Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-24 / 121. szám
2. Hírlap 1990. augusztus 24., péntek Bagdad egyre inkább elszigetelődik A brit hadsereg két tengerésze vegyi fegyverek elleni teljes védőöltözetben végzi feladatát egy hadihajó fedélzetén (Hírlap-telefotó MTI) (Folytatás az 1. oldalról) miniszter csütörtökön váratlanul az egyiptomi Alexandriába utazott, ahol egyiptomi kollégájával, Ahmed Eszmat Abdel-Meg- iddel találkozik, majd Amraan- ban Taher Maszrival, a jordán diplomácia vezetőjével tárgyal. Mock személyes tapasztalatokat kíván szerezni a helyzetről, és fel kívánja mérni a térségben rekedt osztrákok távozásának lehetőségét. Libanon csütörtökön eleget tett a bagdadi ultimátumnak, és bezárta kuvaiti nagykövetségét. Ezzel szemben a nyugati államok többsége nem hajlandó bezárni diplomáciai képviseletét, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem ismeri el Kuvait iraki bekebelezését. A bukaresti rádió szerda esti jelentése szerint a román vezetésnek sikerült elérnie, hogy minden, a térségben tartózkodó állampolgára hazatérhessen. Irakban jelenleg 800 román van, míg Jordániában kétezren várnak rá, hogy hazautazhassanak. Csütörtökön újabb három amerikai hadihajó, egy romboló és két fregatt haladt át a Szuezi-csa- tornán, s ezzel már több mint 24 amerikai hadihajó tartózkodik a válságövezetben. A Szovjetunió elutasította mindazokat az érveket, amelyekkel az iraki vezetés Moszkvába menesztett küldötte, Szaadun Hammadi révén indokolni próbálta Kuvaitlerohanását, annek- tálását, a külföldiek túszként való fogva tartását —jelentette csütörtöki számában az El-Hajat című szaúdi érdekeltségű napilap. Az általában jól értesült újság tudni véli, hogy Moszkvában határozottan elvetették azt az iraki elgondolást is, hogy Kuvait „fel- falásának” fejében Bagdad garanciákat adjon Szaúd-Arábia meg nem támadására. A Kreml — áll a hivatalos szovjet forrásokra hivatkozó tudósításban — a Szaadun Ham- madival folytatott tárgyalásokról nyomban tájékoztatta az ENSZ BT másik négy állandó tagját. A moszkvai álláspont szerint Bagdadnak nincs más választása, mint a feltétel nélküli kuvaiti kivonulás, az annektálás érvénytelenítése. Hammadival tárgyaló- partnerei tudatták, hogy e — korábban nem tapasztalt nemzetközi egyetértésben megfogalmazódó — követelések végrehajtása sürgető, s minél gyorsabban megtörténik, az annál jobb lesz Irak épsége szempontjából — írja az El-Hajat egyébként Londonból keltezett tudósítása. A lap szovjet forrásai szerint az iraki küldött moszkvai látogatása Bagdad elszigeteltségének mértékét tükrözi. A négy nagyhatalomnak eljuttatott szovjet értékelés — a Hammadival folytatott megbeszélések alapján — úgy tartja, hogy Bagdad immár tisztában van a kritikus helyzettel, amelybe önmagát, a térséget és a világot taszította, és az iraki részről tanúsított magabiztosság a katasztrofális következményektől való komoly félelmet hivatott elleplezni. A közelebbről meg nem nevezett szovjet források feltevése szerint könnyen meglehet, hogy a körzetben felvonultatott' amerikai haderők első csapást mérnek a Kuvaitban állomásozó iraki erőkre, mégpedig „olyan erejűt, amely azonnal szertefoszlatja Szaddám Húszéin gőgjét, amely azt mondatja vele, hogy hadserege legyőzhetetlen”. Az El-Hajatot tájékoztató illetékesek természetesnek nevezték, hogy a szovjet katonai szak- értők “ilyen körülmények között informálják amerikai kollégáikat „mindarról, amit szükségesnek tartanak az iraki hadigépezettel való szembeszállás szempontjából”. A külföldi állampolgárok fogva tartását szovjet részről nemcsak a leghatározottabban elítélik, de az iraki rendszer „politikai öngyilkosságának” tekintik. Az El-Hajat forrásai arra számítanak, hogy a szovjet közvéleménynek a szeptemberben nyíló új parlamenti ülésszakon megnyilatkozó nyomása az eddiginél keményebb moszkvai magatartást fog kikényszeríteni Irakkal szemben. A döntéshozatalban fontos tényezővé vált közvélemény — áll a tudósításban — az iraki akció nyomán nemcsak a bagdadi rendszer, de általában az arabok ellen fordult, és mostantól nehéz lesz bármilyen szovjet vezetésnek elfogadtatnia azt, hogy továbbra is Izraelt bírálja, és az arab ügy igazságos voltára hivatkozva nem újítja fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. A lapot tájékoztató szovjet illetékesek várakozása szerint „Moszkva segíteni fogja Szaddám Húszéin rendszerének meg- bukását”. A folyamat különböző formákat fog ölteni — hangzik a jóslat. A szovjet katonai szakértők szerint a katonai szállítások, főként az alkatrész-utánpótlás leállítása igen gyorsan „fémhalmazzá” fogja változtatni az iraki harckocsikat, a teljes gazdasági embargó pusztító nyomokat fog hagyni az iraki gazdaságon, ami ugyancsak meggyengíti a hadsereget. Szovjet részről bizonyosan az Irakkal való kapcsolattartás szintjének alacsonyabbra szállítására, az iráni kapcsolat erőteljes fejlesztésére lehet számítani, továbbá arra, hogy Moszkva igénybe fogja venni a törvényes nyomásgyakorlás azon eszközeit, amelyek Irak nemzetközi elszigeteltségéhez vezetnek, s ahhoz, hogy a bagdadi „rendszer úgy fessen, mint Kim ír Széné vagy Enver Hodzsáé”. Arabközi megoldást keres az öböl menti válságban Husszein, Jordánia királya: számos arab vezetőt szándékozik felkeresni a napokban, hogy megnyerje őket saját rendezési tervének. Az uralkodó csütörtökön indult kőrútjának első állomására: Szanaába, Jemen fővárosába. Husszein elképzelése szerint ENSZ-békefenntartó erőknek kellene felvonulniuk az ellenséges vonalakra. Ezek az ütköző erők elejét vennék a nyűt fegyveres harcnak, biztosítva ezáltal a tárgyalásokhoz szükséges nyugalmat. Jordánia vezetőinek nagy főfájást okoz az Irakból menekülő külföldiek, különösen az egyiptomiak tömege. Jelenleg 30 — 40 ezer egyiptomi vár átkelésre az iraki — jordániai határon. Konferencia Oslóban A gyűlölet anatómiája A gyűlölet anatómiájának körvonalazását tűzte ki célul egy nemzetközi konferencia, amely vasárnap kezdődik a norvég fővárosban. A szervezők a világ 29 országából 70 politikust, írót és közéleti személyiséget hívtak meg, hogy új stratégiát alakítsanak ki a világot elborító faji, vallási és etnikai konfliktusok leküzdésére. A tanácskozásnak különleges időszerűséget ad a legújabb közel-keleti válság, Kuvait lerohanása és a külföldi polgárok fogvatartása Irakban. „Feltétlen szükség van e csúcsértekezletre, a látnokok, humanisták és túlélők szellemi és lelki találkozójára — mondja El- ie Wiesel, az 1986-os Nobel-béA NÍVÓ Hanglemezgyártó és Forgalmazó Kft. felvesz jutalékos mozgóárusokat. Érdeklődni lehet: Budapest, 1118 Otthon u. 10. Telefon: 182-0376, 166-2564 m. kedíj kitüntetettje, akinek alapítványa a norvég Nobel-bizottság- gal karöltve megszervezte a tanácskozást. — Egyszerűen túl sok a gyűlölet, amely az emberiségnek az elmúlt 40 évben elért eredményeit sorvasztja és pusztítja ezen a bolygón.” „Valamit ki kell találnunk, hogy leküzdjük, vagy legalább visszaszorítsuk e sötét erőket, amelyek napjainkban a világot a gyűlölet pusztaságává teszik. Ez a konferencia célja” — tette hozzá. A norvég kormány védnöksége alatt, az oslói egyetem közreműködésével tartandó konferencia témája tehát a konfliktusok megoldása a párbeszéd és a demokrácia segítségével. A vitaindító beszédeket — a tervek szerint — négy olyan államférfi tartja, aki az emberi jogok érdekében folytatott tevékenységével szerzett érdemeket. Egymás után szólal majd fel Václav Havel csehszlovák és Francois Mitterrand francia államfő, illetve Jimmy Carter volt amerikai elnök és Oscar Arias, a közép-amerikai Costa Rica egykori elnöke. Rajtuk kívül számos olyan férfi és nő lép majd a szónoki emelvényre, aki saját bőrén tapasztalhatta a borzalmakat, a gyűlölet pusztító hatását. Ott lesz például a Tienanmen téri diákok képviselője, a dél-afrikai börtönből nemrég szabadult Nelson Mandela és maga Ehe Wiesel, a náci haláltáborok túlélője is. Lesznek a tanácskozáson olyan ellenzéki — vagy egykor ellenzéki — személyiségek is, mint Armando Valladares Kubából, Adam Michnick és Bronislaw Geremek Lengyelországból, vagy Vytautas Landsbergis, Litvánia mai elnöke. Magyarországot Konrád György író képviseli. A résztvevők megvitatják az antiszemitizmussal és az apartheiddel kapcsolatos kérdéseket, taglalják a közel-keleti, a dél-afrikai és a közép-amerikai helyzet sajátosságait, és részletesen foglalkoznak a kelet-európai fejleményekkel. A konferenciát szervező Elie Wiesel alapítványát egyébként 1987-ben hozták létre — pár hónappal azután, hogy a névadót Nobel-békedijjal tüntették ki. Célja ß béke és az emberi jogok ügyének előmozdítása, illetve új fórum létrehozása az emberiség sürgető etikai és morális problémáinak megvitatására. Mezei Marianne Nyeljen orvoslást a sérelem Alap az új alkotmány és az egyéb törvények megalkotásához Örmény függetlenségi nyilatkozat A deklaráció szavatolja a többpártrendszert A jereváni parlament csütörtökön függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, amely Örmény Köztársaságra változtatja a szovjet köztársaság hivatalos nevét, és kinyilvánítja: Örményország szuverén állam, s hatóságainak intézkedései — mind az örmény belügyek, mind a külügyek vonatkozásában — előbbrevalóak a szovjét központi hatalom intézkedéseinél. A függetlenségi nyilatkozat alapul szolgál Örményország új alkotmányának és egyéb törvényeinek megalkotásához. A TASZSZ szerint az Örmény Köztársaság továbbra is tagja a Szovjetuniónak. A deklaráció szavatolja a többpártrendszert, a pártok egyenrangúságát, a véleménynyilvánítás, a sajtó és a lelkiismeret szabadságát, akárcsak a hatalmi ágak szétválasztását. A sütőipar és a kereskedelem ötszázmillió forintos jogtalan haszonra tett szert (Folytatás az 1. oldalról) kai szót érteni. Az OKPF célsze-_ rűnek tartaná, hogy legalább a nagyobb üzletekben helyezzenek ki idegen nyelvű feliratokat, illetve nemzetközileg is érthető rajzokkal, ábrákkal tájékoztassák a külföldieket. Kedvezőbb a helyzet e téren a vendéglátásban, ahol a vendégekkel közvetlenül érintkező alkalmazottak nyelvismerete általában elfogadható. A kiemelt idegenforgalmi területeken a vásárlási körülmények valamelyest javultak, de elsősorban a magánüzletekben. A próbavásárlások során viszont azt állapították meg a felügyelők, hogy változatlanul minden harmadik vevőt becsapnak az üzletekben, egy-egy vásárló átlagosan 8,80 forinttal fizet többet a hamis mérés, illetve számolás miatt. A vizsgálat tapasztalatai alapján a különféle hiányosságok miatt a felügyelőségek 2,3 millió forint bírságot róttak ki a kereskedőkre és a vendéglátókra. Az OKPF vezetője végezetül elmondta, hogy az idén még 9 témában terveznek országos vizsgálatot. (Folytatás az 1. oldalról) mány, a falvak, a közösségek, az emberek érdekeinek, településünket — az ország sok településéhez hasonlóan — az ott élők véleménye ellenére „kollektivi- zálták”, 1973-ban hozzácsatolták Kálhoz, ígérve többek között (ígéreteikkel a három falu külön- külön elrekeszthette volna a Tárnát), hogy Kápolna hozzácsatolásával (1982) Kompolt lesz a közigazgatási központ. Ez területileg így történt, a vitatott kom- polti részre építették a Nagyközségi Közös Tanács tanácsházát. Mivel a pártállam főokosai a tanácsházát csak káli területen tartották jogszerűnek, a nevezett 169 ingatlant 203 lakossal együtt átcsatolták Kál belterületéhez. Csináltak fából vaskarikát. Most, 1990 derekán, amikor a meg nem valósult szocializmus helyébe nagy keservek, kínok és megpróbáltatások árán szándékozunk működőképes demokráciát teremteni, kérjük Kompolt területi integritásának helyreállítását. Kérjük ezt ugyanazon feltételek betartásával, amelyekkel 1980-ban ennek megváltoztatása megtörtént. Részletek az akkori vezetés által garantált feltételekből: A tisztelt Választópolgárokat nem érintik az alábbiak: — Gyermekei iskolai, óvodai, bölcsődei elhelyezése; — Orvosi ellátását az eddigi körzeti orvosnál veheti igénybe; — Amennyiben a takarékszövetkezetnek tagja, tagsága változatlanul az eddigi takarékszövetkezetnél marad, stb. / Tehát vagyoni, és minden más közérdekű feltételeken nem kívánunk változtatni, kizárólag csak „VISSZANEVESÍTÉST” kérünk. Ezzel úgy érezzük, részünkről megteremtődnek az egyenlő feltételek ahhoz, hogy az önkormányzati választások után a rengeteg szállal összekötődő települések egyenként is saját arculatát visszanyerve, európai mércével mérve erköjcsi és közállapotát, a jelenlegi értékválságból kilábalva, büszkén nevezhesse magát kálinak, kápolnainak, e büszkeségük mögé igyekvő, rendszerető, tiszta, vidám, a falu közösségéért összefogó, tenni vágyó, „munkapárti” lokálpatrióták sokasága sorakozzon, mely kihívásával serkenti a környező településeket arra, szülötteiket a világ bármely részére vesse a sors, úgy érezzék: „Jobb otthon a fekete, mint máshol a fehér.” A sérelmezett határozat meghozatalához a megyei tanácsnak 15 napra volt szüksége (1980. december 4.: benyújtás, december 19.: tanácshatározat), amit a falu lakói átmeneti tévedésnek tartottak, melynek a jóvátétele csak késik, de nem marad el. Időszámításunk előtti utolsó évszázadban Julius Caesar római hadvezér Galliában a Rajnán (Európa harmadik legnagyobb folyója) az átkeléshez 3 nap (!) alatt vert hidat. Reméljük, az általunk benyújtott kérelem jóváhagyásához a harmadik évezred előtti utolsó évtizedben ennek tízszerese (!) 30 nap (!) elegendő. Úgy érezzük, a fentiek figyelembevételével nem kérünk lehetetlent, a tisztelt megyei tanács minden tőle telhetőt megtesz, hogy a Balkánba vezető útról mihamarább az Európába vezető úton elindulhassunk, a kompoltiak sérelme civilizált, európai módon orvoslást nyerjen. Jóindulatukban bízva, döntésük után reméljük, idézhetjük Babits Mihályt: „Visszakapta, ami soha el nem veszett, Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.” (Áldás a magyarra) Tisztelettel: Besenyei András Kompolt Válasz Besenyei András nyílt levelére Az SZDSZ helyi szervezete küldöttsége által személyesen átadott belterületi rész átcsatolásra vonatkozó kérelmet 1990. augusztus 22-én — törvényes határidőn belül — megválaszoltam. Lényege, hogy a területrész átcsatolását nem Heves Megye Tanácsa kezdeményezte, hanem Kál Nagyközségi Közös Tanács 1980. december 5-én tartott ülésén hozott 31/1980. számú határozatával. Ezért kérelmüket továbbítottam Kál Nagyközségi Közös Tanács elnökének, és felhívtam figyelmét, hogy terjessze tanácstestület elé érdemi álláspont kialakítása végett. Ezt természetesen meg kell, hogy előzze a területrész átcsatolásában közvetlenül érintett lakosság véleményének megismerése. A válasz lehetett volna gyorsabb is, elhúzódásáért elnézést kérek, sajnos, ilyen munkatársaim is vannak... Maróti Sándor Heves Megye Tanácsának megbízott elnöke * A nyílt levél írója kérte szerkesztőségünket, hogy véleményét hivatalosan juttassuk el a megyei tanács vezetőjének. Ezt meg is tettük, s kértünk választ is rá, amely fentebb olvasható. Úgy érezzük, ez a levélváltás demokratikus közéletünk forró, de remélhetőleg termékeny légkörét tükrözi. A levél írója azt is közölte, hogy augusztus 25-én, szombaton délután 6 órakor a kom- polti általános iskolában gyűlést is összehívnak ebben az ügyben, amelyre dr. Novák Rudolf országgyűlési képviselőt is meghívták. Erről az eseményről természetesen tudósítani szeretnénk olvasóinkat. (A szerk.) (MTI) A félreállítottak beszélnek — Eleinte bíztak, később azonban csalódtak a kommunizmus konzerválására törekvő Iliescuban — Az akciót már tavaly októberre tervezték Összeesküvéssel döntötték meg Ceausescu rémuralmát Tábornokok és a Securitate egyik egysége fogott össze Egy hosszú ideje szervezett, tábornokok és a Securitate egyik egységének bevonásával előkészített összeesküvés döntötte meg Nicolae Ceausescut, és nem népi forradalom — nyilatkozta az Adevarul című bukaresti lap csütörtöki számában Silviu Brucan és Nicolae Militaru. Ceausescuék megbuktatása után mind Brucan, mind Militaru tábornok tagja volt a Nemzeti Megmentési Front vezetőségének, Militaru februárig védelmi miniszter volt, de később eltávolították őket a vezetésből. Megfigyelők meglepőnek tartják, hogy a legnagyobb példányszámú lap, amely eddig a Nemzeti Megmentési Front irányvonalát követte, most az inteijúval éles támadást indít az események eddigi beállítása ellen. A közös inteijúban Brucan és Militaru elmondta: az összeesküvők tervében az szerepelt, hogy ártalmatlanná teszik Ceausescu fő támogatóit — akik jelenleg vagy halottak, vagy börtönben vannak —, s elfoglalják a rádiót és a televíziót. Közölték, hogy eredetileg októberre tervezték a diktátor megdöntését, de néhány ember lebukása miatt el kellett halasztani. Cáfolták azt a korábbi állítást is, hogy a forradalomban a hadsereg azonnal átállt a nép oldalára. — Egy hajszálon múlt, hogy sikerült elkerülni a polgárháborút — mondták. Iliescuról, az ország jelenlegi elnökéről úgy vélekedtek, hogy őt tartották a legalkalmasabbnak a vezetésre, de Iliescu jelenleg nem kívánja megváltoztatni az ország kommunista politikai rendszerét. Az interjú mellett közölt kommentárjában az Adevarul azt írta: fokozatosan, hazugságról hazugságra fogjuk megismerni, hogy valójában mi történt. A nagyszebeni bíróság csütörtökön engedélyezte, hogy gyógykezelés céljából elhagyja a börtönt Nicu Ceausescu, aki ellen népirtás vádjával indult eljárás. Nicu Ceausescu a vádirat szerint felelős azért, hogy Nagyszebenben a decemberi fordulat időszakában 87 embert megöltek és 300-at megsebesítettek a hadsereg és a Securitate közötti összecsapásokban. (MTI)
