Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-09 / 109. szám
1990. augusztus 9., csütörtök 2. Bush elnök harci gépeket és szárazföldi csapatokat küld Szaűd-Arábiába Párizs: Az iraki—kuvaiti válság és a kőolaj árának növekedése nagy izgalmat vált ki a francia főváros tőzsdéjén augyusztus 6-án. A vezető részvények árfolyama több mint öt százalékot esett egy nap alatt. Ez 1989 ősze óta a legnagyobb mértékű árfolyamcsökkenés (Hírlap-telefotó — MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai védelmi miniszter kedd este Egyiptomból Marokkóba érkezett, hogy a válság megoldási lehetőségeiről tárgyaljon II. Hasszán királlyal. Hasonló célból tárgyalt Szaúd-Ará- biában Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, de diplomáciai források szerint küldetése nem járt sikerrel, s nem tudta rávenni Fahd királyt a palesztin-líbiai béketerv támogatására. A jemeni vezetés — amely eddig igyekezett semleges maradni a konfliktusban — némileg változtatott álláspontján, s óvatos szavakkal sürgette az iraki csapatok távozását Ku- vaitból. Ugyanilyen értelemben, de sokkal határozottabban foglaltak állást az Öböl-menti Együttműködési Tanács külügyminiszterei: Szaúd-Arábia, Ku- vait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Omán diplomáciájának vezetői keddi tanácskozásuk végeztével az iraki megszálló erők azonnali kivonását követelték, s teljes támogatásukról biztosították a régi kuvaiti kormányzatot. A jelek egyébként arra mutatnak, hogy immár valóban megkezdődhetett az Irakban, vagy Kuvaitban rekedt külföldiek hazautazása. Kedd este 125 külföldivel a fedélzetén újabb iraki gép érkezett a jordániai fővárosba, 22 japán pedig szárazföldi úton, buszon mehetett Törökországba. Az amerikai külügyminisztérium úgy tudja, hogy az iraki hatóságok továbbra is legalább 39 amerikai állampolgárt tartanak fogva egy bagdadi hotelben, s nem engedik őket hazautazni. Washington egyébként azt tanácsolta állampolgárainak, hogy az esetleges iraki támadás veszélye miatt egyelőre ne menjenek Szaúd-Arábia keleti részére, illetve a környező államokba. Időközben olajipari források szerint a szaúd-arábiai Aramco társaság kénytelen volt lezárni az országon áthaladó, Janbu kikötőjébe tartó iraki olajvezetéket. A lépésre azért kényszerültek, mert a vezeték végállomásán — nyilván a Bagdad elleni szankciók hatására — teljesen megteltek a tárolók. Eddig a Törökországon áthaladók mellett ez a szaúd-arábiai vezeték volt Irak legfontosabb olajszállítási útvonala. Bagdadot tehát mind nagyobb gazdasági károk érik, a külföldre menekült ku vaiti uralkodó mégis elég pesszimistán nyilatkozott a szankciók várható eredményeiről. „Azt hiszem, hogy egy ilyen ügyben a gazdasági korlátozások nem elégségesek, s más lehetőségeket is meg kell fontolni” — mondta az emírazABCamerikai tv-társaságnak adott keddi interjújában. Az uralkodó ugyanakkor kikerülte a választ arra a kérdésre, hogy az iraki csapatok kiűzése végett szükségesnek tartja-e katonai erő bevetését. Műtét — ma délelőtt — Göncz Árpád távirata Kielégítő Tőkés László állapota Hatvani távirat Miskolcra Tőkés László püspök úrnak! Miskolc, megyei kórház Püspök Urunk! Kedves Tőkés László! Megrendüléssel értesültünk keddi gépkocsi-szerencsétlenségéről, amelynek során hosszan gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. Az Ön nevét zászlajára tűző, hatvani székhelyű Nemzetközi Tőkés László Mozgalom elnöksége és közel tízezer főnyi támogatói nevében Idvánjuk jobbu- lását, mielőbbi talpraállását, amely nem közömbös az erdélyi magyar kisebbség sorsának szempontjából sem. Bízunk továbbá abban, hogy augusztus 19-20-ra küldött nagyváradi meghívásának elnökségünk egy későbbi időpontban eleget tehet, s erdélyi földön beszámolhatunk Önnek mindazon sokirányú munkálkodásunkról, amely összefügg a határokon túli magyarság sorsának jobbításával, a nemzetiségek közötti őszinte jó kapcsolat megerősítésével. Hatvan, 1990. augusztus 8. Várhatóan csütörtökön délelőtt kerül sor Tőkés László medencecsont egyesítő műtétjére a miskolci megyei kórház baleseti sebészetén — közölte dr. Bárány István főorvos szerdán délután a MTI munkatársával. Mint ismeretes a nagyváradi püspök kedden délután Szerencs belterületén Sárospatakról Budapestre tartott, amikor gépkocsibaleset érte. Súlyosan megsérült, medencetörést, mellkasi és fejsérüléseket szenvedett. Ugyancsak megsérült a gépkocsi vezetője és Tőkés László kísérője, a Kormányőrség tagjai. Sérülésük könnyebb, a gépkocsivezetőnek bokazúzódása, a kísérőnek pedig bordatöréses mellkassérülései vannak. A balesetet okozó — és könnyű sérüléssel átvészelő — kerékpáros már nem szorul kórházi kezelésre. (A szakértők folytatják a baleset részleteinek alapos vizsgálatát.) Tőkés László igen fegyelmezetten pihenéssel, alvással töltötte a keddről szerdára virradó éjszakát, szerdán már készült a csütörtöki műtétre. A püspök igen fáradt, s mint elmondta, az elmúlt hetek igen zsúfolt programjai miatt keveset aludt, s hozzá jött a nem várt súlyos baleset, ami ezt a fáradtságot még fokozta. A püspök nagy örömére szerdán megérkezett a miskolci kórházba felesége és fivére, akik segítenek neki elviselni a súlyos megrázkódtatást. Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban kívánt mielőbbi jobbulást és teljes gyógyulást Tőkés Lászlónak. Az elnök személyesen is érdeklődött a kezelőorvosnál, és közölte, hogy amikor a püspök állapota már lehetővé teszi szeretné meglátogatni betegágyánál. A Pravda beismerte Hatástalan volt az elnöki rendelet Sehol sem adták le a fegyvereket A Pravda szerdán beismerte, hogy a szovjet elnöknek a fegyverek leadására és az illegális fegyveres csoportok feloszlatására kiadott rendelete, amelynek határideje csütörtökön jár le, eddig teljesen eredménytelen volt. Egyetlen esetben sem fordult elő a fegyverek önkéntes leadása, illetve a fegyveres csoportosulások feloszlatása. A vezető szovjet pártlap közvetlenül azután ismerte el a központi szovjet kormányzat kudarcát, hogy az örmény parlament kedden felszólította a köztársaságban illegálisan létrejött félkatonai alakulatokat: tegyenek hűségesküt az örmény Legfelsőbb Tanácsnak. A jereváni törvény- hozás egyúttal úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja saját nemzeti haderő létrehozását. A Pravda adatai szerint csupán Örményországban az ellenzéki fegyveres csoportok, vagy ahogy az örmények nevezik őket, szabadcsapatok, 6700 különféle lőfegyvert zsákmányoltak a hadseregtől és a rendőrségtől. Az örmény fegyveresek egymással háborúznak befolyási övezeteik kiszélesítéséért. Mindennek fényében a szovjet pártlap különösen felháborítónak tartja, hogy a jereváni parlament felfüggesztette az elnöki rendelet Örményországban és Karabah- ban történő végrehajtását. Az örmény parlament kedden Örményországi Köztársaságra változtatta Örményország nevét és a köztársaság részének minősítette a Karabah-hegyvidéket is. A szovjet tévé szerda reggeli híradásaiban egyébként megerősítette, hogy Levon Ter-Pet- roszján, az örmény parlament vezetője Moszkvába utazott, hogy Nyikolaj Rizskov kormányfővel és Dmitrij Jazov védelmi miniszterrel tárgyaljon. (MTI) Indonézia — Kína Véget ért a viszálykodás Indonézia és Kína helyreállította diplomáciai kapcsolatait, és ezzel hivatalosan is véget vetett 23 éve tartó viszálykodásának. A hírt dzsakartai kormányforrások közölték szerdán. Az erről szóló megállapodást Csien Csi-csen kínai és Ali Alatas indonéz külügyminiszter írta alá. Az aláírási ceremónián részt vett Li Peng kínai miniszterelnök valamint Suharto indonéz elnök is. A kapcsolatok rendezéséről még a múlt év elején kezdődtek meg a tárgyalások a két ország között. Indonézia 1967-ben fagyasztotta be kapcsolatait Pe- kinggel, mert a két évvel korábbi dzsakartai kommunista hatalomátvételi kísérlet támogatásával vádolta a kínai vezetést. Nemcsak a magyar mezőgazdaság, hanem az egész nemzetgazdaság működése is veszélyben van. A közvélemény számára már unos- untalanig ismételt 20 milliárd dolláros nemzeti adósság, a létminimum alatt élők jelentős és növekvő száma, a sorbanállással, fizetés- képtelenséggel, hatékonytalan termeléssel, strukturális válsággal küszködő szervezetek problémái, a KGST-rendszer összeomlása, mind-mind azt igazolják, hogy a rendszerváltást súlyos gazdasági örökség terheli. Ebben a helyzetben az irányítás mozgástere korlátozott, kötik a nemzetközi szervezetekkel fennálló megállapodások, amelyek megsértése könnyen a gazdaság összeomlásához vezetne. Mindezek ismertek az Agrárkamara előtt is, hiszen a gondok nagyságát már elődeink is nyilvánosságra hozták. A kormányzat ebben a helyzetben az IMF-fel kötött megállapodás betartása érdekében kényszerült a költségvetési hiány drasztikus csökkentésére. Kétségtelen, hogy ebből aránytalanul nagy terhet kénytelen viselni az agrárágazat. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elvonásból való részesedésünk lényegesen nagyobb akár a nemzeti jövedelemből, akár a foglalkoztatásban betöltött szerepünknél. Ugyanakkor azt is be kellett látnunk, hogy a költségvetési támogatások — a lakásszektoron és a fogyasztói támogatásokon kívül — alapvetően ágazatainkhoz kapcsolódnak. Az intézkedések közül a gazdálkodókat valóban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának csökkentése, az energia — különösen a gázolaj — áremelése, valamint az exporttámogatási kulcsok csökkentése érinti a legsúlyosabban. Nem vitatható, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatásának évközi módosítása zavarokat okoz a gazdálkodóknál, de tudomásul kellett vennünk azt is, hogy az e körzetekben eluralkodott mennyiségi szemléleten változtatni kell. Ez nem jelenti azt, hogy magára hagyjuk a gyenge minőségű földeken gazdálkodókat, de az állami segítség a jövőben csak a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését és fenntartását segítheti. Tudomásul kell venni — s ez nem jelenti a szövetkezetek szétverésének szándékát —, hogy akárcsak a nemzetgazdaság más ágaiban, itt is elkerülhetetlen a leggyengébb üzemek csődeljárása, esetleges felszámolása. Számomra is a legsúlyosabb problémát az exporttámogatási kulcsok csökkentése okozta. A szűkülő belföldi piac miatt az ágazatnak a jövőben növekvő mértékben a külpiacok felé kell fordulnia, s ebben a folyamatban a nemzetközi protekcionizmussal kell megküzdeni. Tény, hogy már az eredeti támogatási szint is alatta volt versenytársainkénak, de be kellett látnom azt is, hogy a magyar gazdaság pillanatnyilag még ezt a szintet sem képes elviselni. Nyomatékosan hangsúlyozom, mint ahogy ezt a kormány többi tagja és a Miniszterelnök LJr személyesen is kijelentette, hogy az ez évi intézkedések átmenetiek. A jövő évi, illetve a hosszabb távú feltételek a kormányprogram céljaival összhangban, később határozhatók meg. Mindannyian tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy az ágazatnak meghatározó szerepe van a belpolitikai stabilitásban, a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátáson keresztül a békés átmenet véghezvitelében. Meggyőződésem, hogy ez az átmenet a komoly feszültségek ellenére sincs veszélyben, hiszen a mezőgazdasági termelők sok sorsfordulón bizonyították földszeretetüket és tudják, hogy csak az arathat, aki vet is. A kormány hároméves gazdasági programjában, és az ehhez szorosan kapcsolódó agrárpolitikában kell meghatároznunk az ágazat jövőbeni helyét és szerepét, valamint ezek — a korábbinál stabilabb — eszközrendszerét, az állami szerepvállalás új feltételeit és módját. Remélem, hogy nemcsak a problémák szakszerű feltárásban, hanem a nemzetgazdaságba illeszthető megoldási módok kidolgozásában is számíthatok a kamara aktív közreműködésére. Budapest, 1990. augusztus 7. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter Sevardnadze — Genscher Munkatalálkozó Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter augusztus 17-én Moszkvában munkatalálkozót tart. Erről a két politikus állapodott meg keddi telefonbeszélgetése során, amelyről szerda reggel adtak hírt a szovjet hírközlő eszközök. A váratlan beszélgetés középpontjában a szeptemberi moszkvai 2+4 külügyminiszteri tárgyalások előkészítésével kapcsolatos kérdések álltak. Moszkvában nem tartják kizártnak, hogy Sevardnadze a szovjet vezetést is váratlanul érintő De Maiziere- javaslattal kapcsolatos bonni álláspontot kívánta megismerni. Az NDK kormányfőjének az össznémet választások előrehozására tett indítványa lényegesen meggyorsítaná a német egyesülési folyamatot. Sűrű füst gomolyog a megdőlt hajótest fölött augusztus 6-án, amikor harmadik napja ég a Saint Clair teherszállító hajó a kikötőben. Az oltásban résztvevő mintegy 150 tűzoltó meg tudja akadályozni, hogy a több mint 120 m hosszúságú hajó elsüllyedjen. A hajó az oltáshoz használt hatalmas vízmennyiség miatt dőlt meg. (MTI) (Hírlap-telefotó — MTI) Válasz a Magyar Agrárkamara nyílt levelére
