Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-11 / 111. szám

Kísértetek sue irodalomban Arany János foglalkozott szellemidézéssel — Legrégibb irodalmi kísértetünk a XVII. századból a Szigeti veszedelemből való „S döbbenve ismerek fel rajzomon Egy-egy vonást, mit szellemujja von.” (Arany) Böngészve a régi újságokat, könyveket, kalendáriumokat gyakran közérdeklődésre is számottartó írásokra bukkannák. Ilyennek tűnik a késértetek témája, amelyek koronként végigvonulnak mind a magyar mind a világirodalmon. A téma tudományosan is feldolgozott, ám ennek bármiféle „megkésértésétől” tartózkodva inkább a kíváncsiság kielégítésére, szórakoztatásul villantsunk fel, a hitelesség igénye nélkül egyet és mást a kísértetcsemegékből. Akik e témában bizonyosat és töb­bet akarnak tudni, idejük is van rá, azok számára nyitva állnak a levéltárak és a könyvtárak. Valószínűsíthető, hogy amió­ta léteznek gondolkodó embe­rek, azóta gazdag a képzelet szel­lemekben, kísértetekben, haza­járó lelkekben. A házi szellemek csoportjába tartoznak a vámpí­rok, a lidércek, amelyek álombé­li állapotok termékei lehetnek. A primitív ember kísértethité- nek gyökere feltehetően az az iszonyat, amit a holttesttel szem­ben érez. Nem érti, hogy a teg­nap még, tisztelt és szeretett sze­mély makacs konoksággal der- medten fekszik, nem mozdul, hallgat, egyszerre idegenné válik azoktól, akikhez éltében tarto­zott. Mire is gondolhatott az ősember, a primitív személy egyébre, minthogy a megholt mégiscsak él, létezik valahol, ne­tán irigykedik az élőkre, ezért visszajár, kísért, bosszút akar áll­ni, kiszámíthatatlan cselekede­tekre képes. Az effajta titokzatos behatá­sok iránt ugyan kik is lehetnének fogékonyabbak, mint az írók, költők, akik szokásuk szerint fantáziájukkal elevenné vará­zsolják a múltat. A középkor iro­dalmában nagy szerepet játsza­nak a varázslók, akik képesek megidézni a múltat. Ilyen varázs­ló a nagy Faust is, aki a monda eredeti feldolgozásában, az an­gol Marlowe drámájában meg­idézi — többek között — Szép Helénát. Ilyen varázsló a mi iro­dalmunkban; a Szigeti Veszede­lem Alderánja, aki a halottak számlálhatatlan tömegét zúdítja Sziget szorongatott vára gllen. Érdekes, hogy a kísértetek tu­lajdonságai úgyszólván koron­ként változtak! Az antik kísérte­tek, a nemesek sokat fecsegtek, a középkor zordon kísértetei har­ciasak, verekedők, birtokszer­zők voltak. Későbbi századok­ban a kísértetek gyakorlatiasab- bak lettek, még fényes nappal is megjelentek. Voltaire korában még a kísértetek sem szerették a sötétséget, Shakespeare hatása alatt született egy kísértet a Sémi­rámisc. drámában, aki a sokaság előtt „ nappal” hatalmas beszédet mondott... Ugoijunk egy hatalmasat — fittyet hányva a tudományosság­ra — egészen a XVIII. századig, amelynek a második fele a szen- timentalizmus kora. Az emberek panaszkodnak, sírnak, kacagnak és mindent mondanak egymás­nak az őket meg nem értő világ­ról. A kor kísértetei nem azért jönnek elő sírjaikból, hogy rio­gassanak, csupán látogatóba ér­keznek, hogy érzelmes könnyet ejtsenek azokért, akiket szeret­nek. Ilyen kísértetekkel találko­zunk első szentimentális költőnk Ányos Pál versében: „Egy bol­dogtalannak panaszai a halvány holdnál”. íme, e versének a címe és a költemény két sora: „Egy fehér árnyékot szemlé­lek sírjából Suhogva felkelt halottas honnyából” A XIX. század az emberiség történetének legerkölcsösebb és legkomolyabb időszaka, miért lenne hát csoda a „tanulságos” kísértetek megjelenése? A költő előtt megjelenik a múlt, egy meg­szentelt váromladékon a kísér­tet, elmond néhány erkölcsi ta­nulságot és távozik. Ilyen Köl­csey Ferenc szelleme is, egyik gyönyörű költeményében a Huszt-ban. „Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elomlóit Oszlopi közt remegő rémalak inte felém.” Mindezek emh'tése mellett ha­zánkban a szabályos kísértettör- ténetek sohasem voltak igazán divatban, így irodalmunkban aránylag kevés a kísértet. Legré­gibb irodalmi kísértetünk a XVII. századi Radivoj, a Szigeti veszedelemben. A hazai kísérte­tek legfőbb költője Arany János volt. Neki vannak jóságos kísér­tetei is, mint Szent László, aki ki­kel a sírjából, hogy megmentse a bajban lévő székely népét. Külö­nösen balladái „kísérletesek”: Bor Vitéz, a Tengerihántás, a Hídavatás, az Éjféli Párbaj, vagy késői balladája; a Képmutogató. „Asztalírás ötvenhatban Vala itt-ott még divatban; Kisded asztal egyik lába íróeszközt rejt magába...” Aranytól nem volt idegen az asztalkopogtatás. Tudós kutató­inktól tudjuk, hogy nagy költőnk bizony foglalkozott szellemidé­zéssel. A legrokonszenvesebb ma­gyar kísértet kétségtelenül az a Kaszparek, akiről Mikszáth Kál­mán, Kísértet Lublón című kitű­nő regényét írta. Ez a Kaszparek, vagy Geszparek tulajdonképpen történelmi kísértet! A honi kísér­tetek legfőbb szakértője Ráth- Végh István össze is gyűjtött minden reá vonatkozó adatot: Kaszparek nagyon rakoncátlan ember volt, aki halála után fele­ségét és a szép asszonyokat ál­landóan látogatta, riogatta. Hát­tal ült fehér lován és férfiadósai­tól könyörtelenül behajtotta minden tartozásukat. Nem feledkezhetünk meg az olyan kísértetekről, akik haláluk után is írtak. így a „médiumírás­nak” kevés esete maradt fenn,de a legnevezetesebb azé az angol költőé; Villiam Blake, Akinek hosszú költeményeit — saját állí­tása szerint — kísértetek írták. Pontosabban, mondták tollba! A derék író így vallott életében: költeményeimet elejétől végig szellemek diktálták! Húsz, har­minc sort is egyszerre, előzetes el­mélkedés nélkül, teljesen akara­tom ellenére... Zárva honi és külhoni kísérle­teink és a velük foglalkozó íróink sorát, lehetne még beszélni a „bi­edermeier” kísértetekről is, akikben a kor házias, családias, sőt meleg szívű lelkülete jut kife­jezésre. Ilyen a világirodalom egyik legnépszerűbb, legismer­tebb kísérlete; Grillpalzer híres Ahnfrauja, aki azért kel fel időn­ként sírjából, hogy a családját fi­gyelmeztesse. Ilyesmi lehet a mi kedves hazajáró lelkünk Gyulai Pál: Három árvájában. A jósá­gos kísértet éjjelente visszatér ár­váit ápolni, gyöngédségén pedig immár nemzedékek könnyeztek, és a jövőben is könnyezni fog­nak. Nos, a századvég ziláltlelkű vi­lága is megtalálta a maga megfe­lelő kísérteiéit! Ők a dekadens kísértetek, akikben a gonoszság és a szerelem összeolvadnak. így történt ez Baudelaire híres mű­vében is, ahol Revenant halottan is visszajár, hogy szerelmét a ré­mület erejével kerítse legalább a hatalmába, mivel éltében erre képtelennek bizonyult. És íme itt a XX. század, annak is a vége! Mi a helyzet a kísérte­tekkel? Bátran mondhatjuk, hogy a kísértetek nem tűntek el, csupán átalakultak, illő módon, a kor szelleméhez igazítva. A ma embere szeretné a bizonyságot! Nem csupán elképzelni, beszélni a kísértetekkel, hanem érzékelni, társként foglalkozni velük. Le­het, hogy ezeket a lényeket ma ufóknak nevezik, vagy szörnyek képében lépnek elénk óriás nyo­mokat hagyva a forró homok­ban. Manapság legalább annyi a hit, mint a hitetlenség. Új csodá­kat vár a világ, pedig már eljutott az ember a „földön túlra”, ahon­nan a múlt századok kísértetei jöttek... (Sz.I.) RAJJPl! MACCHlQ-NuJtlYUKi TAT MÓR} liPSAHETHSHUS “mBIIXCOWI POORS A FfTlIUR íüsR.4,' t/JUtS -^ROBERT MA TJRRRY WRINTRAUR —cJOfiN 0. AVlI.flS: 4. (-) ROBOTZSARU VICO 3.0 Az elképzelt közeljövőben játszódik Verhoeven filmjének cse­lekménye. 2000 tájékán Detroitban soha nem látott méreteket ölt a bűnözés. Egy fiatal rendőr, Murphy, a legveszélyesebb körzetbe ke­rül, de lelövik. Agyával egészítenek ki egy robotot, így félig robot, fé­lig ember lesz. „Öt” vetik be a véres harcokba... Kegyetlenül harcol, de felhasználói elfelejtkeznek arról, hogy vannak emberi érzései is, s nemcsak gyilkológép. Aki elviseli az oktalan kegyetlenséget, erősza­kot, az nem fog csalódni. Nekik, de csakis nekik jó hírem van: elké­szült a film második része is... A tinédzserek abszolút kedvence a Forró rágógumi sorozat. Ezt a hétrészes filmet az izraeliek és nyugatnémetek készítették, de ter­mészetesen a Cannon is rácsapott a témára, és nemcsak forgalmazta, hanem el is készítette az amerikai változatot is. Esetünkben is szere­pel a szépfiú, a dagi és az átlag kamasz, aki el akarja szüzességét veszí­teni. Karen azonban, aki őt férfivá avathatná, Ricket, a szépfiút ked­veli... Nagyszerű szöveghumor, meglepően jó magyar szinkron, bom­bázó tinik látványa, fülbemászó muzsika — mindez kellemes szóra­kozás 9. (2) HERCULES VICO 2.5 10. (-) ÜTKÖZETBEN ELTŰNT VICO 4.0 A vietnami háborúnak rég vége, de Braddock ezredes még min­dig hisz abban, hogy egykori bajtársai közül’többen még mindig fog­ságban vannak valahol a dzsungel mélyén, akikről azt a jelentést ad­ták ki: ütközetben eltűnt. Braddock segítséget kér a kormánytól, de nem kap támogatást, ezért egyedül indul a titkos erődítmények el­len... Chuck Norris szuperhős, legyőzhetetlen igazságosztó. A MIS­SING műfajteremtő, klasszikus alkotás. * * * Zárójelben közöljük az előző sorrendet. A filmek sorrendjét nem az érték, hanem a kikölcsönzés gyako­risága határozza meg. A filmek pontozása azonban művészi értéket jelez. Hernádi Ferenc o >» O aí m | < PT < A gyerekek számára kellemetes időtöltés ez a film. A 70-es évektől kezdve a szömyecskék nemcsak rémísztenek, de szórakoz­tatnak is. Gyakran rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek révén a gyerekek kedvenceivé válnak. Ebben a horrorparódiában a szömyecskék az ősi Peruból települnek egy amerikai gyorsbüfébe. Szokatlan módszerekkel fenyegetik egy kisváros lakóinak életét. Se­gítenek ugyanakkor eltüntetni a veszélyes hulladékot, lerohanják a békés járókelőket, majd hatalmas pánikot okoznak a világ legna­7. (-) KOMPLETT BEATLES HUNGAROVIDEO 4.5 A négy liverpooli fiú első fellépésétől végigkíséri az összeállítás a Beatles karrieijét. Részleteket láthatunk a velük készült filmekből. Kellemesen nosztalgiázhatunk, újra élvezhetjük a régi zenét. A mai fiatalok pedig meggyőződhetnek, hogy a Beatles — zenetörténeti je­lentőségű együttes. 8. (-) AZ UTOLSÓ SZŰZ AMERIKÁBAN VICO 4.0 1. (-) KARATE KID (Karate kölyök) II. MOKÉP 3,5 A fekete video után a Karate Kid a tékáknak is népszerű darabja lett. Meglepő, hogy a listán a második rész megelőzi a sorozat első filmjét. Dániel, a karate kölyök Okinawára megy, hogy meglátogassa Miyagi haldokló nagyapját. Egy verekedésbe keverednek, s az ellen­fél nem a szbályok szerint küzd, hanem a harc élessé válik... Ralph Macchio számára ez a szerep hozta el a világhírnevet. Egyúttal azt is sugallja, a karate több mint puszta verekedés és kegyetlen csapkodás: segítség az élet útvesztőiben való eligazodáshoz, egy szemléletmód kialakításához. Mindezek ellenére úgy érzem, a siker titka nem a ka­rate, hanem a két ember — Dániel és Miyagi — bensőséges kapcsola­ta. De, jó volna, ha nemcsak Karate Kidnek, hanem nekünk is lenne egy Miyagi urunk, aki védelmez, megbocsátja hibáinkat és bölcs... Ő nem bíráskodik, hanem kiáll Dániel mellett, és valami különlegesre tanítja... 2. (-) HAMIKÁK HUNGAROVIDEO 4.0 5. (-) FEGYŐRNŐK HUNGAROVIDEO 3.0 Két vonzó fiatal nő Liz Larson és Janet Alexande áll a történet középpontjában. Frissen végzett hadnagynők ők, s azonnal veszélyes helyre kerülnek: San Quentinben 3000 férfirabot kell ellenőrizniük. Van itt kérem börtönlázadás, őrült késelő, túszszedés.. A börtön gya­kori helyszíne a videofilmeknek. A Fegyőrnők darab azért szokatlan, mert nem a rabok, hanem a fegyőrök szemszögéből láttatja a történ­teket, akik mellékesen csinos, rokonszenves nők. 6. (-) A FÉSZEK HUNGAROVIDEO 2.0 A zagyvaság, a tudomány álarca mögé bújó dilettantizmus ural­ja ezt a borzadályt. Pedig még cselekmény is van. Egy kisvárost North Portot ellepik a svábbogarak. A seriff szerint az INTEC vállalat gene­tikai kísérleteire vezethető vissza az állatok túlszaporodása: genetikai mutáció révén az állatok azzá válnak, amit megesznek... Az ocs­mányság olyan ronda, hogy igazi feszültség nem keletkezik, s igazán­diból egy jót sem tudunk borzongani, mert az egész „valami” tökéle­tesen hiteltelen... Film—video (pf — sikerlista Az egri videotéka júliusi sikerlistája gyobb minigolf-pályáján. Ezek az esetlen pamacsok egyúttal érző „emberi” lények is. 3. (-) KARATE KID (Karate kölyök) L MOKÉP 4.5 Az első részben Dániel a keleti partról Los Angelesbe érkezik. Barátokat akar szerezni, mégis egy agresszív karatés banda céltáblája lesz. Hogy leszámoljon velük, segítségre van szüksége. Megismerke­dik Miyagi mestrerrel, aki a harcművészetek mestere. A fiú nemcsak fizikai képességeket szerez, hanem hitet és önbizalmat is, hogy felve­hesse a harcot a túlerővel... Az első rész világsiker lett, a második is hódított, a harmadik pe­dig — a leggyengébb — a magyar mozikba is eljutott...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents