Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

1. (2) AMERIKÁBA JÖTTEM DUNA 3,5 Eddie Murphy vígjátéka került a lista élére szeptemberben. Az af­rikai királyfi amerikai kalandjait sziporkázó humorral jeleníti meg a kellemes történet. 2. (1) IKREK DUNA 4,5 A jellemkomikum uralja a filmet, bár a szituációk is eredetiek, és a nagyszerű gégék ötletesek. Humora nem a négybetűs szavakra épül, és ez bizony elég ritka manapság. 3. (-) 48 ÓRA DUNA 4,0 Nick Nolte és Eddie Murphy párosa hét évvel ezelőtt hódított elő­ször a filmvásznon. Később a videováltozat is népszerű lett. Nick Nol­te nyomozót alakít, akinek 48 órája van arra, hogy veszélyes gonosz­tevőket fogjon el. Segíti őt egy kisstílű, de nagypofájú néger bűnöző — Eddie Murphy. Izgalom, humor keveredik a filmben, párosulva emlékezetes színészi játékkal. A magyar szinkron azonban sajnos méltatlanul gyenge. Rendkívül közönséges, és a film első félórája után a néző belefárad a rengeteg káromkodásba. Természetesen a bű­nözők nem irodalmi nyelven társalognak, a magyar „fordítás” azon­ban durvább, mint az eredeti. Meglepő, hogy a feliratos változat a moziban nagyobb élményt ad, mint a szinkronizált videofilm. Egy hónap műlva egyébként meg lehet tekinteni a 48 óra folytatását is — egyelőre a moziban... 4. (-) AMERIKAI NINDZSA II. VICO 2,5 Michael Dudikoff amerikai nindzsaként lett népszerű, és gyorsan készítettek vele három „ópuszt” e témában. A második rész lényegé­ben harci bemutató a nindzsák küzdőmodoráról. Jól megkoreogra- fált jeleneteknek vagyunk tanűi; az ellenfelek egyre veszélyesebbek, de hősünk is egyre elszántabb. Akkor kezdődik a problémám ezzel a filmmel, amikor többet akar adni önmagánál, amikor másnak akar látszani. A gonoszok ebben a filmben nagyon sötétek, a jók pedig an­gyalian tiszták. Mindenesetre a kellemes távol-keleti szigetek hangu­lata, a vonzó nők látványa elviselhetővé teszi a filmet. 5. (3) A DZSUNGEL KÖNYVE VICO 5,0 Ma sokat vitatkoznak arról, milyen értéke van Walt Disney rajz­filmjeinek. Nemzedékek nőttek fel szerte a világban Maugli, Mici­mackó, Donald és más kedves figurák révén. A Walt Disney-rajzok mindig segítik a gyerekeket a tiszta gondolkodásra, a másik tiszteleté­re, valamint kellemes humorra. 6. (-) SZOMBAT ESTI LÁZ DUNA 3,5 Gondolná Ön, kedves olvasó, hogy immáron 12 éve készült Tra­volta leghíresebb filmje? A diszkónemzedék gondolatait jeleníti meg a történet. Tony 20 éves fiú, aki hat napot keményen dolgozik egy fes­tékboltban. Amikor azonban eljön a szombat este, néhány órára megváltozik az élet. Befújja magát kölnivel, felveszi egyedüli márkás ingét, és irány a diszkó. Travolta fantasztikus tánctudása a film legna­gyobb érdeme. A Szombat esti láz alapfilm lett: kiindulópontja az olyan történeteknek, amelyekben valamilyen táncverseny megnye­rése a tét. (Flashdance, Életben maradni, Salo, Lambada stb.) A Bee Gees zenéje ma is élvezhető, s a fergeteges táncok pedig emlékezete­sek. A szombat esti kérdések (sikerül-e valakit felcsípni, meghódíta­6. Hírlap 1990. október 21., vasárnap FILM-VIDEO SIKERLISTA Az egri videotéka szeptemberi sikerlistája ni, skalpokat gyűjteni) a tinédzsereknek ma is fontosak, nemcsak New Yorkban. Milyen okok játszhatnak abban szerepet, amikor vala­ki gondolataiban is érettebbé, felnőttebbé válik! — ennek a bemuta­tása a film értéke. 