Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-02 / 154. szám
1990. október 2., kedd Hírlap 5. Üzen a szerkesztő K. M. Idézünk leveléből, mert nem ön az egyedüli, akit íorgyán dr. helybeli szereplése felzaklatótt. írja: „...fékezzék meg az olyan embereket, mint Torgyán József, ne ígérgessen aranykorona értékben földeket, hanem fogja meg ő sajátmaga és a hozzá hasonló „dr.” címet viselő okos ember a sarló, kalapács és a csákányt /!/ és mutassák meg, ho- yan kellene az országunkat kiűzni a slamasztikábol, minden áremelés és ígérgetés nélkül: azt hiszi, a tófalusi es verpeléti emberek nem tudnak gondolkodni?” Közbevetőleg elmeséli a vízdij és egyéb kiszámítások ésszerűségéről vallott nézetét, majd kezdődik az újabb kritika: „Ahogy dr. Jeszenszky Géza úr nyilatkozott a Parlamentben, vagyis az országházban és a tévében, az már sok a soknál. Azt hiszi, ő az egyetlen magyar? Rajta kívül sokmillióan, idegen ajkú emberekkel együtt szeretjük magyar hazánkat, igyekszünk békességben élni, minden jelző nélkül... Helyes, hogy Antall miniszterelnök úr védelmezi minisztereit, de figyelmeztesse őket a helyes viselkedésre.” Talán nem is tartottuk-volna ennyire hangsúlyozandónak, mit is gondol egy idősebb ember arról, amikor egy honatyát közelről megtapasztal, de mert egy nevét elrejtő tófalusi gazda is hasonló hangnemben írt Torgyán helyi szerepléséről, erősen kifof ásóivá azt, hogy „Torgyán úr őfaluba volt szónoklatot tartani, de sem kérdezni, sem hozzászólni senkinek nem lehetett, ő a betanult szöveget mondta, azzal búcsúzott, ha nem a kisgazdáktól lesz a polgármester, akkor többet nem rog idejönni.” A két idézet is bizonyítja, mennyi minden foglalkoztatja az embereket, főképpen azt sérelmezik, ha egy ilyen találkozón nem tartják be az illendőség szabályait. Ha valaki kérdezni akar, adják meg neki a lehetőséget, hiszen az állampolgárnak igazán ritkán adódik alkalma országosan is ismert, a haza sorsáért felelős személyekkel szót váltani. Mindkét levélíró a megsértődött állampolgár panaszát irta le. Ha most ön mellé állunk ebben a némely részletében keményre sikerült levélben, és a fontos részét idéztük is, azért van, mert rávilágít egy lelkiállapotra, amely feltétlen és sürgősen javítandó. Az ilyen szónoklatok, megnyilatkozások nem ebbe az irányba vezetnek. K. E. Panaszának minden részlete — ahogyan ön ezt előadja — sürgősen kivizsgálandó. A leírtak szerint üzemi baleset történt, még kétség sem férhet hozzá, hogy ön nem szegett foglalkozási szabályt, nem mulasztott, ki volt szolgáltatva az adott helyzetnek, szabálytalanul vették fel a baleseti jegyzőkönyvet; a munkahelyi vezetője pedig nem mondhatja, hogy meet, mármint a munkahelyét nem terheli felelősség. A munkaképesség-csökkenés megállapítása szorosan beletartozik ebbe az eljárásba. Ha a munkahelyén a szakszervezet és a munkaügyis, a balesetvédelemért felelős alkalmazott esetleg nem nyújt kellő segítséget, tehát, ha rövidesen nem rendelkezik az eddigi kárait, a könnyebb munkahely biztosítását, a maradandó testi fogyatékosság következtében előállott problémák megoldását, keresse fel szerkesztősegünket, az ügyre vonatkozó összes iratokkal, hogy eligazíthassuk önt a halaszthatatlan tennivalók tekintetében. N. M. Nem a levelezési rovat döntő témája az, hogy önt zavarja az egyik hatóságnál az a személy, akinek ügyintézési stílusa, „fogásai” nem korrektek — ön szerint. Ha úgy gondolja, hogy a hatósági személy netán visszaélt, vagy visszaél beosztásával, több útja is van az ön tisztító jellegű kezdeményezésének, a valódi jogsérelmek rendezésének. Bigott... Besenyőtelek bigott katolikus község — olvasom a minap a Hírlapban. Szülőfalumról 1990-ben kell megtudnom ezt. így nyilatkozik a községről, így látja ma egy vendéglős, Tepélypusztáról nézve. Most örüljek ennek vagy restelljem a jelzőt? Inkább közreadom, mit gondoltam eddig a falu katolikus voltáról. Akik itt születtünk, s a környék legnagyobb templomában, a Szent Lőrinc vértanúról nevezett egyházközségben nevelődtünk a katolikus hitben, ez valóban meghatározó volt számunkra az élet bármely szakaszán. Olyan papok oktattak a faluban, akiknek élete is példázta tanításukat. Csak egyet említek közülük: Kató Ottót, akiről nemrég a Magyar Hírlap közölt egész oldalas inteijút. Ebben ország-világ olvashatta, hogy hősi életútján a besenyőtelki évek (azok a bizonyos „50-esek”) milyen próbatételt jelentettek. Bátor volt, hogy hívei, tanítványai is képesek legyenek elviselni azt, amiben Besenyőtelek lakosainak megkülönböztetett részük volt. Visszaadta önbecsülését az öreg parasztnak, akit börtönnel is megaláztak csak azért, mert nem aratott kétszer egy rcyaro«.Bátorította az édesanyát, ha az féltette gyermekét a zavarodott eszméktől. Lelket öntött a fiatalokba, akiknek ott kellett hagyni a szülői házat, magukra hagyva tengernyi dologgal és beszol- gáltatás-adósággal az öregeket. Mert bátorítás nélkül elnyelte volna őket a külváros. Hitet adott a kitelepített családoknak, akik nyomorukkal tetézték a kényszer-befogadókat, s az ő prédikációi kísérhették a Hortobágyra száműzött besenyőtelkieket, akik lélekben töretlenül térhettek vissza. Bigott falu? Talán. Szószerint értve ez a jelző pejoratív csengésű. Most, 1990-ben mégis azt mondom: bár ma is lenne a faluban olyan tartás, erő, bizalom az el nem vehető igazságban, mint az én gyerekkoromban volt. S ha ettől lesz bigott kaotikus község, hát legyen rá büszke! Árvainé Mlinkó Márta Eger Útban Európa felé! Szerencsés ember lévén, új Trabant-tulajdonos lettem. A Merkúr debreceni telepe adta ki — a kocsit. A meglepetés is itt ért. Szép tiszta, új autót képzeltem el, ahogy ezt a nyáron Ausztriában láttam — a sógoroknál! Ott szinte ragyogtak az eladásra kínált márkás autók. Itt aztán nem! Nagy keresgélés után találtunk egy hibátlant.(?) De a meglepetések sora csak ezután jött. A padlószőnyeg hátul, a dísztárcsa úgyszintén, a szélvédőn nagy pirosbetűs számok. (Néhány évtizeddel ezelőtt még az ülések is nylonnal voltak bevonva.) A kapun kívül vesszük észre, hogy nincs visszapillantó tükör. Újra vissza. Kinn aztán elkezdtük mi a hiánypótlást. Hazafelé volt időm elgondolkodni a történteken: hát mi visszafelé fejlődünk?! Joó Sándor Szihalom Mementó Az európai kormányok elhatározták, hogy 1990. október 1-7. közötti hetet a közlekedésbiztonság ügyének szentelik. Ennek keretében az egri Ifjúsági Ház ad otthont annak a dokumentációs kiállításnak, amelyet Szántó György, lapunk fotóriporterének képeiből rendeztek „Mementó” címmel. Az illetékesek válasza A Heves Megyei Hírlap szeptember 25-i számában címoldalon foglalkozott az Arany János úti bölcsőde felújításával. Jogosnak tartjuk a szülők felháborodását, és ezért elnézést kérünk tőlük. A bölcsődeépület felújításának előkészítésében nem volt kellő összhang a közreműködő szervezetek és személyek között. Valóban meglepetésszerűen és váratlanul érte a szülőket az a közlés, hogy gyermeküket egy másik bölcsődébe kell átvinniük. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy mikor kellett volna és kinek tájékoztatni a szülőket? Ezt mi a következőképpen látjuk: A bölcsőde tetőszerkezetének felújítását — indokoltan — a Bölcsőde Igazgatóság vezetője kezdeményezte. A biztosított ötmillió forint ismeretében a munkálatok elvégzésére vállalkozókat keresett. A kiválasztott vállalkozó árajánlatát szakmai célú felülvizsgálat céljából a városi tanács műszaki illetékeseihez továbbította. Ekkor a műszaki szakemberekben alapos kétely merült fel, hogy az ajánlatban szereplő megoldás műszaki tartalmában alkalmas-e a hiba elhárítására. Ezért az Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézettől felülvizsgálatot rendeltek el, ami a hiba elhárítására vonatkozó műszaki javaslat megtételére is vonatkozott. A pontos műszaki tervek ismeretében a városi tanács vb. terv- és munkaügyi osztálya állami kivitelező vállalatoktól költségajánlatot kért. Az ÉMI-vizsgálat megállapításai és az állami vállalatok időközben megérkezett ajánlatai ösz- szevetésében nyilvánvalóvá vált, hogy a megnyugtató megoldást, ami hosszú távon garancia kötelezettséget is jelent, az Állami Építőipari Vállalat ajánlata tartalmazza. Ez meglehetősen hosszú időt vett igénybe, és végül is szeptember hónapban került aláírásra a pontos határidőket rögzítő szerződés. Az a véleményünk, hogy egy ilyen bonyolult műszaki feladat elvégzését, megrendelését csak megfelelő ismeretekkel rendelkező személy, vagy személyek tudják elvégezni. Tehát a bölcsődei igazgatóság vezetőjének nem szabad presztízskérdést csinálni abból, hogy az általa kiválasztott kivitelezővel nem engedték elvégeztetni ezt a munkát, ami a későbbiek során mind az épület használatában, mind a munkákra kifizetendő összeg jogosságának megítélésében problémákat okozhatott volna. Á bölcsőde vezetői tudták, hogy az épület jelenlegi állapotában veszélyezteti a gondozottak egészségét és biztonságát, ezért felújítás nélkül a téli hónapokban üzemeltetni nem lehet. Azt is tudták, hogy fenti felújításra intézkedések történtek, az előmunkálatok megindultak. Az ismeretek birtokában szeptember hónapban újabb gyermekeket vettek fel a bölcsődébe úgy, hogy a szülők figyelmét nem hívták fel arra, hogy esetleg a felújítási munkálatok miatt más intézménybe kell vinni a gyermekeket. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ezt a tájékoztatást az intézmény vezetőjének kellett volna megtenni, hiszen az előzőekben leírtak szerint mindennel tisztában voltak. Talán ez a döntő tényező abban, hogy a szülők a váratlanul bejelentett átköltöztetés miatt felháborodtak. Egyetlen szülő sem vitatta, nem is vitathatja, hogy gyermeke biztonsága érdekében ezt a munkát okvetlenül el kell végezni. Ezt azért bátorkodtunk így kijelenteni, mert végül is olyan műszaki szakvélemény áll a rendelkezésünkre, amelyet nekünk feltétlenül figyelembe kell venni. Az emh'tett cikkben az újságíró felvetette, hogy indokolt-e hárommillió forinttal többet költeni arra a munkára, mint ahogyan azt az első árajánlat megjelölte. Mi felelőtlenségnek tartanánk azt, ha erre a munkára ötmillió forint körüli összeget fordítana a város, és rövid időn belül, esetleg néhány év múlva ismét fizetni kellene a megfelelő felújítási költséget. A hárommillió forint többletköltség nem azért van, mert egy másik kivitelező végzi a munkát, hanem azért, mert a műszaki folyamatban olyan különbségek vannak, amelyek a biztonságos és hosszútávu megoldás miatt indokoltak és szükségesek. Most utólag is azt újuk, mint a cikk elején: elnézést kérünk a szülőktől. Úgy gondoljuk, hogy mindazok, akik ebben a munkában részt vettek, okulnak ebből az esetből. Arra gondolunk, hogy a gyermekek egészsége és biztonsaga érdekében feltétlenül ezt a megoldást kellett választani, hiszen ez a munka sokkal fontosabb annál, mint az az átmeneti kellemetlenség, hogy egyelőre egy másik bölcsödébe kell elhelyezni a gyermekeket — de gondozónőikkel együtt — jó körülményeket biztosítva. Eger Város Tanácsa érintett szakigazgatási szervei Nyugalmat és némi biztatást várnak A Hírlap szeptember 24-i számában közzétett hárompárti nyilatkozathoz kapcsolódóan szeretnénk vélemént