Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-06 / 106. szám

2, Hírlap 1990. augusztus 6., hétfő Aláírták az össznémet választásokról szóló szerződést, augusztus 3-án Berlinben. Az okmányt az NDK részéről Günther Krause (jobbról) államtitkár, nyugatnémet részről Wolfgang Schaeuble bel­ügyminiszter látta el kézjegyével (Hírlap-telefotó — MTI) Nyílt levél Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter úrnak Tisztelt Miniszter Úr! A magyar mezőgazdaság normális működése végve­szélyben van. Ez minősíthető, sokkoló, látványos kijelentés­nek, de semmiképpen nem színpadias megfogalmazás, hiszen azt a teljes, politikai elbizonytalanodáson kívül közgazdasá­gilag igazolható tények is alátámasztják. Éppen az On egyik munkatársa jelentette be a Magyar Agrárkamara rendezvé­nyén, hogy még az év hátralévő részében 12 milliárd forinttal kerül kedvezőtlenebb helyzetbe az élelmiszer-gazdaság. Ez voltaképpen nem más, mint a jelenlegi agrárstruktúra szétve­rése közgazdasági módszerekkel, hiszen ekkora pozíciórom­láshoz az elődöknek tíz évre volt szükségük. A csomag egyik eleme a kedvezőtlen adottságú üzemek árkiegészítésének kétmilliárdos csökkentése. Ez újabb két­száz gazdaságot taszít veszteségbe, további hatszázezer hek­táron válik kérdésessé a termelők sorsa, ami hetvenötezer nagyüzemi és több tízezer magántermelőt érint. Egyes térsé­gekben — például Szabolcs és Borsod megyékben — a gazda­ságok hetvenöt százaléka működésképtelenné válik. Erre azt lehet mondani: a gyengén gazdálkodók megérdemlik sorsu­kat. Ám a kérdés nem mellőzhető: ki és milyen eszközzel ve­szi át helyüket 1991-ben? A kedvezőtlen adottságú földeken a magángazdáknak sem terem több búza, kukorica, nem lesz olcsóbb a hústermelés: vagyis az intézkedés az új agrárstruk­túra indulását is lehetetlen helyzetbe hozza. A magángazdál­kodók ugyanis — közvetve — szintén megkapták a kedvezőt­len termőhelyi árkiegészítést, mint a nagyüzemek. Átgondolatlan, a biológiai folyamatokat figyelmen kívül hagyó döntés az agrárexport-támogatási kulcsok drasztikus mérséklése is. Jóllehet, ez átmenetileg kíméli a költségvetést, ám a következőkben annak bevételét is apasztja, valamint a 800-900 millió dolláros, pozitív agrárkereskedelmi egyenle­get is illuzórikussá teszi. Sokkoló, hogy a támogatások me­chanikus csökkentése azt a szocialista tervgazdaságból örö­költ hagyományt folytatja, miszerint fiskális módszerekkel, direkt eszközökkel bármikor rángathatják a gazdaságot. Mindez piacellenes, nincs szinkronban az új hatalom dekla­rált gazdasági törekvéseivel. Emiatt kiszámíthatatlanná válik az irányító szervek magatartása, aminek nyilvánvalóan bizal­matlanság lesz a következménye. A kormány 100 nap türelmi időt kért. A mostani intéz­kedések — bár erre az évre szólnak —, s ezt Ön is tudja, leállít- hatatlan biológiai folyamatokat érintenek, ezért a türelemre való hivatkozással nem hallgathatja el véleményét a Magyar Agrárkamara. Politikától mentes, a szektorális sajátosságok­tól független, a piacgazdaságot támogató, csak szakmai kér­désekkel foglalkozó szervezetként kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni Miniszter Urat, hogy az agrárgazdaságot érin­tő intézkedések a hirdetett privatizációt fékezik, a kialakuló magángazdaságoknak ártanak. A veszteségesen előállított termék ugyanis őket riasztja leginkább. Mindenképpen elkerülendő az élelmiszerhiány. A tagja­inktól kapott információk szerint viszont a termelés csökke­nése elérheti a kritikus szintet, s a megüresedő élelmiszerbol­tokkal együtt a belpolitikai stabilitás utolsó bástyája és a labi­lis külpiaci egyensúly egyik tartópillére is összeomolhat. Mindezekről más fórumon nem mondhattunk véle­ményt, mert a jogalkotásról szóló törvény előírásait megke­rülve, megküldött szakmai anyagainkat figyelmen kívül hagyva, a Magyar Agrárkamara megkérdezése nélkül szület­tek az intézkedések. A kamara pápai tanácskozásán mindezt elmondtuk volna Miniszter Úrnak, de parlamenti és aratási elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt a mintegy 300-400 fős fórumon. így most kérdezzük meg: mit javasol a bizonyta­lan ár mellett aratóknak, a félkész hízókat tartó magángazdál­kodóknak, a támogatási politika, valamint az európai szintű intervenció hiánya miatt elbizonytalanodott tej-, szőlő- és gyümölcstermelőknek. Válaszát váija a Magyar Agrárkamara ügyvezetősége Tisztelettel tájékoztatjuk a Hírlap olvasóit, hogy a Heves Megyei Agrárkamara ügyvezetése a Nagy Ferenc József föld­művelésügyi miniszter úrnak címzett „Nyűt levél”-ben leír­takhoz csatlakozik, az abban foglaltakkal teljes egészében azonosul. a Heves Megyei Agrárkamara ügyvezetősége Izrael — Irak Samir miniszterelnök tévéinterjú) a Megszűnik a tanácsrendszer (Folytatás az 1. oldalról) Szűrös Mátyás a maratoni ülés végén, pontban éjfélkor kelle­mes pihenést kívánt minden képviselőnek arra a rövid sza­badságra, amelyre lehetőségük nyílott. Az Országgyűlés au­gusztus 27-én tartja következő plenáris ülését. Szabad György életrajza Szabad György, a Magyar Or­szággyűlés elnöke 1924-ben szü­letett Aradon. Alig volt nyolc esztendős, amikor családja Ko­lozsvárról Budapestre költözött. Itt érettségizett, majd - a háborús viszontagságok miatt elhúzódó - tanulmányát az ELTE bölcsész­karán, történelem-levéltár sza­kon folytatta, s 1950-ben szer­zett diplomát. 1949-től az Or­szágos Levéltárban dolgozott; 1954-ben egyetemi adjunktus, két évvel később docens, 1970- ben pedig egyetemi tanár lett. Akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg, 1982-től az MTA tagja. Számtalan szak­könyv és ismeretterjesztő mun­ka, tudományos közlemény fű­ződik nevéhez. Szabad Györgyöt 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. A Magyar De­mokrata Fórumnak alapító tag­ja, 1989 tavaszától pedig tagja az országos elnökségnek. Az új Or­szággyűlés budapesti területi lis­tán megválasztott képviselője. 1990. május 2-tól a törvényhozó testület megbízott elnöki tisztét töltötte be. Dörnbach Alajos életrajza Dombach Alajos, az Ország- gyűlés újonnan megválasztott alelnöke 1936-ban született, pe­dagógus családban. A kecske­méti gimnáziumban érettségi­zett, majd 1958-ban az ELTE jo­gi karán szerzett diplomát. 1956- ban részt vett a felkelésben, tagja volt az egyetemi forradalmi bi­zottságnak és a nemzetőrségnek. Emiatt 1959-ben rövid időre börtönbe került, s csak 1964-től gyakorolhatott ügyvédi tevé­kenységet. 1973-ig Gyöngyö­sön, azóta Budapesten praktizál. Áz ellenzékiség ismert szemé­lyisége lett: közreműködött a SZETA munkájában, védte a szamizdat kiadványok perbe fo­gott szerkesztőit, segített a Fi­desz törvényesítésében; 1988 óta tagja a Történelmi Igazságté­tel Bizottságának, egyik kezde- ményezője volt a Nagy Imre-per felülvizsgálatának. Á Szabad Demokraták Szövetségének ala­pító tagja. Az Országgyűlésbe az SZDSZ budapesti területi listá­ján került be. / \ Egerben, a Faiskola u. 5. sz. alatt 240 m2 irodahelyiség kiadó. ÉRDEKLŐDNI: Heves Megyei Finommechanikai Vállalat Eger, L Faiskola u. 5. J // \ VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! Füzesabonyi ÁFÉSZ poroszlói cukrászüzemének használt gépei, eszközei, berendezései ELADÓK Érdeklődni: 39/41-433-as telefonon, Kovács Imre osztályvezetőnél. ^ ) Gyászolók, özvegyek ezrei ha­rangzúgás mellett emlékeznek meg ma Hirosima borzalmas év­fordulójáról: negyvenöt évvel ez­előtt, augusztus 6-ikán az ameri­kai légierő atombombával tá­madta meg, s tette csaknem telje­sen a földdel egyenlővé a 344 ezer lakosú várost. Azon az egyetlen napon kétszázezer ember vesztet­te életét a gombafelhőpusztításá­ban. A hirosimaiak az évek alatt ki­alakult szokás szerint e szomorú évfordulón új nevekkel egészítik ki a halottak névsorát, mert az atomtámadás még közel fél év­század után is szedi áldozatait. Az atomfegyver romboló ha­tásának jelképévé vált Hirosima nem akar megfeledkezni a rette­net napjáról: tavaly közadako­zásból két és fél millió dollárnak megfelelő összeget költöttek egy, a bomba becsapódási helyének közvetlen közelében lévő, csak vázában megmaradt épület kar­bantartására. „Ezt a romot meg kell őrizni, mert arra a veszélyre figyelmeztet, hogy az emberiség az atomfegyverrel saját magát pusztíthatja el” — mondta a vá­ros polgármestere. Japán Hirosima és az ugyan­csak atombombával elpusztított Nagaszaki emlékével több mint négy évtizeden keresztül éppen a nukleáris fegyver iszonyatos ha­tására hívta fel a világ figyelmét. Tokió ma is hivatalosan ellenzi az atomfegyvert, s az sem véletlen, hogy az ázsiai szigetországban sok békeszervezet működik. Kevés szó esik azonban arról, milyen mértékben felelős Japán a világháborúért. Tavaly, amikor Hirosimában az áldozatok emlé­kére kialakított parkban múzeu­mot avattak, a ma még élő áldo­zatok, az elhúnytak rokonai és a szakszervezetek követelték: ren­dezzenek be a múzeumban egy „sarkot az agresszomak” vagyis a háborúban játszott japán sze­reppel foglalkozó dokumentu­mok számára. A város vezetői ezt akkor elutasították, mond­ván: még ma sem bizonyított, hogy Japán agresszorként vett részt a háborúban. Bekerül viszont a múzeumot körülvevő parkba hétfőn az az emlékmű, amelyet az atombom­ba-támadás következtében éle­tüket vesztett mintegy húszezer koreai tiszteletére emeltek Hiro­simában. A koreaiakat a Koreai­félsziget japán megszállása ide­jén hurcolták át a szigetországba, s hosszú ideig nem ismerték el, hogy augusztus 6-ika sok száz­ezer halottja között koreai áldo­zatok is voltak. Az emlékmű már húsz évvel ezelőtt elkészült, de a japán ha­tóságok nem engedélyezték, hogy a parkban állítsák fel azt, több más monumentum mellé. Tavaly azonban megtört a jég: májusban, amikor Ro Te Vu ak­kori dél-koreai elnök Tokióban járt, a japán kormány hivatalo­san is bocsánatot kért Szöultól azokért a bűnökért és fájdalom­ért, amit a megszállással, s ennek következményeként Hirosimá­val okoztak a koreai népnek. így mától a jövőben a japánok, hon­fitársaik mellett Hirosima koreai áldozatairól is hivatalosan is megemlékeznek majd augusztus 6-ikán. Jichak Samir izraeli miniszter- elnök tévéinterjút adott a kuvaiti helyzetről, s azt mondta, megis­métlődik, ahogy a világ 50 évvel ezelőtt Hitlerhez viszonyult, és az agresszor végrehajtotta ördögi tervét. Kijelentette, hogy ha ki­alakul bármilyen nemzeti össze­fogás Szaddám Huszeinnel szemben, Izrael részt vesz abban. Nyilatkozott Mose Arensz, Izra­el Védelmi minisztert is. Szad­dám Húszéin bizonyára tudja, hogy Kuvaitot nem lehet össze­téveszteni Izraellel — mondotta. Egy újságíró kérdésére, neveze­tesen, hogy van-e casus belli, amely Izraelnek közvetlen okot adna a támadásra, iraki csapatok Jordániába — az Izraellel szom­szédos országba — való behato­lását jelölte meg. David Lévi, Izrael külügymi­nisztere elindult Washingtonba, ahol James Baker vendége lesz. Két héttel ezelőtt állapodtak meg augusztus 9-ben, a tárgyalás időpontjában. A tervezett napi­rendet módosították az esemé­nyek -.elsősorban az iraki-kuvaiti helyzetet beszélik meg. Edward Luttwak professzor, a neves amerikai stratéga azt mondta interjújában a jeruzsále- mi tévé munkatársának, hogy az amerikaiak számára a Kuvaitban való partraszállás nem járható út, ellenben az iraki erők bombá­zását nagyon helyénvalónak ta­lálná. A professzor Aradon szü­letett, magyarul is beszél, jelen­leg Washingtonban él. (MTI) (MTI) QUALITÁL KÖNNYŰFÉMÖNTÖDE Ape 1 BÉRBE ADJA maximum 5 éves időtartamra 502 m2 alapterületű teljesen felszerelt eredetileg üzemi konyhának és étkezdének épült, nyílt árusításra alkalmas VENDÉGLÁTÓ-KOMBINÁTJÁT. Licittárgyalás 1990. szeptember 24-én 9 órakor a vendéglátó egység helyiségében. A bérletre vonatkozó adatok és szerződési feltételek megtekinthetők a közgazdasági osztály vezetőjénél. Ajánlatbenyújtás határideje: 1990. szeptember 22-ig. Hirosima A Japánok nem felejtenek Az atomtámadás még közel fél évszázad után is szedi áldozatait Örményország Támadás KGB-székház ellen bályos tűzharcot vívott az épület elfoglalásáért. Az összecsapásban a kapitányság bűnügyi osztályve­zetője, valamint a támadók vezére életét vesztette. Az örmény fegyveresek ezután betörtek a KGB helyi szervének épületébe, ahol összetörték a beren­dezéseket, majd fegyvereket és titkos iratokat vittek magukkal. A szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) saj­tószolgálata szombaton ismertette annak a táma­dásnak a részleteit, amelyet örmény fegyveresek hajtottak végre csütörtökön. A jelentés szerint több mint száz főből álló fegy­veres banda tört rá a késő esti órákban Ararat város rendőrkapitánysági épületére, s közel félórás sza-

Next

/
Thumbnails
Contents