Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-19 / 143. szám

2 Hírlap 1990. szeptember 19., szerda Indulnak-e az eddigi tanácselnökök? Elfogadták a Nemzeti Megújhodás Programját (Folytatás az 1■ oldalról) denképpen arra számítok, hogy az első forduló nem hoz ered­ményt, és magamat nem tartom kiugró esélyesnek, bízom azon­ban abban, hogy a második for­dulóban a körzetemben az első háromban én is benne leszek. Angeli József, a hatvani városi tanács elnöke: — Én is indulok a közelgő vá­lasztásokon — független képvi­selőjelöltként. Hogy megválasz­tanak-e? Ebben a körzetben szü­lettem, laktam és dolgoztam. Úgy gondolom, elég sokan is­mernek, és remélem, hogy a vá­lasztók méltányolják városszere- tetemet, illetve azokat az ismere­teket, amelyeket a tizenegy év ta­nácsi munkámban szereztem meg. (Folytatás az 1. oldalról) a napon ahhoz, hogy elfogadhas­sák a kormány beterjesztette tör­vényjavaslatot, élőbb 91 módo­sító indítvány sorsáról kellett dönteni. Mielőtt azonban a képviselő­ház hozzáfoghatott volna e hosz- szű és bonyolult szavazáshoz, is­mét egy napirend előtti szópár­baj fültanúja lehetett. Rabár Fe­renc pénzügyminiszter ugyanis reflektálva a szabad demokrata honatya, Soós Károly Attila hét­fői felszólalására, amelyben tör­vénysértőnek nevezte a kormány szeptember 9-ei döntését az álla­mi költségvetés módosításáról, kifejtette a kormány álláspont­ját. Eszerint a kormány semmi­féle törvénysértést nem követett el, az alkotmány, illetve a hatá­lyos jogszabályok rendelkezései­vel összhangban járt el. Soós Ká­roly Attila ellenben továbbra is fenntartotta az SZDSZ-frakció- nak azt a véleményét, hogy a kormány igenis megsértette az alkotmány előírásait, sőt, növel­te a költségvetési hiány mértékét a Parlament által jóváhagyott 10 milliárd forintról 17 milliárdra. A pénzügyminiszter erre csak annyit jegyzett meg: az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a hiány mértékét negyedéven­ként határozzák meg, szeptem­ber végéig pedig 17 milliárdot irányoztak elő. (A szóváltás oly­annyira nem nyerte el a képvise­lők tetszését, hogy hangos meg­nyilvánulásaik ismét asztalcsap­kodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.) Koncz Lajos, szilvásváradi ta­nácselnök: — Független jelöltként pályá­zom a polgármesteri tisztre. En­gem a lakosság kezdeményezése buzdított arra, hogy vállaljam az indulást. Én törvénytisztelő és tisztakezű embernek ítélem meg magam; döntsön a lakosság... Bocsi József, a füzesabonyi városi tanács elnöke: — Én is indulok a választáso­kon, azonban csak mint önkor­mányzati tagjelölt. Mégpedig nem pártok indítanak, hanem független pályázóként vállalom a megmérettetést. Az esélyemről annyit, hogy a negyven induló közül bárki befuthat, se több, se kevesebb esélyt nem adok ma­gamnak a többiekhez képest. Tuza Ferenc, Egerszólát ta­nácselnöke: * Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József — ezúttal „tiszteletbeli taxisként”. Emlé­keztetett rá, hogy hétfőn este a taxisok a Parlament előtt tüntet­tek, így óhajtván felhívni a Parla­ment figyelmét kilátástalan hely­zetükre. A kisgazdapárti politi­kus a mielőbbi megoldás érdeké­ben szólt képviselőtársaihoz. Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal ered­ményeként a Parlament 180 egyetértő szavazattal, 101 ellen- szavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot. Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője a Magyarország általános válságá­nak súlyosbodása és a kormány cselekvési programjának hiánya miatt benyújtott interpelláció­ban kért választ Antall József mi­niszterelnöktől arra: mivel ma­gyarázza a rövid távú kormány- program végrehajtásának elma­radását, mikor lesz kézzelfogha­tó, határidőket és konkrét intéz­kedéseket, átfogó törvényjavas­latokat is tartalmazó cselekvési programja? Kérdezte mindezt azért, mert véleménye szerint a modem parlamenti demokráciá­ban szokás, hogy a kormányala­kítást követő 120. napon a kor­mány nyilvánosan számot ad or­szágának helyzetéről, program­jának megvalósulásáról. A ma­gyar kormány ezt nem tette meg, annak ellenére, hogy a kormá­nyalakítást követő 118. napon az ország erkölcsi, gazdasági és tár­— Független jelöltként indu­lok a polgármesteri szék elnyeré­séért. Úgy érzem, az elmúlt öt esztendő alatt sikerült jó kontak­tust kiépítenem az itt élő lakos­sággal. Hogy ezt honnét tudom? Például abból, hogy a szükséges 27 jelölőcédula helyett 250 gyűlt össze. Az, hogy előny-e vagy hát­rány az eddigi tanácsi tevékeny­ség, az attól függ, hogyan végezte valaki a munkáját... Pál László, pétervásárai ta­nácselnök: — A helyhatósági választáso­kon független polgármesterje­löltként indulok. Úgy gondo­lom, a lakosság nagy része elfo­gadott, ennek folytán remény­kedve várom az igazi megméret­tetést. sadalmi állapota rosszabb, mint a választások idején volt. Amennyire türelmetlen tilta­kozó megnyilvánulások kísérték az ellenzéki képviselő mondan­dóját, annyira egyetértettek a kormánypártok képviselői An­tall József válaszával. A minisz­terelnöki válaszban a leglénye­gesebb konkrétum az volt, hogy a kormány keddi rendkívüli ülé­sén elfogadta hároméves átfogó programját, amelyet a következő napokban hoznak nyilvánosság­ra. Emellett Antall József felso­rolta az eddigi kormányintézke­déseket, s azokat a törvényterve­zeteket is, amelyeket már parla­menti tárgyalásra benyújtott, il­letve még előkészítés alatt áll­nak. Ezek közé tartozik a termő­földtulajdon rendezése, az árak megállapítása, az államháztartá­si törvény, az új csődtörvény, a privatizációs eljárásról szóló tör­vény. A kormányfő válaszát az in­terpelláló képviselő nem, a plé- num azonban elfogadta. Az Országgyűlés munkája — érdektelenség, pontosabban ha­tározatképtelenség miatt — kedd este fél hétkor félbeszakadt. Mint a jelenlét-ellenőrzésnél ki­derült: mindössze 111-en voltak jelen az ülésteremben. Az Or­szággyűlés október 15-én ülése­zik újra, addig, tekintettel az ön- kormányzati választásokra, szü­netet tart. (MTI) A takarékbank meghí­vója — Legalább a le­hetőségeket — Helyi sájátosságok — Némi előrelépés is sejthető vállalkozásbarát pénzintézmény és vendégei Mondhatni, rendhagyó össze­jövetelre invitált a Magyar Taka­rékbank Rt. Egri Regionális Igazgatósága. Nem szokványos dolog ugyanis, ha bármely pénz­intézet támogatását ajánlja fel bármilyen témakörben. Ezúttal ez történt. Ami annál is inkább dicséretes dolog, mert a vállalko­zásokhoz kívánnak segítséget nyújtani. A legtöbb szó az elmúlt egy-két évben a vállalkozásokról esett, ugyanakkor viszont a leg­kevesebb konkrétum történt. Úgymond, nem sikerült elkerül­ni a holtpontról. Mindenki kinyi­latkoztatta: ez jelenti a jövőt, ez érdemel a legtöbb támogatást, s lehetne sorolni a szuperlatívu- szokat, viszont eredmény nem született. A megyei takarékszövetkeze­tek, s jó néhány vállalkozó jelen­létében ezt vázolta mindenek­előtt dr. Petrusz János, a Magyar Takarékbank Rt. Egri Regioná­lis Igazgatóságának igazgatója is. Majd azzal folytatta, hogy bár pénzt csak úgy, ajándékba, saj­nos nem tudnak osztogatni még a vállalkozóknak sem, viszont szeretnék, ha a legfontosabbnak kikiáltott magyar réteg Heves megyében élő tagjai ismernék az általuk kínált lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy ma — ellen­tétben a közelmúlttal — az is le­het vállalkozó, akinek nincs je­lentősebb tőkeereje. Tisztában vannak azzal, hogy a jelen gazda­sági helyzetben egyre több em­ber kíván a maga ura lenni, egy- egy kisebb, akár családi vállalko­zás révén is. Gyorsan hozzátette azonban azt is, hogy a kormány be nem váltott ígéretei miatt el- teijedt: nincs pénz a vállalkozá­sok támogatására! Ez azonban így nem igaz! Ezt követően hosszasan sorol­ta, hogy miért a takarékbank és a takarékszövetkezetek nyújtják a legkedvezőbb feltételeket a vál­lalkozáshoz. A lehetőségek is­mertetését követően azt sem hallgatta el, hogy miért éri meg ez nekik. Nem jótékonykodnak ugyanis, de ha például náluk ve­zettetik a számlájukat, az eddigi­nél szorosabbra fűzik üzleti kap­csolataikat, akkor mindkét fél jól jár. A vitaindítót követően sokáig úgy tűnt, ezúttal sem sikerült túl­jutni azon, hogy a takarékszövet­kezetek, a vállalkozók, az érdek- védelmi képviseletek jelenlévő képviselői elpanaszolják gondja­ikat — teljesen jogosan —, visz- szatérő témaként felemlegessék a kormány tehetetlenségét. A fordulat azonban akkor követke­zett be, amikor valaki azt javasol­ta, hogy szélesítsék ki a jelenlé­vők körét, s tegyék rendszeressé az ilyenfajta találkozókat, s leg­inkább koncentráljanak a helyi gondokra, sajátosságokra. Az, hogy egyfajta párbeszéd elindult — ami némi előrelépést sejtet az ügyben —, mindenkép­pen az egri takarékbankot, s a megyei takarékszövetkezeteket dicséri. Ha másért nem is, ezért mindenképpen érdemes lega­lább kínálatukat megismerni. A vállalkozóknak különöskép­pen... (k. sz. e.) (Folytatás az 1. oldalról) feltételeinek kimunkálásával, az új intézményi struktúra kialakí­tásával, az adómértékek ponto­sításával. Hozzátette: a Nemzeti Megújhodás Programja tartal­mazza a cselekvés fő irányait, s azokat az eszközöket, amelyek­kel az elkövetkező három évben az elképzeléseket valóra kíván­ják váltani. Mint az államtitkár szavaiból kiderült: a programmal egyide­jűleg a kormány meghirdeti a nemzetgazdasági reform 15 fő pontját és területét. E területek mindegyikén egy-egy munka- csoport dolgozza majd ki — a tervek szerint fél év alatt — a részletes cselekvési programot. A munkacsoportok tevékenysége átfogja a lakásgazdálkodás egé­szét, a privatizációt, a bankrend­szer és a tőkepiac területeit, vala­mint a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer reformját is. Matolcsy György szólt arról is, hogy a program kidolgozásához kapcsolódóan folyamatosan ké­szül az elmúlt tíz év helyzetérté­kelése, amelyet egy 8-10 köte­tesre tervezett úgynevezett Fehér könyv-sorozatban kívánnak közreadni. Szeptember végéig jelenik meg az első kötet, amely az adósságállomány felhalmozó­dásának okait elemzi. Októberre tervezik az elmúlt tíz év állami beruházási rendszerének értéke­lését közreadó kötet megjelente­tését. A három éves gazdasági prog­ram lényegét és célját a minisz­terelnöki államtitkár úgy foglalta össze: reményeik szerint néhány év alatt kialakul hazánkban a mediterrán, dél-európai típusú kis- és középgazdaságokra épülő szerkezet. Mint hírül adtuk, a gyöngyösi politikai pártok és társadalmi szervezetek az egyéni választó- kerületekben induló jelöltek szá­mára körzetenként fórumot szerveznek. Szeptember 20-án, csütörtökön, délután 18 órakor a következő helyeken kerül sor ilyenre: 1. vk.: főiskola (Mátrai u. 36.), 2. vk.: 4. Sz. Általános Is­kola (Martinovics u.), 3. vk.: 1. Sz. Általános Iskola (Zalár u. 2.), 13. vk.: 6. Sz. Általános Is­kola (Iskola u. 1. sz.). * * * A tiszanánai MDF-szervezet önkormányzati választási gyű­lést tart szeptember 21-én pénte­ken, 18.30-tól a községi pártház­ban. A vendég: Pongrácz József országgyűlési képviselő. * * * A Fidesz gyöngyösi szervezete a volt úttörőházban látja vendé­gül Fodor Gábor országgyűlési képviselőt szeptember 22-én 18 órakor. * * * Az Egri Ifjúsági Házzal szem­közt álló MDF-pavilonban szep­tember 20-án, csütörtökön a 7. vk. jelöltje, Kovács Istvánná, és a 8. vk. jelöltje, Radnóti Tibor áll a választópolgárok rendelkezésé­re, délután 14-18 óra között. * * * Novajon tart választási gyűlést az MDÉ szeptember 21-én pén­A sajtótájékoztatón a kor­mányprogram gazdasági össze­függéseit és hátterét Botos Kata­lin, a Pénzügyminisztérium poli­tikai államtitkára vázolta, egyút­tal kifejtve a kormányzat legfőbb célkitűzéseit a következő három­éves időszakban. A gazdasági program kiindu­lópontjaként Botos Katalin a fi­zetési mérleg egyensúlyát jelölte meg, miközben hozzátette: a kormánynak figyelembe kellett vennie a magyar gazdaság külső finanszírozástól való függését. A továbbiakban kiemelte a külgaz­dasági orientáció fontosságát, valamint a már