, s ez működik. (A nem ke- endő, de valóban értékes művek támogatására persze van állami mecenatúra, de ez egészen más, mint az, ami itt a korábbi évtizedekben volt.) Sajnos, mi most nem a „kell”-ből, hanem csak a „lehet”-ből tudunk kiindulni. A tárca gondolkodása nem lehet más, mint egy édesanyáé, akinek szeptember elején három gyermeke iskolába megy. S itt a legelemibb feltételeket kell megteremteni (A gyerekeknek legyen táska, könyv, köpeny, stb., de öröklik egymás cipőjét). — Ha a példánál maradunk, az ilyen szorult helyzetben lévő anya igyekszik ügyesen felhasználni a gyermekei számára nyújtott ajándékot. Amint tudom, most ön is ez ügyben járt külföldön. S abban a szerencsében van részünk, hogy a művészetbarátok számára egy kivételesen jó hírt első ízben mi közölhetünk, s éppen a Hírlap olvasóival. — így van, Düsseldorfban jártam. Evek óta húzódik nálunk a kortárs magyar képzőművészet méltó bemutatása. A Nemzeti Galériának természetesen van ilyen anyaga, de hely és mecenatúra hiányában nem tudta prezentálni. Épülete sem volt erre. A korábbi években a neves műgyűjtő, Ludwig úr Aachenből ajánlatot tett ez ügyben a magyar kormány számára. (Ezért ki is tüntették, az általa ide küldött anyagot el is fogadták, de a szerződés „leült”.) Az elmúlt hetekben Ludwig úr vissza akarta vonni az ajánlatát. El akarta vinni a képeit, mondván, hogy ő elég sokáig tárgyalt, de a fogadókészség minimális volt. Időközben politikai okok miatt ettől függetlenül megszűnt a Munkásmozgalmi Múzeum, s most az épülete a várban fölszabadul. Ezért jártam kint. A tárgyalások eredményeként Ludwig úr az ajánlatát megerősítette, sőt 400 millió dollárnyi eszmei értékű kortárs képző- művészeti anyagot is fölajánlott kiállítási célokra. Ha minden igaz, jövő év májusában a turizmus és a hazaiak nagy örömére megnyílhat a várban a Nemzeti Galéria Ludwig-gyűjteménye. Jámbor Ildikó Iraki tisztek: életünket és vérünket Szaddámért Washington ötmilliárd dollárral segíti a menekülteket Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán Kuvaitban fogadta azoknak a katonatiszteknek a képviselőit, akik részt vettek Ku- vait megszállásában. Az INA bagdadi hírügynökség jelentése kiemeli, hogy a katonák életüket és vérüket ajánlották fel Szad- dámnak. A hírügynökség úgy idézi az iraki államfőt, hogy a meglátogatott Kuvait város virágzónak tűnik az anyaországhoz (értelemszerűen Irakhoz) való „visszatértével”. A CBS amerikai tv-társaság műsorában szerdán Kuvaitbol kicsempészett üzenetet ismertettek. E szerint a városban kuvaiti állampolgárokat végeznek ki, éhínség van, több helyen tűz ütött ki, rendszeresek a fosztogatások. A levéh'ró megemlíti, hogy a lakóhelye közelében fekvő pékség azért nem nyitott ki, mert az ösz- szes berendezést elvitték, ellopták. Állítása szerint azonban áruval megrakott teherautók tartanak az iraki határ felé Kuva- itból. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint több mint 900 ezer külföldi menekült el Irakból és Kuvaitból azóta, hogy Szaddám Húszéin csapatai elfoglalták Kuvaitot. Lawrence Eagleburger helyettes külügyi államtitkár szerdán Washingtonban egy szenátusi bizottság előtt azt mondta, hogy valószínűleg még kétmillió külföldi fogja követni az eddig elmenekültek példáját. Az amerikai politikus hangsúlyozta, hogy a menekültek legtöbbször csak néhány ingóságukat tudták kimenekíteni Irakból, illetve Kuvaitból. Sokan csak több száz kilométeres sivatagi kóborlás után értek biztonságos földre. Eagleburger bejelentette, hogy az Egyesült Államok 10 milliárd dollárt szeretne összegyűjteni nemzetközi támogatással a menekültek segélyezésére és hazaszqllításuk előmozdítására. Közölte, hogy Washington több mint 5 milliárd dollárt biztosít erre a célra. (MTI) Nem állnak sorba a pénzes tőkések Kormányzati vélemény a hongkongiak letelepedéséről A magyar kormány teret ad minden hozzánk érkező működőtökének, szívesen támogatja a külföldi befektetéseket — mondta Székely Árpád, a Miniszter- elnöki Hivatal kormánytanácsosa a hongkongiak betele- edési szándékával apcsolatban elterjedt hírekről az MTI munkatársának, de nyomban hozzátette: a letelepedni kívánók képviselői mindeddig nem jelentkeztek hivatalos magyar szerveknél. A felröppent hírekkel ellentétben nem állnak sorba nálunk a betelepülni szándékozó hongkongi üzletemberek. Eddig mindössze egy személy kereste csak meg az illetékes magyar szerveket ilyen kéréssel. Közvetítők ugyan már több alkalommal jelentkeztek, de konkrét javaslatot a befektetésekkel kapcsolatban ők sem hoztak. Arról, hogy a hongkongi tőke kisegítené Magyarorszá- ot a válságból, a ormánytanácsos azt mondta: komolytalan ez az elvárás, nem valószínű, hogy üzletemberek tőkéjüket bármelyik ország adósságának törlesztésére fordítanák. Ha azonban működötöké behozataláról van szó, akkor természetesen számtalan lehetőség van hazánkban. A közelmúltban a Lénia — Wawe/osztrák — magyar kft. képviselői jelentették be, hogy hongkongi üzletemberek egy csoportja megkereste az osztrák Wawel tőkéscsoportot azzal a kéréssel, hogy ajánlatukat juttassak el a magyar kormányhoz. Ennek lényege, hogy csaknem 20 ezer család települne le hazánkban, mérnökök, középfokú műszaki végzettségű emberek és magasan kvalifikált szakmunkások. Székely Árpád szerint ilyen tömegű ember letelepítése nemcsak kormányzati döntésen múlik, hanem a helyi önkormányzatok hozzáállásán is. Számítani kell arra is, hogy a külföldiek beáramlása — főképp a munkanélküliek számának egyre gyorsabb emelkedése miatt — belső feszültségeket okozna. Jeszenszky Géza nyilatkozta: Nem törvényszerű a konfliktus a szabaddá váló államokban New Yorkban a nyugat-európai országok rokonszenvükről, támogatásukról biztosították az új Magyarországot, szomszédaink pedig készségüket nyilvánították a nemzetiségi konfliktusok megelőzésére — mondotta Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter részt vett az ENSZ-közgyűlésen és az EBEÉ-országok külügyminisztereinek tanácskozásán. Hazautazása előtt nyilatkozott magyar újságíróknak, közöttük az MTI tudósítójának. A miniszter, aki szerdán szólalt fel a közgyűlésen, elmondotta: az elmúlt napok tapasztalatai alapján beszédében — rögtönözve — kifejtette: meggyőződése szerint nem törvényszerű, hogy a szabaddá váló országok között konfliktusok legyenek. — Az EBEE-találkozón sok külügyminiszter támogatta, és senki nem ellenezte a kisebbség- védelmi jogok ügyét, így jó remény van arra, hogy (az előkészítő bizottság egyetértésével) a kérdés felkerül a párizsi csúcstalálkozó napirendjére, majd 1991-ben Svájcban összeülhet a nemzetiségi jogokkal foglalkozó szakértői konferencia. A Magyarország által is szorgalmazott cél olyan kódex, amely rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait és biztosítja, hogy azok megtartását nemzetközi szinten ellenőrizzék, számon kérhessék, a jogsértéseket orvosolhassák. Egyébként erre már most is van mód — hangoztatta a miniszter. — A helsinki okmányok alapján például több nyugat-európai ország Romániától számon kérte a kisebbségi jogok teljesítését. — Tárgyaltam Anatolij Zlen- ko ukrán külügyminiszterrel, akivel ugyancsak szó esett az együttműködésről a kisebbségek, így a kárpátukrajnai ma gyarság jogainak érvényesítésé ben. A kérdésről már korábbal Budapesten tárgyaltunk, majd; terveket Göncz A rpád köztársa sági elnök úr ukrajnai látogatá sán konkretizáltak. Most jó re mény van arra, hogy még idéi megszülessék az egyezmény - mondotta a miniszter. — A Szovjetunió vonatkozásában természetesen nagyon is érdekeltei vagyunk az ottani demokratiku: átalakulásban, a piacgazdaság megteremtésében, s arra törekszünk, hogy megőrizzük a; együttműködést a központi kormánnyal. Egyidejűleg nem maradhatunk el az ott tapasztalható decentralizálási folyamattól, hiszen nő a tagköztársaságok szerepe, s számunkra szomszédunk Ukrajna, különösen fontos Egyébként találkoztam a balti köztársaságok vezető politikusaival is: rokonszenwel tekintünk részvételükre az EBEÉ-folya- matban. Szaúd el-Fejszál herceggel, a szaúdi külügyminiszterrel az else hivatalos kapcsolatfelvételre került sor a két ország között. — A miniszter rendkívül tájékozott volt Magyarországról, s úgy tűnik: most igen kedvezőek a lehetőségek a kapcsolatok további fejlesztésére — mondotta Jeszenszky. —A nyugat-európaiak részéről egyébként általános volt a szándék a rendszeres politikai kapcsolatok kialakítására, magas szintű, illetve szakértői tárgyalásokra szóló meghívásokai adtak át. A külügyminiszter szerdán este vezető amerikai üzletemberek előtt beszélt New Yorkban Magyarország helyzetéről, a beruházási lehetőségekről. Csütörtökön, közép-európai idő szerint este utazott haza. A kormányszóvivő a földtulajdon rendezéséről A Parlament elé terjesztik a törvénytervezetet A kormányszóvivőt felhatalmazták az alábbiak közlésére: A kormány — meghirdetett programjának megfelelően — támogatja a magántulajdonon alapuló vállalkozói mezőgazdaság kialakulását. Ehhez ösztönzi az ágazat privatizációját, melynek felgyorsításához az A Ikotmánybíróság határozatával összhangban a Parlament elé terjeszti a földtulajdon rendezésének törvényét, és a tulajdonosok szövetkezését szabályozó törvényt. A kormány továbbra sem mond le a korábbi tulajdonosok kártalanításáról, s ennek megfelelően új törvény keretében kívánja a földtulajdonosok jogos igényét rendezni. A kormány fellép azok ellen, akik az Alkotmánybíróság döntését a mezőgazdaságban vállalkozni kívánók megfélemlítésére akarják kihasználni. Beszédes hallgatás Hatvanban (Folytatás az 1. oldalról) — Az adatok szerint élre törtek a kereszténydemokraták, hiszen a 10 szavazókörből négy helyen az ő jelöltjük került az első helyre, a pártlistán pedig a harmadik helyen végeztek. Az egyéni választókerületekben csökkent az MDF esélye, listán azonban ők hozták a legtöbbet. Az SZDSZ a második helyre került. — Szeretnénk, ha néhány gondolatban összefoglalná a leendő önkormányzatokról, s a polgármesteri hivatalról alkotott személyes véleményét. — Azt hiszem, rendkívül nehéz esztendők előtt állunk. A legnagyobb kérdés, hogy mikent, s főleg miből fog gazdálkodni az önkormányzat. Elég, ha az állami támogatás csökkentésére, s a folyamatosan emelkedő energiaárakra gondolunk. Az az elgondolás, miszerint az önkormányzat majd a saját bevételeiből gazdálkodik, egyelőre meglehetősen nehezen kivitelezhető, hiszen ehhez életképes vállalkozások sorának kellene létrejönnie. Vállalkozni viszont tőke nélkül nem lehet, tehát az elsődleges feladat ezek finanszírozása. Ügy vélem, az elkövetkező időszakban már az is nagy eredmény lesz, ha meglévő intézményeinket képesek leszünk fenntartani, működésük feltételeit biztosítani. Épp ezért nagyon veszélyesnek és felelőtlennek találom azokat a népszerűnek ható ígéreteket, amelyeket anyagiak híján belátható időn belül képtelenség teljesíteni. A polgármesternek sem lesz könnyű dolga. Talán ez az oka annak is, hogy Hatvanban mindössze két polgármesterjelölt van. Egy cikluson belül nagyon nehéz lesz bizonyítani és megfelelni a szavazók bizalmának és igényeinek. Barta Katalin Orbán Viktor és Pető Iván Egerben Közös nagygyűlést tart holnap délután Egerben a Fidesz és az SZDSZ. A délután háromkor kezdődő rendezvénynek neves szónokai lesznek, dr. Orbán Viktor és Pető Iván személyében. Az érdeklődők a politikusokkal a Neumann János szakközépiskolában (lila iskola) találkozhatnak.
