Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-08 / 108. szám
Hírlap 2« 1990. augusztus 8., szerda Bagdad: Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke (középen) a palesztin kérdésről és az öböl-menti helyzetről folytat eszmecserét Szaddam Husszein iraki elnökkel (jobbról) és Tarik Aziz iraki külügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel augusztus 5-én Kuvait: Iraki páncélost helyeznek szállító járműre augusztus 5-én. Az iraki televízió ezzel a felvétellel kívánta igazolni, hogy megkezdődött az iraki csapatok kivonása Kuvaitból. Ugyanakkor „önkéntes” csapatok érkeznek az augusztus 2-án lerohant emírségbe. (Hírlap-telefotó — MTI) Világméretű összefogás az iraki T őkés László súlyos balesete Súlyos közlekedési baleset érte Tőkés László nagyváradi református püspököt, aki kedden délelőtt előadást tartott Sárospatakon a Keresztény Újjáépítés Nemzetközi Konferenciáján. A püspök kocsija Sárospatakról Miskolc felé haladva a 37-es számú főúton, Szerencs belterületén egy villanyoszlopnak ütközött. Az MTI értesülése szerint a gépkocsi vezetője egy kerékpárost akart elkerülni, de ütközött vele, majd a kormányt elrántotta, s az autó egy villanyoszlopnak csapódott. A gépkocsivezető és a kocsi másik utasa is megsérült. Tőkés Lászlót délután 4 óra után súlyos mellkasi és fejsérülésekkel szállították a mentők a miskolci Szentpéterikapui Megyei Kórház baleseti sebészetére. Tőkés László és a többi sérült vizsgálata jelenleg is tart a kórházban. Főként filterből nincs elég agresszió ellen Dohánymizéria a Szovjetunióban A tiltakozók a villamossínekre feküdtek (Folytatás az 1. oldalról) ni az ENSZ BT Irak-ellenes szankciókról szóló határozatát és elzárni az országon átvezető, iraki olajat szállító vezetéket. Tur- gut Özal török államfő az amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatában közölte: országának éves szinten 2 milliárd dolláros veszteséget jelent a vezeték elzárása, azonban Ankara ennél sokkal fontosabbnak tartja az iraki agresszió megszüntetését. A török döntés jelentőségét növeli, hogy ezzel lényegében lezárul az iraki olajexport egyik legfontosabb csatornája. Irak Törökországon és Szaúd-Arábián át exportálja olajának 90 százalékát. Az NBC szerint a kő- olajvezetékek elzárása az iraki gazdaság térdre kényszerítését jelenti. Nagy-Britannia ENSZ-nagy- követe szerint a Kuvaitból távozó iraki alakulatok kuvaiti harckocsikat és más harceszközöket „vontak” ki s nem iraki haditechnikát, s a kuvaiti hadsereg úgyneSzázadunk kiemelkedő, de ellentmondásos politikus-egyéniségét zárta magába kedden a sír: Nagy pompával eltemették Bruno Kreiskyt, Ausztria egykori kancellárját, az Osztrák Szocialista Párt volt elnökét. Ausztriában még politikai ellenfelei is úgy tartják számon őt, mint az ország „nagy modernizálóját” , aki felzárkóztatta hazáját Európához. Kancellársága idején (1970-1983) lett Bécs számos nemzetközi intézmény és fórum központja. Nemzetközi közvetítő tevékenységével, egyéni vonalvezetésű, aktív külpolitikájával Kreisky jelentős világpolitikai szerephez segítette hozzá az alpesi köztársaságot. Kormányzása alatt Ausztria jóléti mintaországgá vált, ám jórészt a következő nemzedék kontójára. Kreisky kedvenc politikai terepe a külpolitika, azon belül is a közel-keleti kérdés volt. 1959 és 1966 között külügyminiszterként szolgált, s kancellárként is mindvégig kezében tartotta a külügyek irányítását. (A külügyi tárcát ezért sohasem politikusnak, hanem mindig karrierdiplomatának juttatta.) Nem csinált titkot belőle, hogy önmagát tartja a nyugati világ legjobb közel- keleti szakértőjének, és hízelgett neki, ha ezt más is elismerte. Lélektani rejtély, hogy a zsidó származású Bruno Kreisky miért fordult oly élesen szembe Izraellel, és foglalt állást egyértelműen az arab fél mellett. Szoros kapcsolatot tartott az arab világ vezetőivel, kitüntető- en szívélyes volt Moamer el- Kadhafi líbiai vezetővel, és már- már bensőséges volt a viszonya Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőjével. Egyoldalúan arabpárti beállítottsága ellenére józan javaslatokkal próbálta előmozdítani a közel-keleti béke ügyét. Utólag vezett „önkéntesei” sem mások mint kuvaiti egyenruhába öltözött iraki katonák. Az ENSZ BT szankciókkal foglalkozó hétfői ülésén Crispin Tickell nagykövet azt állította, hogy a kivonás helyett Irak tovább erősíti kuvaiti pozícióit. Hasonló bejelentést tett az iraki csapatkivonásról a genfi kuvaiti diplomáciai képviselet is. A közlemény szerint a vasárnapi iraki csapatkivonás alkalmával a kuvaiti hadseregből eltulajdonított harckocsikat és más katonai felszerelést vittek ki az emírségből. A közlemény szerint Irak valótlanságot közölt a csapatkivonásról szóló híradásaiban. A genfi kuvaiti képviselet szerint a kivonás során az iraki hadseregnek tulajdonított haditechnika egy része csak a kuvaiti hadseregben volt rendszeresítve. Abderrahman al-Auadi, a múlt csütörtökön megdöntött kuvaiti kormány egyik Egyiptomba menekült államinisztere hétfőn közölte: Húszéin Ali, az számos izraeli munkapárti politikus elismerte, hogy kár volt minden megfontolás nélkül dacból visszautasítaniuk Kreisky összes javaslatát, kiváltképpen az izraeli-palesztin föderációra vonatkozó indítványát. Arab elkötelezettsége gyanússá tette őt az Egyesült Államok vezetői szemében, viszont megnyerte rokon- szenvüket azzal, hogy az európai szocialista párti vezetők közül egyedül ő nem ítélte el az amerikaiak vietnami háborúját. Kreisky nem vetette el nyíltan az osztrák néppárt által már akkor is szorgalmazott közeledést a „ideiglenes kuvaiti kormány” miniszterelnöke a hatvanas évek végén Irak líbiai katonai attaséja volt. Első ízben találkozott hétfőn este a szaúd-arábiai Rijádban a kuvaiti emír a szaúd-arábiai trónörökössel. Dzsábir el-Ah- med el-Dzsábir esz-Szabah és Abdalláh bin Abdel-Aziz megvitatták az iraki agresszió nyomán kialakult helyzetet. A brit külügyminisztérium hétfőn este megerősítette, hogy a Kuvaitban állomásozó iraki csapatok a British Airways Kuvaitból induló egyik járatára várakozó mintegy kétszáz személyt őrizetbe vettek. A gép utasait a korábban feltartóztatott amerikai és brit állampolgárokkal együtt gépjárműveken Bagdad felé indították. A The Washington Post értesülése szerint az amerikai védelmi minisztérium javaslatot tett a Perzsa-(Arab-)öböl nemzetközi blokádjára, amelyben szovjet erők is részt vennének. nyugat-európai integráció szervezeteihez, az Európai Közösségekhez, de nem is tett érte semmit, „agyonhallgatta” ezt a témát. Az osztrák keleti politika atyjának tekintette magát — joggal. Keleti irányú nyitását döntően gazdasági szempontok vezérelték, a Közép-Kelet-Európában uralkodó kommunista pártokhoz nem fűzte semmiféle „ideológiai vonzalom” , ilyesmivel ellenfelei sem gyanúsították meg. Gazdaság- és társadalompolitikájának fő célja a teljes foglalkoztatottság volt. A hetvenes A javaslat fogadtatásáról egyelőre nincsenek hírek, de korábban már Párizs, London és Ottawa is jelezte, hogy nem zárják ki egy haditengerészeti zárlat lehetőségét. Egyébként amerikai források szerint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok újabb hajókat küld a térségbe, és már megérkezett az öbölbe egy szovjet hajókötelék is. A Biztonsági Tanács által meghirdetett szankciók nyomán kedden Svájc is korlátozó intézkedéseket hozott Irak és Kuvait ellen. A kormány rendelkezése értelmében megtiltanak minden kereskedelmi és pénzügyi akciót ezzel a két országgal, kivéve a humanitárius jellegű ügyleteket. ■Ez a lépés megfigyelők szerint fordulatot jelez Bem politikájában, korábban ugyanis a semlegességére kínosan ügyelő Svájc nem vette figyelembe a BT által hozott szankciókat. Hasonló döntést hozott Ausztria is. években közel is jutott ehhez: Az osztrák munkanélküliség volt a legkisebb a nyugati világban. Két eszközzel tudta ezt elérni: egyrészt azzal, hogy az állami hitel- politika révén befolyásolta a magáncégek munkaerő-gazdálkodását, másrészt azzal, hogy minden áron életben tartotta az állami szektort. A magánvállalatokhoz ömlöttek a hitelek az állami „bőségszaruból” , ha új munkahelyek létesítésére, vagy legalább a meglévő alkalmazotti létszám fenntartására kötelezték magukat. Az állami vállalatok már a hetvenes években is alapos szerkezeti átalakításra szorultak, ám az dolgozók elbocsátásával járt volna együtt, ezért Kreisky a végtelenségig halogatta a dolgot, s inkább fedezte az állami vállalatok veszteségeit a költségvetési forrásokból. Az állami iparvállalatok Nyugaton versenyképtelen termékeinek Kelet-Európábán keresett piacot. (Ez volt keleti politikájának egyik fő mozgató rugója.) Társadalompoltikájának másik központi eleme a „szociális kiegyenlítés” volt. Kancellársága alatt az állam gavalléros szociális ellátásban részesítette rászoruló polgárait, ami az élet számos területén, például az oktatásügyben káprázatos minőségi fejlődést eredményezett. E politika szükségszerű velejárójaként viszont tornyosuló gondokat örökített utódaira: tetemes állam- adósságot és „ költségvetési infúzióval” életben tartott állami szektort. Kancellársága idején, a gazdasági világválság közepette a boldogok irigyelt szigetévé varázsolta Ausztriát, de ennek árát a következő nemzedéknek kell megfizetnie. Bartha György — Kérem, ne dobja el a csikket, végigszívom... — a Komszo- molszakaja Pravda munkatársát szólította meg így az utcán egy távolról sem csavargó külsejű, értelmiséginek tűnő egyén. Moszkvában és más szovjet városokban sokan már a földről is felszedegetik a bagó-maradványokat, s ezen talán csak a külföldiek csodálkoznak, hiszen a szovjetek tudják:« sz&mtalan hiánycikk hosszú listáját az utóbbi hetekben a füstölnivaló is gyarapította. A szovjet dohányosok 70 milliósra becsült táborát nem az átalakítás politikája sújtja, s arról sincs szó, hogy az egészséges életmód élharcosai valamiféle törvénnyel — akárcsak a „majdnem szesztilalom”, néhány évvel ezelőtti bevezetéséhez hasonlóan — hirdettek harcot a nikotinisták ellen. Mindössze arról van szó, hogy a központi tervgazdálkodás, s az egyre erősödő valutahiány e téren is megbosszulta magát: egyre kevesebb pénz jut az importra, több gyár'csak csökkentett kapacitással működik, alapanyaghiány miatt. Főként filterből nincs elég, hiszen az egyetlen ilyen gyár éppen a sztrájkok sújtotta Karabah- hegyvidéken van. A szenvedélyes és kevésbé szenvedélyes dohányosok már szívnák a filter nélküli, vagy a „koporsószeg” erősségű kubai cigarettákat, de azok is eltűntek a Pakisztánban szükségállapotot rendeltek el, nem sokkal azt követően, hogy Gúlám Iszak Han köztársasági elnök menesztette hivatalából Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatta a nemzetgyűlést, és új választásokat írt ki. Pakisztán újdelhi nagy- követségének illetékesei kedden nem erősítették meg, de nem is cáfolták az egyik amerikai tv-ál- lomásnak azt a jelentését, miszerint Benazir Bhuttót házi őrizetbe helyezték. A szükségállapotot kihirdető elnöki proklamáció szerint az államfő „úgy ítéli meg, hogy a kialakult válságos helyzetben Pakisztán biztonságát külső agresz- szió és belső zavargások veszélyeztetik, s a tartományi kormányok nem képesek arra, hogy úrrá legyenek e fenyegetéseken”. Az állami rádió- és tv-állomást, valamint a telefonközpontokat és a legfontosabb távközlési intézményeket még a hétfő éjszakai órákban a hadsereg ellenőrzése alá helyezték. Mirza Aszlam Bég tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke ugyanakkor cáfolta, hogy katonai hatalomátvétel lenne készülőben. A hadsereg lépései a következő polgári kormányzat hivatalba lépéséhez vezető békés átmenet biztosítápolcokról. A „mezítlábas” cigiket az élelmesebbek már több mint ezer százalékos felárral árusítják a moszkvai piacokon, miközben a doháifyárús bódék előtt már hajnalban sorban állnak az emberek, hogy — ha lesz szállítás — hozzájuthassanak a városi tanács által engedélyezett fejadaghoz: öt csomag bármilyen fajtájú cigarettához. A szovjet minisztertanács büféjében sajtójelentések szerint fejenként egy csomag cigarettát lehetett vásárolni, de a készlet állítólag már ott is napokkal ezelőtt kifogyott. Eltűnt a pipadohány és a mahorka is. Permben például a dohányboltokban dohányport árultak (a cigaretta- gyártás eme melléktermékét korábban a kiskertekben használták rovarirtóként). A permi dohányosoknak ez valószínűleg nem ízlett, mert egyik nap a város főutcáján a villamossínekre feküdve tiltakoztak a dohánymizéria ellen. Más városokban is voltak megmozdulások, mi több, figyelmeztető sztrájkok, Voro- nyezsben pedig még ezzel sem elégedtek meg: naponta törnek fel dohányárudákat a kényszer nikotinelvonó kúrára ítélt dohányosok. Kujbisevben a helyi repülőgépgyár dolgozói állandóan „bevetésre készen”, tartanak egy repülőgépet, hogy ha a Szovjetunió bármely ponján cigarettát lehet kapni, azonnal felszálljon a gépsát szolgálják, s a katonaság „nem fog beleavatkozni a politikába”, — jelentette ki. A pakisztáni alkotmány értelmében a szükségállapot felhatalmazza az elnököt és a hétfőn kinevezett ügyvivő kormányt, hogy feloszlassák a tartományi törvényhozó testületeket, felfüggesszék a polgári bíróságok működését és a polgári jogokat, valamint törvényerejű rendeleteket hozzanak. A szükségállapot — hacsak a nemzetgyűlés felsőháza, a szenátus meg nem hosszabbítja — négy hónapig maradhat érvényben. Bhutto asszony — még állítólagos házi őrizetbe vétele előtt összehívott — sajtóértekezletén „önkényesnek, alkotmányellenesnek és törvénytelennek” nevezte az elnök lépéseit. Nem kizárt — fűzte hozzá —, hogy az országban tiltakozó megmozdulások lesznek a döntések miatt, de erről, valamint az elnök intézkedéseinek alkotmánybíróság előtti esetleges megtámadásáról pártja, a Pakisztáni Néppárt néhány napon belül megtartandó központi bizottsági ülésén fognak dönteni. (MTI) Tízezrek rótták le kegyeletüket az osztrák parlamentben Bruno Kreisky ravatalánál augusztus 6-án, egy nappal a temetés előtt (Hírlap-telefotó — MTI) Felzárkóztatta hazáját Európához Búcsú Bruno Kreiskytől Benazir Bhutto háziőrizetben?—Az államfő belső zavargásoktól és külső agressziótól tart Szükségállapot Pakisztánban