korábban meg­kezdett' importliberalizáció foly­tatását. Ez utóbbit említve azon­ban feltételként emelte ki a kö­vetkezetes antiinflációs politkát, a deficit felhalmozódásának megakadályozását. Áz államtitkár a gazdasági el­képzelések részeként nagy jelen­tőséget tulajdonított annak, hogy a jövőben minden eszköz­zel ösztönözzék a lakossági meg­takarításokat. Ezzel kapcsolato­san megjegyezte: a pénzügyi tár­ca különféle adókedvezmények­kel kívánja ösztönözni a befekte­téseket, a megtakarításokat. Ugyancsak ezt szolgálhatja majd — mint arra Botos Katalin rámu­tatott — a betéti kamatok jelenle­gi felső határának eltörlése. A pénzügyi és gazdasági intéz­kedések fontos elemeként szólt az államtitkár a konvertibilitás megteremtéséről. Hangsúlyozta, hogy további könnyítések várha­tóak a devizaelhelyezésnél, jólle­het, egyértelművé tette azt is: a lakossági devizaellátásban egy­hamar nem lesz változás. teken, este 7 órakor a helyi mű­velődési házban. A vendég: Elek István országgyűlési képviselő. * * * Szeptember 20-án csütörtö­kön az MDF, KDNP, FKgP tart választói gyűlést az egri GMSZ- ben, 17 órakor. A választópolgá­rokat a 12. körzet két jelöltje: Bukucsné Epeijesi Zsuzsanna és Harnóti Árpád várja. * * * Csütörtökön este 6 órakor az MDF pedagógusfórumot szer­vez a Sándor Imre u. 6. sz. alatti klubjában. A középiskolák gondjairól lesz szó, s a megjelen­tek találkozhatnak Beke Kata közoktatási államtitkár, ország- gyűlési képviselővel. * * * Csütörtökön, szeptember 20- án 18 órai kezdettel az MSZMP egri 11., 12., 13., 14., 15. vk-i je­löltjei a Neumann János Gimná­zium és Közgazdasági Szakkö­zépiskolába (lila iskola) várják a választópolgárokat. * * * Eger . város 4. vk-nek MSZMP-képviselőjelöltje, Ti- haméri Imre ma és szeptember 21-én, 17-18 óra között várja a választópolgárokat Egerben, a Faiskola u. 4. sz. alatt. Bemutat­kozó gyűlést csütörtökön 17-18 óra között tart a 8. Sz. Általános Iskolában. Havas András A tagság már nem vágyálom (Folytatás az 1. oldalról) folyamat számára az Európa Tanácsba való felvétellel kezdődik. Az Európa Tanács vélemé­nye szerint Magyaror­szág tagsága nemcsak az ország, de a demokrati­kus Európa szemszögé­ből nézve is pozitív hatá­sú lesz. Az Éurópai Kö­zösséghez való magyar csatlakozási szándékkal összefüggésben rámuta­tott arra, hogy annak időpontját végső soron a magyar kormánynak, a Parlamentnek, illetve a népnek kell eldöntenie. Minden európai de­mokratikus ország kér­heti felvételét, a tagság elnyerése azonban hosz- szabb folyamat, amely türelmet igényel. Saját országa példáját említve elmondta: Spanyolor­szág 1977-ben nyújtotta be kérelmét, s 1986-ban lett a közösség tagja. Antall József brüsz- szeli felszólalására utal­va emlékeztetett: a ma­gyar miniszterelnök az Európa Tanács parla­menti közgyűlésén azt sugallta, hogy Magyar­ország talán a'90-es évek közepén kérheti felvételét a közösség tagjai sorába. Enrique Baron Crespo kijelen­tette: boldog lenne, ha ez a szándék ilyen rövid idő alatt megvalósulna. Hozzátette azonban azt is, hogy az EK-tagság nélkül is lehet egy ország európai, demokratikus berendezkedésű, mi­ként azt Svájc, Svédor­szág és Izland példája mutatja. A közös piaci társult tagságra vonat­kozóan annak előnyei­ről szólt: nemcsak ke­reskedelmi, pénzügyi vetületei vannak, politi­kai téren is együttműkö­dés alakul ki. Kérdésekre válaszol­va az Európai Parla­ment elnöke elmondta: az Európai Közösség októberben dönt arról, hogy milyen formában nyújtson gazdasági se­gítséget a Szovjetunió­nak, s miként támogassa a kelet-európai országo­kat. Humanitárius segít­séget kíván nyújtani azoknak az országok­nak, amelyek a legjob­ban szenvednek az öböl- beli válság miatt. Kétórás határozathozatal a privatizációs törvény elfogadására (MTI) Párthírek Most érdemes! Különféle olasz import burkolólapok nagy választékban 30—40% árengedménnyel megvásárolhatók egri telepünkön, amíg a készlet tart. ÁFA-visszatérítés helyben.

Next

/
Thumbnails
Contents