nyyilvánítani. A tanácsi dolgozok különösen az utóbbi hónapokban feszült körülmények között, egzisztenciális bizonytalanságban élnek, és dolgoznak, nem tudják, hogy a megalakuló új önkormányzat hogyan viszonyul maid a szakapparátushoz, ki marad, ki megy — teszik fel önmaguknak nap mint nap ezt a kérdést. Elhangzanak rosszindulatú megjegyzések és kinyilatkoztatások is, hogy pl. „szeptember 30-a után mindenének felmondanak, és kezükbe adják a munkakönyvüket”, vagy „majd az egyes pártok megmondják, hogy ki milyen beosztást kap, és mi lesz a sorsa.” Zavart kelthetett az a körülmény is, hogy a köztisztviselők jogállasáról készült törvénytervezet — törvénykezési szünet miatt — nem került a Parlament elé, és így 1990. szeptember 30-val nem lép hatályba. Mindezek az okok és körülmények válthatták ki Eger város tanácsi dolgozóinak védekező reflexét, amikoris úgy gondolkoztak, hogy létrehoznak egy érdekképviseleti bizottságot, es tárgyalást kezdenek ártokkaí, remélve, hogy majd iztosítékot kapnak egzisztenciális problémájuk rendezésére. Higgyék el, hogy a tanácsi dol- gozókilyen körülmények között is próbálnak helytállni. Eredményesen — Heves megyében példaértékűen — bonyolították le az országgyűlési képviselők választását, ezt teszik most az ön- kormányzati választások előkészítésénél és lebonyolításánál is. A választás eredmenyessége rajtuk nem fog múlni. Nyugalmat és némi biztatást várnak már. Mi ennek tekintjük a Független Kisgazda Párt, a Kereszténydemokrata Néjppárt, a Magyar Demokrata Forum egri szervezeteinek közzétett nyilatkozatát, annak szellemével, szándékával azonosulunk. A munkaviszony megszüntetésének módozatait egyébként a még hatályban lévő 38/1973-as (Xn. 2.) Mt. számú rendelet szabályozza, másrészt a köztisztviselők jogállásáról készült törvénytervezet, amelyet a Tanácsi és Intézményi Dolgozók Szak- szervezete is véleményezett, az átmeneti időszakra garanciális elemeket is tartalmaz, mely szerint a törvény hatályba lépésékor, annak hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél dolgozók munkaviszonya folyamatosnak minősül, és 1990. december 31-ig ideiglenesen mindenkit be kell sorolni. A törvénytervezet a köztiszt- visélőkkel szemben magasabb mércét és követelményt állít, ezzel szemben biztonságosabb egzisztenciát és kedvezőbb anyagi előmenetelt ígér. Mi úgy gondoljuk, és ennek hangot is adunk, hogy a jövő közigazgatásának megalapozása általános társadalmi erdekeket is szolgál, de az ország kormányzásának is egyik alapvető feltétele. Reméljük, hogy a Parlament e szellemben tárgyalja maid a törvényjavaslatot, és nem késlekedik tovább a hatálybaléptetésével. Bukta Tibor a Tanácsi és Intézményi Dolgozók Heves megyei Szövetségének titkára t HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L u. 9l FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Pályázatot hirdet TERMELÉSI FŐMÉRNÖK munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — műszaki egyetem gépészmérnöki szakán szerzett végzettség, — 5 éves szakirányú vezetői gyakorlat, — az elbírálásnál előnyt biztosító idegen nyelvismeret. A pályázat tartalmazza: r- a jelentkező szakképzettségét igazoló okmányainak fénymásolataival és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal kiegészített szakmai önéletrajzát, — a munkakör eredményes ellátásával kapcsolatos elképzeléseit. A kinevezés 3 évre szól, amely közös megegyezéssel meghosszabbítható. A munkakör 1991. január 1-jével tölthetőbe. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. október 31. A munkakörrel kapcsolatos bővebb információt Bogdány János munkaügyi és személyzeti főosztályvezető biztosít. Cím: Finomszerelvénygyár Munkaügyi és Személyzeti Főosztály 3301 Eger, Pf. 2.
