Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-13 / 112. szám

2. Hírlap 1990. augusztus 13., hétficí A kisgazdapárt megyei nagygyűlése Besenyőtelken Egy régi gazda és a modern minisz- Kíváncsi tekintetek... téri BMW (Fotó: Gál Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) a társadalmi-politikai rendszer- váltást a gazdasági rendszervál­tás is követi. Ilyen körülmények között került sor az önkormány­zati törvény megalkotására, és óriási jelentősége lesz a szeptem­ber 30-i helyhatósági választá­soknak, melyeknek célja, hogy azokat a vezetőket fogadják el, akiket a nép akar. Aláhúzta, hogy a magyar pa­rasztságnak reális igénye a föld- tulajdonhoz való joga. Ezért bíz­zák rájuk minden településen a leendő földtörvény révén, hogy vállalják-e az önálló gazdálko­dást, vagy pedig földjüket ha­szonbérletben otthagyják a szö­vetkezetben. Kiemelte: — Ahol jól gazdálkodnak a szövetkezetek, és a tagság is úgy dönt, hogy ezt a formát akarja a továbbiakban, akkor maradjon úgy. Ahol viszont igény van arra, hogy a tagok egyénileg kívánnak gazdálkodni, ott a nagyüzemek segítsék elő ezt. Bár rengeteg a vita ez utóbbi kérdésről, mégis nc!k ülczhetetlen a megbékélés ebben. A továbbiakban arról beszélt, hogy a költségvetés egyensúlyá­nak javítására a kormány kény­szerű intézkedéseket hozott a közelmúltban. Ez legsúlyosab­ban 14 milliárd forintos elvonás­sal a mezőgazdaságot érintette. Megvonták az exporttámoga­tást, az adókedvezményeket csökkentették többek között. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a rendkívüli aszályos időjárás miatt legalább egymillió tonna gabonatermés kiesésével szá­molnak. A kormány azonban ar­ra törekszik, hogy ebben a nehéz helyzetben is a lehetősége alap­ján segítsen az ágazaton. Egyben köszönetét mondott azoknak, akik a nehézségek közepette is munkájuk eredményeként ke­nyeret adtak az országnak, a népnek. Hangoztatta: a készülő agrár- program fontos része, hogy az eddigi nagyüzemi eredményeket is figyelembe véve a hatékonysá­got, a takarékosságot erősítse. Ez pedig elsődlegesen önkölt­ségcsökkentéssel, ésszerűsítéssel lehetséges. Ennek pedig alapja az egyéni vállalkozók felkarolá­sa, akik vállalják a versenyt, az ezzel járó kockázatot. Bejelen­tette, hogy a mezőgazdasági kor­mányzat felülvizsgálja, hogy a termelőszövetkezetek miként ju­tottak állami támogatáshoz az el­múlt években, és azokat hogyan hasznosították. Végezetül arra kérte az egyéni termelőket és a nagyüzemeket is, hogy legyenek részesei a holnap magyar mező- gazdasága megteremtésének. Az ünnepi beszéd után szót kért Szabó László, a kisgazda- párt főtitkárhelyettese is. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szep­tember 30-i önkormányzati vá­lasztások elsődlegesen az embe­reket, a közösségeket kell, hogy szolgálják. Az igazi rendszervál­tás ugyanis ezzel következik majd be. A nagygyűlés a Szózat hangja­ival zárult. Délután a besenyőtel­ki Általános Művelődési Köz­pontban kötetlen beszélgetésre került sor. Az érdeklődő kisgaz­dák kérdéseire Szabó László adott választ. A vidámság, a szó­rakozás a késő esti órákig tartott, amikor a Szent Lőrinc-napi bú­csú kisgazdabállal zárult. Mentusz Károly Földön járva — a földtörvénytervezetről (Folytatás az 1. oldalról) ban kell lenniük az agrárágazat eddigi működési feltételeivel, jö­vőbeni céljaival a társadalmi ter­melésben elfoglalt helyet illető­en, és talán a legfontosabb, a vál­tozással összefüggő HUMÁN következményekkel. Ezen bevezetőből kiindulva a törvénytervezetről alkotott véle­ményem a következő: nem eti­kus egy törvénytervezetet úgy előterjeszteni, hogy a bevezető­ben a „termelőszövetkezeti moz­galom zsákutcáját” kinyilatkoz­tatjuk. A mozgalom nem hordoz ma sem több hibát magában, mint amennyit az előző társadal­mi rendszer a saját hibáiból rá­osztott, és azt konzerválni igye­kezett. Ebből kiindulva logikátlan a tulajdonosi állapotok megvál­toztatásának szükségességét a „termelőszövetkezetek gazdál­kodásának romlásából” levezet­ni és következtetni. Ez egy olcsó, hangulatkeltő fogás, mely nélkü­lözi a gazdálkodás feltételrend­szerének és működésének isme­retét, ha pedig ismeri, és csak úgy tesz, mintha nem ismerné, az még súlyosabb hiba. Vélem, hogy a termelőszövet­kezetek működéséről alakított „hamis” kép egyfajta alaphang a tervezet elfogadtatásához. Azt kell itt leszögezni, hogy a tulaj­doni állapotok rendezését alap­vetően a rendszerváltás teszi szükségessé, és ebből adódnak a termőfölddel összefüggő tulaj­donlási kérdések és feladatok, majd azok rendezésének igénye. Ezzel ma minden magyár állam­polgár azonosulni képes, meg­ítélésem szerint. Nem vitatja senki, hogy az elő­ző rendszer által a múltban elkö­vetett sérelmeket, a tulajdonban okozott károkat a mai társada­lomnak lehetőségei szerint ren­deznie kell. A kártalanításnak a mértékét, milyenségét a társada­lom teherviselő képessége hatá­rozza meg. A kártalanításra vá­rók széles köréből és az erre a célra rendelkezésre álló javak le­hetőségeiből következik a kárta­lanítás ügyének társadalmisága. Ennek súlyával kell dönteni an­nak mértékéről, sorrendjéről és időbeniségéről. A kezelés komp­lex módja nem engedi meg, hogy egy bizonyos réteg teljes tulajdo­nában esett sérelmét termőföld­del tekintse a törvény rendezett­nek, egyben meghatározva a to­vábbi kártalanítások minimális mértékét, egyben értékét is. Amennyiben a törvényterve­zet csak annak juttatna földet, aki művelni, és nem használni akaija, továbbá szabad földfor­galom mellett, a kártalanítás cí­mén kapott lehetőséggel (érték­csekk, állampapír) szándék és igény szerint biztosítana földhöz jutást, elejét vehetné ennek a tisztességesen keresztül nem vi­hető jogi, örökösödési, kiosztási feladatsornak, melyet a tervezet végrehajtási része tartalmaz. Apropó! Végrehajtás. Az előké­szítés jelen fázisában helye van minden véleménynek, politikai megnyilvánulásnak, a döntésben való részvételnek, de a törvény végrehajtásában — úgy ítélem meg — a politikai pártok közre­működése nem lenne szerencsés. Ilyen már volt, elvetettük, ebből lett a rendszerváltás. A gazdaság jobb működésé­nek a privatizáció az egyik ga­ranciája. Ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. A törvénytervezet ezt a privatizációs folyamatot le­szűkíti a termőföldre. Hogy mi­ért teszi, azt nem értem, csak sej­tem, hogy az előző pontban leír­takból, a kártalanítás címén elér­hető intézményes földhöz jutás lehetőségéből fakad. Ezt sem akárhogyan, tehermentesen. Emögött pedig ott van a jelenlegi teherviselő, a nagyüzem, aki ren­dezi a már meglévő pénzügyi ter­heket, megfizeti a jövőbeni ha­szonbért, hozzájárul a költségve­téshez, előállítja az ország szük­séges kenyerét, javítja a külke­reskedelmi mérleget — ha ez nem sikerült neki, az ő baja. Privatizálni nemcsak földet kell és lehet, hanem az agrárága­zat teljes vagyoni körét, ami véle­ményem szerint nem illethet mást, mint a vagyont létrehozók, gyarapítók és működtetők körét. Ezt kívánja minden, ma a mező- gazdaságban élő aktív dolgozó érdeke, jövőbeni boldogulása. Ennek lehetséges útja nem a föld, hanem a vagyonjegy, vagy ennek megfelelői, az értékpapí­rok piaci mozgása, a szabad föld- forgalom, a piacgazdaság, továb­bá a magángazdaság és a nagy­üzem számára azonos verseny­helyzet. Hát kérem, az én véleményem lényege, hogy ezen korlátok fel­oldása nélkül a törvénytervezet nem elfogadható. Számomra nem sok a 100 hektár és nem ke­vés a 1,5 hektár, mert mindkettő elfogadhatatlan a benne lévő er­dővel, a művelési kötelezettség­gel, bizottsággal, a nem alapte­vékenységben dolgozó, de 30 éve családját mezőgazdaságból eltartó, háztáji tevékenységgel azt kiegészítő dolgozóink jogo­sulatlanságával együtt. Ez a ter­vezet nem a mezőgazdaságban élő és abból jobban élni kívánó dolgozók ügye — annyiban igen, hogy a következményeit viselni kénytelenek. Szűcs László közgazdász, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója, a Heves Megyei Agrárkamara elnöke Felel a falért (is) Az Erich Honeckerrel, az NDK súlyosan beteg volt veze­tőjével szemben folyó nyomoza­ti eljárást kiterjesztették „ ember­ölés bűnének és szándékosan okozott testi sérelemnek a gya­nújára ” is. Ezt közölte pénteken Berlinben az NDK állam- ügyészségének szóvivője, Peter Przybylski. Ez annyit jelent, hogy Honeckert, mint a Védel­mi Tanács egykori elnökét fele­lőssé teszik a berlini falnál hosz- szú időn át érvényben levő tűz- parancsért, az NDK-ból a falon átmenekülni akaró személyekre leadott halálos lövésekért. A szóvivő közölte azt is, hogy pén­teken Honeckert és Erich Miel- két, a volt állambiztonsági mi­nisztert kihallgatták. Hétfőn lesz huszonkilenc éve annak, hogy Berlinben megkezdték a fal felhúzását. Az NSZK-ban 1961 őszétől vezetnek nyilvántartást a falnál lelőtt személyekről. A kimutatás szerint százkilencvenketten vesz­tették életüket, százakra tehető a súlyosan megsebesítettek száma. Erich Honecker ellen eredeti­leg korrupció gyanúja miatt ren­deltek el nyomozást. Az utóbbi időkben meggyanúsították azzal, hogy a nyugatnémet terrorszerve­zet, a Vörös Hadsereg Frakció egyes tagjai az őtudtával teleped­hettek le az NDK-ban, és tudott a nyugat-berlini La Belle diszkó ellen készülő merényletről is, de nem tett ellene semmit. Az NDK 71 éves egykori ve­zetője április óta feleségével, Margót Honeckerrel, az NDK volt oktatási miniszterével egy szovjet katonai kórházban él, Potsdam környékén. Egészségi állapota nem teszi lehetővé őri­zetbe vételét. Atomcsend Nagaszakiban tízezrek em­lékeztek meg augusztus 9-én a negyvenöt évvel ezelőtti ameri­kai atomtámadás áldozatairól. Helyi idő szerint tizenegy óra után két perccel — ekkor robbant a város felett 1945- ben a 74 ezer emberéletet kiol­tó amerikai atombomba — egyperces néma csend borult a városra, majd megszólaltak a harangok és a kikötőben hor­gonyzó hajók szirénái. A városi békeparkban tartott megemlé­kezésen Nagaszaki polgármes­tere, Hitosi Motosima a nem­zetközi közösséghez intézett felhívásában a Föld nukleáris fegyverektől mentes jövőjének megteremtésére irányuló kö­zös cselekvésre szólított fel. Aranycsempészek Több mint 20 kilogramm ara­nyat és ékszert foglaltak le a szovjet vámosok a breszti szov­jet — lengyel határátkelőhelyen. A csempészáru — amit egy gép­kocsiban kialakított rejtekhe­lyen akartak külföldre juttatni — értéke meghaladja a kétmillió rubelt. A TASZSZ jelentése szerint a KGB egy kiterjedt hálózattal rendelkező szovjet — lengyel bűnszövetkezet nyomára buk­kant, amely főként valutával és ékszerekkel foglalkozott. A hét közepén lebonyolított akció so­rán őrizetbe vették a csempész­banda tagjait, s a vámosok által elkobzott ékszerek mellett a bű­nözők lakásán fegyvereket, to­vábbá aranyat, valutát és más ékszereket is találtak, másfél millió rubel értékben. „Balkáni út” Az ENSZ Kábítószer-ellenőrző Alapjának delegációja Robert Simmonds tábornok vezetésével az úgynevezett „balkáni út” or­szágaiban ismerkedett a kábítószer-csempészet elleni harc hely­zetével. Képünkön: munkában a jugoszláv határon a Brik nevű kábítószer-kereső kutya. (Hírlap-telefotó — MTI) K(LJLH@Nt §{J\LEIDO$Z§C(yP KERCENT Ma még minden üzleti titok! Holnap azonban mindent megtudhat

Next

/
Thumbnails
Contents