Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-30 / 126. szám

1990. augusztus 30., csütörtök Hírlap 3. Petőfi egri napjai Mint lapunkban többször is beszámoltunk már róla: ez év vé­gén, Petőfi születése napján a szerkesztőség felavatja a forradal­már és költő nagyméretű bronzmását, Kubisch János szobrász- művész alkotását. Ahogyan korábban is közöltük: ezt a művet a szerkesztőség és az olvasók által létrehozott anyagi alapból fi­nanszírozzuk. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy a nehéz gazda­sági körülmények között is akadtak már mecénások. Közéjük tartozik Heves Megye Tanácsa, az Egri Dohánygyár, az IBUSZ Heves Megyei Irodája, a Mátra-Bükki Intézőbizottság és a He­ves Megyei Állami Építőipari Vállalat is. Reméljük e nemes lista rövidesen tovább gazdagodik majd. Kérjük az adakozni szándé­kozókat, hogy hozzájárulásaikat az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Egri Fiókjánál vezetett: 350-10-708 számú szám­lánkra utalják át. Kukoricaimport ? A legnagyobb területen ter­mesztett takarmánynövény, a kukorica kárára immár jóváte­hetetlenül hosszú ideje tart az aszály, amely nem kíméli már a mélyebb fekvésű területeken ter­mett növényeket sem. Nem be­szélve a rosszabb talajokon ter­mesztettekről, azokról, amelyek augusztus végén, a tábla egysé­gesen sárga színével mutatják: a termés egészséges érése az idén sokfelé végérvényesen elmaradt. A mezőgazdászok, akik külön­ben szeptember elején szokták megkezdeni a kukorica silózását, már 7-10 napja javában dolgoz­nak ezen a munkán, és sorra kel­lett venniök néhol már azokat a területeket is, ahonnan eredeti­leg szemes termést vártak. A vár­hatóan nagy terméskiesés állat- tenyésztési következményeiről, illetve a szükséges irányítási és szakmai teendőkről Öcsödi Gyula, a Földművelési Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese az MTI-nek elmondta: A minisztérium mezőgazda- sági főosztályán az állattenyész­téssel foglalkozó szakértők elő­rejelzést készítettek, ebben fog­lalkoznak az aszály várható kö­vetkezményeivel kapcsolatos feladatokkal. Anélkül tették ezt, hogy a végleges adatok birtoká­ban lennének; ilyen összesítés egyelőre nem létezik, hiszen a 10-14 nappal ezelőtt összeállí­tott termésprognózisokat idő­közben ismét módosítani kellett, a várt esőzések ugyanis elmarad­tak, és a határ — az állattenyész­tők szempontjából is — vigaszta­lan képet mutat. A főosztályve­zető-helyettes nem tartja kizárt­nak, hogy mivel a kukorica lé­nyegesen kevesebbet terem majd, mint amennyit a különben csökkenő hazai állatállomány igényel, központilag is meg kell erősíteni a takarmány-árualapot. Mivel kevesebb szemestermény­re van kilátás, mint amennyi az állomány fenntartásához, felne­veléséhez szükséges, az FM szakértői amellett voksoltak, hogy legalább félmillió tonna ku­koricát és mellette még 100 ezer tonnányi árpát importálni kell. Enélkül olyan drámaian vissza­esne az állatállomány, mint ami­re a hazai állattenyésztés törté­netében csak nagyon régen volt példa. Nem elképzelhetetlen, hogy akár egymillióval kevesebb sertést tartanak majd jövőre a te­lepeken és a háztáji ólakban, és várhatóan tovább csökken a szarvasmarha-állomány is. A MÉM szakértői nem látnak lehe­tőséget arra, hogy más hazai ta­karmánnyal fedezzék a kieső ku­koricakészletet, és szerintük arra sincs kilátás, hogy a termelők va­lamiféle saját tartalékalapból tudjanak árut mozgósítani az idei terméskiesés okozta állatte­nyésztési gondok áthidalására. A húsfogyasztás az elmúlt hó­napokban tovább csökkent — az elmúlt év azonos időszakához képest is kevesebb húst vett a la­kosság — ez összhangban van az év elején is előrejelzett állo­mánycsökkenéssel, ám az aszály most teljességgel váratlan hely­zetet teremtett, és — a főosztály­vezető-helyettes szerint — csak felső szintű döntésekkel lehet át­segíteni az állatállományt az ele- séghiányos elkövetkező hónapo­kon. Ami a lakossági fogyasztás kilátásait illeti, a tájékoztatás szerint az őszi, téli és a tavaszi hó­napokban elegendő készlet áll majd rendelkezésre a jelenlegi állományból. Újra lesznek hús-vágóhidak? Nagy visszhangra talált a vál­lalkozó jelöltek körében a Hús­céh ajánlata; segítik a kis vágóhi­dak létrehozását és szakmai ta­nácsokat, továbbá más szolgálta­tást is nyújtanak azoknak, akik netán közepes méretű vágóhidak létesítésére vállalkoznak — mindez kedden derült ki a Föld­művelésügyi Minisztériumban, ahol a Húscéh igazgatója, Re­mény Ervin fogadta az ország minden részéről érkező vállalko­zójelölteket. Mintegy százan jöt­tek el, jeléül annak, hogy fantázi­át látnak a szakmába való kap­csolódásba. Közülük legalább hatvanan komoly szándékot je­leztek a Húscéhnek azzal, hogy saját tőkével beszállva és a vár­ható kedvezményes hiteleket igénybe véve akár nagyobb ösz- szegű fejlesztésre is vállalkozná­nak, megoldva egy-egy faluban, településen az állatok levágását és feldolgozását. (MTI) „Húzzuk ki a fejünket a homokból...” Magvetők a környezetvédelemben „ Felismerve az egészséges, tiszta, emberi környezet megte­remtéséhez fűződő érdekeket...” Másfél oldalnyi lehet tán a jegy­zőkönyv, Egerben datálódott — valamikor május elején még —, ám meglelem az aláírók között, a helybelieken kívül a szomszédos Borsod megye szülöttjét, mint ahogyan salgótarjáni lakosút is a másik oldalról. Egy egyesület alakuló jegyzőkönyvét tartom a kezemben, s már a bevezető sza­vakból sejteni, hogy többről van itt szó, mint húsz ember spontán „erőösszedobásáról”. A TIT Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülete valóban nemes céllal jött létre ez év tavaszán. Tagjai — egytől egyig szakemberei korunk égető problémájának — nem kisebb feladatra vállalkoznak, mint hogy magot vessenek a régióban. — Bárcsak ilyen csíraképes magot vethetnénk a búzamezők barázdáiba is, mint amilyen ter­mékenynek a környezetvédelem gondolata bizonyul! — mondja kérdő tekintetemre az egyesület elnöke, dr. Kecskeméti Sándor. — Nem lenne-e égbekiáltó vé­tek, ha vetetlen hagynánk? 1990-et írunk: naponta újabb és újabb környezetvédelmi gon­dokról, mi több, tragédiákról Új típusú mezőgazdasági áru­házláncot épít ki az Agrotek Me­zőgazdasági Termelőeszköz-ke­reskedelmi Vállalat. A tervek szerint — amint Fehér Ákos Ta­más vezérigazgató az MTI-nek elmondta — ezek a farmeráruhá­zak komplex szolgáltatást nyúj­tanak majd, hogy kielégítsék a környékbeli mezőgazdasági kis­üzemek és kistermelők igényeit. Nem csupán a gazdálkodás­A BRFK Közlekedésrendé­szete és a Fővárosi Tanács Közle­kedési és Közműfőosztálya érte­síti a gépjármű-tulajdonosokat és -üzemeltetőket, hogy az Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás idejére — 1990. augusztus 30-án 8 órától szeptember 10-én 6 óráig— meg­változik a forgalmi rend a X., kő­bányai vásár területét övező út­vonalakon. A Dobi István úton a gépjárművek a Kerepesi út felől a Fehér út felé haladhatnak. El­lenkező irányú forgalom tilos, kivéve a menetrendszerűen köz­lekedő BKV-járatokat. hallunk, miközben egyszerűen megfeledkezünk arról a mind ez idáig kiaknázatlan lehetőségről, amit a közfigyelem felkeltése je­lenthet a számunkra. Összedug­tuk hát munkatársaimmal a fe­jünket, s ez lett belőle. Létrejöttükhöz jó apropó volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezetének átalaku­lása: beálltak a sorba, s létrehoz­ták a nagy egyesületek mellé a sa­játjukat. Egyetlen témára szako­sodott, profi előadókra alapo­zott gárdát gyűjtöttek egybe, s le­gyen szükség a környezetvéde­lem bármely ágazatára, van kö­zöttük hozzáértő szakember. — Terveink szerint kiterjeszt­jük csápjainkat Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád me­gye teljes területére, legyen szó továbbképzésről, tudomány­népszerűsítő előadásokról, vagy a környezetvédelem ügyének egyszerű szolgálatáról. Közkato­nákká akarunk lenni ebben a do­logban: diafilmekkel, videófel­vételekkel, tudományos megfi­gyelések és kutatások eredmé­nyeivel járni a vidéket, s szólni, ha szorít a cipő, vagy rámutatni a rosszul kezdett út esetleges kilá­tásaira. Nyakunkon a helyható­sági választás: titkolt vágyunk, hogy ott legyünk az új vezetés hoz szükséges gépeket, eszközö­ket forgalmazzák, hanem táppal, vetőmaggal is ellátják a gazdá­kat, sőt az általuk megtermelt áruk felvásárlására, átvételére is berendezkednek. Emellett a far­meráruházakban bankhálózat is működik majd, ahol a termelés­hez szükséges eszközök vásárlá­sához hitelt nyújtanak. Jogse­gélyszolgálattal, vállalkozási és szaktanácsadással is segítik a A Kerepesi út irányából egy sávból kanyarodhatnak a jármű­vek a Dobi István útra. Két for­galmi sávból történhet bal ívű kanyarodás az Örs vezér térnél a Fehér útról a Kerepesi útra, a centrum irányába. A Fehér út — Albertirsai köz kereszteződésé­ben forgalomirányító jelzőlámpa szabályozza a közlekedést, a Do­bi István úton lévő parkoló csak a Kerepesi út felől közelíthető meg, a Dobi István útra mindkét irányból tilos behajtani autóbusz- szal. A kiállításra érkező autóbu­szok a Fehér úton lévő parkoló­ban várakozhatnak, gépjárművel mellett, sőt, hogy az kifejezetten igényelje is azt a segítséget, amit egyesületünk — épp a benne rej­lő szellemi tőke révén — képvi­sel. Kecskeméti doktor civilben az Észak-Magyarországi Környe­zetvédelmi Egyesülést irányítja: szét tudja egyáltalán választani a ráhulló kötelezettségeket az ön­ként vállaltaktól? — Nem is akarom — mondja magától értetődő természetes­séggel. — Az lenne a szomorú, ha ezt tenném! A környezetvéde­lembe sem időben, sem pedig tér­ben nem lehet választóvonalat húzni: hogyan választanám hát ketté én a két dolgot? Nem állít­hatom magam az órámhoz, hogy műszak végéig hivatalból, azt kö­vetően meg hobbiból védem, amit védenie minden jóérzésű embernek kötelessége! De nem csak én, hanem minden munka­társam így van ezzel, és az egyesü­let valamennyi tagja is! Egyetlen dolog vezérel bennünket: köz­kinccsé tenni a lakosság köreiben mindent, amit a környezetvéde­lemről ma tudni kell. Húzzuk ki a fejünket a homokból, s oldjuk meg közösen, amit ma még meg­oldhatunk! Mert nem biztos, hogy holnap is megtehetjük... Hubai Grűber Miklós gazdálkodókat. Valamennyi áruházban klubot rendeznek be, ami a körzet társadalmi életének egyik fóruma lehet. Az első ilyen áruházat az M5-ÖS út mellett, Örkény köze­lében adják át, várhatóan a jövő év tavaszán. A következő való­színűleg Zánkán épül, s a későb­biekben még 8 — 10 hasonlót terveznek az ország különböző pontjain. csak a kijelölt helyeken szabad várakozni. Tilos megállni a Kerepesi út­nak mindkét oldalán, és az elvá­lasztó szigeten a Dobi István út és a Fehér út közötti szakaszon, va­lamint a Dobi István úton és az Albertirsai közben. Az 1. kapu­val szembeni parkolóhelyen csak a kocsicédulával rendelkező ko­csik várakozhatnak. A protokoll idejére a megnyitás napján a Do­bi István utat a forgalom elől el- záiják a Kerepesi út torkolatá­ban. Behajtás csak kocsicédulá­val rendelkezők részére. (MTI) Csak a legnagyobb hi­telezők kérésére kezd­hetnek eljárást — Hét vállalatról van szó — Óvatos nyilatkozatok Előkészületek a csődeljárások megindításához A néhány héttel ezelőtti ülé­sén a kormány döntött arról, hogy hét vállalat ellen meg kell indítani a felszámolást, mivel gazdasági talpraállásukra nincs remény. Mindeddig azonban egyetlen vállalat esetében sem kezdődött meg az eljárás. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban a késlekedéssel kapcsolatban az MTI-nek el­mondták: az ágazat vezetése önállóan nem kezdeményezheti a felszámolást, mivel erre a jelen­legi jogszabályok nem adnak le­hetőséget. Ezért a minisztérium a legnagyobb állami hitelezőket — a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságot, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatalt — kér­heti csak fel az eljárás megindítá­sára. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságon óvatosan nyilat­koztak ez ügyben. Beszámoltak arról, hogy a korábbi felszámolá­sok során sok esetben nem jutot­tak a pénzükhöz, mivel a vagyonértékesítésnél keletkezett bevétel nem volt elegendő a tar­tozások kiegyenlítésére. A gaz­dálkodók társadalombiztosítási tartozásai jelenleg elérik a 17,4 milliárd forintot. Mivel minden­képpen el akarják kerülni, hogy ennek az összegnek csak egy ré­sze folyjon be, ezért inkább arra törekednek, hogy az érintett vál­lalatok egészségügyi létesítmé­nyeit, üdülőit hasznosítsák, és így írják le tartozásaikat. A hét vállalat közül csupán a Pestvidé­ki Gépgyár és a Diósgyőri Gép­gyár tartozik a Társadalombizto­sításnak, 46, illetve 295 millió forinttal. Sütő Dezső, az APEH elnöke arról számolt be, hogy még a csődeljárás megindítása előtt fel­szólították az érintett vállalato­kat: fizessék meg tartozásukat. A hét cég közül az EL-CO Villa­mos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára eleget is tett a felszólításnak, a Pestvidéki Gép­gyár pedig önmaga indította meg a felszámolási eljárást. így ez a két cég most már kiesik az APEH hatóköréből. A többi öt vállalattól még nem érkezett vá­lasz, tartozásuk 405 millió fo­rintra tehető. Amennyiben nem tudnak fizetni, a bírósághoz for­dulnak, s haladéktalanul kezde­ményezik a csődeljárást. Országos áruházlánc farmereknek Tudnivaló az OMÉK-re utazóknak Dinnyeözön Nyugatra 100 kamion, megrakodva hevesivel A Heves Me­gyei Zöldért Vállalat hatva­ni telepéről 100 kamionnal indult nyugat­európai ex­portra a hevesi dinnye. A ká­nikula, igaz, nem kedvezett más mezőgaz­dasági ter­ménynek, de a zöld héjú pi- rosbélűeknek jót tett íztartal­muk kialakulá­sában. Az elő­készítésben a telep dolgozói mellett diákok is segédkeztek. (Szabó Sándor felvételei-MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents