Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-25 / 122. szám
Hihetetlen Kik a repülő csészealjak utasai? Az ufók problémáját sokan még vma is meglehetősen primitíven képzelik el, mivel a jelenséget valamely más bolygón élő civilizáció világűrbeli feltűnésének vélik. A helyzet azonban nem egészen ez. A kérdés sokkal bonyolultabb, mint első pillantásra tűnik. Az elmúlt 10 évben Földünkön több tízmilió ufó szállt le. Véleményem szerint a világűrből jött jövevények nem tanúsítanak ilyen mértékű érdeklődést bolygónk iránt, hiszen ehhez egyszerűen nem lehet elegendő ufójuk. Ugyanakkor meglehetősen komoly anyag halmozódott fel, mely igazolja az élet láthatatlan formáival kapcsolatos hipotézist, az úgynevezett „gondolkodó éter” meglétét, amelyről már a régi görögök is beszéltek. Számos tény tanúsítja, hogy az ufo- nauták egy bolygón élnek velünk. Igaz, ezek az antropomorf lények nyilvánvalóan más anyagból vannak, mint az ember. Valószínűleg a szerves energia valamely fajtájából állnak, amely olyan szerves anyagot képez, mely értelmünk számára hozzáférhetetlen. Elképzelhető, hogy az ufó az élet e formája által szervezett időleges sajátos védőtartály, melynek funkciója az, hogy biztosítsa az élet e formájának gyors tova- haladását egy sűrű közegben, az atmoszférában. Ezt követően a „csészealjak” a földi megfigyelő szeme láttára olvadhatnak el. E hipotézist igazolják a jelenségről készült fényképek. Az utóbbi években tucatnyi olyan felvétel készült, amelyekből egy eddig ismeretlen, a mi fehéije- nuklein anyagunktól eltérő világ tárul szemünk elé. A képeken jól láthatók az emberhez hasonló figurák. Ezek a „kísértetek” képesek változtatni konzisztenciájukat, és a látómezőbe kerülve szilárddá válhatnak. Számos olyan példa is van, amikor egy film előhívásakor az amatőr fotósok csodálkozva fedezték fel, hogy a képen egy ufó látható, amelyet pedig felvételkor nem észleltek. Az a kérdés azonban, hogy kik az ufók utasai, egyelőre nyitott marad. Vlagyimir Azsazsa az Országos ufó-központ vezetője Háború , mégis temetünk Zaporozsjében először szerveztek nagygyűlést azok az ukrán anyák, akiknek a fiuk a hadseregben szolgál. „Békeidőben katonai szolgálatot teljesítő fiaink közül csaknem annyian haltak meg, mint az afganisztáni harcokban” — jelentette ki L. Truhmanova, egy ukrán kiskato- na édesanyja. Még a honvédelmi miniszter is elismeri, hogy a hadseregben sok probléma van, különösen a sorkatonákkal. Az öngyilkosságok száma növekszik, és ez indította az ukrajnai asszonyokat arra, körülbelül egy esztendővel ezelőtt —, hogy besorozott fiaik jogainak védelmére társadalmi mozgalmat indítsanak. Maguk a helyi tanácsok segítették őket a regionális bizottságok létrehozásában és a nagygyűlés megszervezésében. 6. Hírlap 199Ö. augusztus 25., szombat Fontos muveszettörteneti dokumentum volt Heves megyei művészek 1947-ben A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1947. május 29-én egy körlevelet juttatott el az ország Szabadművelődési Felügyelőségeinek, amelyben a vidéken élő művészek, írók kataszterbe vételét kérte. A megyei felügyelőség július 11-én küldte el a minisztériumnak a felmérés részletes eredményét, amelyben 13 festőművész, illetve szobrász, egy iparművész és egy hangszer- készítő adatait tüntette fel. írókról, költőkről az anyag nem tett említést, noha éltek ilyenek a megyében. Például Egerben Kapor Elemér, Farkas András. A dokumentum egyetlen hiteles forrása a II. világháború utáni évek megyei művészeti életének, ezért érdemes abba részletesen is betekintenünk. A jelentés adatai szerint a legtöbb művész Egerben élt és dolgozott. Közülük legjelentősebb művészek Kátai Mihály, Kastaly István, Gergely Pál és Hamza Tibor voltak. A karcagi születésű, 1983-ban elhunyt idős Kátai ’Mihály 1935-től élt Egerben, ahol iparostanonc iskolai rajztanárvolt. Művészeti munkásságának kezdeti éveiben főként enteriőr festményeket készített. 