Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-21 / 171. szám
1990. október 21., vasárnap Hírlap 3. Csipetnyi egri fold Szovjetunióban nyugvó katonáink sírjában A második világháború során a Szovjetunió ellen vezényelt magyar honvédség egyik legsúlyosabb veszteségét az egri 14. gyalogezred szenvedte el, mivel 1943 telén a Don mentén elhelyezkedett honvédegységek közül éppen az egri ezred frontján, az urivi hídfőnél tört át pokoli erővel a Vörös Hadsereg. De már ennek előtte is egymást érték a szovjet földről érkezett egri veszteséghírek... Az egri Érseki Tanítóképző Intézet „Szív”-osztályában merült fel az a nemes gondolat, hogy egy kisméretű kartonlapot készíttetnek, melyben áttetsző celofánlap alatt egy kis csipetnyi egri szentelt hazai földet helyeznek el, piros-fehér-zöld kis szalaggal díszítve a kis „Üd- vözlet”-et. A kisméretű kartonlap alján Vörösmarty Mihály Szózatának odaillő sorait helyezték el: „Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt.” A megszentelt hazai egri csipetnyi földet tartalmazó kis kartonlapokat azután nagyszámban küldték a szovjet fronton harcoló egri katonáknak, akik azt örömmel fogadták, és elhelyezték zubbonyuk felső zsebében. S ha netalán bekövetkezett a tragédia, és elesett az egri ezred katonája, és zsebében hordta magával a csipetnyi megszentelt egri földet, eltemetése után a tőle merőben idegen földben vele porladt egy csipetnyi hazai föld is. Nem találtam adatot arra nézve, hogy milyen mértékben volt elterjedve az egri prepák nemes szándékú kis küldeménye az egri ezred honvédsége körében, de én még a hírhedt voronyezsi áttörés után megmenekült és hazavergődött katonák körében 18 — 20 különböző rangú honvéddel beszéltem, akik még nagy-nagy szeretettel őrizték az egri Érseki Tanítóképző Intézet „Szív”-osztálya nemes szándékú kis küldeményét. Egy megmenekült szakaszvezetőtől 1947-ben kegyes emlékül megkaptam 1942 óta őrzött — kétségtelenül ma már nagy ritkaságszámba menő — kicsiny kartonlapot, melynek celofánnal fedett piciny ablaka mögött még ott lapult néhány szemcse egri szentelt föld. Sugár István ÜDVÖZLET az egri tanitónőképző „ SzívM -osztályától ha^í/ „Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt" (Vörösmarty: Szózat) Európa legészakibb termőtáján — Segített a lézer — Japán technológiát alkalmaznak Privatizálni akarnak Rákháti rizsaratók Október első napjaiban kezdték, és várhatóan a hét végén befejezik a rizsaratást Kiskörén, a Rákháton. Olvasóink közül minden bizonnyal kevesen tudják, hogy a Hevesi Állami Gazdaság több mint 300 hektáros területét Európa legészakibb rizstermő tájaként tartják számon. MÁVnyugdíjasok a cukorgyárakban (Szűcs Ferenc tudósítónktól) Az előző évekhez hasonlóan az idei szezonban is aktívan kiveszik részüket a munkából Hatvan és környéke vasutas nyugdíjasai, a Mátravidéki Cukorgyárak üzemeiben. Hatvanban négyen, Selypen pedig tizenöten végeznek sorompókezelő, rak- támok, mérlegelő, bárcázó és hasonló területeken feladatokat, akik a vasútnál is évtizedeken keresztül ilyen munkakörökben voltak foglalkoztatva. A gyárak vezetői mindkét helyen elégedettek a vasutas nyugdíjasok munkájával, és a következő kampányokban is számítanak rájuk. A Hatvan és Környéke Ipartestület tervei A cél: segíteni a vállalkozókat A KIOSZ Országos Központjának megszüntetésével a hatvani kisiparosok úgy döntöttek, hogy maguk veszik kézbe sorsuk alakítását. így alakították meg — még május elején — közel ötszáz fős tagsággal új érdekvédelmi szervezetüket, a Hatvan és Környéke Ipartestületet. Megváltoztatták a testület alapszabályát, melynek leglényegesebb pontja — a régi KIOSZ-hoz képest — az önkéntes tagság. A megválasztott elnökség a szervezet működésének fenntartására javaslatot tett az új tagdíjak elfogadására is. így a főfoglalkozásúak havonta 250 forintot, a mellékfoglalkozásúak 150, míg a nyugdíjasok 50 forintot fizetnek. Időközben mintegy hatszázra emelkedett a létszámuk, s az ipartestület sok más terve mellett meg kell említenünk, hogy jövő év január elsejétől minden iparos, kereskedő, vállalkozó náluk könyveltethet. Ennek személyi, tárgyi feltételeinek megteremtését már megkezdték, s így a jövőbeni számítógépes könyvelés jelentősen könnyítheti a tagság, a kívülállók munkáját, s nem utolsósorban bevételt is jelent. Olyan alapítvány létrehozásán is fáradoznak, amelyből a rászoruló vállalkozókat, alkalmazottakat és tanulókat is segíthetnék. Mint Makó Sándor termelési igazgatóhelyettestől értesültünk, három fajtával foglalkoznak, amelyek hazaiak, a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben nemesítették. Az aszály ellenére is örvendetesen jó termést takarítanak be, amely hektáronként meghaladja a négy tonnát, tehát nyereséges! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy már tavaly száz, és az idén újabb száz hektárnyi rizstermő területen folytattak meliorációt. Ehhez a Nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésétől béreltek olyan speciális műszert, amely lézert bocsát ki. Ennek nagy előnye, hogy segítségével sikerült egyenletessé tenniük a termőterület felületét. Ez megtérült a művelés során. A termelést egyébként japán technológiával végzik, amelyet szintén a KITE biztosított már korábban. A növényvédelmet pedig repülőgéppel oldották meg, a hevesi Agroplan segítségével. A learatott rizsből naponta 8-10 vagonnal szállítanak a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karcagi hántolójába. A megállapított felvásárlási alapár mellett, miután az idén a kísérleti jelleggel termelt Karolina-fajta kedvező eredményeket hozott, minőségi felárat is kapnak a hevesiek. Ennek alapján 14,5 milliós árbevételre számítanak, amely két és féllel több a tavalyitól. Eredményeik alapján várható, hogy országosan is az első három között lesznek 1990-ben a rizstermelő gazdaságok körében. Egyébként jövőre is folytatják a termelést, melynek része lesz, hogy az említett 320-ból még hátralévő száz hektáron is elvégzik a terület meliorációját. Sőt, az ágazatot privatizálni akarják, melynek már keresik az útját a hevesiek. Gyöngyösi templomsorsok Még nincs befejezve a munka, de máris tetszetősebb Gyöngyös alsóvárosi —ferences — temploma. S mint a névadó Szent Bertalan nemrég tartott ünnepén bejelentették: két esztendő múlva a felsővárosi ősi imahely is szebb lesz. Mivel bizony ez utóbbira is alaposan ráfér egy jelentősebb felújítás. Hiszen a kopottságában is megragadó, tekintélyes építmény máig magán viseli a II. világháború nyomait, legutóbb a nevezetes 1917-es hatalmas tűzvész után lett helyreállítva, felszentelve. Két év múlva lesz hét évtizede az utolsó rendbetételnek, s ezt szeretnék most köszönteni a hasonló törekvéssel. Értesülésünk szerint mindenekelőtt kijavítják a „Nagytemplom” esőcsatornáit s tetőzetét, majd — előreláthatóan a jövő nyáron — a homlokzati feladatokhoz is hozzálátnak. A program biztosabb, sikeresebb megvalósításához — mint tervezik — alapítványt is létrehoznak. S remélik, hogy az induló tőkét a hívők majd érezhetően gyarapítják. Régi gond a város ma még kevésbé ékességének számító Szent Erzsébet-templom igen siralmas állapota. Tragikus sorsára nemcsak a mostani kinézése, hanem a története is szüntelen emlékeztet. Kicsinosításának — amelyhez nem kis mértékben járultak hozzá az országos hírű Márton Lajos festményei — ugyanis 1944 augusztusában örülhettek újra a gyöngyösiek, de a világégésnek már az ősszel áldozatául esett. Csak a négy fala és a teteje maradt a mára, s egykori kórushelyét lehet felismerni valamelyest. Ahhoz, hogy a diákság egykori temploma ismét régi fényében tündököljék, nagyon sok pénz kellene, amire jelenleg sajnos gondolni sem tudnak Gyöngyösön. Egy szerényebb költséggel azonban talán még mindig lehetne valamit kezdeni a szerencsétlen épülettel. Az egyház és a helyhatóság közös megegyezésével alkalmassá tehetnék például valami kevésbé kegyeletsértő múzeum, hangversenyterem, kiállítóhelyiség céljaira. Ám erre egyelőre még konkrét terv sincs... (-ni) Ismeretlen erők nyomában (XXII/20.) i AI Fül öp-szigeti gyógyí tők ti tka Azonban „drasztikusabb módon is” föl lehet használni ezt a jelenséget gyógyításra, és néhány helyen igazi „profi” szintre emelték a módszer használatát. A Fülöp-szigeteket évente tízezrével keresik föl külföldiek is, akik ezzel a módszerrel keresnek gyógyírt a máshol gyógyíthatatlan betegségeikre. Ä Fülöp-szi- geteken és Brazíliában több száz olyan gyógyító él, akikben any- nyira erős ez a hatás, hogy nemcsak kézrátétellel tudnak gyógyír tani, hanem a bőrt föl is nyitják — és sérült, beteg testrészeket, szövetdarabkákat tudnak így eltá vo- lítani anélkül, hogy utána valamilyen fertőzés a beteget megviselné. Külön érdekessége a dolognak, hogy miután a bőr ilyen furcsa módon kinyílt, a kezelés után ugyanúgy összezáródik. Ez az a dolog, amit nagyon sokszor lefilmeztek már egészen közelről is, mégis a legnagyobb vitát kávaija. Ez a dolog pedig egyáltalán nem ismeretlen, Magyarországon is megtanulta már néhány ember, hogy vágott sebet pillanatok alatt saját magán ösz- szeforrasszon. Sokan láttak már bizonyára olyan fakírmutatvá- nyokat, ahol az illető megvagdossa magát üvegcseréppel, vagy átszúija késsel, tűvel arcát, kezét. Ha megfelelő meditativ tudatállapotban van, akkor még csak vér sem serked ki, s miután eltávolítják a vágószerszámot, a seb nagyon hamar nyom nélkül eltűnik. Ez a módszer nem más, mint a bioenergia, vagy ahogy Kínában nevezik: a Chi, ahogy Indiában nevezik: a Prána energiájának tudatos irányítása és fölhasználása. Sajnálatos, hogy ezeket a fakírokat sem vizsgálták idáig tudományosan, nem nézték meg, hogy mitől olyan hihetetlenül gyors a seb regenerálódása. Legjobb esetben is csak cirkuszi mutatványként engedik a jelenséget, és nem vették még észre orvosi, tudományos jelentőségét. Áz is ismert pedig, hogy néhány ember vallási elmélyedésében ún. stigmákat mutat, azaz sebek nyílnak kezein és lábain, vagy homlokukon, ugyanott, ahol Jézust annak idején megsebezték. Ezek a stigmák valószínűleg pszichés alapon jönnek létre, az illető tudatalattijában azonosul Jézussal, és így keletkezik a nyílt seb, sérülés. A lényeg az, hogy ezek a jelenségek nemcsak gyógyítás közben fordulnak elő, hanem megfigyelhetők más formában is. Mi is történik ilyenkor, mi történhet a bőrrel, hogy ennyire puhává válik, és fölnyílik? Valószínűleg ugyanolyan szerkezetváltozás megy végbe, mint amivel már találkoztunk, például a fém- hajlítás esetében. Az eddigi szórványos kísérletekből tudjuk, hogy a gyógyító emberek bőrén az elektromos ellenállás nagymértékben megváltozik, és töltések is mozognak. Tudunk olyan kísérletekről, amikor EEG-ké- szüléket raktak a gyógyítóra, és amikor azt kérték, hogy most koncentráljon, tegyen úgy, mintha gyógyítana, az EEG összes biztosítéka kiégett, a készülék használhatatlanná vált, tönkrement. Nemcsak ezek a jelenségek, hanem más, mért adatok is erősen megváltoznak a gyógyító és gyógyított között az energiaátadás folyamán. így a pulzus, a légzés, a szívritmus. Mérhető, kimutatható fizikai változások sorával van tehát dolgunk, nem valamiféle homályos, misztikus, megfigyelhetetlen jelenségsorozattal. Az is ismeretes, hogy ezzel a különleges képességgel, tudással, ezzel a furcsa hatással, a bioenergiával nemcsak emberek, nemcsak élettelen tárgyak, hanem egyszerűbb élőlények fejlődését is befolyásolni lehet: több olyan kísérlet ismert, ahol baktériumkultúrák növekedését vagy növénykultúrák növekedését lehetett befolyásolni. Ezzel a módszerrel laborkörülmények között meg tudták csinálni, hogy azonos fajhoz tartozó növények egy csoportja lassabban vagy gyorsabban növekedjen, mint az ellenőrző csoport. Ezt a hatást persze nemcsak gyógyításra tudják fölhasználni, hanem az ellenkezőjére is, harc- művészetre. Valószínűleg nem véletlen, hogy megint csak Ázsiában, elsősorban Kína déli részén fejlődött ki az a harcművészeti módszer és modor, ami ezt az epergiát használja a küzdelemhez. Ezt a módszert a Kung- Fu, ún. belső erős vagy lágy irányzatának nevezik, és sok titok lengte és lengi körül még ma is a kívülállók, a nem beavatottak előtt. Különleges iskolákban éveken, évtizedeken át, gyerekkortól kezdve tanulják azt, hogy az ún. belső energia, az életenergia, hogyan geijeszthető, hogyan irányítható, és hogyan lehet küzdelemre fölhasználni. Ha nagy ritkán bemutatókat tartanak, akkor furcsa dolgokat lehet megfigyelni: nemcsak köveket vagy nagyobb tárgyakat lehet így eltörni, hanem ütéseket is lehet az ellenfélnek átadni anélkül, hogy hozzáérnének. Akik pedig mesterei ennek a módszernek, azok apróbb állatokat, például tyúkokat tudnak szinte szabályosan fölrobbantani néhány méter távolságból anélkül, hogy hozzáérnének. Ha valaki ilyen módon kap egy ütést, akkor egészen furcsa betegségtünetek lépnek föl rajta, és a nyugati orvostudomány általában teljesen tehetetlen ilyen esetben. Nehéz segíteni a betegen, csak akkor, ha tudják a beavatottak, hogy hol és milyen módon kapta a bioenergia- „átömlesztést” vagy „sokkot”. Ez az egész terület ismét csak egy hatalmas, föltáratlan fehér folt, ahol nagyon egyszerű eszközökkel és viszonylag gyorsan érdekes, fontos eredményeket lehetne elérni, ha a társadalom, a tudomány vezetői tolerálnák, eltűrnék a kutatást ezen a területen. (Folytatjuk) Egely György Az európai, technokrata kultúra szerint ilyen egy műtét. A Fülöp- szipeti pvópvítók viszont segédeszköz s vér nélkül dolgoznak.
