Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-27 / 123. szám

2. Hírlap 1990. augusztus 27., hétfő Megkezdődik a választási kampány (Folytatás az 1. oldalról) az ajánlott választópolgár nevét, a település nevét, illetve az egyé­ni választókerület sorszámát. Ezt az ajánlószelvényt — éppen mert titkos — csak személyesen a ta­nácsnál vagy az erre kijelölt he­lyen, hivatalos megbízott jelen­létében, egy külön e célt szolgá­ló, lepecsételt urnába kell be­dobni. Ezeket az urnákat napon­ta fel kell majd nyitni, s szemé­lyenként külön-külön rá kell ve­zetni a jelölt saját ajánlóívére az ajánlások számát. A levélben megküldött ajánlószelvény ér­vénytelennek tekintendő. Ilyen titkos ajánlás esetén kötelező az értesítővel megküldött ajánló­szelvény használata. Az nem le­hetséges, hogy pártok, társadal­mi szervezetek e célra külön ajánlószelvényeket állítsanak elő, s azokon gyűjtsék az ajánlá­sokat, hiszen ez egyrészt tör­vénybe ütköző, másrészt vissza­élésekre adhat alkalmat. Az ajánlószelvényeket a vá­lasztópolgárok a tavaszi válasz­tásokról már ismert kopogtató­cédulákkal együtt kapják meg — ezek kézbesítése is hétfőn kezdő­dik. A jelölés másik formája az ajánlóív, amelyre személyesen is, levélben is lehet ajánlani. Az ajánlóív tartalmazza a jelölt ne­vét, az ajánló nevét, lakcímét, személyi számát és saját kezű aláírását. Az Országos Választá­si Bizottság állásfoglalása szerint — mivel ehhez az ajánlási mód­hoz a törvény nem írja elő köte­lezően formanyomtatvány hasz­nálatát — a jelöltek, a pártok, a társadalmi szervezetek a szüksé­ges adatokat tartalmazó ajánlá­sokat összegyűjthetik és szemé­lyesen vagy együttesen egy borí­tékban bevihetik-beküldhetik a tanácshoz annak érdekében, hogy csatolják azokat az ajánlóí­vekhez. A jelöltséghez egyébként álta­lában 200 — 250, a legnagyobb választókerületekben pedig min­tegy 500 ajánlás szükséges. Ér­dekesség, hogy Nemesmedve- sen, ahol 9 választópolgár él, ele­gendő egy ajánlás is. A választójog része a jelölt- ajánlás joga. Ennek megfelelő­en, ha az a választópolgár, aki­nek ideiglenes lakóhelye öt éve folyamatosan egy településen van, igazolást kért és kapott az állandó lakóhelye szerinti tanács vb-titkárától, akkor ideiglenes lakóhelyén a jelölés jogát is gya­korolhatja. Feltéve, hogy állandó lakóhelyén nem élt ezzel a jogá­val, ezt ugyanis az igazolást ki­adó köteles ellenőrizni és az iga­zoláson feltüntetni. Az ajánlás nem vonható visz- sza, ajánlásért pedig ellenértéket felajánlani, kérni, adni vagy elfo­gadni tilos. A választópolgárok csak egy településen fogadhatnak el egy egyéni és egy listás jelölést; a fő­városban pedig egy egyéni vá­lasztókerületben, egy fővárosi kerületi listán és a fővárosi listán. Ha valakit több helyen is jelölt­nek ajánlanak, akkor nyilatkoz­nia kell arról — ennek határideje szeptember 13-a —, hogy melyik jelölést vállalja. A jelöltnek egyébként az ajánlóív megnyitá­sakor is nyilatkoznia kell arról, hogy van választójoga, a jelölését elfogadja, más helyen jelölést nem vállal, továbbá közli az aján­ló párt, társadalmi szervezet ne­vét vagy a független jelölés tényét. Önkormányzati képviselője­lölt az lesz, akit a választókerület választópolgárainak egy százalé­ka jelöltnek ajánlott. Püspöki tábori mise a mohácsi csatatéren A kormány- koalíció fóruma az önkormány­zatokról (Folytatás az 1. oldalról) liáit, s hangsúlyozta, hogy az adott területi MSZMP-szervek elvi, politikai irányítása alatt álló monolit jellegű irányítás „ered­ményeként” feloldhatatlan el­lentmondások alakultak ki a ta­nácsok működésében, s ezzel együtt az önkormányzatiság csí­rái is elhaltak. A most megszűnő igazgatási gyakorlat helyébe lépő önkor­mányzati rendszer tartalmi meg­újulást jelent majd. Az új hely­zetben teljes döntési önállóság­gal rendelkeznek majd a helyi önkormányzatok — állapította meg a miniszter. A tanácsi és az önkormányzati rendszer összehasonlítása során Horváth Balázs kiemelte azt is, hogy ezután alapvetően megvál­tozik majd a területi és az orszá­gos szervek kapcsolata. Az ön- kormányzatok létét befolyásoló döntést még maga a köztársasági elnök sem hozhat. Ugyancsak fontos kérdésnek tartotta a mi­niszter azt is, hogy megszűnik az önkormányzatok életébe törté­nő operatív beavatkozás lehető­sége a kormány és a belügymi­niszter részéről is. Nem lesz majd függőségi viszony a különböző önkormányzatok között. A miniszterhez intézett kérdé­sekre adott válaszokból kitűnt, hogy Horváth Balázs az új rend­szer egyik legfontosabb eredmé­nyének azt tartotta, hogy a dikta­túra eszközeként működő ko­rábbi túlcentralizált közigazga­tási és államigazgatási gyakorla­tot várhatóan felváltja majd az önkormányzati gondolkodás- mód. Egy kérdés kapcsán utalt arra is a miniszter, hogy a társa­dalom számára egyáltalán nem lenne hasznos, ha a korábbi egy- párti diktatúrát ezután egy há­rompárti diktatúra váltaná fel. A kétnapos tanácskozás során a résztvevők egyebek között megismerkedhettek az egykori szocialista országokban meglévő önkormányzati elképzelésekkel is. Több előadásban megfogal­mazódott, hogy a demokratikus államrendszerek működésének alapvető jellemzője, hogy az ál­lam- és közigazgatás között ha­talom- és feladatmegosztás ala­kul ki. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) művészien faragott kopjafák er­deje „őrködik” a sírhalmok fe­lett, emlékhangversenyt rendez­tek, majd megkoszorúzták az üt­közetben elesett katonák nyug­helyét. Ezt követően a sírokkal szemközt felállított tábori oltár­nál Mayer Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlé­kezvén a 464 éve hősi halált halt keresztény harcosokról. Az is­tentiszteleten a Pécs finnországi testvérvárosából — Lahtiból — érkezett férfikórus énekelt. A püspök megszentelte a síro­kat és megáldotta a felállított emlékkeresztet. A tíz méter ma­gas keresztet egyetlen, a Duna mentén kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága teljesült a keresz­tállítással. Már az emlékhely 1976-ban történt avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az illetékes szervek, hanem — kompromisz- szumként — egy emlékharangot helyeztek el a parkban. Most egyházi és világi kezdeménye­zésre elkészítették a keresztet, amely azt jelzi, hogy az emlék­hely egyben temető is: a tömegsí­rok ezernél több magyar és szö­vetséges katona csontjait őrzik. A mohácsi megemlékezések szerdán — a csata napjának év­fordulóján — folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási ünnepséget tarta­nak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből menekülő ifjú király, II. Lajos lebukott a lováról és el­merült a hullámsírban. Ugyan­csak tiszteletadás lesz a csatában részt vett lengyel hősök emlék­művénél is. (MTI) Ali kalasnyikovval lő, miközben szovjet és kínai tankok készítik elő a terepet... Fegyverbazár az Öbölben Ali, bármelyik oldalon harcol is az Öbölben, egy dologban ha­sonlít ellenfelére: kalasnyikovval lő, miközben szovjet és kínai tan­kok készítik elő számára a tere­pet. Helyzetét könnyítik a brazil gyártmányú rakétás egységek, az amerikai tüzérségi lövegek, a francia föld-föld rakéták, a cseh­szlovák gránátok, a dél-afrikai aknák és az egyiptomi páncélök­lök. Szép kis nemzetközi csapat! De tévednénk, ha azt hinnénk, hogy csak most vált ilyen fegy­verbazárrá a Közel-Kelet. Az árufeltöltés még a hetvenes évek elején, az arab-izraeli háborúk során, a libaboni polgárháború kirobbanásakor kezdődött. Ki­vált a szovjet és az amerikai fegy­vergyárak kényeztették el a min­dig kéznél lévő hadakozókat. A vásárlók listájának élén Irak és Szaud-Arábia áll, a most far­kasszemet néző két állam. A nyolcvanas évtizedben a fejlődő országoknak eladott mintegy 300 millió dollár értékű fegyver csaknem egy harmadát ez a két ország vásárolta fel. Iraknál jól jött a külhoni segítség az Iránnal folyatott háborújában, a sza- udiaknak pedig a térségben ko­rábban az olaj segítsgével kivere­kedett vezető szerep megtartásá­hoz kellett némi katonai háttér. A szellem végülis kiszabadult a palackból, túllőttek a célon az amerikaiak és a szovjetek is. A fegyverszállítmányaikkal nem­csak rezsimeket tartottak-tarta- nak fenn. Az egykori fő célorszá­gok mára önálló fegyvergyártó sorokat, egész iparágakat hoztak létre e jövedelmező üzletre. Rá­jöttek, hogy nem jó dolog sokáig függeni a nagyhatalmaktól, ezen a téren sem. Brazília például igen fejlett harckocsigyártó-sorokat valamint harcirepülőgépgyárat hozott létre, India óriási hadiha­jókat és tüzérségi lövegeket épít, Dél-Afrika, Dél-Korea, Argen­tina és Kína ugyancsak jeleske­dik valamelyik területen. És mit tettek eközben a nagy­hatalmak? 1978-79-ben ugyan megpróbálkoztak megalkudni a hagyományos fegyverek eltéve­désének megakadályozásában, de az afganisztáni szovjet bevo­nulás véget vetett ezeknek a tár­gyalásoknak, mutatva: milyen korlátái vannak e törekvésnek. Pontosabban mennyire korlátlan úr már a piac és mennyire tehe­tetlenek a mind nemzetközibbé váló fegyverkereskedelemmel szemben. Ha ez igaz, márpedig igencsak nehéz cáfolni, akkor egyáltalán nem nehéz megjósol­ni: hamarosan újabb válság elé nézünk, pedig még a mostaninak sincs vége. Mester Nándor KÜLHONI KALEIDOSZKÓP Kelet-európaiak a légióban A Francia Idegenlégió újoncai­nak nemzetiségi összetételén a hadsereg fennállása óta mindig nyomon lehetett követni, hogy éppen melyik európai állam ke­rült válságba: ha valahol nőtt a bi­zonytalanság, azonnal megjelen­tek az adott állam ifjúi a légió to­borzóirodáiban. A húszas években a cári rend hívei töltötték fel a híres-hírhedt haderő egységeit, 1936-ban pedig a spanyol köztársaságiak közül je­lentkeztek sokan, akik abban re­ménykedtek, hogy Franciaország előbb-utóbb hadat üzen Franco Spanyolországának. A II. világ­háború után az algériaiakra és a németekre került sor. 1956-ban elsősorban Magyarországról ér­keztek — rövid ideig — az újon­cok. A nyolcvanas évek végén és ki­lencvenes évek elején Közép-Eu­rópa a „sláger”: a jelentkezők több mint egynegyede a magya­rok, csehek, szlovákok, lengye­lek, románok és bolgárok közül kerül ki. Havonta körülbelül 120 ka­landvágyó fiatal „adja el magát” öt évre az idegenlégió irodáiban. A „tipikus újonc” húsz-huszonöt éves, már szolgált hazája hadsere­gében, s a gazdasági válság elől menekülve találta meg végül a lé­giót, amelyről elsősorban köny­vekből (a magyarok esetében va­lószínűleg Rejtő Jenőtől) vagy pe­dig a már leszerelt légionáriusok elbeszéléséből szerzett tudomást. A spártai életmódot követelő haderő azonban szinte sohasem szerepel a leendő újoncok első céljaként: ide már csak olyanok jelentkeznek, akiket egyetlen or­szágba sem fogadtak be, és akik csak a hazájukba való (nem min­dig veszélytelen) visszatérés és a légió között választhatnak. A jelentkezők, ha sikeresen megoldják az anyanyelvükön megírt teszteket, azonnal a dél­franciaországi Castelnaudary-ba kerülnek, ahol a Villon nyelvében általában nem igazán járatos újoncok elsajátíthatják a francia nyelv alapjait. Ezután következik a légiósélet igazi kezdete: beoszt­ják őket a különböző harci alaku­latokhoz. A kelet-európai „roham” nem különösebben lepte meg a 8500 idegenlégióst. „Őszintén szólva már vártuk őket” — közölte az egyik idősebb őrmester, majd hozzátette, hogy azon sem döb­bennének meg igazán, ha a kelet­európaiak után a következő hul­lámban a szovjetek jönnének. Szépségverseny Japánban A japán „szexellenes” mozga­lom egyik ismert személyisége is indulni akar a közelgő japán szépségversenyen, igaz, nem a szépségversenyeken megszokott szerepkörben. Micui Manko asz- szony, aki mellesleg Tokió város tanácsának is tagja, azért neve­zett be a versenyre, hogy a szín­padon tiltakozhassék ország-vi­lág előtt a „förtelmes rendez­vény” ellen. Október elején választják meg Miss Tokyót, mégpedig úgy, hogy a versenyt a városi közigaz­gatáshoz tartozó fesztiválbizott­ság támogatja a közpénzekből. Ez Micui asszonynak végképp nem tetszik. A televízióban, a hetilapokban megragad minden alkalmat, hogy ostorozza a „szexesemény" városi szponzo­rálását. A szépségverseny szer­vezői nagy valószínőséggel el­utasítják majd az erkölcsvédő honanya nevezését, a fővárosi, tokiói szexellenes mozgalom ve­zetője ugyanis 34 éves és férje­zett, a versenykiírás szerint vi­szont csak 20 év alatti hajadonok indulhatnak.” Emellett amúgy sem arra való a szépségverseny, hogy azon Micui asszony szexet bíráló téziseiről vitázzunk — mondta a szervezőbizottság szó­vivője. MiG-üzlet? MiG-29-es vadászgépek el­adását ajánlotta fel a Szovjetunió Svájcnak — közölték u svájci vé­delmi minisztériumban. Svájc 2 milliárd dolláros va­dászgép-vásárlási terveiben a je­lenlegi jelöltek az amerikai terve­zésű Mcdonnell Douglas F/A-18- as és a francia Mirage 2000-5-ös típusok. A svájci kormány a múlt áprilisban már elhalasztotta 34 darab F/A-18-as megvételét, a magas költségekre, valamint biz­tonsági megfontolásokra hivat­kozva. Ugyanakkor a Mirage tí­pus esetleges vásárlásáról tárgya­lást kezdett. A szovjet ajánlat svájci véle­mény szerint igen kedvező, hiszen a 25 millió dolláros darabonkénti ár csupán negyede az amerikai tí­pus költségének. Olajbányászok hányatottsága Oslo: Az Északi-tengeren, Dánia partjainál tomboló vihar súlyosan megrongálta a „West Gamma” olaj­fúró tornyot. Minthogy helikopter-leszállópályája megbillent, nehézségekbe ütközik a 49 fős személy­zet elmenekítése (Hírlap-telefotó — MTI) ERTESITES Értesítjük T. gázfogyasztóinkat, hogy 1990. augusztus 27-én 8—16 óráig HATVAN város területén A VEZETÉKES FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÁS SZÜNETEL! Kéijük az ipari, háztartási és kommunális fogyasztóinkat, hogy a gázszünet alatt a gázfőcsapokat ZÁRT állapotban tartsak és a készülékek beüzemelésével a saját biztonságuk érdekében ne kísérletezzenek! A gázszünet ideje alatt folyamatos ügyeletet tartunk Hatvan, Szocialista brigádok tere 7. sz. alatt, 12-511 -es telefonon és Eger, Klapka u. 2. sz. 13-833-as telefonon, ahol felvilágosítást adunk fogyasztóink részére. Kéijük fogyasztóink megértését, türelmét munkánk elősegítése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents