Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-13 / 164. szám
1990. október 13.., szombat 5 Az infláció — két szemszögből Kinek higgyünk a zsebünkön kívül? 1991 — a lejtő alfa... Valószínűleg az 1991-es év lesz a magyar gazdaság mostani válságának mélypontja; a recesz- szió tovább erősödik, a jövedelmek csökkennek, növekszik az infláció és a munkanélküliség — mondotta egy — a napokban tartott — sajtótájékoztatóján Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója az idei és a jövő évi várható kilátásokat elemezve. Az igazgató az intézet „A magyar gazdaság 1990-re várható fejlődése, kitekintés 1991-re” című, most közzétett előrejelzésére utalva azt mondotta: a prognózis annak ellenére optimistának mondható, hogy korántsem szívderítő jövőképet vázol fel. Nagyon sok még az olyan bizonytalan tényező, amely gazdaságunk alakulását jelentősen befolyásolhatja. Az előrejelzésnél körültekintően felmértek minden olyan számbajöhető kedvező és kedvezőtlen tendenciát, amelyek már napjainkban tapasztalhatók. Az intézet tanulmánya a magyar gazdaság szempontjából előnyösnek ítéli, hogy külkereskedelmünk a rubelpiacról áttér a dollárpiacra, a hazai vállalkozások száma erőteljesen bővül, s azt is, hogy a belföldi piacon érezhetően erősödött a verseny. A kedvezőtlen tendenciák közé sorolja, hogy a tulajdonváltással kapcsolatosan még mindig nincs működőképes koncepció, a monopóliumokkal szembeni fellépés késik, a beruházások mérséklődnek, érezhetően gyorsul az infláció, s hogy a lakosság jövedelmi viszonyai erőteljesen differenciálódnak. Az inflációt egyébként az év végéig 28-29 százalékra becsülik. Az intézet szakemberei úgy látják,'hogy noha a társadalmi-gazdasági feszültségek eddig még nem éleződtek ki, de számítani kell arra, hogy az év végéig tovább erősödnek. Az ipari termelés ez évben körülbelül 7 százalékkal csökken, a mezőgazdasági termékek előállítása 6-7 százalékkal, az építőipari teljesítmény 8-9 százalékkal. Bár a kisvállalkozásoknál s a szolgáltatásokban tapasztalható élénkülés, a GDP (bruttó hazai tennék) így is legalább 3 százalékkal csökken a tavalyihoz képest. Egyidejűleg az elosztásban is hasonló folyamatok figyelhetők meg. A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a jövő évben várható a válság mélypontja, elsősorban a kelet-európai kereskedelem összeomlása, valamint az energiaárak alakulása miatt. A prognózis szerint tovább mélyül a recesszió, a fizetési mérleg nagymértékben romlani fog, s az sem kizárható, hogy a fizetőképesség megőrzéséért kell küzdeni, hiszen másfél-két milliárdra becsülik a várható exportcsökkenési és cserearány-veszteséget. A válság elmélyülésének belső okai között elsődlegesnek tartják, hogy a kormányzat magatartása nem elég előrelátó, nem kiszámítható. A szakemberek a belföldön elosztható jövedelmek nagymértékű csökkenését is jósolják, úgy látják, hogy ennek terhei főként a lakosságra és a leendő önkormányzatokra hárulnak majd. Az infláció a számítások szerint felgyorsul — körülbelül 10-20 százalékponttal —, s jövőre megközelítően 200 ezer munkanélkülivel kell számolni. A Gazdaságkutató Intézet szakemberei javaslatokat is kidolgoztak. Ezek között első helyen áll, hogy a gazdaság talpon- maradásához , mindenképpen prioritások kijelölésére van szükség. Elsősorban az adórendszer módosítását látják sürgősnek, ám ügy vélik, hogy adó- csökkentésre nincs lehetőség. Célszerűnek látnák a kedvezmények szűkítését, például, hogy az általános forgalmi adó a most nulla adókulcsos termékeknél 6-8 százalékra növekedjék, s hogy a személyi jövedelemadónál is bevezessék a 10 százalékos adókulcsot a jelenlegi 0 százalékos adókulcs helyett. Az elosztási rendszerek radikális átalakítása sem halasztható tovább, véleményük szerint a legfontosabb a lakáselosztás és a nyugdíjrendszer reformja. A konvertibilitásról az a véleményük, hogy lehet ugyan a konvertibilitás irányába haladni például az importliberalizáció révén, de a jövő évi bevezetésnek nincsen realitása. Veszélyesek a hangulatkeltő elemzések A kormány következetes antiinflációs politikát folytat, s várhatóan ennek eredménye jövőre már érzékelhetővé válik — mondotta Botos Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában, reagálva a Gazdaságkutató Intézet napokban közzétett jelentésére. A jelentés azt állítja, hogy az áremelkedés gyorsulni fog, és az idei 28-29százalékhoz képest jövőre 10-20 százalékpontos gyorsulás várható. Botos Katalin szerint ez a prognózis teljesen megalapozatlan. A gazdaság egészének számbavétele helyett csak az állami szektor idei helyzetét és jövő évi várható teljesítményét veszi figyelembe. Való igaz, hogy az állami vállalatok nagy részénél már az idén jelentős a visszaesés, ami 1991-ben még inkább erősödik. A rendszerváltás, a modernizálás azonban a gazdaságban is erőteljes és szükségszerű. Növekszik a vállalkozói szektor súlya, bár a statisztikai információs rendszer — amely a korábbi viszonyok között épült ki — ezt még nem tudja teljes mértékben kimutatni. Hatása azonban érzékelhető, hiszen nem véletlenül növekszik az idén a vártnál nagyobb mértékben a dollárelszámolású export, s javul a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérleg. A magánszektor, a kisipar, a kis- és közepes vállalkozások sokkal rugalmasabbak, hatékonyabbak, mint az állami vállalatok többsége. A közgazdaság- tanban ismert az, hogy a gazdasági növekedés legjelentősebb tényezője a szellemi tőke és a technikai haladás, vagyis az, hogy milyen gyorsan következik be a technológiaváltás, a szervezet korszerűsítése, a menedzselés, a termékszerkezet és a vállalkozásirányítás megújítása. Magyarországon ebből a szempontból igen kedvező folyamat játszódik le. Háttérbe szorul az anyag-, az energia- és az importigényes állami nagyipar, és nő a súlya a vállalkozásoknak, a pénzügyi és humánszolgáltatásoknak, a számítás- technikának, az idegenforgalomnak, a kereskedelemnek — mindannak, ami hozzájárul a lakosság jobb ellátásához és az export gyors növeléséhez úgy, hogy közben kevesebb energiára és kevesebb importra van szükség. Az eddigi rubelimport megdrágulása, az energiaárak szükséges növekedése miatt jövő év elején valóban egyszeri, jelentősebb áremelkedés várható. Az évközi folyamatokat, a vállalkozói szektor és a piac kiépülését is figyelembe véve azonban az 1991-es esztendő egészére nézve az ez évihez hasonló mértékű infláció számítható. A minisztérium szakértőinek számítása alapján az infláció gyorsulását a Gazdaságkutató Intézet jelentése által prognosztizált mértékben semmi sem indokolhatja, hacsak nem az inflációs várakozások fokozott növekedése. A továbbiakban Botos Katalin elmondotta, hogy a hetvenes években már kiderült: azokban az országokban, amelyekben a leggyorsabban reagáltak az olajárváltozásokra, a gazdaság helyzete viszonylag rövid idő alatt stabilizálódott. Ahol az állami szektor jelentősebb volt, és így tompították a világgazdasági hatásokat, az alkalmazkodás időszaka kitolódott 4-5 évre. Az akkori szocialista országokban 10 évnél is hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megemésszék a változásokat. Magyarországon a nagyfokú gazdasági liberalizálás, s a gyors átalakulás következtében most igen drasztikusan hatnak az alapvető világgazdasági változások: a jelentős olajáremelkedés, a szovjet olajszállítások csökkenése, a KGST-térségben kialakult együttműködés rendszerének teljes átrendezése. De ez fokozott késztetést jelent arra, hogy a magyar gazdaság rövid időn belül alkalmazkodjon az átalakuló környezethez, és az erősödő piacgazdaság következtében sikerüljön megfelelően javítani a versenyképességet. A kormány ennek megfelelően továbbra is elkötelezett a gazdasági liberalizáció, a privatizáció folytatása mellett, szorgalmazza a költségvetési támogatások leépítését, és ezzel párhuzamosan antiinflációs politikát folytat Ezek nem ellentétes célkitűzések. A privatizáció hatására és a szabadabb import révén ugyanis a kínálat bővül, ami az áremelkedés ellen hat. Ugyanezt szolgálják-a monopolpozíciók megtörésére tervezett intézkedések is, például a versenyhivatal létrehozása. A költségvetési támogatások leépítése csak viszonylag kis mértékben növeli az árakat. A kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytat, megakadályozva a költségvetési hiány növekedését, s így a fedezetlen pénzkibocsátást, ami a gyorsuló infláció legfőbb oka lehetne. Az adózás területén bekövetkező változásokat illetően a szakértők éppen azzal vannak elfoglalva, miként alakítsanak ki olyan rendszert, amely még elviselhető életkörülményeket biztosít az alacsony jövedelműek számára, és nem szünteti meg a vállalkozók érdekeltségét sem. Az infláció alakulását illetően nem elhanyagolható szempont, hogy miként látják a gazdasági szereplők jövőjüket. A felfűtött inflációs várakozások ugyanis önmagukban gerjeszthetik az áremelkedést. Ebből a szempontból nagyon veszélyesek a hangulatkeltő gazdasági elemzések — mondta végül Botos Katalin. Kis malmok — magántulajdonban A falusi kis malmok hálózatának első egységeit telepítik rövidesen nyolc községben, az Agro- ber Vállalat közreműködésével. Az OMÉK-on bemutatkozott négy dán vállalat közül kettő máris szerződést kötött gépek, mezőgazdasági felszerelések szállítására, s egyikük, a világhírű Skjold kis malmokat értékesít magánvállalkozóknak. Hosszú évek óta ezek az első ilyen jellegű üzletkötések, amelyek az állami gabonaipar vidéki pozícióit ugyan jelentősebben nem veszélyeztetik, ám a kis falvakban mégis megoldást jelentenek: feleslegessé teszik a termény költséges szállítását, az állattartók a helyszínen őröltethetik meg terményeiket. A kis malmok mintegy 1 millió forintba kerülnek. A magánvállalkozóknak ennél lényegesen kisebb összeget, hozzávetőleg 330 ezer forintot kell letenniük, és máris átvehetik a korszerű berendezéseket. Egyházi múzeum Gyöngyösön Hazánk egyik legnagyobb, legértékesebb katolikus gyűjteményét őrzi a Felsővárosi Egyház- község Gyöngyösön. A negyvennél is több csodálatos ötvösművet — amelyből 12 középkori, illetve reneszánsz — legendás módon mentették át a múltból a mának és a jövőnek. A liturgikus tárgyak — nagyrészt kelyhek — legszebb darabjait több mint egy évszázad óta inkább országos bemutatókon láthatták az érdeklődők, néhányukat jelenleg is a Budai Vár Mátyás-kiállításán lehet megtekinteni, helyben azonban mindeddig csak alig- alig gyönyörködhettünk bennük. Ritkaságnak számított, ha egy-egy csoport megnézhette a kincstárat a műemléki plébánia- épület dísztermében, azon falak között, ahol hajdan a magyar Szent Koronát is őrizték. Híre kelt, hogy ezután változik a helyzet. Vajon igaz-e? Nos, mint dr. Nagy Lajos kanonoktól, a Szent Bertalan-fő- templom plébánosától értesültünk: a városi tanács, a MEBIB és az egyházközség anyagi áldo- zatvállalásávalvalóban megkezdődött a gyöngyösi bemutatás körülményeinek javítása. Az említett, eddig másra is használt díszteremből — ahol eddig csak másodlagos volt a gyűjtemény elhelyezése, megtekinthetősége — már korábban kikerült az ide nem illő központi kazán. Törekvések vannak a helyiség rendbetételére, teljes felújítására, a templomfestő, cserkész- és ifjúsági könyveket illusztráló Márton Lajos — koronaőrzést megörökítő — allegorikus freskójának restaurálására, a még biztonságosabban védett, vitrines, külsőségeiben is sokkal inkább a ritka értékekhez igazodó kizárólagos múzeum kialakítására. A mostanitól eltérően, a míves ötvösremekek mellett — a tervek szerint — egyházi ruhák, képek, szobrok, az eddig másutt őrzött régiségek, a szép emlékű néhai Guba Pál gyűjteményének leg- megragadóbb darabjai is helyet kapnak. S remélhetően talán már fél év múlva. A bemutatás rendjéről egyelőre még nincs végleges döntés. Valószínű, hogy továbbra is elsősorban bejelentett csoportok számára biztosítják a megtekintést, s nem egész napokon át, hanem csak bizonyos szűkebb időszakokban teszik lehetővé a közönségnek a látogatást. (-ni) Eger könnyen felejt Az ezredik novella és az első siker Vértesi Arnold — ma már elfeledett írónk — Egerben született 1834-ben. Apja, Viklida (később Vértesi) Antal az 1840-es években főelemi iskolai tanító volt Egerben, az ón. Rónay-féle házban lakott, amely ház a sajátja volt. Később Miskolcra költözött a család, mivel az apa az ottani tanítőképezde tanára lett. Az ifjú Vértesi már 9 — 10 éves korában verselgetett. Tizenöt éves korában pedig beállt honvédnek, s részt vett a szabadságharc alatt a temesvári csatában. Eleinte jogi pályára készült, de ezt később otthagyta, és tehetségét követve az írói pályára adta fejét. Első elbeszélése, a Mór király című 1856-ban jelent meg a Vadnay Károly által szerkesztett Hölgyfutárban. Ettől kezdve tömegével jelentek meg írásai. 1879-ben a Debreceni Ellenőr c. lap szerkesztője, majd kiadótulajdonosa lett. Budapesten halt meg 1911-ben. 1888-ban — ezredik novellája megjelenése alkalmából — a Kisfaludy Társaság jubileumi ünnepélyt rendezett számára. A jó egriek Vértesi Arnoldot időközben szépen el is felejtették. Most kapóra jött a dolog, pótolni akarták a mulasztást, mondván: jobb későn, mint soha. Először is — megkezdve az adósság törlesztését — az Eger című lap szerkesztője, Szabó Ignácz üdvözölte az írót. Levele így szól: „Most, midőn írótársaid körében baráti estélyen az ezredik novellád bőrére iszol, engedd emlékezetedbe hoznom, hogy első novelládat egy éjjel nálam írtad Budapesten, Magyar utcai lakásomon. Este együtt sétálva találkoztunk Vas Gerebennel, ki tőlem lapja számára, amelynek én akkor szintén egyik nagyreményű hátramozdí- tója voltam, novellát sürget. Nagyon meg lehetett akkor szorulva Gereben bátyánk kézirat dolgában, mert elkövette azt a hallatlan csodadolgot, hogy a megígért novellára 5 forintot előlegezett, amelynek mi annak rendje és módja szerint, azonnal nyakára is hágtunk tisztességesen. Aztán hazamentünk. Te aztán ott mindjárt meg is írtad helyettem első novelládat. Valamint akkor az első sikerének, úgy most az ezredik jubileumának örömére szívből üdvözöl régi barátod, Szabó Náczi. Eger, október 14. (1888.)” (Ez a levél megtalálható az „Eger” 1888. október 16-i számában.) Vértesi Arnold a következőket válaszolta: „T. Szabó Ignácz főgimnásiumi tanár úrnak, az „Eger” szerkesztőjének, Debrecen, okt. 19. 1888. Kedves Barátom! A „ Budapesti Hírlaphoz ” küldött szíves soraidat olvastam, és nagyon szépen köszönöm megemlékezésedet. Fájdalom, attól a dicsőségtől meg kellett téged fosztanom, hogy első novellámat tenálad írtam meg, mert az a kis munkácska nem az én nevem alatt jelent meg Vas Gereben lapjában. Engedd hát át megnyugodva Vadnay Károly barátomnak első novellám dicsőségét, a tied marad mindenesetre az érdem, hogy te bátorítottál engem írásra, s nélküled talán később jelent volna meg az első novellám is. Ha most aközött az igazán páratlan és lelkesült ovátió között, mellyel engem az összes sajtó és közönség elhalmozni igyekezett, megemlékezem erről irántad is, aki engem 30 év előtt buzdítottál, le kell rónom köszönetem adóját. Tarts meg engem továbbra is szíves barátságodban, ami annál jobban fog esni, minthogy úgy látszik, Egerben régen elfeledték, hogy én ott születtem, s míg naponként kapok az ország minden részéből, a legtávolabbi vidékekről is üdvözlő leveleket, s összes munkáim most folyó kiadására özönlenek az előfizetők, Egerből egyetlen példányt se rendeltek meg, s egyetlen ember se találtatott, aki rólam megemlékezett volna. Isten áldjon, ölel régi híved, Vértesi Arnold.” Az „Eger” egyik cikkírója szégyenkezett is azon, hogy Vértesi Arnoldot ily méltatlanul elfeledték, de a jövőben a mulasztást pótolhatónak vélte: „Azt hisz- szük, hogy a mulasztást könnyű lesz helyreütni, s azt reméljük, a mi művelt egri közönségünk alkalmilag nem is fogja elmulasztani.” Az ígéretet igyekeztek beváltani. 1888. december 8-án az egri törzskaszinó igazgatójának indítványára elhatározták, hogy a jövőben Egerben Vértesi-ünne- et rendeznek. Az ünnepély elő- észítésére bizottságot hoztak lére. Ennek tagjai a következők voltak: Zalár József, Gáspárdy Géza, Kopácsy Dezső, Szabó Ignác, dr. Babócsay Sándor, dr. Alföldi Dávid stb. A bizottság Zalár József elnökletével első ülését december közepén tartotta. Az ünnepély rendezői közé bevonták a két egri nőegyletet, a Jogakadémia segélyegyletét és az egri Koszorús Dalkört. A terv az volt, hogy a rendezendő ünnepélyen az író felolvasást fog tartani, majd lakomával tisztelik meg az egri törzskaszinó nagytermében. Az ünnepély időpontját 1889. január 9-ére tervezték, később március 9-ére halasztották el. A rendezési munkálatokkal párhuzamosan gyűjtés indult Egerben az író számára veendő ajándék céljaira. Közben Vértesi felesége meghalt, s így az író a tervezett időben nem jöhetett el Egerbe. Mit volt mit tenni, mint az emléktárgyakat postán elküldeni az írónak. Ezt meg is tették, s az író levélben köszönte meg az ajándékot. Múltak az évek, s Vértesi Arnold csak 1891-ben jutott el Egerbe. 1891. május 20-án érkezett meg, s május 22-ig volt itt. Május 20- án este régi barátjánál, Gáspárdy Gézánál volt ünnepi lakoma számára, ahol részt vettek a város nobilitá- sai is. Sok pohárköszöntő hangzott el (Zalár József is köszöntötte). Május 21 -én este pedig az egri Hungária Szállóban volt díszlakoma a tiszteletére, s május 22-én utazott el Egerből. Hogy volt-e többet itt, arról nem tudok. Bizonyára életének kutatói fényt fognak erre deríteni. Szecskó Károly
