Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-14 / 139. szám

2. • : 1990. szeptember 14., péntek Ülésezett a kormány (Folytatás az 1. oldalról) kárt bízta meg azzal, hogy hazán­kat a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának idei köz­gyűlésén képviselje. A közgyű­lésre szeptember 25-e és 27-e között kerül sor. Magyarország a Belgium által vezetett országcso­port tagjaként vesz részt a bizott­ságok és a közgyűlés munkájá­ban. A magyar delegáció állás­pontja szerint az átalakuló kelet- és közép-európai országoknak — különösen a kelet-európai ke­reskedelmi rendszer öszeomlása, az olajellátás megrendülése és adósságterheik miatt — stabil külső forrásokra, kiegyensúlyo­zott pénzpiacra, intézményes tá­mogatási stratégiára van szüksé­gük reformfolyamataik végigvi- teléhez. A kormány foglalkozott a kü­lönleges eljárással megállapított nyugdijakkal és a különböző ki­tüntetésekhez kapcsolódó nyug­díj-kiegészítésekkel. Megállapí­totta, hogy az elmúlt rendszer­ben megítélt, kivételes nyugdijak folyósítása sok esetben minden jogalapot nélkülöz. A kérdést törvényben kell szabályozni, ami további pontosítást igényel. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tavalyi felhasz­nálásáról szóló beszámolót. Megállapította, hogy a közel­múltjelentős változásai a műsza- gos Természetvédelmi Hivatal ki kutatás-fejlesztés terén is létrehozása érdekében módosí- szükségessé teszi egy új finanszí- tóttá a környezetvédelmi minisz- rozási koncepció kidolgozását. tér feladat- és hatásköréről szóló A kormány az önálló Orszá- kormányrendeletet. Áttetsző, vasbeton határ Lassan megszokjuk már, hogy szinte minden nap mond a kor­mány valamelyik tagja egy hajmeresztőt. Most a belügyminiszter úr kápráztatott el bennünket, amikor szerdán a Pécsett tartott választási nagygyűlésen — a Népsza­badság tudósítása szerint — a megromlott közbiztonságért a „fe­hérterrort emlegető Grószt” tette felelőssé, amiért,, kinyittatta a határokat, és ezzel átjáróház lett az ország”. Mellesleg hibáztat­ta a Németh-kormányt is, amiért bevezette a nyugaton általános garanciális jogrendszert. Ezzel a nyilatkozattal sikerült egy újabb jelentős lépést tenni Európa felé, ahová állítólag igyekszünk, s ahol — bármelyik tu­rista meggyőződhet róla — nemhogy puskás határőr, de lassan már tábla sem jelzi az Európai Közösséghez tartozó országok kö­zötti határokat. Pedig ott is van bőven kábítószer, embercsempé­szés, fegyverkereskedelem, mindenféle maffia. Mivel — legalábbis eddig — a kormány más miniszterei lépten- nyomon a határok áttetszővé alakítását szorgalmazták, (főleg a szomszédos országoknál, ahol jelentős magyar népesség él), az ellentmondást csak úgy oldhatjuk fel, ha elfogadják javaslato­mat: vezessük be a szemipermeábilis (félig áteresztő) határt. Ez önmagától felismerné az álságos szándékkal érkezőket, a kéme­ket ésfelforgatókat, az ateista és liberális eszmék vallóit, de még a piti lengyel séf tetőket sem engedné át. Kifelé is csak azok mehet­nének, akik igazi népi-nemzeti magyarok, (ez a választási ered­mények alapján az országfelnőtt lakosságának úgy negyven szá­zaléka), mert fennáll a veszély, hogy a többiek szégyent hoznak a hazára. Hatásos kis találmány lenne ez: legalább olyan jó, mint a fából vaskarika... /koncz/ November második felében, esetleg december elején várható pozitív döntés Európa bízik a magyar jövőben (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés részletesen ismerte­ti. Magyarország gazdasági prob­lémáit, amelyeket a tervgazda­ságnak, a KGST negatív hatásá­nak és az ország súlyos eladóso­dottságának tud be. Az új ma­gyar kormány e problémákat a szociális piacgazdaság révén próbálja megoldani — állapítja meg az Európai Parlament elő­adója, akinek történelmi kap­csolatai Magyarországgal jól is­mertek. Habsburg Ottó külön méltatja azt, hogy az Antall-kor- mány a gazdasági reformok szo­ciális vonatkozásaival is törődik. Szól a jelentés arról is, hogy fon­tos a mezőgazdasági struktúrák módosítása oly módon, hogy a gazdák, ha kívánják, visszakap­hassák földjeiket. Méltatja az előadó a magyarok vállalkozó­kedvét is, a számos vegyes válla­lat létrejöttét. Mindezek alapján Magyaror­szág jövőjére derűlátóan tekint a jelentés még akkor is, ha elisme­ri, hogy az elkövetkező két évben nehéz időszakokra lehet számí­tani — a külföld támogatásával végül is felül lehet kerekedni a problémákon. Elismerően szól Habsburg Ottó a magyar kisebbségi politi­káról és a Jeszenszky Géza által irányított külpolitikáról is, amelynek fő célja — úja — az Európai Közösséghez való csat­lakozás. Utalva Magyarország­nak az Európa Tanácshoz való közeli csatlakozásához, az elő­adó végül megállapítja, hogy Magyarország megindult azon az úton, amely visszavezet Európá­hoz, de hozzáfűzi, hogy ezt egye­dül nem érheti el, szüksége van a közösség támogatására. A konklúzió szerint Magyar- ország úttörő szerepet tölthet be Közép-Európának a szabadság és a demokrácia felé történő ha­ladásában, és ezért megérdemli az Európai Közösség és a de­mokratikus világ egészének tá­mogatását. Az Európai Parlament elé ter­jesztett határozati javaslat szá­mos konkrét kezdeményezést tartalmaz erre a támogatásra. * Az Európai Parlament csütör­tökön Magyarországról elfoga­dott határozatának címe: „Hatá­rozat a magyarországi helyzet politikai vonatkozásairól és Ma­gyarországnak az Európai Gaz­dasági Közösséggel való kapcso­latairól”. A dokumentum a testület mo­tivációit tartalmazó bevezetőből és a 14 pontban megfogalmazott tulajdonképpeni határozatból áll. November második felében, esetleg december elején várha­tóan pozitív döntés születik Ma­gyarország felvételi kérelmére az Európa Tanácsba, s ennek nyo­mán Magyarország januártól már el is foglalhatná helyét az eu­rópai integrációs szervezetben — hangzott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A testület szerdán kezdett há­romnapos tanácskozást Buda­pesten, az Országházban azzal a céllal, hogy megvizsgálja: telje­sülnek-e Magyarországon azok a szigorú európai normák, ame­lyek teljesítése a felvétel próba­kövéül szolgál. A Magyarorszá­gon tapasztaltakról — politikai vezetők, pártpolitikusok, ellen­zéki személyiségek meghallgatá­sa nyomán — a bizottság jelen­tést fogalmaz meg az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlése szá­mára, amelynek elvi állásfoglalá­sa után a miniszterek tanácsa mondja ki a végső szót Magyar- ország felvételével kapcsolat­ban. Ä közgyűlés a tervek szerint október 2-ai ülésén hallgatja meg a befogadásra jelentkező Magyarország és Lengyelország belső helyzetét „átvilágító” bi­zottságok jelentéseit. (MTI) Kanada: Tiltakoznak az indiánok A válság megoldódott. Legalábbis átmenetileg. A kanadai had­sereg és az indiánok együtt bontották le a több héttel ezelőtt emelt barrikádokat, amelyek gyarkorlatilag megbénították Montreal egyik kerületének forgalmát. Az erő ismét diadalmaskodott, az ős­lakosságot újra a katonai erővel való fenyegetés kényszerítette térd­re. Kanada közel félmillió indián­ja az utóbbi két és fél évtizedben már legalább tucatnyi alkalom­mal került feszült viszonyba az ottawai, vagy valamelyik tarto­mányi kormánnyal: egyszer a in­diánok tiltakoztak földjeik elvé­tele ellen, másszor a kanadai ha­tóságok találtak indokot a rezer­vátumokban élő indiánok meg- rendszabályozására. A mostani tiltakozó akció azonban — amely azért robbant ki, hogy egy golf­pályát a 2283 rezervátum egyi­kének területén akartak kibőví­teni — több ok miatt is „kitűnik” a korábbiak közül: egyrészt több mint egy hónapig tartott, más­részt meglehetősen sokan elle­nezték Bourassa québeci minisz­terelnök azon kérését, hogy a ka­tonák bevetésével bontsák le az úttorlaszokat. Ronald Wright, az indiánok múltjával foglalkozó történész szerint e lépés újabb bizonyítékát adja annak, hogy Ottawa úgy bá­nik az indiánokkal, mint a CIA bánt a banánköztársaságokkal. Többen megemlítették: megle­hetősen furcsán hangzott Bou­rassa szájából, hogy úgy próbálta igazolni a hadsereg bevetését, hogy csak így lehet megvédeni a demokráciát azokkal szemben, akik nem hisznek benne, hiszen Quebeec volt az a tartomány, ahol 1968-ig az indiánok nem rendelkeztek választójoggal. Az indiánok pártját fogó politiku­sok és történészek arra is felhív­ták a figyelmet, hogy az irokézek már akkor is a demokrácia törvé­nyei szerint éltek, amikor az eu­rópai államok népei a királyok isteni hatalmában hittek. A tör­ténészek emlékeztetnek: az Egyesült Államok „atyái” is sok mindent átvettek az indiánoktól az amerikai alkománv létrehozá­sakor. Az Egyesült Államok cí­merében levő sas az irokézek jel­vénye volt, és a címerállat kar­maiban lévő nyilak egykor hat indiántörzs szövetségét jelké­pezték. Az őslakosság a kormány sze­mére veti, hogy a jelentős ked­vezmények ellenére — egyebek mellett nem fizetnek adót a re­zervátumokban végzett munka jövedelme után, valamint külön­leges halászati és vadászati jogo­kat is élveznek — az indiánok várható élettartama nyolc évvel elmarad a kanadai átlag mögött, s hogy közöttük a legmagasabb az öngyilkosok és az alkoholisták aránya, és a munkában állók át­lagjövedelme sem éri el az évi tíz­ezer dollárt, a kanadai átlagfize­tés felét. A válság lehet, hogy egy időre valóban megoldódott, azonban nagyon valószínű, hogy nem ez volt az utolsó összecsapás az in­diánok és a kanadai hatóságok között. Ronald Wright szerint egysze­rű a megoldás: lehetővé kell ten­ni, hogy az indiánok állítsák visz- sza saját politikai rendszerüket, s engedni kell, hogy a „rézbőrűek” egy XVII. században készített övön látható rajz szelleme szerint élhessék életüket: a fehérek és az indiánok egy folyón és egy irány­ban haladnak, azonban külön kajakban ülnek. Németh András Sevardnadze lesz a miniszterelnök? (Folytatás az 1. oldalról) A Novosztyi tudósítójának kérdésére Popov elmondta, hogy az utódról a Szovjetunió elnöké­nek kell döntenie, éppen ezért senkit sem kíván megnevezni le­hetséges utódként. Anatolij Szobcsak, Leningrad polgármestere valamivel nyíl­tabban szólt a kérdésről. Szerinte az új kormányfő valószínűleg a jelenlegi kormányból kerül ki. Vajon kire gondolt? Logikailag arra lehet következtetni, hogy a 62 éves külügyminiszterre, a kormány legtekintélyesebb tag­jára, Eduard Sevardnadzéra gondolt. Ezt látszik alátámaszta­ni az a hitelt érdemlő értesülés is, amely szerint Jevgenyij Prima­kov akadémikus, az elnöki tanácsadó testület tagja, mosta­nában különös érdeklődéssel ta­nulmányozza a külügyeket. Párthírek Tegnapi lapszámunk 2. olda­lán az SZDSZ egri választási gyűléséről szóló tudósításunk egyik mondatából sajnálatos módon kimaradt néhány szó. A mondat helyesen: „Az SZDSZ azért törekszik — mint elhang­zott — a liberális alapelvek érvé­nyesítésére, hogy még a többség se tehessen meg akármit, és hogy a mindenkori másként gondol­kodó kisebbség életútját, magánéletét a lehető legminimá­lisabb mértékbben befolyásol­hassa az államhatalom.” * A Magyar Demokrata Fórum gyöngyösi szervezete választási nagygyűlést tart szeptember 15- én, szombaton 17 órától az Ifjú­sági Szabadidő-Központban (volt úttörőház, Török Ignác ut­ca). A vendég: Balsai István igazgazságügy-miniszter. * A füzesabonyi városi művelő­dési központ, és a városi könyv­tár Választási kampány ’90 cím­mel fórumot szervez ma délután 17 órakor a művelődési központ­ban. Ezen lehetőséget nyújtanak a polgármester- és az önkor­mányzati képviselőjelölteknek a bemutatkozásra. * Bükkszéken, a Faluházban ma, 18 órától a polgármester-je­löltek mutatkoznak be. Vendé­gek: Novák Rudolf (SZDSZ), Pál László (MSZP) és Kelemen József (MDF). * Felnémeten, az Egri úti iskolá­ban ma, 17 óra 30-tól a Szabad Demokraták Szövetsége válasz­tási gyűlést tart. Bemutatkozik az SZDSZ felnémeti képviselő- jelöltje. * A poroszlói művelődési ház­ban szeptember 15-én, 18 órai kezdettel dr. Orbán Viktor, a Fi­desz parlamenti frakcióvezetője tart választási nagygyűlést. Ugyanezen a napon 20 órától dr. Orbán Viktor, a füzesabonyi művelődési központba várja be­szélgetésre az érdeklődőket, este 20 órára. * Ma délután 6 órától kerül sor Domoszló és környéke SZDSZ választási gyűlésére, amelynek vendége dr. Dombach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, valamint Komenczki Bertalan, ország­gyűlési képviselő. * Vasárnap, szeptember 16-án Tarnaörsön, az általános iskolá­ban 19 órakor választási gyűlés előadója és vendége Pongrácz Jó­zsef, az MDF országgyűlési kép­viselője. Az egri 7-es számú választó- kerület MSZMP képviselője­löltje, Bujdosó Sándorné, az eg­ri 10-es számú Általános Iskola Kertész út 78. szám alatti épüle­tében várja a választópolgáro­kat szeptember 17-én, 18-án, 21-én, 24-én, 25-én 16 és 17 óra között. Nem mulasztás idézte éld a visontai földcsuszamlást (Folytatás az 1. oldalról) sontán alig két héttel a föld meg­csúszása előtt elvégezték és sem­mi rendellenességet nem észlel­tek. A földcsuszamlást tehát nem mulasztás idézte elő. Az áthalmozott anyagok — ilyen a meddőkőzet is — abszolút biztonságos, stabil elhelyezésére a bányaművelésben nincs mód, bizonyos mértékű rizikót mindig magában hord a talaj mozgatása. A külszíni bányaművelésben a kisebb-nagyobb méretű meddő­csúszások nem ritkák, e jelenség közismert a szakemberek köré­ben. A legnagyobb hazai külszíni bányában bekövetkezett föld­csuszamlás valószínűsíthető okaként azt jelölték meg a szak­emberek, hogy az érintett terüle­ten elhelyezett meddő, úgyneve­zett kötött víztartalma (amit nem befolyásol a vízlecsapolás, a ká­nikula) meglehetősen magas. A nagyobb víztartalmú anyagok — nagyobb tömegben, mélyebb réte­gekben elhelyezkedve — köny- nyebben elmozdulnak. A szóban- forgó terület kötött víztartalma át­lagosan 28-30 százalék, ami eleve magasnak számít, s egyes művelési szakaszokon ez az érték jóval ma­gasabb is lehet az átlagosnál. Hírlap- telefotó Moszkva: Genscher nyugatnémet és Sevardnadze szovjet külügy­miniszter kézjegyével látja el a szovjet-német kapcsolatokban új irányt jelentő átfogó szerződést, amely az egyesült Németország és a Szovjetunió közötti partneri kapcsolatokat rögzíti Manila: fiatalok tüntetnek az országban még mindig működő ame­rikai katonai támaszpontok ellen Budapest: az üldözött zsidók és a magyar menekültek segítőinek emlékét idéző emléktáblát avattak tegnap a Szabadság téri refor­mátus templomban „Kardból vakolókanalat” Kivonulás 15 milliárd márkáért A Német Szövetségi Köztársaság 12 milliárd márkával járul hozzá az 1994 végéig Kelet-Németországban maradó, de onnan fokozato­san kivonuló szovjet katonaság fenntartási, kivonási, hazai elhelyezé­si és átképzési költségeihez — jelentette be csütörtökön Bonnban Theo Waigel pénzügyminiszter, valamint Horst Köhler pénzügymi­nisztériumi államtitkár. Bonn ezen felül öt évre szóló kamatmentes hitelt is nyújt Moszkvának 3 milliárd márka értékben. A mindezekről szóló megállapodást a német politikusok tartalmilag lezártnak, a do­kumentumot parafálásra késznek nyilvánították. A 12 milliárd márkás összegből 7,8 milliárd márka jut majd lakás- építési programra, ebből az Uráltól nyugatra kereken 36 ezer átlago­san 60 négyzetméter alapterületű lakás épülhet meg. (Másik 36 ezer lakás megépítését a hazatérő tiszti családoknak a Szovjetunió saját erejéből vállalta.) Hárommilliárd márkát szán Bonn Moszkvának a fenntartási és kivonási költségekhez, egymilliárd márkát kimondot­tan a csapatok elszállításához való hozzájárulásként. 200 millió már­kajutna az átképzési programra, amelynek keretében minél több ka­tonát szeretnének építőipari szakemberré átképezni. Waigel minisz­ter nem tiltakozott az ellen, hogy az egészet „kovácsoljunk a kardból vakolókanalat”-akciónak nevezzék el. Waigel és Köhler közölte, hogy 1994 végéig összesen 600 ezer szovjet állampolgárt kell Kelet-Németországból visszatelepíteni a Szovjetunióba, ebből 360-380 ezer katonát. Waigel az összeget „a német jövőbe való beruházásnak” nevezte, s elmondta: amenyiben a német fél nem lett volna ennyire nagyvonalú, a kivonulás hét-nyolc évig is eltarthatott volna. A Szovjetunió a tárgyalásokon azt hangsú­lyozta, hogy a kivonuláson nem akar nyerni, de veszíteni sem. Német részről jogosnak ítélték meg azt a szovjet igényt, hogy a nyugatnémet márka kelet-németországi bevezetéséből származó anyagi vesztesé­geket kompenzálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents