Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-01 / 128. szám
1990. szeptember 1szombat Hírlap 3lJ Az önkormányzatok, a föld*, vagyontulaj dón és a polgárosodás A Független Kisgazdapárt választási programjában A Független Kisgazdapárt olyan történelmi magyar párt, amely a nemzeti sajátosságok, a nemzeti kultúra, a nemzeti függetlenség értékeit, valamint az emberi és polgári szabadságjogok teljes körű érvényesülését állítja politikai eszmerendszerének a központjába. Az Európához való felzárkózás útján átvenni kívánja a polgári demokrácia értékeit, segíti és szervezi a polgárosodás folyamatának felgyorsulását. Pártunk keresztény értékrend alapján áll, világnézetünk a kereszténydemokrácia eszmerendszerét vallja magáénak. A Kisgazdapárt — hűen történelmi hagyományaihoz — a magyar parasztság és a polgárság pártja. A magántulajdonra épülő mező- gazdaságból élő parasztságot, a vállalkozói magán- és társasági tulajdonban lévő szolgáltatások, az ipar, továbbá az értelmiségi munkaterületeken dolgozó városi és falusi embereket kívánja soraiban tömöríteni. Eszme- rendszerünk és politikai céljaink a magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaságot, továbbá a teljes vállalkozói szabadságot tételezik" fel. Ezen az úton az elérendő célunk a nyugat-európai típusú polgári demokrácia és az Európához való teljes politikai és gazdasági felzárkózás. Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy e cikk bevezetője után — közelebbi hazánk — megyénk kisgazdáiról néhány adatot közöljek. Minden nagyobb városban és községben működnek szervezeteink. Jelenleg a törvényes követelményeknek megfelelően megyénk 70 településén van szervezetünk, bejegyzett taglétszámunk 2.200 fő. A velünk együtt dolgozó, baráti körünkhöz tartozó szimpatizánsok száma 4.000-5.000 főre tehető. Ez az az erő, amelyre most az ön- kormányzati választások időszakában közvetlenül támaszkodni tudunk. Az is nyilvánvaló bizonyára mindenki előtt, hogy a kisgazdák szoros együttműködésben — az MDF és a KNDP szervezeteivel — dolgoznak, közös koalíciós politikánk megvalósítása érdekében. Örvendetes, hogy együttműködésünk a választási kampány első napjaiban falun és városon erőteljesebbé, határozot- tabbá vált. KÉSZÜLÜNK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIALAKÍTÁSÁRA. A Magyar Köztársaság alkotmánya 42. paragrafusában megfogalmazza „... a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” Ä népfelség elve alapján a helyi ön- kormányzáshoz való jogot a községek, városok, megyék választópolgárai kapják meg és gyakorolják. A helyi önkormányzás alapjogai történelmileg már egy fél évszázaddal előbb kialakultak, ezt a fejlődést szakította meg a pártállam 40 éves uralma. És a népünktől idegen tanácsrendszer. Az önkormányzás alkotmányunkban és az önkormányzati törvényben elfogadott jof ok, az Európa Tanács 1985. éven megfogalmazott Helyi Ön- kormányzatok Európai Kartájában közreadott alapelvekre épülnek. Ezek igazán szép elvek, szép szavak, bizonyos, hogy igazak is. Kívánjuk mindannyian, hogy valóra váljanak. Ma azonban azt a kérdést szegezik nekünk az emberek, hogy miből élünk meg a jövőben? Hiszen sorozatos áremelkedések vannak, infláció van, gazdasági válságban élünk. Nem hisztérikus ez a kép. Reális aggodalom ez, amely az embereket, a közvélemény figyelmét eltereli — az egyébként sem felhőtlen — napi politika eseményeitől. A pártok, társadalmi csoportok feszülnek egymásnak. Vélemények, ellen- vélemények kusza összevisszaságban jelennek meg, személyi érdekekkel, ellenérdekekkel torzítva. Mi ebben a közegben élünk ma, ahol az utóbbi hetekben a Kisgazdapárt — tágabb értelemben a kormány — volt politikai ellenfeleink céltáblája. A Kisgazdapárt a támadássorozatot különösen vidéken jól állta, mert nem vette figyelembe az ellene irányuló gyalázkodást. így tettünk mi is. Megyénkben növekedett a taglétszámunk, politikai szándékaink egységesebbé váltak, javult szervezettségünk. Bátran, becsületesen akarunk kiállni az önkormányzati választások politikai arénájába úgy, hogy nem kívánunk „övön aluli ütéseket” adni egyetlen ellenfelünknek sem. Nyilván ezt a korrektséget politikai ellenfeleinktől is elvárjuk. Vágjunk a dolgok közepébe. Ma nekünk az a politikai fő feladatunk, hogy megyénk valamennyi településén, minden városban és községben keressük meg azokat az embereket, akik a Kisgazdapárt — a koalíciós pártok —politikai céljait, a település érdekeit a legjobban tudják képviselni a helyhatóságokban. A dolgoknak most következik a neheze. A kiválasztás, illetve a kiválasztódás. Erre a munkára az elmúlt évtizedek „történelmi hagyományai” teljesen alkalmatlanok. Eltehetjük ezeket a hagyományokat a múló idő lomtárába. Újra kell tapasztalni és tanulni mindent a demokrácia e hétköznapi gyakorlatában. A jelöltek megkeresésénél nem kerülhető el a politikai aprómunka. Ezt a munkát a teljesség igénye nélkül csak címszavakban lehet jelezni: a múlt és a jelen megítélése, a politikai hovatartozás vélelme, a világnézeti hovatartozás, a falu vagy a város társadalmi rendjében elfoglalt hely, a képzettség, stb. és sok más olyan tényező, amelyet a jelölésnél a pártok, a választók elismernek vagy tagadnak. Nagy gondunk, hogy az alacsony lélekszámú falvak egy részében nincs pártszervezetünk. Jelölteket állítani itt is kell. Kérjük támogatóinkat, keressék meg a szomszéd faluban lévő szervezeteinket, esetleg megyei központunkat (Eger, Széchenyi u. 18.), hogy a szükséges támogatást, politikai segítséget megadhassuk. — Ebben az időszakban falun még mindig az a legnagyobb gondunk, hogy az emberek nem mernek megnyilatkozni. Mi ez vajon? Történelmi beidegződésből adódó félelem? A kérdést bárhogy válaszoljuk is meg, a félelem tényként megmarad. Ezt a kérdést meg lehet kerülni, de ez nem vezet sehová. Beszélni kell róla itt is és mindenhol, mert ennek a tudati „görcsnek” az oldása nyugodt, emberi szóval lehetséges. Ezzel a választással érkezünk el a társadalmi és politikai rendszerváltás legjelentősebb állomásához, a demokratikusan megválasztott önkormányzatokhoz. Lehetőségünk nyílik arra, hogy a városokban és falvakban rátermettségük, emberségük alapján megválasszák a hatalom képviselőit. Menjen el tehát mindenki szavazni és szavazatával segítse elő, tegye teljessé és befejezetté a rendszerváltást. Álláspontunk a termőföld és a vagyontulaj dón helyzetéről: Ma a városi és a falusi emberek szántóföldjeinkre szegezik tekintetüket. Látják az idei nyár mindent kiszárító aszályának következményeit. Látják a nagyüzemi kukoricatáblákat, amelyet kiszárított a tűző nap és ennek következtében tömegtakarmánynak takarították be. Kérdések tömegét teszik fel. Kell-e kukoricát behozni külföldről? Vár- hatók-e zavarok az élelmiszer- ellátásban? A kisgazdák aggodalma közös mindenkivel. Lesz-e a födkérdésben a többség számára kielégítő konszenzus? A termőföldek tulajdoni helyzetének rendezéséről megállapodtak a koalíciós pártok. Jelenleg a Földművelésügyi- és az Igazságügyi Minisztérium a ko- difikációs munkát végzi. Ennek befejezése után kerül a törvénye tervezet a kormány elé. Bízunk abban, hogy a kormány a tervezetet elfogadja és szeptember közepén a Parlament ele terjeszti. Továbbra is fenntartjuk a koalíciós pártok képviselői által a törvénytervezetben megfogalmazott alapelveket. A tervezet a lényegét illetően már széleskörűen ismert, hiszen megyénkén belül már két alkalommal társadalmi vitán esett át. A földtörvénytervezet az utóbbi hetekben országos sajtóvihart kavart. A Kisgazdapárt és annak egyes személyiségei, akik a kérdésben megnyilatkoztak — egyes országos lapokban — támadásoknak lettek kitéve. Ismertek az egyes kitételek, melyek szerint végveszélyben a Kisgazdapárt, pezsgős fogadást kötnek arról, hogy a Kisgazdapárt augusztusban megbukik, némely kisgazdavezetőnek „diliflepni” kiállítása szükséges, egyeseknek ajánlották a „csörgősipka” viselését is. Választ adni ezekre a kitételekre szükségtelen. Ezek nem politikai érvek és ellenérvek, hanem tipikus példái a vitakészség teljes hiányának. Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy ezek a kitételek a sajtó által prezentált szegénységi bizonyítványok. Meggyőződésem, hogy megyénkben a kampány idején hasonló megnyilvánulásokra nem kerül sor. Felmerülhet a kérdés, hogy ha a termőföldet visszaadják, akkor a régi tulajdonosok is visszakérhetik az elvett boltot, gyógyszer- tárat, kocsmát, lakóházat is. Először úgy véltük, hogy az államilag kormányozott kereskedelem életképtelen, tehát magántulajdonba adással minden gondunk megoldható. Szükséges és indokolt a meglévő vagyontárgyak visszaadása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak méltányos kártalanítása. A kormányban és a parlamentben e kérdésről kemény viták folynak. Közben a privatizáció megy a maga ún. magyar módján. Kft-ék alakultak, új jogállások jöttek létre, új nevet adtak a vállalkozásnak, vállalkozók vettek meg veszteségesnek kikiáltott egységeket, ügy tűnik, hogy az egyes vagyontárgyak jogi és értékrendezése bonyolult feladat lesz. Általános politikai törekvésünk, társadalmunkban meglévő és leendő polgári rétegnek pártunk politikájába való bekapcsolása. Kikről is van szó, akikre a jövőben számítunk? Tömör felsorolásban: kisiparosok, kereskedők, alkalmazottak, pedagógusok, mezőgazdasági szakemberek, műszaki értelmiség, vállalkozók, nyugdíjasok. A kisgazdapárt soraikból akarja létrehozni a városokban és a falvakban a polgári tagozatokat. Azzal a céllal, hogy társadalmunknak az a rétege, amelyek a jövőben szellemi és anyagi értékeiben létrehozhatják az ún. polgári középosztályt, amely ma még társadalmunkban hiányzik. Úgy vélem, ezen a forró nyár végén ezek a politikai és gazdasági kérdések foglalkoztatják az embereket. Hiszem azt, hogy az előttünk lévő egy hónap alatt a pártok — közöttük mi is — bizonyítani tudják politikai érettségüket, tevékenységüket, a politikai bölcsesség és az emberi tisztesség fogja jellemezni. Dr. Somodi Miklós a Független Kisgazdapárt Megyei szervezetének elnöke Önkormányzatokat választunk (IV/2.) Hogyan működnek? Az új törvény új módon szabályozza a testület tisztségviselőinek hatáskörét. Már a polgármester megválasztásánál is teljesen új szabályozás érvényesül, amikor a törvény kimondja, hogy a 10.000 főnél kisebb településeken a választópolgárok külön szavazó lapon szavazhatnak a pártok és a társadalmi szervezetek által polgármesternek jelöltek közül arra, akit legalkalmasabbnak ítélnek erre a feladatra. A tízezernél több lakosú településeken a polgármestert a képviselő-testület fogja megválasztani a testület alakuló ülésén. Új szabály, hogy a testület nemcsak a saját tagjaiból választhatja a polgármestert, hanem a képviselők 1/3-ának javaslatára bárki felkerülhet a jelölőlistára. A jelöltek közül a képviselő-tes- tület titkos szavazással választ. Az lesz a polgármester, aki a megválasztott képviselők több mint felének szavazatát elnyerte. A megválasztott polgármester — ha korábban nem volt képviselő — a választással a képviselő-testület tagja lesz. A polgármester amellett, hogy a képviselő-testületnek politikai felelősséggel tartozik, államigazgatási tevékenységet is végez. Ezzel végre pont került arra a régóta tartó vitára, ami eddig szétválasztotta a politikai és a szakmai felelősséget a tanácselnök és a vb-titkár között. Az új törvény szerint ugyanis a polgármester a testület és egyben az apparátus vezetője, aki a jegyző útján irányítja a képviselő-testület hivatalát. A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, vafamint á szervezeti és működési szabályzatban meghatározott önkormányzati feladatok ellátására polgár- mestert (al-polgármestereket) is választhat. Az új törvény megszünteti a vb-titkári beosztást es az általa ellátott feladatokat. Helyette nyilvános pályázat kiírásával jegyzőt fog a képviselő-testület kinevezni. A jegyző feladata lesz, hogy a polgármester irányításával gondoskodjon az önkormányzat működtetésével járó adminisztratív feladatok ellátásáról, a polgármester döntési hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek előkészítéséről. Történelmileg kialakult igazgatási hagyományainkat eleveníti fel a törvény azzal, hogy az 1000-nél kevesebb lakosú, megyén belül határos településeknef — körjegyzőség felállítását rendeli el úgy, hogy a köijegyzőség székhelye lehet nagyobb lakosságszámú település, sót város is. A köijegy- zősegek alakításáról az érintett önkormányzatok képviselő-tes- tületei állapodnak meg. A törvény ezekben a kérdésekben ru galmasan szabályoz, mert arra is lehetőséget biztosít, hogy 1000 lakosnál kisebb lélekszámú település is létrehozhat önálló hivatalt, amennyiben a képesítési előírásoknak megfelelő jegyzőt tud kinevezni. A közügyek gyakorlásában való közvetlen részvételt biztosítja a törvény, amikor a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézményével lehetővé teszi az állampolgárok részére a döntésben való közvetlen részvételt. A törvény garanciát biztosít arra, hogy a legfontosabb kérdésekben a képviselő-testület kötelezően úja ki a népszavazást. Erre az alábbi esetekben kerülhet sor: — Községegyesítés és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, új község alakításának kezdeményezése, közös képviselő-testület alakítása vagy abból kiválás, ezeken felül az önkormányzati rendelet is tartalmazhat olyan ügyeket, amikor kötelező a helyi népszavazás kiírása. Nem lehet elrendelni helyi népszavazást: költségvetésről való döntésre; helyi adónemek és azok mértékét megállapító rendelet elfogadásáról; képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Helyi népszavazást kezdeményezhet a helyi képviselők 25 százaléka; a képviselő-testület bizottsága; helyi társadalmi szervezet vezető testületé; helyi rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 százalékánál. Az, hogy a törvényalkotó komolyan gondolja a helyi népszavazás intézményét, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a törvény kategorikusan úgy rendelkezik, hogy a népszavazás eredménye a képviselő-testületre nézve kötelező. Említésre méltó vívmánya a törvénynek, hogy a tele- ülési önkormányzatoknak al- otmányos jogot biztosít az illetékességi területükhöz. Egy-egy adott település határait ugyanis senki nem változtathatja meg. Erre csak akkor nyűik lehetőség, ha megfelelő előkészítő eljárásban kialakult többségi véleményt elfogadva a képviselő-testület úgy határoz, hogy kezdeményezi az eljárást községalakítás, egyesítés vagy szétválasztás ügyében. A kezdeményezésről végső soron a Köztársaság Elnöke dönt. A jogalkotó azonban ezt a kérdést sem hagyta nyitva oly módon, hogy most már korlátlanul alakulhatnak ki önálló települések. A településeknek ugyanis el kell látni egy funkciót, nevezetesen az ott élők részére megfelelő életkörülményeket kell biztosítani. Korábban már utaltam arra, hogy a törvény kötelezően ellátandó feladatokat ró a településekre és ezt minden településnek teljesíteni kell. Községalakítás feltétele tehát az, hogy a településen legyen helyi közszolgáltatás, de legalább alsó tagozatos általános iskola és körzeti orvosi rendelő. Tekintettel azonban arra, hogy az állami támogatás normatív módon van szabályozva, kétségesnek tűnik, hogy egy kis település ebből fönn tudni tartani egy általános iskolát akkor, ha csupán 10-20 tanuló létszámmal rendelkezik. Ráadásul, ha a település lakosság összetétele olyan, hogy sok a nyugdíjas, akkor alig lehet számítani"bevételre, például a személyi jövedelemadóból és nyilván ezeken a településeken a gazdasági háttér is olyan, hogy számottevő saját bevételre nem lehet számítani. A törvény VIII. fejezete részletezi a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Az állampárti viszonyok között a felülről irányított tanácsrendszerben a megyék szerepe mind gazdasági, mind politikai értelemben eltúlzott volt. Nem vitás a megyei a központi akarat végrehajtója volt és ezen szerepköre mellett nem tudta felvállalni a települések korrekt képviseletét. A megyék kezében volt a pénz és az elosztással, valamint az elvonással kellő tiszteletre tudták nevelni a községeket, városokat. Az új törvény értelmében a me§ yei önkormányzat csak annyian különbözik a helyi önkormányzatoktól, hogy azokat a területi szolgáltatásokat kell biztosítani, amire a települési önkormányzat nem kötelezhető. Például egy megyeszékhely városban működő nagyobb korház általában megyei intézményként működik. Az új körülmények között is maradhat megyei intézmény, mert végül is nemcsak városi feladatokat lát el. A törvény azonban arra is biztosít lehetősef et, hogy a megyeszékhely ön- ormányzata sajat önként vállalt feladatkörébe vonja a kórház irányítását, fejlesztését, ameny- nyiben biztosítani tudja, hogy az elmúlt négy év átlagában a kórházat igénybe vevők többsége városi lakos volt. A megyei önkormányzat közgyűlési formában fog működni és tagjait a települési önkormányzat fogja küldöttként megválasztani a lakosságszám arányában. Dr. Gyula Zoltán Választási kérdezz — felelek Az országos választási bizottság a hozzá beérkezett kérdések alapján elvi állásfoglalásokat ad ki. Ezekből válogatjuk ki a legérdekesebbeket, s kérjük, hogyha valamilyen probléma merül föl a választópolgárokban, szerkesztőségünket keressék meg azokkal; igyekszünk megadni a pontos választ. * — Mikori lakossági adatot kell figyelembe venni — a választási rendszer kialakításánál — a lakosságszám megállapításához? A lakosság számának megállapításakor az ideiglenes lakosokat is figyelembe kell-e venni? — A lakosság számának megállapításánál — összhangban az ezzel kapcsolatos jogszabállyal — az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező személyeket kell figyelembe venni. — A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3 százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe venni? — A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1, illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg. — Egy településen belül a képviselő és a polgármester lehet-e azonos személy? — Egy településen belül képviselő és polgármester lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más törvény ösz- szeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít meg. * — Lehet-e valaki az egyik településen képviselő, a másik településen polgármester? — Az egyik településen képviselő, a másik településen polgár- mester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az, hogy a polgármester — tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e képviselőnek — tagja a képviselő-testületnek. A törvény előírása szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző település képviselő-testületének. — Kétszavazatos választási rendszerben csak az állandó lakóhely szerinti egyéni választókerületben induló jelöltre, vagy a település bármely egyéni választókerületi jelöltjére adható-e ajánlás? — Kétszavazatos választási rendszerben csak a választópolgár állandó lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre adható ajánlás. A törvény 25. paragrafus (1) bekezdésében megjelölt választókerületen az egyéni választókerületet kell érteni. * — Az 5 éve folyamatosan egy településen ideiglenes lakóhely- lyelrendelkezők ideiglenes lakóhelyükön igazolással választójogukat gyakorolhatják 2. paragrafus (4) bek. A választójog gyakorlásába beletartozik-e a jelölés joga? — A választójognak — ezzel ellentétes törvényes rendelkezés hiányában — része a jelöltajánlás joga, a szavazás joga, a választhatóság joga, valamint a választási eljárásban való közreműködés joga is. Ennek megfelelően, ha az a választópolgár, akinek ideiglenes lakóhelye 5 éve folyamatosan egy településen van, igazolást kért, és kapott az állandó lakhelye szerinti tanács vb-titkárától, akkor ideiglenes lakóhelyén a jelölési jogát is gyakorolhatja. A törvény ugyanakkor előírja azt is, hogy bármely választópolgár — a választás rendszere szerint — csak egy jelöltet ajánlhat. Az állandó lakhely szerinti tanács vb-titká- ra az igazolás kiadásakor köteles ellenőrizni, hogy az érintett választópolgár élt-e a jelölt- ajánlás jogával. Ha a választó- polgár állandó lakhelyén jelöltet ajánlott, ezt a tényt az igazoláson fel kell tüntetni.
