Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-28 / 124. szám

2 Hírlap 1990. augusztus 28., kedd Hírlap — Tőkés László rövidesen elhagyja a miskolci Szentpéteri kapui kór­házat, s további gyógykezelésre Budapestre távozik Az iraki fenyegetés láttán a Szaűd-Arábiába vezényelt amerikai csapatok — a 82. légideszant-hadosztály katonái — kénytelenek gázriadós gyakorlatokat végezni Tüntető fiatalok elégetik az épületből kihajigált bútorokat Szófiá­ban, miután megrohamozták a Bolgár Szocialista Párt székházát J Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befeketetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90naoos 30napos maximum: 30,01 % 29,28 % átlagos: 29,92 % 28,47 % minimum: 27,50 % 26,99 % Az aukciókon bármely jogi személy résztvehet. Az aukció ideje: minden szerda 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szönetet mondott a képviselők­nek a nyári rendkívüli üléssza­kon végzett munkájukért, az ott elért történelmi eredményekért. Annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényhozók kompromisszumkészségről és elvi felkészültségről tettek tanú­bizonyságot. Felhívta a figyelmet az országban tapasztalható ide­ges hangulatra, rámutatva, hogy ez az idegesség az előző parla­menti ülésszakon is visszatükrö­ződött a viták hangnemében. Mint mondta: az ország hangu­lata a korfordulón megmagya­rázható, azonban a képviselők­nek tudniuk kell: az ülésterem­ben elhangzottakról a televízió nyilvánosságának köszönhetően itthon és külföldön is tudomást szereznek. Kérte, hogy a viták során az ellenzék és a kormány- koalíció pártjainak tagjai egya­ránt tartózkodjanak egymás szándékának minősítésétől, el­vet elvvel, érvet érvvel szembe­sítsenek. A köztársasági elnök önmérsékletre intette a képvise­lőket, hangsúlyozva, hogy foko­zott jelentősége van a Parla­mentben elhangzott minden szó­nak, és azok sérthetik külpoliti­kai érdekeinket is. Szabad György ezután javas­latot tett a háromnaposra terve­zett ülés tárgysorozatára. A már nyilvánosságra hozott napirend­(Folytatás az 1. oldalról) vizsgálatára is, elsősorban azt a szempontot véve figyelembe, hogy e magas nyugdijadat szink­ronba hozzák az adott foglalko­zási terület átlagnyugdijával. Mindemellett az MDF parla­menti frakciójának álláspontja szerint a bizottság tevékenységé­be illesztve kellene szabályozni az irreálisan magas vezetői pré­miumokat, mégpedig oly mó­don, hogy e vezetői jövedelmek ne haladják meg a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő sze­mély jövedelmének mértékét. Ugyancsak a bizottság feladatául szánják a kormányzó párt képvi­selői a társadalmi szervezetek vagyonának, valamint az 1989. ben mindössze annyi a változás, hogy a plénum kedden dönt a polgármesteri tisztség ellátásá­nak egyes kérdéseiről szóló tör­vényjavaslat tárgyalásáról, illet­ve a képviselők elvetették Mol­nár Péter (Fidesz) arra vonatko­zó indítványát, hogy a sajtópri­vatizációs bizottság a jövőben paritásos alapon végezze mun­káját. A tárgysorozat első napirendi pontjaként a képviselők meg­kezdték annak a törvényterve­zetnek a tárgyalását, amely a kormányzati munkamegosztás változásával összefüggésben egyes törvények módosításáról rendelkezik. A törvényjavaslat előadója, Balsai István igazságügyi minisz­ter — mintegy indoklásképpen — hangsúlyozta, hogy a tárcák hatáskörének kimunkálása, azok pontosítása szükségessé te­szi némely kormányzati feladat­kör átcsoportosítását. Ennek ér­telmében — miként az a minisz­ter szavaiból kitűnt — különvá­lasztják a környezetvédelem és a vízgazdálkodás központi irányí­tását. A vízügyi igazgatást a köz­lekedési, hírközlési és vízügyi minisztérium látja majd el, míg a környezetvédelem — kiegészül­ve az építésügy központi felada­taival — a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hatás­körébe tartozik a jövőben. (A január 1-je után állami tulajdoni hányaddal létrejött gazdasági társaságok megalakulasi körül­ményeinek felülvizsgálatát. Az újságírók kérdéseire vála­szolva Kónya Imre elmondta: a vizsgálatokat követően csak ab­ban az esetben törénhet személyi felelősségrevonás, ha erre törvé­nyes, jogszabályi lehetőség van. Hozzátette: amennyiben a Jog­talan Előnyöket Vizsgáló Bizott­ság azt állapítja meg, hogy nincs alkotmányos keretek közötti le­hetőség a jogi úton történő elszá­moltatásra, akkor ezt is tudomá­sul kell venni. Szólt arról is, hogy az eredeti elképzelés szerint a vizsgálat nem terjedne ki az örökösökre, a konkrét építőipari tevékenysé­get azonban továbbra is az ipari és kereskedelmi tárca irányítja majd.) A törvényjavaslat emellett foglalkozik még a szakmai okta­tás, a középfokú szakoktatás fel­ügyeletének rendezésével, pon­tosítja a Szakképzési Alap mű­ködtetését, s a változtatásokkal összefüggésben természetesen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény szövegét is. A tervezet feletti vitában csu­pán néhány képviselő mondta el véleményét, kisebb-nagyobb ki­egészítést, észrevételt fűzve a törvényjavaslathoz. Elhangzott azonban egy módosító indítvány is, ezért — azt bizottsági vélemé­nyezésre bocsátva — a törvény- tervezet tárgyalását felfüggesz­tette a Tisztelt Ház. * A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulá­sáról szóló törvény módosításá­val kapcsolatos előterjesztés ál­talános vitájának lezárását köve­tően néhány perccel fél hat előtt fejezte be hétfői munkanapját az Országgyűlés. Az elnöklő Szű­rös Mátyás — a képviselők sza­vazása nyomán — bejelentette: a felvetődött módosításokat az il­letékes bizottságok megvitatják, s azt követően kerül sor a terve­zet részletes vitájára. (MTI) leszármazottakra, de elképzel­hető, hogy a bizottság végül is másként határoz ebben a kérdés­ben. Annál is inkább, mivel — több mint egy emberöltőnyi idő­szakot vizsgáivá — számos eset­ben már nincsenek életben ma­guk az egykori vezetők. A Bi­zottság tevékenységét taglalva azt azonban továbbra sem tudták megmondani az MDF képvise­lői, hogy milyen körre terjed ki majd a vizsgálat, hol húzzák meg a határvonalat. Kónya Imre erről csupán annyit jegyzett meg: e kérdésben — az igazságügyi mi­niszter előtéri esztese alapjan — a Parlamentnek kell majd dönte­nie. (MTI) Jeszenszky Géza Prágában Hétfő este — külügyminiszté- riumi tisztségviselők kíséretében — hivatalos látogatásra Prágába érkezett Jeszenkszky Géza. Ma délelőtt Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszterrel tárgyal a magyar diplomácia irá­nyítója, maja délután Dienstbi- errel együtt közös nemzetközi sajtóértekezleten számol be az újságíróknak a megbeszélések eredményéről. Kézbesítik a kopogtató­cédulákat (Folytatás az 1. oldalról) lasztópolgár kap arról értesítést, hogy melyik szavazókörben ad­hatja le majd voksát, illetve mi­ként ajánlhat önkormányzati képviselőt, s a 10 ezer lakosnál kisebb településen polgármes­tert is. Tóth Zoltán, a BM választási irodájának vezetője az MTI kér­désére elmondta, hogy a helyi ta­nácsok, illetve az Állami Népes­ség-nyilvántartó Szolgálat az 1990. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően állította össze a vá­lasztópolgárok névjegyzékét. A nyilvántartásba azokat a magyar állampolgárokat vették fel, alak a választás napjáig betöltik 18. élet­évüket, vagy házasságkötés foly­tán nagykorúvá váltak. Kopogta­tócédulát kapnak ezenkívül azok a hazánkban tartósan letelepedett nem magyar állampolgárok is, akik a külföldiek személyi igazol­ványával rendelkeznek. Á nyilvántartást a tanácsok­nak 10 napra közszemlére kell tenniük. Akik valamilyen oknál fogva nem szerepelnek rajta, a vb-titkámál emelhetnek kifo­gást, illetve bírósághoz fordul­hatnak. A bíróságoknak a kifo­gás beérkezésétől számított 3 na­pon belül kell határozniuk. Fontos tudnivaló, hogy azok a választópolgárok, akik augusz­tus 1-je után változtatták, iuetve változtatják meg állandó lakhe­lyüket, az új lakóhely szerint ille­tékes vb-titkámál — vagy a sza­vazás napján a szavazatszámláló bizottságtól — kérhetik felvéte­lüket a választók nyilvántartásá­ba. A kéréshez mellékelni kell a korábbi lakóhely szerinti tanács igazolását arról, hogy a kérelme­ző nevét törölték az ottani nyil­vántartásból. Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság Kiemelkedő járandóság helyett: átlagnyugdyat Zavargás Szófiában Felgyújtották a pártházat Hétfőre virradó éjjel Szófiá­ban vandál tüntetők felgyújtot­ták a Bolgár Szocialista Párt köz­ponti székházát, amely porig égett. Néhány közeli épület is ki­gyulladt. Zseljo Zselev köztársa­sági elnök a nyugalom helyreállí­tására hívott fel éjfél előtt el­hangzott rádió- és televízióbe­szédében. Elrendelte a belügyi alakulatok és a rendőrség beve­tését. A történteket olyan eszte- lenségnek minősítette, amely „katonai diktatúrát is előidéz­het”. Elítélte a gyújtogatást az el­lenzéki Demokratikus Erők Szö­vetsége is. A rendbontás közvetlen előz­ménye az volt, hogy az államel­nökség épülete előtti téren felál­lított sátorváros („Igazság Váro­sa”) egyik lakója, egy Piámén Sztancsev nevű fiatalember va­sárnap este ismét azzal fenyege­tőzött, hogy felgyújtja magát, mert a pártházon még mindig ott van az ötágú vörös csillag, holott a leszerelésére ígéretet tettek. Néhány ellenzéki közéleti sze­mélyiség, miután nem tudta le­beszélni tervéről a fiatalembert, a tömegtájékoztatáson keresztül fordult az ország vezetéséhez: vasárnap este tíz óra körül a szó­fiai televízió egy játékfilm vetíté­sét megszakítva adott szót az em­lített közéleti személyiségeknek. Az után, hogy az ügy közismert­té vált, szélsőséges elemek ára­data indult meg a városközpont felé. Este fél tizenegy körül röpült az első kő a pártház ablakai felé, majd a csaknem négyezresre gyarapodott tömeg hangadói fel­gyújtották az épület fából készült bejáratait. Aztán behatoltak a székházba, törtek-zúztak, a bú­torokat meggyújtották, a moz­dítható berendezéseket (írógé- eket, kisebb komputereket) ki- ajigálták az ablakon, a nagyob­bakat szétverték. A lángok ha­marosan szétterjedtek a föld­szinten, majd elérték az emelete­ket is: nemsokára lángokban állt az egész épület. Egyes szomszé­dos házak is kigyulladtak. A rendőrség nem avatkozott be, arra hivatkozva, hogy nincs rá parancsuk. A tűzoltóság a helyszínre érkezett, hogy elfojtsa a lángokat, de az épület körül összegyűlt tömeg ezt nem enged­te. A helyszínre érkezett Atanasz Szemerdzsiev köztársasági alel- nököt, volt szocialista párti bel­ügyminisztert, aki megpróbálta nyugalomra inteni a tömeget, bántalmazták. A rádió hétfő reg­éli híre szerint egy üvegpalack- al fejbe vágták, és elsősegélyre szorult. A rádió és a tv helyszíni tudó­sításaiból úgy tűnt, hogy a van­dálok között meglehetősen sok volt a kétes elem es az ittas fiatal. Valamikor éjfél előtt Zseljo Zselev köztársasági elnök inté­zett rádió- és televízióbeszédet az országhoz, éles szavakkal ítél­ve el a történteket. Hangsúlyoz­ta, hogy ez az út nem a demokrá­ciához, hanem a polgárháború­hoz vezet. Bejelentette, hogy in­tézkedett a rendőrség és a bel­ügyminisztérium alakulatainak bevetéséről, mert meg kell fékez­ni a vandál cselekményeket, helyre kell állítani a közrendet, meg kell akadályozni az erőszak minden újabb megnyilvánulását. A pártház körül a rendőrség csak ekkor avatkozott be, és fékezték meg az épületben és környékén garázdálkodókat. Nincs hír ar­ról, hogy letartóztatták-e, vagy csupán az épület elhagyására kényszerítették őket. Emberáldozata a gyújtogatás­nak nincs. Két sebesültet kellett kórházba szállítani. Az egyikük állítólag részeg volt. A rendőrség országszerte készültségben van. Feladata többek között az, hogy megakadályozza: vidékről szél­sőséges elemek jussanak a fővá­rosba. Elítélő nyilatkozatot adott ki a vandál akcióról maga a Demok­ratikus Erők Szövetsége is, és a szófiai rádióban a szövetségben részt vevő tizenhat párt és szer­vezet külön-külön is megbélyeg- zi a szocialisták székházának a felgyújtását. „Újfasizmus veszélye” Hétfő reggel Zseljo Zselev bolgár köztársasági el­nök a rádióban újabb felhívást intézett a lakosság­hoz. Bejelentette, hogy ügyészi vizsgálatot indítanak az ügyben, a felbújtókat és a gyújtogatókat felelős­ségre vonják, és külön parlamenti bizottságot állíta­nak fel. A pártház körüli negyedet az elnök rendele­tére rendőrkordon vette körül. A tiltakozóknak az „Igazság Városa” elnevezésű sátortáborát lebontot­ták, a teret megtisztították a tüntetőktől. A reggel folyamán Alekszandr Lilov, a Bolgár Szocialista Párt főtanácsának elnöke rövid rádió- nyilatkozatában az „újfasizmus veszélyét” emleget­te a pártház felgyújtása és feldúlása kapcsán. A Bol­gár Földműves Szövetség képviselői még a külön­féle tiltakozó gyűlések elhalasztását is kérték, elítél­ve a gyújtogatást. Újabb felhívásában Zseljo Zselev államelnök kérte az embereket, hogy ne hallgassanak azokra a „provokátorokra és szélsőségesekre”, akik erősza­kot szítanak, és tetteikkel hozzájárulnak a feszült­ség további növekedéséhez. Figyelemreméltó moz­zanata volt beszédének a júniusi parlamenti válasz­tások — szocialistapárti győzelmet hozó — eredmé­nyeinek minden eddiginél nyomatékosabb elisme­rése. Kijelentette, hogy Bulgária az egész világ tisz­teletét érdemelte ki a szabad és demokratikus vá­lasztások megtartásával (az ellenzék vezetőjeként közvetlenül a választások után még azt mondta, hogy a szavazás „hamisítással kezdődött és hamisí­tással fejeződött be”). Felelősségérzetet kért a poli­tikai erőktől és minden állampolgártól, majd cél­zott arra, hogy a gyújtogatáshoz hasonló cselekmé­nyek a „legsötétebb erőknek tesznek akarva-aka- ratlanul szolgálatot — azoknak, akik új diktatúrára vágynak...”

Next

/
Thumbnails
Contents