Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-21 / 145. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam. 145. szám ÁRA: 1990. szeptember 21., péntek 4,30 FORINT Az egri háborúskodók közös nyilatkozata Tegnap délután a Heves Megyei Hírlap szerkesztősége adott helyet annak a találkozónak, amelyet dr. Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának alelnöke kezdeményezett. A meghívottakon kívül részt vett az indulatos vitán — amely a végén megegyezést hozott — a kormány két cigány származású kormánytanácsosa is. Békét akarunk! Az Egerben napok óta dúló viszálykodásban részt vevő felek képviseletében a Heves Megyei Hírlap szerkesztőségében megjelentek a cigányság és a magukat skinheadeknek vagy más csoporthoz tartozónak vallók képviselői. (Folytatás a 2. oldalon) Európa nyitva áll, és váija, NYERŐ 12, 18, 30, 42, 46 heti radioes tv-musor 16 oldalon! Negyvennyolc órán belül kézre került hogy befogadhassa a magyar népet Az Erdélyi Szövetség Heves Megyei Szervezetének meghívására a közelmúltban Egerbe látogatott Wassmer Fabienne, az Emberi Jogok Franciaországi Szervezetének strasbourgi elnöke, a Francia — Magyar Társaság elnöke. Az ő nevéhez fűződik az idén november 12 — 30. között Strasbourgban megtartandó Magyar Hetek rendezvénysorozat előkészítése, s irányítása. Vele tartott Hegedűs László, a Franciaországi Emberi Jogok Magyar Ligájának elnöke, az Elzászi Szocialista Párt elnökségi tagja, a kelet-európai országokkal való kapcsolatok felvételének megbízottja is. Vendégeinkről érdemes tudni, hogy amikor Erdélyben Sütő András és Tőkés László ellen fordult a Ceausescu-rendszer dühe, ők igyekeztek először mozgósítani a világ közvéleményét. Nemzetközi felhívást tettek közzé és juttattak el az ENSZ- hez, s valamennyi lehetséges fórumhoz. Ittjártukkor rövid interjút kértünk a két jeles személyiségtől. — Milyen alkalomból látogattak Egerbe, s mi teszi időszerűvé a strasbourgi Magyar Hetek megrendezését? — A rendezvénysorozat programjainak előkészítésével kapcsolatban immáron harmadik alkalommal jöttünk Magyarországra. A fővároson kívül több vidéki várost is felkerestünk. Örömmel tettünk eleget az egri meghívásnak is, annál is inkább, mert fontos kérdéseket kell megtárgyalnunk az Erdélyi Szövetség itteni szervezetének elnökével, aki többek között az erdélyi népművészeti csoportot szervezi és vezeti Strasbourgba. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy nagyszabású rendezvényekkel és ünnepségekkel hívjuk fel a világ figyelmét az önök országára abból az alkalomból, hogy a közép- kelet-európai államok közül elsőként Magyarországot veszik fel az Európa Tanács tagjai közé. — Milyen részleteket ismerhetünk meg az előkészítés alatt álló rendezvényekről? — A Magyar Hetek fővédnökéül Madame C. Lalumiere asz(Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz a helyi járattal? Válás után a Mátra Volánnál Gyöngyösi eredmények és tervek Megosztották megyénk autóközlekedési vállalatát. Előbb az egri, majd a gyöngyösi üzemegység törekvéseire az idei nyáron önállósodtak a területi gazdasági szervezetek, július 1-jétőlmár külön-kü- lön folytatják munkájukat. Az lett a Mátra Volán, amelynek székhelye valóban a jól ismert hegység központjában van. Megbízott igazgatójával, Tóth Bélával beszélgetünk a változásokról Gyöngyösön. — Hogyan tovább? — Változásaink tulajdonképpen még jóval a szétválás előtt, az idei év kezdetén indultak — mondja. — Mindennapi munkánkat, gazdálkodásainkat elemezgetve ugyanis egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az áruszállítá- si tevékenységünk gyengélkedik, feltétlenül valamiféle átalakításra, korszerűsítésre, határozott javításra szorul. Nosza, élve a társasági törvény lehetőségeivel, létrehoztuk hát első kft.-nket, a Colortours nevűt. Ez még a régi, a közös vállalatnál is. eléggé újnak számított akkoriban, hiszen csupán a'Hevessped működött eddig. Próbálkozásunkkal idegenforgalmi ágazatunkat igyekeztünk elkülöníteni az egyéb munkáktól, s mindenképpen eredményesebbé tételét állítottuk célul. S jó fél esztendő után is elmondhatom, hogy biztatóak a tapasztalataink. Mi több: a nehéz idők ellenére is reménykedhetünk a további sikerekben. Azokban, amelyeket a közelmúltban Mátraházán — a buszállomáson kialakított — négyszobás miniszállónkkal, Gyöngyösön 15 szobásra éppen most bővülő, 100 adagos konyhájú, 50-50 személyes éttermű és bo- rozójú panziónkkal s talán már jövőre Egerben, a vagyonmegosztással hozzánk került, központi elhelyezésű emeletes épületünkben szeretnénk hasonló fejlesztéssel biztosabbá tenni. Jellemző a lépésváltásra, hogy a különjárati utazások szervezését, a csoportok indítását és fogadását végző kis csapat a 7-8 tagú korábbi létszámról is tovább apadt, s ma három dolgozóvale 1- végzi növekvő feladatát. A Colortours után a Gránitsped Kft. megalakítása következett billenős és fixplatós gépkocsijainkból, illetve személyzetükből, az előbbivel azonos, 50 százalékos vállalati tőkeérdekeltséggel. Ez a társaság is bérli tőlünk, illetve „lízingeli” az eszközeinket, és a nagyobb érdekeltség mellett törekszik adottságainak, képességeinek legjobb hasznosítására. Greensped Kft. -nk a nemzetközi fuvarozásra alakult, s korábbi kamionosjártasságára alapozva kíván gazdaságosabb lenni. Taxiszervezetünk a tavaly tavaszi átalakítás óta 9-ről három kocsira csökkent, s a korábbi kettő helyett ma már csak egy-egy pilóta bérleményében van. A fiúk magánautósként dolgoznak, hozzánk csak gépjárműveik kötik már őket. Visontai földmunka- gépeink még a tavasszal Egeré lettek. Fő profilként csak az autóbusz maradt igazán vállalatunknál. — Mi történt ez utóbbival? — Természetesen a hagyományos vállalati szervezetben sem elégszünk meg azzal, ami volt. Szeretnénk itt is előbbre lépni. Egyelőre azonban még csak keressük ennek a módját. — Tehetnek, tesznek-e többet a városhoz bizony meglehetősen méltatlan helyi járatokért. Hiszen — hogy csak a megyében maradjunk — nagyon messze áll még az egritől, ahol, legalábbis a fő vonalon és csúcsidőben, a kocsik ötpercenként, legrosszabb esetben is félóránként közlekednek. S például a Mátrafürednél sokkal messzebb eső Finomsze- relvénygyár a jegy árában is mutatja, hogy a városhoz tartozik. — Kézenfekvő lenne, hogy most, amikor már mi vagyunk a gyöngyösi helyi járat gazdái, akár látványosan is javítsunk az áldatlan állapotokon. Ez azonban korántsem ilyen egyszerű. Ehhez elsősorban olyan városi utak, közlekedési feltételek kellenének, amelyek jelenleg sajnos még hiányoznak. A helyzet javításának gondolata, szándéka persze már régóta foglalkoztat bennünket. A tanáccsal együtt szeretnénk valamiféle okos reformot, ami a gyöngyösi közönséget kiengesztelné, megnyugtatná. Ha sikerül közös nevezőre hozni az érdekeket, talán már nem is kell túl sokáig várni a javulásra. Azon leszünk az új ön- kormányzattal, hogy legalább a városközpont s az úgynevezett „80-as lakótelep” között mielőbb megteremtsük a kényelmesebb utazás körülményeit. Ami pedig a mátrafüredi témát illeti, csak annyit mondhatok — még ha bosszantó is az egri példa —, annak idején a város eme részét, zöldövezetét — miért, miért nem? — távolsági helyiként építették a díjszabásba. Úgy ítélték, hogy nem élvezhet dotációt, bármilyen fájdalmas is az itt élő polgároknak, az Árhivatal hallani sem akart a díjmérséldésről. Ta(Folytatás a 2%ldalon) Ifjú lány a csecsemőgyilkosság gyanúsítottja Lapunk szerdai számában adtuk hírül, hogy Ecséden, a Szél-tanya közelében, a pedagógusparcellában hétfőn délután egy újszülött holttestére bukkantak. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési, gazdaságvédelmi és vizsgálati osztályának nyomozói azonnal a helyszínre siettek, s alapos munkájuk eredményeként a megtalálástól számítva 48 órán belül sikerült kézre keríteni azt a személyt, aki alaposan gyanúsítható a bűntett elkövetésével. A részletekről dr. Orosz Gyula r. századost, a HRFK vizsgálati osztályának vezetőjét kérdeztük. — Az ilyen bűncselekmények esetében gyakran hosszú időnek is el kell telnie, a szerencsének is közre)átszan ia, h ogy felderúh ető legyen az elkövető. Ecséden is meglehetősen nyomszegény- volt a feltalálási hely. Ezután magától adódik a kérdés: mégis, miként jutottak ilyen gyorsan a tettes nyomára? — A helyszíni szemle során gyűjtött adatok arra engedtek következtetni, hogy a holttestet falubeli rejthette el a kukoricásban. Azzal is szűkült a kör: valószínűsítettük, hogy a parcella végében lévő házak valamelyikében lakhat a gyanúsított. Még hétfő éjjel meghallgattuk a környéken lakókat, a védőnőket, a Szél- és Csala-tanyán dolgozó lányokat és asszonyokat is ellenőriztük. A szűrő-kutató munka közben került látókörünkbe Ambruzs Marianna, aki 18 éves, hajadon, s a Kossuth úton lakik. — A lány is csak egy volt a szóba jöhetők közül. Mi irányította a nagyobb figyelmet pont az ő személyére? — A lakásán nem találták munkatársaink, de az otthagyott idézésre megjelent. Először tagadta, hogy bármi köze lenne az egészhez. A gyanú kizárása érdekében meghallgatása után felkérték, vesse alá magát nőgyógyászati vizsgálatnak. A hatvani kórházban azután a szakorvos megerősítette, hogy Ambruzs Marianna körülbelül egy héttel ezelőtt szült. — Hogyan reagált erre a hírre? — Amikor elé tárták az orvosi vizsgálat eredményét, teljes körű feltáró, őszinte beismerő vallomást tett. Egyébként a kihallgatáson jelen volt ügyész és ügyvéd, s videóra is vették az egészet. (Folytatás a 8. oldalon) Levél a miniszterelnökhöz, képviselői interpelláció szőlő- és borügyben Válságos szüret íme, a francia segítséggel Egerben készített konténeres palackozó mintadarabja, amely újdonságnak számít (Fotó: Szántó György) A szőlő- és borágazatban rendkívüli ellentmondások tapasztalhatók. Ezek gyökerei mélyek, régi eredetűek. Döntően arra vezethetők vissza, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar soha nem volt megfelelő tőkével ellátva gazdálkodásához. A termelést és a feldolgozást egyaránt döntően hitelből finanszírozza ma is. A szőlő-bor piac meghatározó része volt az úgynevezett szocialista országokba irányuló export, amely államközi szerződéseken alapult. Ez szinte összeomlott egyik napról a másikra. A tőkés értékesítésben pedig gondot jelent, hogy nem ismerik el a magyar inflációt. Közben évek óta csökken a belföldi fogyasztás, amely ebben az esztendőben tovább fokozódott. Mindezek összességében az ágazat érdekeivel ellentétesek. Ilyen körülmények között kezdődött a szüret az egri és a mátraalji történelmi borvidéken, ahol hektáranként kilenctonnás termésre számítanak a gazdaságok. Mindez csaknem duplája az országosnak. Ez örvendetes dolog, ám rendkívül nagy a bizonytalanság, és nap mint nap szinte megoldhatatlan problémák jelentkeznek a termelésben, a felvásárlásban. Ezek meghaladják az említettek lehetőségeit. A piaci problémákon túlmenően az inflációval összhangban a kamatlábak jelenleg elérték a 35 százalékot, és nem lehet kiszámítani, hol állnak meg addig, amíg palackokba és értékesítésre kerül az új bor. Mindezeket látva és mérlegelve, az Egervin a termelőkkel, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Érdekképviseleti Szervezetével, a Heves Megyei Mezőgazdasági Kamarával együttesen levelet intéztek dr. Antall Józse/miniszterelnökhöz. Szarvas Béla és Kelemen József országgyűlési képviselők pedig írásban interpelláltak a Parlamentben a szőlő- és borágazat válságos helyzete miatt. (Ennek ismertetésére és a pénzügyminiszter válaszára későbbi lapszámunkban visszatérünk.) A konkrét helyzet az, hogy soha ilyen bizonytalanság nem volt a szőlőtermelésben és a borgazdálkodásban, mint mostanság. Mint Váradi Jánostól, az Egervin vezérigazgatójától megtudtuk, a vállalat csak azoktól vásá- (Folytatás a 2. oldalon)