1938-ban Olaszországban járt tanulmányúton. A Nemzeti Szalonban is bemutatták képeit. A ma is élő Kastaly István 1911-ben a nagybányai Szabadiskolán Thorma János és Réty István tanítványa volt. 1912 és 1914 között Münchenben élt, ahol több neves mesternél tanult. Főként tájképeket és arcképeket alkotott, amelyeket Egeren kívül a budapesti Nemzeti Szalonban is bemutatott. A pályáját főiskolai rajztanárként befejező Gergely Pál a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. 1932-ben és 1934-ben több hazai művésztelepen dolgozott. Néhány hazai városban is kiállított képeiből. A Glatz Oszkár tanítvány, tanítóképző intézeti tanár, Hamza Tibor részt vett a Műcsarnok 1932-es őszi tárlatán, a következő évben pedig a Nemzeti Szalonban láthatták képeit. Kár, hogy az 1940-es évek végén elköltözött Egerből. Nem olyan csillogó név, de említésre méltó Garay Elvira is, akinek csendéleteiből, tájképeiből ma is látható még néhány darab az egri otthonok falain. Az említett festőművészeken kívül egy szobrász is, Orbán József, alkotott Egerben. Hajdan a Műcsarnokban is kiállító művésznek Egerben jelenleg már csak a Petőfi-szobra ismert. A város egy iparművészt is eltartott, Póka György személyében. A megye másik városa, Gyöngyös három művésznek adott otthont ezekben az években. Kocsis Árpádné, Andrássy Gizella polgáriiskolai tanárnő volt. Juhász Antal 1947-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Szőnyi Istvánnál tanult. Ez a művész már fiatalon a Nemzeti Szalonban is kiállított. Két városunkon kívül néhány faluban is élt egy-egy művész, akinek egy része amatőr alkotó volt. Mikófalván dolgozott Mészáros Tibor, akinek polgári foglalkozása változó — mérnök volt. 1936-ban Athénban és Turulban, 1937-ben pedig Bécsben vett részt kiállításon. Benke László Erken élő egyházi festő munkásságát több falusi templom oltárképe, freskója fémjelzi. A Kálban dolgozó, külföldet járt Lőrinczy Gyárfás Jenő portrékat, tájképeket, zsánerképeket és oltárképeket egyaránt készített. Kluka Jenő pásztói lakos festőművész tájképeket és grafikai munkákat készített. A pályáját kerékgyártóként kezdő hevesi Petróczky László faszobrászként és hangszerkészítőként szerzett nevet magának. Amikor hangsúlyozzuk az ismertetett dokumentum művészettörténeti jelentőségét, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy néhány korabeli festőművészt nem említett meg. Ilyenek voltak Ko- rényi József templomfestő, Kocsis Árpád és Lovassy Ákos festőművészek. Szecskó Károly Heves megyei mozifilmek sorendje a látogatók száma alapján 1990. január — július 31. 1. (1) NICSAK, KI BESZÉL 29945 INTERCOM 4.0 2. (3) TANGÓ ÉS CASH 19008 INTERCOM 3,5 3. (2) VISSZA A JÖVŐBE II. 18810 DUNA 3,0 4. (4) VAKLÁRMA 18406 INTERCOM 3,5 5. (5) AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK II. 16207 MOKÉP 4,0 6. (6) SZELLEMIRTÓK II. 15983 INTERCOM 4,5 7. (7) MARSLAKÓ A MOSTOHÁM 15569 INTERCOM 4,5 Kedves Olvasóim! Ugye vannak értelmes idegen lények? Valóban látogatnak bennünket földönkívüli csészealjak? Valljuk be, alig telik el nap, hogy ne olvasnánk arról, valaki fényes tárgyat látott, olyat, ami nem műhold, nem csillag, hanem valami más... Hősünk Dan Aykroyd rádiócsillagász, s hozzá állít be a csillagközi felderítő egy észbontóan csinos, vonzó nő személyében, akinek nincs szüksége semmiféle földöntúli praktikákra, hogy elcsavarja a lányát egyedül nevelő férfi fejét. Ez a fantasztikus asszony kissé bizarr módon viselkedik: csikkeket eszik, ötvenfogásos reggelit készít, szivarként gyújt rá a sárgarépára... Hóbortjai mégsem tűnnek fel senkinek sem, csak a kislány és a kutya talál „gyanúsat” a mostoha viselkedésében. A csábos Celeste már szinte belefeledkezik a földi élet gyönyöreibe, ha a robotkígyó nem figyelmeztetné szomorú kötelességére, a Föld elpusztítására. Be kell bizonyítani hősünknek, hogy az élet gyönyörűbb a pusztulásnál, s ez a világ méltó a fennmaradásra. Nagyon tiszta, rokonszenves ez a vígjáték, s azt hiszem Kim Basin- gert sokan választanák mostohájuknak... 8. (10) DRÁGÁM, A KÖLYKÖK ÖSSZEMENTEK 14125 IN TERCOM 3,5 9. (7) AMERIKAI NINDZSA II. 13769 VICO 3,5 10. (8) EGYIK KOPÓ,1MÁSIK EB 13735 INTERCOM 3,0 Zárójelben közöljük a filmek előző sorrendjét. A pontozás az értéket, nem pedig a népszerűséget jelzi. A Filmművészeti Nyári Egyetem sikerlistája 1. GOTHÁR PÉTER: MEGÁLL AZ IDŐ 5,0 Törőcsik Mari a Napló apámnak, anyámnak című filmben Csaknem 10 év telt el a film bemutatója óta, s mégis új, sajátos és igaz a gondolatisága. Az 56-ban tizenévesek miként álltak meg, hogyan alkudtak meg, — ezekre a kérdésekre válaszol Gothár máig felejthetetlen alkotása. Úgy tudott ez a film nagyon magyar lenni, hogy közben egyetemes emberi problémákat is felvetett a fiatalok alig elviselhető közérzetéről, amely beletorkollt 1968 tavaszába... 2. HUSZÁRIK ZOLTÁN: SZINDBÁD 5,0 A magyarok által nagyon szeretett film a külföldi vendégek abszolút tetszését is megnyerte. A postamodern képiség, Krúdy- világának zseniális megjelenítése példátlan a magyar film látvány- világában. 3. BRÓDY GÁBOR: PSYCHE Egy nagy költő — Weöres Sándor — által elképzelt múltszázadi költő élete a Psyche. A rendezőt nem az életrajzi mozzanatok érdekelték, hanem az örökké érdekes férfi-nő probléma. 4. MÉSZÁROS MÁRTA: NAPLÓ APÁMNAK, ANYÁMNAK 4,5 A trilógia harmadik része is megrendítő, nagy alkotás. Juli — vagyis Mészáros Márta — 56 novemberében érkezik vissza Moszkvából a magyar fővárosba. A szovjet propaganda után teljesen más fogadja a hősnőt, mint amit várt. Igazi film Mészáros Márta kiváló mozija. Fölsej- lik a múlt, s a három évtizedig elhallgatott valóság végre művészi értékben is méltó helyére kerül. 5. ZSOMBOLYAI JÁNOS: HALÁLRAÍTÉLT 4,5 Zsombolyai János 4 órás ösz- .szeálh'tást készített azokról az 56-os halálraítéltekről, akiknek a siralomházban megkegyelmeztek. Ez a történet játékfilm: egy fiatalember, Gergő Ferenc áll a középpontban, az ő lelki meg- nyomorítását ábrázolja — torok- szorítóan. Érezzük, hogy a siralomházban eltöltött hónapok szimbolikus jelentésűek... 6. VÉSZI JÁNOS: A HALÁL VILLAMOSA 4,5 1988-ban meghalt Bukszár Tibor. A gyanúsított egy 17 éves iparitanuló volt. A rendező a bírósági tárgyalást sűrítette emlékezetes filmmé, sajátos kordokumentummá. 7. JELES ANDRÁS: A KIS VALENTINO 4,0 A 80-as évek elején alig tűrte meg a hivatalos filmélet ezt a kegyetlenül keserű, bántóan igaz alkotást. Jeles már 10 éve sem volt hajlandó lakkozni azt, ami szürke. Valentino egy fiatal munkásfiú, aki „szerez” pénzt, de nem tud vele mit kezdeni. A földhözragadt álmok nagy filmje Jeles András alkotása. 8. GRUNWALSKY FERENC: KICSI, DE NAGYON ERŐS 4,0 Az operatőr, rendező, forgatókönyvíró legújabb alkotása az év talán legjobb filmje. Gáspár Sándor játéka a férfi főszerepben világrangú, felejthetetlen alakítás. Ma, amikor körül vagyunk véve különféle bűnözőkkel, Grunwalsky tükröt tart elénk. Igaz Gogol mondása: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde... 9. SOPSITS ÁRPÁD: CÉLLÖVÖLDE 4,0 Egy fiú megölte az édesapját, majd utána elrejtette a holttestet. A Céllövölde ezt a sztorit dolgozza fel, megvilágítva az okokat, s a nyomozótiszt kételyeit. Döbbenetesen sivár, érzelem nélküli ez a világ. 10. SŐTH SÁNDOR: POTYAUTASOK 4,0 A lengyel szükségállapot idején indul három magyar fiatal: két fiú és egy lány — kalandvágyból Lengyelországba. Hogyan látja egy külföldi ezt az abszurd helyzetet: miként találják fel magukat az idegen országban? Ezekre a kérdésekre tisztességgel válaszol a film... A probléma akkor kezdődik, amikor a két fiú börtönbe kerül, s kezdetét veszi a börtönsztori, amely méltatlan a film első részéhez. Sőth Sándor tehetsége azonban érezhető az egyenetlen alkotás egészén. Hernádi Ferenc
