Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-23 / 120. szám

2. Hírlap 1990. augusztus 23., csütörtök Évadnyitó társulati ülés (Folytatás az 1. oldalról) kinek sincs felhatalmazása arra, hogy megrendeléseket küldöz­gessen a nép nevében. Az adófi­zető állampolgár eljön a színház­ba, és tapsával szavaz. A támo­gatást nem azért kell adni a mű­vészi műhelyeknek, hogy behajt­hassanak rajtuk politikai követe­léseket. A közönség a mérhetet­len, a török hódoltság sanyargat- tatásait túlszárnyaló adózásával, s nem elsősorban a nagyon ala­csony jegyárakkal tartja fenn a színházakat. Egyébként is: nem a színházjegy drága, hanem az élet. Az állam pedig egyre keve­sebbet vállalt magára az elmúlt években a fenntartásból, mind működésképtelenebbé téve az együtteseket. Az újfajta politikai vezetésnek, az önkormányza­toknak vállalniuk kell a művé­szeti műhelyek fenntartását. Mint az igazgató-főrendező hangsúlyozta, ez a színház eddig is szuverénül járta a maga útját. Ezután is ezt kívánja tenni, szán­dékai szerint még jobban és még Demeter Zsuzsa: — A bábszín­házi tagozat hatodik évada kö­vetkezik (Fotó: Koncz János) Gáli László: — Minőséget kell teremteni szebben, elsősorban céhes ala­pon, szakmai szempontokat hangsúlyozva. Ez az évad azért is különbözik a többitől, mert a magyar színjátszás kétszáz éves évfordulóját ünnepli. A Budai Várszínházban a Kelemen Lász­ló vezette „Nemzeti Játszó Tár­saság” 1790. október 25-én nyi­totta meg színjátszásunk törté­netét. Ma is hasonlóak a körül­mények a kétszáz évvel ezelőtti­hez, színházalapításra van szük­ség, a hajdani példát követve: művész és közönség kézfogásá­ra. Az évad darabjait a műfaji sokszínűség jellemzi, és a gondo­latigényesség. Megindulnak a próbái Goldoni Kávéház című darabjának, amelynek október 5-én lesz a premierje. Eörsi Ist­ván Sírkő és kakaó című darabját október 12-én láthatja a közön­ség először, majd Shakespeare Vízkereszt... című műve kerül színre október 19-én. A magyar színjátszás ünnepére Jókai da­rabjával készül az együttes, a Thália szekerén című darabbal. Beszámolt a gondokról is az igazgató-főrendező, a társulat egyik frontembere, Csendes László súlyosán megbetegedett, ezért keresni kellett valakit sze­repkörére. Ugyancsak beteg lett A. Rozhin lengyel rendező, aki­nek munkájára pedig számítót-, tak. Ezzel együtt bizakodva ké­szül az együttes az évadra, ame­lyet összefogottan, a gondokat a társulaton belül megoldva igye­keznek sikerre vinni. Az igazga­tó-főrendező bemutatta az új ta­gokat: Somló Ferenc Jászai-dí- jas, Bakody József, Deák Éva és Vízi György színművészeket, Dezsényi Péter színművész-ren­dezőt, Kasner Péter díszletterve­zőt és Bernát László dramatur­got. Demeter Zsuzsa, a Harlekin Bábszínház bábtagozat-vezetője már a hatodik önálló évad kez­detéről számol be, amely nagy tervek nélkül is sokat kínál. Részt vesznek Sütő András Ka­landozások Ihaj-csuhajdiában című műve színpadra állításá­ban, majd a Csodálatos Mary és A kis hableány következik, s to­vábbra is műsoron maradnak a nagy sikerek. Ezek között is a Sziki Károly rendezte, nyáron nagy sikert aratott, Gál Sándor írta A szürke ló című maszkos já­ték. Végezetül a fenntartók nevé­ben dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály vezetője szólt, aki boldog, szerencsés, tapsokban gazdag évadot kívánt. Némi bizonytalanságról számolt be, mivel még nem egészen lehet tudni, hogy alakul az irányítási rendszer. De a színház olyan ér­ték, amely a nemzetet gyarapítja, így nem lehet lemondani a köz­ponti támogatásról sem. A nyitó társulati ülés a Szózat hangjaival zárult. Ezután még egy bensőséges ünnepségre ke­rült sor, M. Horváth József szín­művészt művészi pályafutása 25. évfordulója alkalmából köszön­tötték. Önként és feltétel nélkül távoztak? Már csak ketten maradtak a belga nagykövetségen Dolgozik a Castro-propaganda Kedden „ önként és feltétel nél­kül” elhagyta a belga nagykövet havannai rezidenciáját négy ku­bai állampolgár —jelentette be a kubai külügyminisztérium. Órákkal, később bejelentették, hogy a négy ember után másik három is elhagyta a belga nagy­követ lakását, és hazatért. Ez­után már csak ketten maradtak a rezidencián. A kubaiak első csoportja au­gusztus 13-ikán kért menedéket Louis Comet Delzius hercegtől, a nagykövettől, abban a remény­ben, hogy ez később segítséget fog jelenteni az ország elhagyá­sában. A kubai kormány eddig egyetlen esetben sem engedé­lyezte a menedékkérők gyors tá­vozását, s egy keddi külügyi jegy­zék is hangsúlyozza, hogy ők sem számíthatnak külön elbánásra. A második csoport egy nappal később, a megkettőzött őrség el­lenére jutott be az épületbe. A külföldi sajtóban ezzel kapcso­latban olyan találgatások jelen­tek meg, amelyek szerint a „má­sodik hullám” az elsők „megdol­gozása” szándékával hatolt be a nagykövet lakhelyére. Számítot­tak is arra, hogy ez a csoport ha­marosan kikerül onnan. A bent maradt két emberen kívül továb­bi 16-an vannak a spanyol nagy- követségen, ahonnan vasárnap ketten már kimentek. A nagykövetségekre való me­nekülés nem kelt különösebb iz­galmat Havanna lakosságában, amely a hivatalos sajtóból jobbá­ra csak arról értesül, ha valaki feladja reményeit, és kijön. Az eddigi beszökdösések semmi eredményt nem hoztak, a kor­mány állaspontja szilárd. A beju­tást eleve megnehezíti, hogy a nagykövetségek előtt nem sza­bad használni a járdát, amelyet sok helyen léckerítéssel el is zár­nak a járókelők elől. Nem kell hirdetésfelvevő-helyeinkre fáradnia'. írja a mellékelt kockákba hirdetési szövegét. Egy betű 5.-Ft. Adja össze a betűk számát, szorozza meg 5-tel, s a pénzt rózsaszínűpostautal­ványon adja fel címünkre: 3300 Eger, Beloiannisz u. J. Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. A feladást igazold szelvényt tegye hirdetése mellé a borítékba! Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük: elégedett lesz üj szolgáltatásunkkal. APRÓHIRDETÉS - MEGRENDELŐLAP Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: —*­1 1. Aláírás (név, lakcím) Folytatódik a külföldiek elszállítása (Folytatás az 1. oldalról) reinben folytatott tárgyalásairól tájékoztatja Bush elnököt ken- nebunkporti nyaralójában. Szerdán Dzsiddában összeül­tek az Öböl menti Együttműkö­dési Tanács védelmi miniszterei — jelentette az SPA szaúdi hír- ügynökség. Az irak — iráni há­ború idején, 1981-ben, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán és Bahrein által létrehozott testület védelmi miniszterei első ízben találkoznak azóta, hogy Irak au­gusztus elején lerohanta Kuvai- tot. Közben folytatódott a külföl­diek elszállítása a válságövezet­ből. Evakuáltak a Bagdadban tartózkodó 220 ENSZ-alkalma- zott közül 75-öt. Kedden az iraki fővárosba ér­kezett az ENSZ-főtitkár két kül­dötte, hogy tárgyaljon a külföldi­ek elengedéséről. Szerdán Pe- kingből három kínai utasszállító repülőgép indult Ammanba, hogy elszállítsa a jordániai fővá­rosból az ott várakozó több mint ezer kínai menekültet. A szaúd-arábiai kormány kü- lönmegbízottjaként szerdán Moszkvába érkezett Bandar bin Szultán al-Szaud szaúdi herceg, washingtoni nagykövet. A her­ceg várhatóan Eduard Sevardna- dze külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket az Öbölben ki­alakult válságról. Figyelemre méltó, hogy Sza- adun Hammadi iraki miniszter­elnök-helyettes ezt megelőzően, hétfőn és kedden folytatott meg­beszéléseket a szovjet főváros­ban Nyikolaj Rizskov kormány­fővel és Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel. Kína nem fogja megakadá­lyozni az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának azt a tervezett határo­zatát, hogy „korlátozott katonai erőt alkalmazzanak” az Irak-el­lenes szankciók betartatására. A kínai ígéretrőlSzabah el-Ahmad el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter számolt be a sajtó képviselőinek szerdán, Li Peng kínai miniszterelnökkel folyta­tott pekingi tárgyalásai után. „Lehet, hogy Kína nem szavaz a határozat mellett, de megvé­tózni sem fogja azt” — pontosí­totta a kínai miniszterelnök sza­vait a kuvaiti diplomácia vezető­je. (Egy esetleges kínai vétó megakadályozhatná a határozat elfogadását, hiszen Kína egyike a BT öt állandó tagjának.) Az Al-Dzsumhurija című ira­ki napilap szerdán ismételten megerősítette — mintegy Szad- dám Húszéin nyílt leveleit „ma­gyarázva” -, hogy az elnök sze­retné elkerülni az iraki erők és az Öbölben állomásozó külföldi erők összecsapását. A diplomáciai manőverek újabb lépéseként Turgut Özal tö­rök elnök az Öböl-válság ügyé­ben üzenetet küldött Fahd sza­údi királynak, a száműzetésben levő kuvaiti emírnek és az Egye­sült Arab Emírségek elnökének. Az üzenet pontos tartalma nem ismeretes. Eközben szerdán reggel, helyi idő szerint hét órakor Dzsibuti kikötőjébe ért a francia Clémen- ceau repülőgép-hordozó. Az amerikai Saratoga repülőgép­hordozó és két rakétacirkáló szi­gorú biztonsági intézkedések kö­zepette szerdán kelt át a Szuezi- csatomán. A jelentések szerint csütörtök estig további öt nyuga­ti hadihajó éri el az átjárót. A Kuvaitban, illetve Irakban rekedt külföldiek sorsa továbbra is bizonytalan. Szerdán Malajzia bezárta kuvaiti nagykövetségét, Svájc pedig felfüggesztette kép­viselete tevékenységét, de hang­súlyozta, hogy nem ismeri el az annektálást. (Irak úgy rendelke­zett, hogy a Kuvaitban levő kül­földi követségét e hét péntekig minden országnak be kell zárnia, mert ezt követően a diplomáciai testületek tagjait egyszerű kül­földi állampolgárokként keze­lik.) Időközben csaknem három­száz, Irakban dolgozó lengyel szakember is hazaindult a jordá­niai Ammanon keresztül. Nyolc norvég állampolgár szintén en­gedélyt kapott Irak elhagyására. (MTI) A forradalom még nem ért véget Európa a Vencel téren Prágában az idei augusztus 21 -e annyiban hasonlított az el­múlt évek megemlékezéseire, amennyiben a néhány hónappal ezelőtt végül is feleségül vett nő— nevezzük Európának — hasonlít az egykori titkos szeretőre. A kockázatos módon megszerve­zett pásztorórák helyszíne — lásd: Vencel tér — átlényegült polgárias hitvesi hálószobává. A vonzalom még a régi, de már ki kell állnia a közös háztartásban való együttélés megpróbáltatása­it is. 1968. augusztus 21-én a Var­sói Szerződés öt tagállamának csapatai brutális módon érvé­nyesítették a „szocialista orszá­gok” korlátozott szuverenitásá­nak brezsnyevi doktrínáját, és tankokkal tiporták el a reményt, hogy a szocializmus emberarcú társadalommá is formálható. Ma már látható: Csehszlovákia lero- hanása volt a vég kezdete a bol­sevik rendszerek számára abban a viadalban, amelyet a szociálde­mokráciával vívták a nép bizal­mának világméretű elnyeréséért. Az invázió ugyanis nemcsak a prágai tavasz reformista vezetőit állította félre, hanem kiirtott minden illúziót is, Keleten s Nyugaton egyaránt. A történelmi igazságtétel azonban hosszú ideig váratott magára. A prágai várban több mint két évtizeden át tartott az egyik legkonzervatívabb kom­munista diktatúra országlása, mígnem tavaly novemberben és decemberben kártyavárként omlott össze a Jakes-rezsim. Im­már szocialista-reformista nosz­talgiák nélkül, polgári alapon in­dulhatott meg az élet újjászerve­zése. És mire elérkezett az újabb augusztus 21-i évforduló, világo­san kirajzolódtak azok a legsú­lyosabb gondok is, amelyek megakadályozzák, hogy az Édenkert villámgyors megte­remtésének tévképzete ejtse ra­bul Csehszlovákia lakosságát. Az egykor magas szintű mű­szaki kultúra ráolvasásszerű em­legetése nem feledtetheti a mos­tani világszínvonaltól való hatal­mas technológiai elmaradottsá­got. A régi rendszer torz ipari szerkezetet és torz árrendszert hagyott hátra. Ez most munka- nélküliséget és inflációt jelent — vagy jelenthet, ha az új vezetés elvéti a kötéltáncot. (Az árak a nyár derekán mindenesetre jócs­kán nekilódultak fölfelé.) A Václav Klaus kontra Valtr Komarek párharc végérvénye­sen eldőlt, az élőbbi kiütéses győzelmével. A pénzügyminisz­1968. augusztus 21-én készült kép prágai fiatalokról, akik a cseh­szlovák fővárost megszálló szovjet egységek egyik harckocsijára másztak fel a Vencel téren (Hírlap-telefotó — MTI — archív) ter a minél gyorsabb átalakítás híve, ha úgy tetszik, előremene­kül. (Komarek óvatosabb lépé­seket javasolt.) Klaus koncepci­ója következtében hamarabb zú­dulnak a gondok a lakosság nya­kába, de talán hamarabb kezdő­dik meg a fellendülés is: A kor­mányzat legerősebb tényezője, a Polgári Fórum bízik abban, hogy kitart addig a tavaly november­ben felhalmozott bizalmi tőke, amíg az ország túl nem jut a nehe­zén. A Polgári Fórum ügyesen ki­használta az évforduló adta pro­pagandalehetőségeket. Az ő jel­szavai uralták a Vencel teret, és az ő emblémája alatt szónokolt Václav Havel államfő, aki most is magával ragadta hallgatóságát. Különösen azzal, hogy kijelen­tette: „a forradalom még nem ért véget”. Ezzel nyilván tovább gyarapította azt a bizonyos bizal­mi tőkét. Havelék érvelése egyértelműen jelzi a gyorsítás szándékát. A beszédekben és új­ságcikkekben nap mint nap ol­vasható képlet: a régi hatalmi központ megdőlt, de helyükön maradtak a régi nómenklatúra bürokratái, akik szabotálják a változtatásokat. A két évtizedes diktatúra kiölte a polgárokból az egyéni vállalkozói bátorságot, az önálló fellépés készségét. Ebben a helyzetben — Havel szerint „dzsungelben” — manipulálnak az érdemtelen meggazdagodásra törekvő maffiózók, a hatalmukat átmenteni próbáló önkényeske­dők. A régi beidegződéseket ki kell űzni a telkekből, de az in­kompetens személyeket is el kell távolítani a kulcspozíciókból. A gazdasági nehézségek mel­lett a másik fő probléma a föde­ráció szerkezetének a megingá­sa, vagyis az utóbbi időben meg­élénkült szlovák szeparatizmus. Abban szinte mindenki egyetért, hogy Szlovákiának a cseh or­szágrésszel való egyenjogúsága terén nincs minden rendben, hogy a szövetséget alkotó két tagköztársaság szuverenitása al­kotmányos garanciákat' kíván. De hogy meddig lehet elmenni a túlzott központosítás lebontásá­ban, illetve, hogy mennyire lehet meglazítani a szövetség kereteit, arról még kemény politikai harc várható. Az évforduló mindene­setre azt az egyébként is domi­náns hangot erősítette fel — Fe­dor Gálnak, a Polgári Fórummal rokon gyökerű, szlovák VPN ve­zetőjének a felszólalása, vala­mint Alexander Dubcek meg­nyilatkozása révén, hogy legyen Csehország és Szlovákia két önálló ország, de együtt, egy szö­vetségi állam keretein belül. Ünnepi beszédében Havel tü­relmet és erőszakmentességet kért, de gyors és határozott cse­lekvést sürgetett. Érzékelteti, hogy ő, mint a forradalom által köztársasági elnöki méltóságba emelt állampolgár, a többi hatal­mi ágtól függetlenül, közvetlenül fordul a néphez: „gyakoroljunk nyomást a parlamentre, gyako­roljunk nyomást a kormányra, hogy hozzon jó törvényeket és döntéseket”. Az oldalára fordított T-55-ös harckocsit, mint alkalmi kiállítási tárgyat, buzgón fényképezik a turisták. A Mustek metrólejáró­nál szól a zene, Európa-asszony- ság itthon van a Vencel téren. De azért valakinek a házimunkát is el kell végeznie. Kárpáti János \

Next

/
Thumbnails
Contents