7. (-) GYILKOS COWBOY VICO 3,5 Egy amerikai egyetemen filmtörténetet tarnt Coleman Justice ta­nár úr. Nem tudja elfelejteni, hogy több mint 20 éve vandál galerita­gok megölték szerelmét. Jelenleg a Vadnyugat szakértője, kívülről tudja az összes western forgatókönyvét, rendezőjét, főszereplőjét. Hallgatói rajonganak érte, mindenki páratlanul felkészült specialis­tának tartja. A város nehéz fiai úgy érzik, mindent lehet tenniük: gyil­kolhatnak, erőszakoskodhatnak. Egy rejtélyes bosszúálló azonban nem ismeri az irgalmat velük kapcsolatban. Mi nézők az első pillanat­tól kezdve tudjuk, hogy a tanár úr számol le velük, de diákjai csak fo­kozatosan ismerik ezt fel. Aki a western műfajt szereti, annak nagyon ajánlom ezt a filmet, ugyanis rengeteg bejátszás van vadnyugati törté­netekből, főként azonban a Sergio Leone — „mozit” idézik mesteri­en. 8. (-) NAIROBI VICO 3,5 Afrika, különleges helyzetek, egzotikus emberek, izgalom, vi­lágsztárok — mindezek együttesen jellemzik ezt a filmet. Rick Cahill amerikai fegyverest szerződteti a kenyai kormány az orvvadászok bandáinak a felszámolására. Olyan nagyméretű a garázdálkodás, hogy a kipusztulás réme fenyegeti Afrika élővilágát. Vagyis a filmnek állatvédő kihallása, olvasata is van, s így jobban eladható a világ sok országában. Hősünknek be kell látnia, hogy az orvvadászok olyan erősek, olyan szervezettek, hogy egyedül nem tud a siker reményével fellépni ellenük. Nincs más választása, mint felkeresni az egyetlen embert, akitől segítséget remélhet, az apját... Akit viszont vadul gyű­löl... Az ő egyéni konfliktusukat azonban legyőzi egy nagyobb ve­szély elhárításának a szándéka... Az apa, Charlton Heston, a ’60-as évek nagy sztárja, a Ben Húr főszereplője. A fiút John Savage játssza, akit a Hair-ben ismerhettünk meg. A Nairobiban megfigyelhető apa­fiú kapcsolatot vitte tovább Harrison Ford és Sean Connery az India­na Jones harmadik részében. 9. (-) CÁPA III. DUNA 2,5 Florida. A „Tenger alatti királyság” plexiüvegből készült, fantasz­tikus víz alatti alagutak hálója, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók olyan közel kerüljenek a tenger világához, mint még soha. A megnyi­tó ünnepségre sok hivatalos vendég érkezik, de hívatlanul is jön „va­laki” : egy cápabébi. A kis állat nem talál vissza a tengerbe, elpusztul. 35 láb hosszú mamája utána jön, és kezdetét veszi a rémmese. A spe­ciális effektusok révén félelmetes jelenetek követik egymást. Nehéz azonban a Cápa bőréről három réteget lehámozni. Az első részben maga az ötlet volt a legjobb, de bizony a műcápa mozgatása nem min­dig volt illúziókeltő... a második rész a rendőrkapitány fiainak ve­szélybe kerülését nagy feszültséggel jeleníti meg. A Cápa III. cselek­ménye széteső, de lélegzetelállítóak á víz alatti jelenetek... 10. (4) BEVERLY HILLS-I ZSARU II. DUNA 3,5 Eddie Murphy a hónap legnépszerűbb színésze. Három filmmel is szerepel az első tízben. Meglepő, hogy a Beverly Hills II-t a nézők jobban kedvelik, mint az első részt. Megjegyzés: Zárójelben közöljük az augusztus havi filmek sorrendjét, amelyet a kikölcsönzés gyakorisága határozza meg. A filmek pontozása azon­ban a művészi értéket jelzi. A toplistán 6 helyet a DUNA-, 4-et pedig a VICO-filmek foglalnak el. Úgy tűnik, hogy a vígjáték, a feszültség­gel párosított humor legyőzhetetlen. ÁtitMm A hónap színészei: 1. EDDIE MURPHY. Csibészes, vagány stílusa miatt minden filmje nagy vonzerő. 2. ARNOLD SCHWARZENEGGER. Az osztrák származású izomember színészként is megpróbál boldogulni — remélhetőleg ki­fejezőeszközei is izmosodnak... 3. NICK NOLTE. A Szegény ember, gazdag ember tv-sorozat tet­te ismertté Nick Nolte nevét Magyarországon. Azóta aTűzvonalban mellett a 48 óra főszereplőjeként vonzza a nézőket... 4. MICHAEL DUDIKOFF. A legyőzhetetlen amerikai nindzsa ő, de a „Szakaszvezető” is a Vietnami háborúban. 5. JOHN TRAVOLTA. Míg Travolta a világban a Ni csak, ki beszél filmjével hódít, nálunk még a Szombat esti láz van a sikerlistán... A késés mintegy tíz év... Hernádi Ferenc Csodagyerek volt a szegény varga fia — Királyi ösztöndíjjal járta a világot — Széchenyi és Liszt személyes ismerőse volt Dániában 1805-ben látta meg a napot a világ legolvasottabb írója és mesemondója, Ander­sen. Könyveit Európa valameny- nyi nyelvére lefordították, a pél­dányszámot illetően pedig egye­nesen verhetetlennek bizonyult. Csodagyermeknek tartották, aki már kisiskolás korában ver­seket, humoreszkeket, meséket írt, és azokat a pajtásai irkalapo­kon kézzel sokszorosítva oszto­gatták. így jutottak el írásai a he­lyi újságba, és mindössze tizen­három éves volt, amikor az ő sza­tíráin derült a város. Apja, a szegény mesterember nem is gondolhatott a fia tanítta­tására, de a gyermek annyira fel­keltette magára az érdeklődést, hogy előbb a középosztálybeli­ek, később a legmagasabb körök is felfigyeltek rá. Alig telt el újabb két-három év, és a csoda­gyermek királyi ösztöndíjat ka­pott, amely még arra is elegendő volt, hogy bejálja a világot. Elju­tott hetedhét országba, így Pá­rizsba, Rómába, Madridba, on­nan áthajókázott Afrikába is. Utoljára sorra jelentek meg ér­dekes útirajzai, versei, regényei, sőt drámái is, ez utóbbival azon­ban kevés sikere volt, mivel alig keltettek érdeklődést. Kirobba­nó sikereket aratott viszont cso­dálatosan szép és hangulatos meséivel, amelyek szóban és írásban futótűzként teijedtek egész Európában. Az édesanyák Andersen-mtséket meséltek a kicsinyeiknek, a nyomdák nem győzték kinyomtatni az újabbnál újabb köteteket. A csodagyer­mek csodafelnőtté vált, tehetsé­ge, híre a legmagasabb köröket is bejárta, mindenhová meghívták, várták, miközben összeismerke­dett híres politikusokkal, írók­kal, művészekkel, akik boldo­gok voltak, ha kezet szoríthattak a kor nagy mesemondójával. Andersen! E név hallatán ma is megdobban a szívünk, hiszen csukott szemünk előtt eszünkbe jutnak a régi mesék, amelyeket az iskolában, édesanyánk szájá­ból hallottunk, bár a legtöbbjük­ről nem is tudjuk, hogy azokat a világhírű meseíró írta. Törpék, óriások, tündérek; manók sora­koznak fel emlékezetünk vász­nain, a síkságok és az erdők hal­hatatlan figurái, akik benépesí­tették Andersen szülőföldjét, Dániát, és akik a mese szárnyain eljutottak az egész világhoz. Kimondhatatlanul sok An- dersen-mesét tudunk, ismerjük azok magyar változatait, hiszen kétszáz esztendő nem kevés idő ahhoz, hogy az ő mesealakjai új­ból feltámadva, a korhoz illően éljenek és viselkedjenek. Ám amennyire sok mesét ismer a vi­lág a nagy íróról, annál keveseb­bet tud róla magáról. Ezen ösz- szeállítással megkíséreljük nép­szerűsíteni a személyét, köze­lebb hozni őt magunkhoz, ma­gyarokhoz is. „Életem meséje”címmel meg­írta saját életrajzát 1846-ban, ti­zenegy esztendővel azután, hogy első meséskönyve megjelent. Kevéssel ezután ellátogatott. Bécsbe, a császárvárosba, ahol akkoriban Liszt Ferencet ünne­pelte mindenki, az ő arcképe füg­gött mindenütt, az ő személye és tehetsége aranyozta be a nagyvá­ros életét. A tortától a kalucsniig mindent az ő nevével reklámoz­tak a kereskedők, és a nagy zseni tette kapóssá magát a várost is. Az ott tartózkodó Andersen természetesen mindent elköve­tett, hogy jegyet szerezzen Liszt koncertjeire, azonban a jegyek már hetekkel, hónapokkal előbb elkeltek, így zavarban voltak a vendéglátók. Liszt Ferenc fülébe jutott, hogy Andersen nem kap belépőt, ezért a számára csupán könyveiből ismert Andersennek személyesen küldött egy páholy­jegyet. „Figyelmem és tiszteletem jeléül küldi Önnek: Liszt Fe­renc” Egyik mesekönyve lapján nem sokkal később ez az idézet jelent meg: „Hallottam, amint vihari szellem módjára játszott a húrokkal! Bűvésze a hangok­nak, a képzeletet ámulatba ejti. ” Micsoda elismerés egy mese­könyv lapján! Később egy mesét írt, a Dunáról szólt, és amelynek belső címoldalára e szavakat ír­ta: „A zongora fejedelmének, a magyar Lisztnek játszom ezt a Duna-témát művészi változa­tokkal.” Liszt és Andersen hamarosan összeismerkedtek, és a páholy mindvégig a nagy meseíró birto­kában maradt, őt ott senki sem­miben nem háborgatta. Barátsá­guk révén jutott el a hatalmassá­gok szalonjaiba, a legjobb csalá­dok összejöveteleire, így 1846- ban gróf Széchenyi Lajos bécsi palotájába is, aki mint császári főudvarmester, rendszeresen es­télyeket rendezett, díszes foga­dásokat adott. Andersen ekkor már világhírű volt, meséivel tele volt Európa, a kicsinyek és a na­gyok szíve, mindenki kíváncsi volt személyére, és boldogan ment el azokra az estélyekre, ahol ő megjelent. Legnagyobb tisztelői a főúri dámák voltak, akik rajongtak érte, és dedikái- tatták vele a műveit. Naplójának egy részletét sikerült megszerez­ni, amelyben ezeket írta: „Széchenyi grófnál találkoz­tam pesti fivérével, Istvánnal, akinek működése hazájában, Magyarországon nagy hírű. Ezt a találkozást bécsi tartózkodásom legkiemelkedőbb eseményének tartom. Egész személyiségében egy igazi férfi mutatkozott meg előttem, és már a szeme meg­mondta: ebben a férfiúban bíz­nom kell...” Ezeket a sorokat nem kisebb ember, mint Andersen mondta és írta le a mi Széchenyi Istvá­nunkról, akivel kapcsolatosan még számtalan rendkívül meg­tisztelő nyilatkozatot tett a kü­lönböző főúri körökben, elis­merve a fiatal gróf zsenialitását, célratörő tehetségét, nemzete sorsáért való aggódását és tenni- akarását. Bizonyos, hogy An­dersen véleménye nem puszta udvariasság, nem anderseni me­se, hanem egy zseniális világhí­resség jól megalapozott és több­ször hangoztatott véleménye. Mindezt alátámasztja, hogy további és későbbi naplórészle­teiben is megemlékezik Széche­nyi Istvánról, szuggesztív szemé­lyiségéről, munkájáról. Sorait át­hatja az áhítat, miként a legna­gyobb magyarról beszél, és az el­ső találkozás benyomásairól, amelyet egész életén át nem tud feledni. Kevés férfi kapott ilyen nagyszerű elismerést egy világhí­rű írótól. Meglepő lehet Ander­sen naplórészlete abban a vonat­kozásban is, hogy Széchenyi Ist­ván honi alkotásait dicsérve fel is sorolta azokat, mintegy alátá­masztva, hogy a magyarok nagy államférfija miként és mivel gaz­dagította és gazdagítja hazáját, és honosítja meg az európai kul­túrát. A gőzhajózás, a lótenyész­tés, a Lánchíd és a többi építkezé­sek, a gazdaság európai szintű felvirágoztatása mind megemlít- tetnek a naplórészletben, mint­egy bizonyítva az utókornak, hogy amit ő erről az emberről ál­lított, nem mese, hanem nagyon is konkrét valóság. Vallomását — hangsúlyozva, hogy élő, hús-vér emberről van szó, így fejezte be: „Ez a nagy ember született Bécsben, 1791. szeptember 21- én.” Ugyan mi lehet ez más, mint egy Andersen tisztelgése egy zseniális magyar férfi előtt, akit gróf Széchenyi Istvánnak hív­nak... Amennyiben valakinek ideje engedi, tanulmányozza egy picit Dániát, az ő hazáját, a nagy me­semondóét, aki e csodálatos or­szág még csodálatosabb helyén, Fünen szigetén született. Itt gye- rekeskedett, ahol szürke síksá­gok, suttogó erdők, szép nyarak, és csodálatosan szép telek ihlet­ték meg a csodagyereket. E táj­ból lépnek elő ma is képzele­tünkben a törpék és manók, az anderseni bájos mesék, ame­lyekben mindig győzedelmeske­dik az igaz, és elnyeri méltó bün­tetését a gonosz. Arra pedig büszkék lehetünk, hogy hazánk fiaival személyes kapcsolatban volt a nagy író, és tisztelettel haj­tott előttük fejet... (SZ. I.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents