Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-19 / 143. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 143. szám ÁRA: 1990. szeptember 19., szerda 4,30 FORINT KI IS EVETT ACZÉL GYÖRGY TORTÁJÁBÓL? „Hogy a múltunkat tisztázni igyekszünk, az nem baj. De a „tortacsatákból” legyen végre elég.” (4. oldal) A MÚLT SZORÍTÁSÁBAN „Egymást fedezve, lóhalálában fordítják ki köpenyegeiket, teliszájjal hirdetik az újat, a mást, a változást.” (5. oldal) HALOTT ÚJSZÜLÖTTET TALÁLTAK „Az ecsédi határban...” (8. oldal) Díszvacsora a Gundelben A brit miniszterelnök Budapesten Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-ír- ország Egyesült Királyság miniszterelnöke Antall József miniszterelnök meghívására kedd délután háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A miniszterelnököt útjára elkísérte félje, Denis Thatcher. A Parlament előtt ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással fogadták Margaret Thatchert. A gépkocsiból kiszálló brit miniszterelnököt Antall József kormányfő üdvözölte. Vendéglátója társaságában ezután a Parlament miniszterelnöki dolgozószpbájába ment, ahol Antall József miniszterelnökkel szűk körű megbeszélést folytatott. Az eszmecserén részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter és John Allen Birch, Nagy-Britannia budapesti nagykövete. A mintegy félórás szűk körű párbeszéd után Antall József és felesége este díszvacsorát adott Margaret Thatcher tiszteletére a Gundel étteremben. Az eseményen megjelent a magyar politikai, gazdasági, kulturális élet több kiemelkedő képviselője. A díszvacsorán Antall József és Margaret Thatcher pohárköszöntőt mondott. (MTI) Elfogadták a Nemzeti Megújhodás Programját Rendkívüli ülést tartott a kormány Hét-tíz napon belül nyilvánosságra hozzák a kormány 3 éves, részletes programját, amelyet kedden a miniszterek tanácsának renkívüli ülésén fogadtak el és véglegesítettek — mondotta László Balázs kormányszóvivő az ülés utáni parlamenti sajtótá- *" jékoztatón. A Nemzeti Megújhodás Programja címet viselő terv részleteiről Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy a program a gazdaság és a társadalom fejlődésének fő irányait tartalmazza. Természetesen ez sem tekinthető lezárt, végleges dokumentumnak, hiszen a magyar gazdaság környezeti feltételei szinte óráról órára, napról napra változnak. A fél évre tervezett irányszámok alapján az egyes minisztériumok részletes cselekvési programot készítenek. Az államtitkár rávilágított, hogy ezek a programok még menet közben tovább színesednek, például a privatizáció technikai (Folytatás a 2. oldalon) A tagság már nem vágyálom Az Európai Parlament elnöke — hazánkról Antall József miniszterelnök kedden a Parlamentben találkozott Enrique Baron Crespóval, az Európai Parlament elnökével. A megbeszélésen központi kérdés volt Magyarország kö- zeljövőbeni teljes jogú tagságának elnyerése az Európa Tanácsban. Az Európai Parlament elnöke kijelentette: jóllehet, jelenleg Nyugat- Európát elsősorban az öbölbeli válság és a német egyesítés kérdése foglalkoztatja, figyelmet szentelnek Magyarország felvételének is. Ennek megfelelően elfogadták az Európai Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának jelentését a magyarországi politikai helyzetről, támogatva a tagfelvételt. Antall József miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette, hogy a rendszerváltozás hazánkban a szeptember végi önkormányzati választásokkal válik teljessé. Ezzel az ország az Európa Tanács-tagság minden feltételének eleget tesz. Enrique Baron Crespo kedden találkozott a parlamenti frakciók vezetőivel, illetve képviselőivel is. Az Európai Parlament elnökét tájékoztatták az országgyűlési képviselő-választások kimeneteléről, a parlamenti pártok erősorrendjéről, saját pártjaik politikai nézeteiről. Az Európai Parlament elnöke a megbeszélésen elismeréssel szólt az Országgyűlés munkájáról, nagyra értékelve a pártok szerepét a magyar átalakulás végrehajtásában. Szólt arról is, hogy noha tíz Európai Parlament általában regionális kapcsolatokat épít ki, a kelet-európai országokkal kétoldalú kapcsolatokra törekszik, még akkor is, ha ez költségvetését bizonyos értelemben nehezíti. Enrique Baron Crespo hivatalos látogatásának befejeztével sajtó- konferenciát tartott. Az Európai Parlament elnöke leszögezte: Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy részt vegyen egy békés és egységes Európa felépítésében, s ez a (Folytatás a 2. oldalon) Az asztalt csapkodta a házelnök — Torgyán, a „tiszteletbeli taxis” Kétórás határozathozatal a privatizációs törvény elfogadására Viták, interpellációk, majd teljes érdektelenség Nem első ízben fordul elő, lat, határozati javaslat, továbbá elhalasztódik, hiszen a plénum hogy az Országgyűlésnek nem 14 interpelláció és ugyanennyi hétfő estig éppen csak befejezte sikerül befejeznie tervezett prog- kérdés megtárgyalását tűzte na- az előprivatizációról szóló elő- ramját: a háromhetes törvény- pirendjére a T. Ház. Ám az már teijesztés részletes vitáját — a hozási szünet előtti utolsó ülés hétfő estére nyilvánvalóvá vált, döntés már keddre maradt. Ezen két napjára kilenc törvényjavas- hogy néhány téma vitája ismét (Folytatás a 2. oldalon) Atlantáé az Aranyolimpia Kedden az egész sportvilág Tokióra figyelt, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottsági, ülése keretében itt döntöttek arról, hogy a hat jelentkező közül melyik város kapja meg az 1996. évi nyári ötkarikás játékok, az Aranyolimpia rendezési jogát. A titkos szavazás előtt a pályázók küldöttségei még egy utolsó egyórás lehetőséget kaptak elképzeléseik felvázolására, a sorsolásnak megfelelően előbb Atlanta mutatkozott be a NOB-tagok előtt, aztán Athén, Toronto, Belgrád, Melbourne és Manchester következett. Aztán a sportvezetők az újságírók kérdéseire válaszoltak. Az athéniak egyórásra tervezett sajtóbeszámolója csaknem botrányba fulladt, 15 perc után félbe is szakadt, mert Konsztantin Micotakisz miniszterelnök és Lambisz Nikolau, a nemzeti olimpiai bizottság elnöke nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni azokat a témaköröket, amelyeket pályázatukkal kapcsolatban a NOB-tagok felvetettek. Magyar idő szerint 13.47 órakor érkezett csúcspontjához a NOB ülése a Pamir kongresszusi központ NHK-tanácstermében. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke — aki egyébként a döntésben nem vett részt — a tv-társaságok élő közvetítésének jóvoltából csaknem 4,5 milliárd néző előtt nyitotta fel a titkos szavazás végeredményét tartalmazó borítékot. Az 1996. évi „Aranyolimpia,, rendezési jogáról 87 NOB-tag, köztük Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke döntött. A küldöttek az Egyesült Államok pályázó városára, Georgia állam fővárosára, Atlantára adták voksukat, így 12 évvel a Los Angeles-i játékok után ismét az amerikai kontinens láthatja vendégül a világ legjobb sportolóit. Nem igazolódott tehát az a várakozás, mely szerint a NOB-tagok — főként érzelmeikre hallgatva — az 1896. évi athéni játékok 100 éves évfordulójának tiszteletére a görög főváros mellett döntenek. Finn pedagógusok — egri szüreten Nyilatkozatok az egri „háború” ügyében Az Agria Skins elhatárolja magát A Magyar Polgári Kezdeményezés (Agria Skins) elhatárolja magát attól a brutális akciótól, ami a hétvégén történt Egerben. Tudomásunkra jutott, hogy akik ezt a támadást provokálták, nem skin-headek, hanem ittas fiatalok voltak, akiknek akkor este teljesen mindegy volt, hogy kivel verekednek. Elképzelhető, hogy voltak olyan emberek is közöttük, akik skin-headnek tartják magukat, de ezek nem közénk tartoznak. Szeretnénk még a közvélemény tudomására hozni, hogy ez a csoport a mi egyik emberünket is súlyosan bántalmazta. Agria Skins Az Egri Skin-head csoport állásfoglalása A közvélemény tudomására hozzuk, hogy az 1990. szeptember 14-ei botrányt nemcsak a fajgyűlölet, hanem az azt megelőző sértések és bántalmazások indították el. Ezennel felhívjuk a cigányság figyelmét, hogy mi abba kívánjuk hagyni a mozgolódást, s kérjük, hogy ők is fejezzék be a háborúskodást. Már csak azért is, mert mi sem szeretnénk, hogy elszabaduljon a pokol. Gondoljuk, hogy a másik fél is ugyanezen az állásponton van. Leszögezzük, mi nem akartuk, hogy idáig fajuljanak a dolgok! Csak egyet szeretnénk: legyen vége a „HÁBORÚNAK”!!! Legyen vége az oktalan háborúskodásnak! Eger polgársága fél. Okkal, joggal, mert úgy érzi, hogy szeretett városában az utóbbi napokban elszabadultak az indulatok. Az a háború, amely a hét végén tört ki a helybeli cigánylakosság és a skin-headek (bőrfejűek) között, mindenkit rettegésben tart. Mindenkit, hiszen az egyik percben védelmet kérő-remélő cigány állampolgárok keresték fel a Hírlapot, a másikban pedig a megtorlástól tartó bőrfejűek. S akkor még nem szóltunk azokról, akiknek nincs is közük a csetepatéhoz, csupán szenvedői annak. Van-e hát értelme ennek a gyűlölködésnek? Lehet-e folyton- folyvást rettegésben élni? A művelt nagyvilágban mindenütt tiltják a nem, a faj, a felekezet szerinti megkülönböztetést. Csatlakozhatunk-e egyáltalán Európához, ha mi ezekre az elvekre fittyet hányunk? Aligha. Remélhetünk-e a határainkon kívül élő magyarság számára igazi jogokat, velük szemben való toleranciát, ha idehaza képtelenek vagyunk ilyesmit gyakorolni? Gondoltak-e arra a skin-headek, hogy a maros vásárhelyi tragikus eseményeknél éppen a Romániában élő magyar cigányok siettek honfitársaik segítségére? Szerkesztőségünk egyöntetűen elítéli azokat a cselekményeket, amelyek az elmúlt hét végén játszódtak le városunkban. Hisz- szük, hogy a józan ész kerekedik felül az alantas szenvedélyeken. S ha mégis csalatkoznánk reményeinkben, legalább abban bízunk, hogy a rend őrei olyan határozottsággal lépnek fel, mint tették azt Kaposvárott. Máskülönben utcai csaták színterévé válhat az eleddig békés Eger... Népszerű a függetlenség... Indulnak-e az eddigi tanácselnökök? Az eddigi adatok szerint az ön- kormányzati választásokon megyénk városi, nagyközségi és községi tanácsi irányítói közül megközelítően az 50 százalék jelöltette magát. Vajon az elmúlt időszak — mondhatni rendszer — képviselőit, vezetőit mi indította arra, hogy megpróbálják elnyerni a választók bizalmát? Miképpen ítélik meg a megméretés új formái közepette saját esélyeiket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kértünk feleletet a korábbi vezetőktől. Összeállításunkban sajnos — terjedelmi korlátok miatt — nem törekedhettünk a teljességre. . Békési József, az egri városi tanács általános elnökhelyettese: — Független jelöltként indulok Egerben, a lakóhelyem szerinti körzetben. Polgármesterségre azonban nem pályázom: mindez azért nem szerepel terveimben, mert úgy ítélem meg, hogy új ember kell erre a posztra. Szeretném azonban, hogy a tanácson eltöltött 35 éves tapasztalatom alapján részt vegyek a helyi közéletben. Hogy van-e esélyem? Ha a személyemet a munkám alapján ítélik meg, akkor van. Ha általánosság alapján mondanak véleményt, akkor hátrányt jelent az, hogy eddig részt vettem — vezetőként — a város irányításában. Kontra Gyula, Heves Város Tanácsának elnöke: — A Magyar Szocialista Párt jelöltjeként indulok az önkormányzati választásokon, azonban azt még nem tudom, hogy a polgármesterségért harcba szál- lok-e. Ha pártom indít, akkor ez is előfordulhat, de én azt a jelöltet támogatom, akit az MSZP indít, ebben azonban még nem született megállapodás. Min(Folytatás a 2. oldalon) Az Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tavaly alakított ki szakmai kapcsolatot egy hasonló finnországival. Az év elején kint járt egri kollégák meghívására most egy hétig a finn szaktanárok ismerkednek a náluk ismeretlen szürettel és szőlőfeldolgozással. Ezenkívül kertészeti és élelmiszer- ipari gyakorlati órákat is meglátogatnak. valamint alkalmuk lesz Eger és környékének nevezetességeit is megtekinteni. Felvételeink az iskola Eged-hegyi tangazdaságában készültek, ahol szüreten vettek részt a pedagógusok. (Fotó: Szántó György)
