Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-06 / 106. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 106. szám ÁRA: 1990. augusztus 6., hétfő 4,30 FORINT TEMPLOM A MARKAZI-TÓBAN „Stratégiai fontosságú élelmiszer lehetett tehát a bor...” (3. oldal) AGRIA JÁTÉKOK ’90 „...a nagykőrösi híveknek énekli-orgonálja a zsoltárokat.” (4. oldal) CSERNOBIL ADATAI LOPOTT SZÁMÍTÓGÉPEKEN „...kérték a rablókat, hogy önként szolgáltassák vissza a pótolhatatlan számítógépes adatállományt. (8. oldal) Megszűnik a tanácsrendszer — Gyökeresen átalakították a jelölés rendszerét — Megválasztották a tisztségviselőket — Az elnök Szabad György, az alelnök Dörnbach Alajos Az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot Az Országgyűlés pénteken nem sokkal este 11 óra előtt elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot is. A képviselők ezúttal nem egészen egy óra alatt határoztak: a javaslatot 292 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett iktatták törvénybe. Döntésükkel a szeptember 30-diki választások után a . tanácsrendszer megszűnik. A választási törvény intézményei és részletszabályozásai kivétel nélkül az önkormányzatok kibontakozását és megvalósítását szolgálják. Megszűnnek a közös tanácsok, minden település alkotmányos jog alapján választhat képviselő-testületet. Az új törvény a jelölés rendszerét a korábbi szabályoktól eltérően gyökeresen átalakította, megszüntetve egyes politikai szervek kiváltságos jogait, és minden választópolgár számára azonos módon lehetővé téve a választásokon való részvételt. A 10 ezer lakosnál kisebb településen úgynevezett kislistán, a nagyobb lélekszámú településeken, illetve a fővárosi kerületekben két szava- zatos választási rendszerben a képviselők felét egyéni választó- kerületekben, másik felét listákon választják. A budapesti kerületekben polgármestert, a főváros élére főpolgármestert választanak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a késői időpont ellenére sem függesztette fel az ülést. A képviselőkre még egy szavazási procedúra várt: az Országgyűlés tisztség- viselőinek megválasztása. Mint ismeretes, az Országgyűlés alakuló ülésén a törvényhozó testület elnökévé választották Göncz Árpádot, aki azt követően - az alkotmány rendelkezései alapján - a köztársaság ideiglenes elnöke lett. Ugyanazon az ülésen Szabad György képviselőt alelnökké választották, majd megbízták az Országgyűlés elnöki teendőinek ellátásával. Göncz Árpád köztársasági elnökké választásával országgyűlési elnöki megbízatása megszűnt, így betöltetlen maradt a Parlament elnöki és egyik alelnöki tisztsége. A parlamenti pártcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja az alakuló ülést előkészítő megállapodásban rögzítették az Országgyűlés tisztség- viselőire történő jelölés elvét. Eszerint a legnagyobb parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum az elnököt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Szocialista Párt az alelnököket jelöli. Mindezek alapján az MDF az Országgyűlés elnökévé Szabad Györgyöt, a megüresedett alelnöki tisztségre Dörnbach Alajost javasolta. A titkos szavazást követően Szűrös Mátyás kihirdette az eredményt. Eszerint a képviselők 236 igen és 53 ellenszavazattal Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé, Dombach Alajost 271 igen, 15 ellenszavazattal alelnökévé választották. Éjfél előtt néhány perccel Szabad György emelkedett szólásra, hangsúlyozva: tudatában van annak, hogy ezen a késői órán illetlenség lenne semmit nem mondani, de még nagyobb illetlenség lenne, ha a képviselőket feltartaná. Rövid beszédében megköszönte a képviselők bizalmát. Mint mondta: büszke arra, hogy olyan politikai körülmények között kapott bizalmat, amikor bátran adhattak le ellen- szavazatot az egyetlen jelöltre. Kijelentette, hogy szeretne „hasznos eszköze ” lenni a demokratikus átalakulásnak, s ebben a szándékában a mostani szavazás megerősíti. Önmagát demokratának tartva, parlamenti tisztségét arra kívánja felhasználni, hogy nemzedékénél egy jobbnak készítse elő az utat. (Folytatás a 2. oldalon) a Közös Piac felé. Nincs megállás, nyári szünet a hazai minisztériumokban, így a földművelődésügyiben sem. Nagyon sok a bizonytalanság a vezetők és beosztottak részéről. Ki marad és ki megy, ez napi téma a tárca székházában. Bár nem zárult le az átszervezés, a fő lépéseket már megtették! Legalábbis ez derült ki a napokban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége agrárpolitikai szakosztályának rendezvényén, ahol Sárossy László és Mándy Endre, a Földművelődésügyi Minisztérium államtitkárai voltak a vendégek. Bemutatkozásra jöttek az újságírókhoz, így nem véletlen, hogy a kérdések özönével árasztották el őket. Mint kitűnt, komoly személyi változások történtek az elmúlt hetekben a minisztériumban, hiszen öt új főosztályvezető foglalta el a helyét. Sőt, két új főosztályt: a műszakit és az élelmiszer-ellenőrzésit is létrehoztak. Az államtitkárok úgy vélekedtek, hQgy a megkezdett átszervezés, az új emberek garanciát jelentenek a gyökeres agárfordulat megvalósításához, az ágazat működtetéséhez. Noha rengeteg a bizonytalanság, mégis azt vallják, nincsenek működési zavarok, amely elsősorban az ott dolgozók fegyelmezettségének köszönhető! Persze az átszervezés egy folyamat, melynek célja az igazi szakmai megmérettetés az alkalmasság alapján. Elhatározott szándékuk, hogy legalább 10-12 százalékkal csökkentik a tárca létszámát. A „karcsúsítással” az államapparátus költségeinek mérsékléséhez szeretnének hozzájárulni. Ezek mellett szó esett a napi munkáról, így a készülő új agrárpolitikáról, az ágazatot érintő szabályozórendszerről, a sokak által vitatott új földtörvényről és földtulajdonjog rendezési tervezetről. Az államtitkárok megerősítették, hogy a tárca nem kíván alapítványokat létrehozni az állami költség- vetés rovására. Sőt, felülvizsgálják azokat a kft-ket is, amelyeket a korábbi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése hozott létre. Céljuk, hogy ütőképes szakigazgatási rendszert építsenek ki az országban, amelyhez segítséget nyújt a leendő önkormányzati rendszer. Alapvető feladatuknak tekintik a jogalkotás korszerűsítését, mindenekelőtt a Közös Piac mezőgazdaságának szabályozó- rendszere felé való fordulást. Vagyis olyan jogrendszert alakítanak ki, amely ehhez igazodik a jövőt szolgálva, például a vetőmagtermelésben, az állat- tenyésztésben, a növényegészségügyben, a szőlőtermelésben és borászatban. Ez úttörőfeladatot jelent, melynek megvalósítását már meg is kezdték. Az említettek mellett készül az új szövetkezeti, az erdészeti és vadászati törvénytervezet, áttekintik az élelmiszer-gazdaság támogatás rendszerét, és felülvizsgálják a szövetkezeti modellt is. Nyűtan kimondták: szeretnék, ha a közös gazdaságok vezetői észrevennék, hogy a mezőgazdaság átszervezése lényeges folyamat, és az új agrárpolitika része. A szövetkezeteket hosszú távon is fontosnak tartják, és számítanak az agrárértelmiségre. Csakhogy véleményük szerint nincs a világon olyan mezőgazdasággal rendelkező ország, amely hosszú távon el bírna tartani például annyi elnökhelyettest, könyvelőt, rendészt, mint a mostani hazai. Szükség van tehát a költségek mérséklésére az ágazat valamennyi területén. Ezt a szemléletet igyekeznek szolgálni és érvényre juttatni. Mentusz Károly Túl sok lesz a munkanélküli Újrakezdés — törölve Mint ismeretes, július 17-én a kormány felfüggesztette az újrakezdési kölcsönt, pontos nevén: az újrakezdők és pályakezdők vállalkozási kölcsönét. Ez a hitelezési és támogatási forma alig másfél éves múltra tekint vissza, 1989. március 12-től működik. A Heves Megyei Munkaügyi Hivatal ezzel a témával foglalkozó szakembereitől azt kérdeztük, hogy a viszonylag rövid időszak alatt megyénkben hányán vették igénybe ezt a lehetőséget, és hogy általában milyen céllal. Megtudtuk, hogy tavaly 340 kérelem futott be a hivatalba, ahol a jogosultak egy igazolást kaptak, s ennek birtokában mehettek a pénzintézetekhez. Ezjitán már a bankok döntötték el, megadják- e a kért összeget, látnak-e fantáziát ebben vagy abban a vállalkozásban. A maximált summa tavaly 300, idén 400 ezer forintra rúgott, a kölcsön négy évig kamatmentes volt, azaz a kamatterheket a foglalkoztatási alapból utalták át a pénzintézeteknek. 1989-ben egyébként a 340 igénylőből 230-an kaptak ilyen hitelt. Az idén azonban óriási ugrás következett be: csak június 30-ig, tehát fél év alatt 1700kérelem futott be Heves megye munkaügyi hivatalába. A jelentkezők — akik a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerültek ki — az esetek döntő többségében mezőgazdasági vállalkozókká vagy kistermelőkké akartak válni. A szakemberek véleménye szerint a kölcsön megadásának a módja túl liberális volt, csakis a kilépett dolgozó nem kaphatta meg, ám ha például felmondással hagyta ott vállalatát, és a munkaügyi iroda nem tudott részére megfelelő munkahelyet ajánlani, akkor az illető már megkaphatta a (kedvezményes) újrakezdési hitelt. A kormány viszont most leállította ezt a támogatási formát, mert a nagyvállalati szanálások miatt az idén 80-100 ezer munkanélküli várható, a költségvetés pedig képtelen finanszírozni eny- nyi ember újrakezdési kölcsönét. A kamatterhek ugyanis rendkívül súlyosak, állandóan növekednek, és horribilis összegeket emésztenek fel. Leállították ezenkívül a munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos pályázatokat is, és csak a kritikus övezetek esetében — megyénkben ilyen Recsk, valamint Egeresein — hagyták meg ezt a formát. Várható azonban, hogy az újrakezdési támogatás helyett más — persze szigorúbb feltételeket szabó — megoldásokat dolgoznak ki, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kedvezményes hiteleket nemcsak a rászorultak kapták meg. Logikusnak tűnik az a szigorítás is, miszerint az.a dolgozó kapna csak támogatást, akinek a cége mondott fel, s fordított esetben nem illetné meg a kedvezmény. Megkérdeztük, hogy mi lesz azokkal, akik már beadták az igényüket újrakezdési kölcsönre. Ä Heves Megyei Munkaügyi Hivatalban elmondták: mindenki, aki az új döntés bejelentése (július 17-e) előtt adta be kérelmét, az megkapja az igazolást, (havas) Élet a békéért Tőkés László kitüntetése Tőkés László püspök Rómában átvette a Giorgio La Pira Békeegyetem „Élet a békéért” díját. Á neves olasz katolikus intézmény konferenciáján részt vett számos olasz politikus is, így Claudio Martelh miniszterelnök-helyettes, Giovanni Goria volt miniszterelnök, valamint Bersani szenátor, a Laikus Önkéntesek Világi Szövetségének elnöke. A békedíj-adományozás indoklása kiemeli, hogy a magyar püspöknek, akit a Ceausescu- rendszerben üldöztek, száműztek, a Securitate állandó kegyetlen ellenőrzését kellett elszenvednie. Őszinte hitétől vezérelve nyilvánosan elítélte a „ Conduca- tor ” elnyomó politikáját. Szavait, amelyek a szabadságot sugallták, hamarosan magukévá tették ortodoxok, protestánsok, katolikusok s nem hívők egyaránt. Romániában úgy tekintenek Tőkés Lászlóra, mint a szabadság egyik legismertebb prófétájára, idézik mondását: „Nem vagyok hős, a forgatókönyvet Isten már megírta, aki üzent nekem, ne féljek...” (MTI) Marlborokupa Egerben A hét végén hatodik alkalommal rendezték meg Egerben a Marlboro-kupa nemzetközi labdarúgótornát. A házigazdák mellett részt vett a magyar bajnok Újpesti Dózsa, valamint a csehszlovák I. osztályú Du- naszerdahely és a román D. ligás FC Olimpia Szatmárnémeti is. A viadal egyben alkalmat adott az Eger SE labdarúgó szakosztályának arra is, hogy elbúcsúztassa aktív pályafutásától a kitűnő középpályást, Csepregi Jánost. A két nap eseményéről az 5. oldalon olvashatnak tudósítást. (Fotó: Szántó György) H /itt j 3 LM
